Az ICO jogszabályi szabályozásának külföldi és nemzetközi példái

Az ICO (Initial Coin Offering rövidítése), a befektetőktől tőke bevonását jelenti, cserébe új virtuális pénznemet bocsátanak ki. Mivel a virtuális pénznemek alapvetően a blockchain, egy új technológia által támogatott technológiák, az ICO, mint tőkebevonási módszer és története is rövid. Sok országban jelenleg a jogszabályok kidolgozása a feladat (a blockchain technológia hogyan támogatja a virtuális pénznemek forgalmát, lásd a külön cikket).

https://monolith.law/blockchain/blockchain-technology[ja]

Ebben a cikkben összefoglaljuk, milyen különbségek vannak az ICO-ra vonatkozó külföldi szabályozásokban. Ugyanakkor azt is megvizsgáljuk, hogy a különböző országok eltérő hozzáállása ellenére, milyen kihívásokkal néz szembe a nemzetközi közösség vagy a globális gazdaság az ICO-val kapcsolatban.

ICO jogszabályi szabályozásának mintázatai

Ha a külföldi és a japán ICO szabályozásokat tipizáljuk, a mintázatok a következő négy nagy kategóriába sorolhatók:

1. Az ICO-t teljes mértékben betiltó országok
2. Az ICO-t a meglévő jogterületek alkalmazási körének kiterjesztésével szabályozni kívánó országok
3. Az ICO számára különleges jogterületet létrehozó és szabályozni kívánó országok
4. Az ICO-val szemben különösebb szabályozást nem alkalmazó országok

Megjegyzendő, hogy Japán a fent említett (2) kategóriába tartozik. Ezért Japánban, ha megfelelően figyelembe vesszük a meglévő jogterületekkel való összhangot, az ICO-t legálisnak tekintik. Azonban még Japánban is, ha ICO-t hajtanak végre, nem lehet figyelmen kívül hagyni a külföldi ICO szabályozásokat. Ennek oka, hogy az ICO jellegéből adódóan nem ritka, hogy az online térben átlépik a nemzeti határokat a befektetési források gyűjtése érdekében. Ebben az esetben figyelembe kell venni a virtuális pénznem (ebben az esetben gyakran tokennek nevezik) vásárlóinak lakóhelyén érvényes szabályozásokat is. Ezeket a körülményeket figyelembe véve, az ICO-t legálisan kell végrehajtani, és nagy figyelmet kell fordítani a külföldi jogszabályok változásaira is.

Az ICO-t teljes mértékben betiltó országok

Kína

Kína rendkívül negatív álláspontot képvisel az ICO-val szemben. Kínában az ICO-t pénzmosás forrásának tekintik, és úgy vélik, hogy a legtöbb ICO nem más, mint illegális tevékenység. Emiatt Kínában már teljes mértékben betiltották az ICO-t.

Annak ellenére, hogy a kínai kormány szabályozza az ICO-t, Hongkongban ez nem érvényes. Hongkongban a kormány álláspontja szerint, amennyiben az ICO a megfelelő eljárásokon alapul, akkor azt elfogadják. Hongkong ICO szabályozása alapvetően tükrözi az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) irányelveit, így teljesen eltér a kínai szabályozástól.

Megjegyzendő, hogy Kína, bár erős szabályozást alkalmaz az ICO-val szemben, a kriptovaluták forgalmát támogató blockchain technológiára mint állami stratégiára, nagy erőfeszítéseket tesz a technológiai fejlesztésre. A kormány vezetésével a technológiai innováció elősegítése mellett, az új technológiák alkalmazásának módját a kormány szigorú szabályozással irányítja. Ez a jellemző a blockchain jogi kérdéseiben is megmutatkozik.

Dél-Korea

Dél-Korea is szintén negatív álláspontot képvisel az ICO-val szemben, és 2017-ben minden formáját betiltotta, mivel aggodalmak merültek fel a csalások, a piaci manipuláció és a pénzmosás miatt. Dél-Koreában, a Samsung Electronics és más nagyvállalatok, amelyek húzzák a hazai gazdaságot, nagyon lelkesek a blockchain technológia fejlesztésében. Emellett a kriptovalutákkal történő befektetés is nagyon aktív volt. A dél-koreai fintech helyzetet jól szemlélteti, hogy a politikai és pénzügyi szféra nem teljesen összhangban van ebben a kérdésben. Például előfordult, hogy a hazai ICO-kat a szabályozások miatt külföldön hajtották végre. A fent említett ICO szabályozásokat sokan úgy kritizálják, hogy azok gátolják a fintech iparág fejlődését, és továbbra is figyelemmel kell kísérni, hogy a jövőben hogyan alakulnak a szabályozások.

Azok az országok, amelyek az ICO szabályozását a meglévő jogterületek alkalmazási körének kiterjesztésével próbálják megvalósítani

Amerika

Az Egyesült Államokban, ha nincs külön engedély az amerikai értékpapír-törvény szerint, az ICO-t a ‘értékpapír-kereskedelmi törvény’ szabályozza. Ez azt jelenti, hogy az ICO által kibocsátott tokeneket az ‘értékpapír-kereskedelmi törvény’ alapján ‘értékpapírnak’ tekintik, és az ICO-t a meglévő értékpapír-befektetési keretrendszer alapján szabályozzák.

Mellékesen, az amerikai bíróság a következő négy pontot használja alapul a ‘értékpapír’ meghatározásához, amit Howey-tesztnek hívnak. Ha a négy pont mindegyike teljesül, akkor azt ‘értékpapírnak’ tekintik, és ez az ICO-ra is vonatkozik.

1. Pénz befektetése van-e (Befektetés történt-e pénzben)
   
2. Várható-e profit a befektetésből (Várható-e hozam a befektetésből)
   
3. A pénzbefektetés közös vállalkozásban történt-e (Befektetés történt-e közös vállalkozásba)
4. A profit a promóter vagy harmadik fél erőfeszítéseiből származik-e (A profit mások erőfeszítéseiből származik-e)

Megjegyzendő, hogy ezek alapján az Egyesült Államokban a Bitcoin és az Ethereum nem minősülnek törvény szerinti értékpapírnak. Ennek oka, hogy ezek a virtuális valuták nem olyan rendszerben működnek, ahol a befektetés a kibocsátó cég erőfeszítéseinek eredményeként térül meg, és nem teljesítik a Howey-teszt négy követelményét. A decentralizált rendszerrel rendelkező virtuális valuták esetében úgy gondolják, hogy ezek nem értékpapírok.

Szingapúr

Szingapúr, saját pénznemének készpénzmentesítését kormányzati irányítással elősegítette, de az ICO-kkal szemben viszonylag óvatos hozzáállást mutat. Szingapúrban az ICO-k által kibocsátott tokeneket értékpapír-jövőbeli ügyletekhez hasonlóan szabályozzák. Továbbá, ha a törvény szerint a részvényekkel azonosnak kell tekinteni, akkor azoknak az értékpapírokhoz hasonló jogszabályokat kell betartaniuk.

Ugyanakkor Szingapúrban vannak olyan sajátosságok is, mint például a törvényben rögzített rendelkezések, amelyek kizárják a fent említett szabályozások alkalmazását (például, ha a befektetett összeg kis mértékű).

Svájc

Svájcban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az ICO szabályozásokat úgy alakítsák ki, hogy azok ne akadályozzák a blokklánc iparág fejlődését. Az Egyesült Államokhoz és Szingapúrhoz hasonlóan, Svájc is arra törekszik, hogy a meglévő pénzügyi termékek szabályozását kiterjessze az ICO-kra. Ezzel párhuzamosan, a tokeneket kategorizálják, és a különböző típusú tokenekre eltérő jogszabályokat alkalmaznak. A tokenek osztályozása a következőképpen történik:

A fenti három kategória alapján különböző jogszabályokat alkalmaznak a tokenekre. Természetesen előfordulhat, hogy a jövőben olyan tokenek kerülnek kiadásra, amelyek egyszerre több kategóriába is beletartoznak. Ilyen határesetekben a bírói gyakorlat alakítja majd ki a kezelés módját.

Svájcban, ahol az Ethereum és más világszerte ismert blokklánc vállalatok székhelyei találhatóak, az ICO-k már eleve nagyon népszerűek. Ezen okok miatt várható, hogy Svájc továbbra is a blokklánc iparág hosszú távú fejlődését támogatja, miközben egyensúlyt tart fenn a szabályozás terén.

Németország

Németország esetében, ha az ICO-ban kibocsátott tokenek tartalma értékpapírnak tekinthető (japán ‘Értékpapír Kilátások Törvénye’), eszköznek tekinthető (japán ‘Eszköz Befektetési Törvény’), vagy részvénynek tekinthető (japán ‘Tőke Befektetési Kódex’), akkor ezeket három nagy kategóriába sorolják, és az alkalmazandó törvényeket a meglévő jogszabályok alapján alkalmazzák. Ha ezek közül bármelyik kategóriába tartozik, az ICO végrehajtójának kötelessége lehet a kilátások és egyéb dokumentumok benyújtása az alkalmazandó jogszabályok alapján.

Megjegyzendő, hogy az ICO-ban kibocsátott tokeneket értékpapírnak tekintik-e vagy sem, az a következő feltételek teljesülése alapján döntik el, a közigazgatás véleménye szerint:

• Átruházható, és piaci értékesítésre alkalmas
  
• Rendelkezik a tagokhoz hasonló jogokkal, mint például a részesedés
  
• Nincs olyan felhasználási célja, mint a fizetési eszközöknek, például a készpénznek
• A birtokos információit a blockchain technológia rögzíti

Az ICO-k számára külön jogterületet kialakító és szabályozó országok

Franciaország

Franciaországban 2017 óta a francia pénzügyi piaci hatóság vezetésével halad előre a virtuális valutákkal kapcsolatos jogszabályi rendszer kialakítása. Franciaországban az ICO-k lebonyolításának módjára vonatkozóan új jogszabályokat dolgoznak ki, és közvetlenül szabályozni kívánják a “törvényes ICO-k lebonyolításának módját”. Különösen jellemző, hogy bevezették a licencelési rendszert, amelyben engedélyt adnak az ICO szervezőinek, és megpróbálják a nemzeti hitelgaranciát is alkalmazni az ICO-kra. Azonban nem tiltották meg teljesen az engedély nélküli ICO-k lebonyolítását, és láthatóan igyekeznek egyensúlyt teremteni a piac fejlődése és a kockázatkezelés között.

Gibraltár

Gibraltár is azon országok közé tartozik, amelyek saját jogszabályi keretet dolgoznak ki az ICO-k szabályozására. Ebben a törvényjavaslatban a szervezőknek be kell tartaniuk bizonyos szabályokat a pénzmosás és egyéb bűncselekmények megelőzése érdekében, és előírásokat is tartalmaz az információk közzétételének kötelezettségéről.

Abu Dhabi

Abu Dhabiban a rendszerhibák és egyéb, a virtuális valutákra jellemző vitás kérdések figyelembevételével dolgoznak ki saját jogi keretet az ICO-k számára. Itt a pénzmosás elleni intézkedések és a fogyasztóvédelem mellett az információbiztonsággal kapcsolatos vállalkozói kötelezettségeket is beépítették a szabályozásba.

ICO-val kapcsolatos szabályozások hiánya bizonyos országokban

Fehéroroszország

Az eddig bemutatott országok esetében, bár mértékük eltérő, valamilyen jogi szabályozást próbáltak bevezetni az ICO-kra nézve. Ezzel szemben Fehéroroszországban éppen az ellenkezőjét láthatjuk: itt igyekeznek a lehető leginkább enyhíteni az ICO-kra vonatkozó szabályozásokat, hogy ezzel vonzzák a külföldi vállalatokat.

Fehéroroszország esetében érdekes fejlemény volt, hogy 2018-ban törvényt hoztak a kriptovaluták és az ICO-k legalizálására. A világ minden tájáról IT vállalatokat próbálnak bevonzani, ennek érdekében olyan intézkedéseket hoztak, mint a kriptovaluta-bányászat, átruházás és kereskedelem adózási könnyítései, vagy a bizonyos feltételek melletti vízummentesség.

Ugyanakkor, a szabályozások enyhítése ellenére is, a fehérorosz kormány is felismeri a csalárd ICO-k által a tájékozatlan befektetőkre leselkedő veszélyeket, és igyekszik ezek ellen fellépni. Például bevezetnek bizonyos feltételeket a tokenek vásárlásához, mint például a vásárló anyagi helyzetének, végzettségének vagy munkatapasztalatának figyelembevétele. Ezzel a fogyasztóvédelmi szempontból indokolt szabályozások bevezetésével igyekeznek a külföldi vállalatok bevonzását a hazai gazdaság fejlődéséhez kapcsolni.