Bűncselekménynek számít, ha engedély nélkül tesszük közzé mások fotóját? Ismertetjük a lehetséges jogi lépéseket

Manapság bárki könnyedén megoszthatja fényképeit és videóit a közösségi médiában. Azonban éppen ez a könnyedség vezet oda, hogy nem ritkán mások fényképeit töltik fel engedély nélkül.

Ha úgy találja, hogy a fényképeit engedély nélkül töltötték fel a közösségi médiába, nem kell kénytelennek éreznie magát, hogy csak szó nélkül elfogadja a helyzetet.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mások fényképeinek engedély nélküli közösségi médiában való megosztása a “japán személyiségi jogok megsértésének” jogellenes cselekedetét jelenti. Továbbá részletesen tárgyaljuk a “személyiségi jogok”, a “magánélethez való jog” és a “publicitási jog” fogalmait, és bemutatunk olyan jogi lépéseket, amelyeket megtehet, ha a fényképeit engedély nélkül használták fel, konkrét esetekre és ítéletekre hivatkozva.

Bűncselekmény-e, ha valaki engedély nélkül mások fotóit posztolja a közösségi médiában?

Kezdjük azzal a következtetéssel, hogy önmagában az, ha valaki más fotóját engedély nélkül posztolja a közösségi médiában, nem minősül személyiségi jogok megsértésének. A személyiségi jogok magukban foglalják az egyén jogát saját képmásának kontrollálására, azonban a személyiségi jogok megsértése nem tartozik a büntetőjog hatálya alá.

Így ha valaki más fotóját engedély nélkül teszi közzé a közösségi médiában, az önmagában nem vezet letartóztatáshoz vagy pénzbírság kiszabásához. Azonban, ha a fotó közzétételével együtt az alábbi cselekmények valamelyike is megvalósul, akkor felmerülhet a büntetőjogi felelősség.

• Rágalmazás: Ha a fotón szereplő személy társadalmi megítélését csökkentő hamis információkat ad hozzá a képhez.
• Beleidzés: Ha a fotón szereplő személy méltóságát sértő megjegyzéseket fűz a képhez.

Ha ezekben a bűncselekményekben találják bűnösnek az elkövetőt, nemcsak büntetőjogi szankciók, mint börtönbüntetés vagy pénzbírság szabható ki, hanem polgári peres eljárásban kártérítési igény is érvényesíthető ellene.

Három jog, amely érintett, ha valaki engedély nélkül tesz közzé fényképeket

A közösségi médiában történő fényképmegosztás mindennapossá válása a modern korban azt jelenti, hogy mások fényképeinek engedély nélküli feltöltése váratlan problémákhoz vezethet.

Különösen a személyiségi jog, a magánélethez való jog és a hírnévhasználati jog (publicity jog) három területén merülhetnek fel jogi felelősségek, és nem ritkán fordul elő, hogy ezek megsértése miatt jogi eljárás indul. Ezeket a jogokat részletesen ismertetjük alább.

Személyiségi jog

A személyiségi jog az a jog, amely megakadályozza, hogy mások engedély nélkül fényképezzék, használják vagy nyilvánosságra hozzák az emberi külsőt. Ez a jog részben a magánélethez való jog keretében is védelmet élvez.

A személyiségi jogot az Alaptörvény által garantált ‘boldogságkereséshez való jog’ és ‘személyiségi jog’ részeként értelmezik, és bár nem szabályozza kifejezetten törvény, a bírói gyakorlaton keresztül jogilag védendő jogként ismert el.

A személyiségi jog fontos a személyes méltóság és a magánélet védelmében, és mások fényképeinek engedély nélküli készítése vagy közösségi médiában történő megosztása személyiségi jog megsértésének minősülhet. A személyiségi jog tiszteletben tartása elengedhetetlen a harmonikus emberi kapcsolatok kialakításához.

Magánélethez való jog

A magánélethez való jog az a jog, amely megakadályozza, hogy mások engedély nélkül hozzák nyilvánosságra a személyes ügyeket, valamint lehetővé teszi az egyén számára, hogy saját információit kezelje és ellenőrizze.

Specifikusan a következő jogok tartoznak ide:

• A magánélet titkának védelme: Az egyén magánéletével kapcsolatos információk (név, cím, családi állapot, társas kapcsolatok, egészségügyi adatok stb.) engedély nélküli nyilvánosságra hozatalának megakadályozása.
• A személyes adatok feletti kontroll: Az egyén dönthet arról, hogy személyes adatait hogyan gyűjtik, használják és teszik közzé.
• A magány és a csend jogának védelme: Mások beavatkozása nélkül biztosítani az egyedül töltött időt és teret.

A magánélethez való jog elengedhetetlen az egyén méltóságának és személyiségének védelmében, és az Alaptörvény által garantált ‘boldogságkereséshez való jog’ részeként értelmezhető.

A modern társadalomban az internet és a közösségi médiák elterjedése miatt egyre fontosabbá válik a személyes adatok kezelése. A magánélethez való jog tiszteletben tartása és a megfelelő információkezelés nemcsak az egyének, hanem az egész társadalom számára is fontos feladat.

Hírnévhasználati jog (Publicity jog)

A hírnévhasználati jog az a jog, amely lehetővé teszi a hírességek, sztárok, sportolók számára, hogy külső megjelenésük vagy nevük ismertségét és népszerűségét gazdasági haszonná alakítsák. Konkrétan a következő jogok tartoznak ide:

• A képmás kereskedelmi felhasználásának kontrollja: Az egyén dönthet arról, hogy fotóját vagy nevét hogyan használják fel termékek vagy reklámok esetében.
• A képmás jogtalan felhasználásának megakadályozása: Az egyén megakadályozhatja, hogy fotóját vagy nevét engedély nélkül használják fel kereskedelmi célokra.
• A képmás értékének védelme: Az egyén védelmezheti fotójának vagy nevének kereskedelmi értékét.

A hírnévhasználati jog főként azoknak az embereknek jár, akiknek képmásuk gazdasági értékkel bír. Az átlagemberek esetében alapvetően nem ismerik el a hírnévhasználati jogot, és a fotók engedély nélküli felhasználásának problémája a személyiségi jog és a magánélethez való jog köré csoportosul.

Például, ha egy híresség látogatását engedély nélkül használják fel reklámozásra, vagy egy sztár fotóját engedély nélkül használják fel egy termék csomagolásán, az a hírnévhasználati jog megsértésének minősülhet.

A hírnévhasználati jog fontos szerepet játszik a hírességek gazdasági tevékenységének védelmében. A hírnévhasználati jogról további részleteket az alábbi oldalon is olvashatnak.

Kapcsolódó cikk: Mi a hírnévhasználati jog? A személyiségi jogtól való különbsége és a jog megsértésének esetei[ja]

A fotók jogosulatlan felhasználásának 4 kritériuma, amely jogi sérelemnek minősül

A személyiségi jogok nem szabályozottak törvényileg, így nincsenek egyértelmű ítélkezési kritériumok.

Azonban a korábbi bírósági döntések alapján általában az alábbi négy kritériumot veszik figyelembe, amikor jogi sérelemről van szó.

Fényképek alapján történő személyazonosítás lehetősége

Amikor közzéteszünk fényképeket vagy videókat, az abban szereplő személyek azonosíthatósága az egyik mércéje a személyiségi jogok megsértésének megítélésében. Ha az arc élesen látható és könnyen felismerhető, vagy ha a kép vagy videó fő alanya nagyban és egyértelműen azonosítható, akkor fennáll a személyiségi jogok megsértésének kockázata.

Még akkor is, ha a képen vagy videón mozaik vagy egyéb feldolgozás történt, ha a személy azonosítható állapotban került rögzítésre, szintén fennállhat a személyiségi jogok megsértésének veszélye.

Másrészről, ha a képen a személy kicsinyben szerepel, az élesség hiányzik, vagy ha nagy tömegben elvegyülve nem azonosítható egyénként, akkor nem áll fenn a személyiségi jogok megsértése. Hasonlóképpen, ha valaki véletlenül kerül a képbe és nem azonosítható, az sem minősül személyiségi jogok megsértésének.

A közzétett tartalom terjedési potenciálja

A fényképek és videók közzétételi helyének terjedési potenciálja is az egyik szempont a személyiségi jogok megsértésének megítélésénél.

Ha a tartalmat X (korábbi Twitter) vagy az Instagramhoz hasonló közösségi média platformokon, illetve internetes fórumokon teszik közzé anélkül, hogy engedélyt kérnének a szereplőktől, akkor magas terjedési potenciálúnak tekinthető, és nagyobb valószínűséggel minősülhet személyiségi jogok megsértésének.

Másrészről, ha a képeket vagy videókat csak a barátainknak mutatjuk meg a mobiltelefonunkon, vagy csak a családunknak és közeli barátainknak egy kis csoportban, akkor alacsony terjedési potenciálúnak ítélhető meg, és nem minősül személyiségi jogok megsértésének. A közösségi médián való közzététel, mivel bárki számára elérhető, nagyon magas terjedési potenciállal bír, ezért könnyebben vezethet személyiségi jogok megsértésének megállapításához.

A fényképezés helyszíne nyilvános hely-e vagy sem

Az, hogy a fényképezés helyszíne nyilvános-e vagy magán terület, fontos szempont a személyiségi jogok megsértésének megítélésében.

Ha valakit otthonában, egy hotel szobájában, kórházi szobában vagy temetkezési helyen fényképeznek, ahol mások általában nem lépnek be, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a személyiségi jogok megsértését megállapítsák. Ezek a helyek olyan területek, ahol az egyén magánélete erősen védett, és az engedély nélküli fényképezés személyes méltóság sérelmének tekinthető.

Másrészről, ha valakit nyilvános helyeken, mint például utcákon, parkokban vagy rendezvényhelyszíneken fényképeznek, ahol bárki szabadon jöhet-mehet, akkor kevésbé valószínű, hogy a személyiségi jogok megsértését állapítsák meg. Ezek a helyek olyan területek, ahol eleve nagyobb a valószínűsége annak, hogy az emberek szeme elé kerülnek.

Bár a fényképezés helyszíne, legyen az nyilvános vagy magán terület, fontos tényező a jogi megsértés megítélésében, ez önmagában nem elegendő a döntés meghozatalához. A fényképezés körülményeit és a képek nyilvánosságra hozatalának módját is figyelembe kell venni az összességében történő megítélés során.

Engedély nélküli fotózás és közzététel

A személyiségi jogok közé tartozik a jog arra, hogy megakadályozzuk saját képmásunk engedély nélküli fotózását és nyilvánosságra hozatalát. Ezért, ha valaki engedély nélkül tesz közzé fényképet vagy videót, az sérti a személyiségi jogokat. Másrészről, ha a képmás tulajdonosa előzetesen engedélyezte a fotózást és a közzétételt, akkor nem sérti a személyiségi jogokat.

A fotózás és a közzététel két különálló cselekmény, és mindkettőhöz külön engedélyt kell szerezni.

Például, ha valaki engedélyezte a fotózást, de a közzétételhez nem adott hozzájárulást, akkor a kép nyilvánosságra hozatalakor sérti a személyiségi jogokat.

“Engedélyeztem a fotózást, de nem gondoltam, hogy közzéteszik” – ilyen esetekben is megsértésre kerülhetnek a személyiségi jogok. A fotózásra adott engedély és a közzétételre adott engedély két különböző dolog, és még ha a fotózás idején nem is állt szándékban a közzététel, későbbi nyilvánosságra hozatal esetén ismételten engedélyt kell kérni.

Az azonban előfordulhat, hogy ha például egy sporteseményen a résztvevő együttműködik a fotózással vagy nem utasítja el azt, akkor ez a cselekedet mint hallgatólagos beleegyezés értelmezhető. Ilyen helyzetekben nem feltétlenül áll fenn a személyiségi jogok megsértése.

A személyiségi jogok megsértésének elkerülése érdekében fontos, hogy mind a fotózás, mind a közzététel előtt előzetesen megszerezzük az érintett személy hozzájárulását.

Engedély nélkül közzétett fényképek esetei és ítéletek

Az utóbbi években az X (korábbi Twitter) és az Instagram, valamint más közösségi média platformokon megszaporodtak az engedély nélküli fénykép- és videófelhasználásból adódó problémák. Bemutatunk néhány olyan esetet és ítéletet, ahol a bíróság elfogadta a felperes álláspontját.

X (korábbi Twitter) esetében megítélt kártérítés

Az X (korábbi Twitter) platformon egy esetben egy magánfelvételként készült, kötözött állapotban ábrázolt fényképet másoltak le engedély nélkül, és tették közzé a személy hozzájárulása nélkül.

Ebben az esetben a felperes a saját szerzői jogainak, jogi képmásának és magánéleti jogainak megsértését állította. A bíróság elfogadta az áldozat álláspontját, és a magánéleti jogok megsértése miatt összesen 471,500 japán jen kártérítés megfizetésére kötelezte az elkövetőt (a Tokiói Kerületi Bíróság 2018 (Heisei 30) szeptember 27-i ítélete[ja]).

Ez az ítélet azt mutatja, hogy az X (korábbi Twitter) és hasonló közösségi média platformokon történő engedély nélküli fénykép- és videófelhasználás jogi képmás és magánéleti jogok megsértésének minősülhet, és jogi felelősségre vonható.

X (korábbi Twitter) esetében elfogadott információkiadási kérelem

A Niigatai Kerületi Bíróságon érdekes ítélet született az X (korábbi Twitter) platformon történő információkiadási kérelmekkel kapcsolatban (a Niigatai Kerületi Bíróság 2016 (Heisei 28) szeptember 30-i ítélete[ja]).

Ebben az esetben egy házaspár gyermekéről készült fényképet tettek közzé hamis tartalommal együtt az X (korábbi Twitter) platformon engedély nélkül. A házaspár az X (korábbi Twitter) társaságtól kérte a közzétevő IP-címének kiadását, és ezt követően a szolgáltatótól kérték a közzétevő adatainak kiadását.

A bíróság kimondta, hogy “a jogi képmás megsértése nyilvánvaló”, és elrendelte a szolgáltatónak a közzétevő adatainak kiadását. Ez az ítélet fontos döntési alapot jelenthet az X (korábbi Twitter) és hasonló közösségi média platformokon történő jogi képmás megsértése esetén történő jogi lépések meghozatalakor.

Instagram, YouTube és más platformokon történő jogi képmás megsértése

A jogi képmás megsértése más médiumokban is előfordulhat.

Az Instagramon gyakori, hogy valakinek az arcát ábrázoló fényképeket engedély nélkül teszik közzé. Különösen gyakori, hogy valaki által nyilvánosságra hozott képeket másolnak le engedély nélkül. Annak érdekében, hogy megakadályozzuk az arcunk ábrázolását tartalmazó fényképek engedély nélküli felhasználását, érdemes áttekinteni az Instagram adatvédelmi beállításait és megfelelő intézkedéseket hozni.

Hasonlóképpen, a YouTube-on, blogokon és fórumokon is előfordulhat, hogy valakinek az arcát egyértelműen bemutató videókat töltenek fel engedély nélkül. Egy személy arca vagy alakja általában olyan privát információ, amelyet nem szeretnénk, hogy széles körben lássanak, így az engedély nélküli közzététel jogi képmás megsértésnek minősül.

Jogi felelősség abban az esetben, ha valaki engedély nélkül tesz közzé fényképeket

Amennyiben valaki engedély nélkül teszi közzé a fényképét, jogi lépéseket tehet a kép feltöltőjével szemben. Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk azokat a jogi intézkedéseket, amelyeket az engedély nélküli képmegosztás esetén lehet alkalmazni közösségi média platformokon és egyéb helyeken.

Ideiglenes intézkedés iránti kérelem

Amennyiben engedély nélkül készült fényképe kerül közzétételre az interneten, gyorsan kell cselekedni. Ilyen esetekben az ideiglenes intézkedés iránti kérelem segítségével jogi eljárást kezdeményezhetünk. Az ideiglenes intézkedés egy olyan bírósági döntés, amely a főperes eljárás (például kártérítési igény) előtt ideiglenesen rendez egy sürgős helyzetet.

Amennyiben a fénykép közzététele személyiségi jogok megsértését jelenti, a kép online megjelenése visszafordíthatatlan károkat okozhat. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtásával a bíróság elrendelheti a kép közzétételének ideiglenes megállítását még a főperes ítélet kihirdetése előtt.

Polgári jogi felelősség alapján követelhető kártérítés és sérelemdíj

Amennyiben a fénykép közzététele személyiségi jogok megsértését jelenti, polgári jogi felelősségre vonható a kép feltöltője, és kártérítést, beleértve a sérelemdíjat is, követelhetünk tőle.

A személyiségi jogok megsértéséből eredő kár főként a lelki szenvedésért járó sérelemdíj formájában kerül megállapításra. A sérelemdíj összege az ilyen jellegű jogsértés súlyosságától és a lelki szenvedés mértékétől függően változhat, általában néhány tízezer forinttól néhány százezer forintig terjedhet. Amennyiben a kép közzététele mellett rágalmazó vagy becsületsértő tartalom is megjelenik, a sérelemdíj összege jelentősen magasabb lehet.

Rágalmazás esetén büntetőjogi felelősség is felmerülhet

A közösségi médiában történő engedély nélküli képmegosztás nem csak polgári jogi problémát jelenthet, hanem bizonyos esetekben büntetőjogi felelősséget is vonhat maga után. Ha a kép vagy a hozzászólás rágalmazó vagy becsületsértő tartalmat tartalmaz, akkor az sértő vagy rágalmazó cselekménynek minősülhet.

A sértő cselekmény akkor valósul meg, ha valaki nyilvánosan másokat megsért. Ha valaki nyilvánosan csökkenti mások társadalmi megítélését vagy megsérti őket, akkor az sértő cselekménynek minősülhet.

A rágalmazó cselekmény akkor következik be, ha valaki nyilvánosan tényeket állít és ezzel csökkenti mások társadalmi megítélését. Például, ha valaki hamis információkat csatol a képhez és ezzel rontja az illető hírnevét, az gyakran rágalmazó cselekménynek minősül. Büntetőjogi felelősség esetén az áldozatnak be kell jelentenie a kárt a rendőrségen vagy feljelentést kell tennie.

A rendőrség nyomozást folytat, és ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, az ügyet az ügyészségre továbbítják. Az ügyészség eldönti, hogy vádat emel-e, és ha vádat emelnek, bírósági tárgyalásra kerül sor. A bírósági ítélet alapján büntetőjogi szankciók is kiszabhatók.

Mit tegyen, ha engedély nélkül kerül fel egy fénykép?

Amennyiben Ön vagy közeli ismerősei engedély nélküli nyilvánosságra hozatal áldozatává válnak, fontos, hogy megfelelően kezeljék a helyzetet. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a következő három lépést: „Rendőrségi tanácsadás”, „A fénykép törlésének kérelmezése” és „Ügyvédhez fordulás”.

Rendőrségi tanácsadás

A személyiségi jogok megsértése magánéleti jogok kérdése, és alapvetően nem minősül bűncselekménynek. Ezért előfordulhat, hogy ha csak a személyiségi jogok megsértése miatt fordul a rendőrséghez, nem kap megfelelő segítséget. Azonban, ha fenyegető üzenetek, rágalmazás, illetve más bűncselekmények, mint például lesifotózás, zaklatás, obszcén anyagok terjesztése vagy bosszúpornó társulnak a megsértéshez, akkor a rendőrség valószínűleg foglalkozni fog az üggyel.

Például a következő esetekben:

• Ha a fényképpel együtt fenyegető üzeneteket, mint például „megöllek” vagy „felgyújtom a házadat”, kapott
• Ha a fényképpel együtt hamis tényeket, mint például „tolvaj” vagy „csaló”, terjesztenek
• Ha lesifotózott képeket vagy videókat tettek közzé
• Ha az Ön beleegyezése nélkül tettek közzé obszcén képeket

Ha bármelyik ilyen bűncselekmény megtörténtére gyanakszik, ne habozzon rendőrségi tanácsadást kérni.

A rendőrség meghallgatja az áldozat beszámolóját, ellenőrzi a bizonyítékokat, és eldönti, hogy indít-e nyomozást.

A fénykép törlésének kérelmezése

Amennyiben személyiségi jogokat sértő esettel találkozik, az első lépés a kép közzétételét kezelő médium üzemeltetőjének törlési kérelmének benyújtása lehet. Az X (korábbi Twitter), Instagram, Facebook és más közösségi média platformok, valamint internetes fórumok többségénél rendelkezésre állnak különleges űrlapok a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos törlési kérelmek benyújtásához. Használja ezeket az űrlapokat, hogy gyorsan kérje a képek törlését.

A törlési kérelem benyújtásakor figyeljen a következőkre:

• Írja be a konkrét fénykép vagy videó URL-jét
• Részletesen írja le a személyiségi jogok megsértésének tényét
• Azonosító dokumentumok benyújtása

Az azonban sajnálatos, hogy a különleges űrlapokon keresztüli törlési kérelem nem garantálja a képek vagy videók törlését. Egyes üzemeltetők esetében előfordulhat, hogy a válasz késik, vagy nem hajlandók a törlésre. Ilyen esetekben jogi lépések megfontolása válhat szükségessé.

Konkrétan, a bíróságon keresztül lehet kezdeményezni a feladó adatainak felfedését, és a bejegyzés szerzőjének információit megszerezve közvetlenül tőle kérheti a törlést, vagy kártérítési pert indíthat. A következő cikkben részletesen tárgyaljuk ezt a témát.

Kapcsolódó cikk: A bejegyzést elkövető személy azonosítása: a feladó adatainak felfedési kérelme[ja]

Ügyvédhez fordulás

Jogi lépések megfontolásakor először is ajánlott ügyvédhez fordulni annak megállapítására, hogy a nyilvánosságra hozott kép valóban jogokat sért-e.

• Valóban jogokat sért-e a nyilvánosságra hozott kép
• Érdemes-e törlési kérelmet vagy kártérítési igényt benyújtani
• Szükséges-e ideiglenes intézkedések vagy egyéb jogi eljárások

Ezeknek a döntéseknek a meghozatalához szükség van a jogi szakértelemre, ezért az ügyvéd tanácsadása megfelelő iránymutatást és támogatást nyújthat.

Ha ügyvédet bíz meg, akkor a tárgyalásokat is simábban tudja lebonyolítani. Ha egy ügyvéd lép közbe, az ellenfél is komolyabban veszi a helyzetet, és nagyobb valószínűséggel fog megfelelően reagálni. Bár költségekkel jár, az ügyvéd megbízásának számos előnye van, ezért érdemes megfontolni ezt a lehetőséget.

Összefoglalás: A fotók engedély nélküli közzététele nem bűncselekmény, de polgári jogi felelősségre vonható

A közösségi médiában történő fotók engedély nélküli közzététele személyiségi jogok, mint például a jogosultság a saját képmásra vagy a magánélethez való jog megsértését jelenti, ami törvényellenes cselekedet.

Alapelvként nem minősül büntetendő cselekménynek, azonban bizonyos esetekben becsületsértés vagy rágalmazás bűncselekménye is megállapítható, és büntetőjogi felelősség is felmerülhet. Polgári jogi szempontból pedig kártérítési igény érvényesítése vagy az indokolatlan cselekedetek megállítására irányuló „megállítási igény” kifejezésű jogi intézkedések alkalmazása is lehetséges.

Ha egy fotót engedély nélkül tettek közzé, először a következő lépések fontosak:

• A közzétételt végző médium üzemeltetőjétől kérni a törlést
• Ügyvédhez fordulni, és jogi lépéseket megfontolni

Különösen az ügyvédhez való fordulás elengedhetetlen, hogy megfelelő válaszlépéseket határozzunk meg, és megvédjük saját vagy közeli hozzátartozóink jogait. Ne tűrjünk szótlanul, hanem kérjük szakértő segítségét, és lépjünk fel határozottan.

Bemutatjuk irodánk által kínált megoldásokat

A Monolith Jogügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik jelentős tapasztalattal. Az utóbbi években az interneten terjedő rossz hírnévvel kapcsolatos károk és rágalmazások, mint a “digitális tetoválás”, komoly károkat okoznak. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyvédi Iroda szakterületei: Digital Tattoo[ja]