A japán társasági jogban alkalmazott adósság-tőke csere (DES) gyakorlati magyarázata

A kötelezettség-tőke csere (Debt-Equity Swap, a továbbiakban „DES”) egy hatékony módszer a vállalatok számára pénzügyi helyzetük javítására és az üzleti újjáépítés előmozdítására. Ez a tranzakció azt jelenti, hogy a vállalat átváltja adósságát (Debt) a vállalat tőkéjévé (Equity), azaz részvényeivé (Swap). Konkrétan, a vállalatnak pénzügyi követeléssel rendelkező hitelezők a követeléseiket a vállalatba történő befektetésként használják fel, és cserébe a vállalat részvényeit kapják meg. Ez a módszer drámai módon képes javítani az adósságtól sújtott vállalatok mérlegét. Például, az adósság csökkentésével és a saját tőke növelésével megszüntethető a tőkehiányos állapot, és helyreállítható a hitelintézetek és üzleti partnerek bizalma. Emellett az M&A és az üzleti utódlás kontextusában is használható a vállalat adósságának rendezésére és az utódok terheinek csökkentésére. Azonban, a DES erős hatásának hátterében bonyolult szabályozások állnak a japán társasági törvény és adótörvény alapján. Jogilag a DES-t „tárgyi betét” formájában történő növekedésként kezelik, így végrehajtásához szigorú eljárásokra van szükség. Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk a DES jogi jellegét, üzleti előnyeit és kockázatait, a konkrét jogi eljárásokat, valamint a gyakorlatban különösen figyelembe veendő szempontokat a japán jogszabályok alapján.

A Debt Equity Swap (DES) áttekintése és jogi jellege Japánban

A DES megértésének legfontosabb eleme, hogy az a japán társasági jog szerint “sachbeinlage” (tárgyi hozzájárulás) egy formájaként van meghatározva. A részvényeket átvevő személy általában pénzt fizet be a társaságnak, de a japán társasági törvény (199. cikk (1) bekezdés 3. pontja) lehetővé teszi, hogy a pénzen kívüli vagyontárgyakat is hozzájárulási célnak tekintsék. Ez a pénzen kívüli vagyontárgyakból álló hozzájárulás a “sachbeinlage”. A DES tranzakció során a hitelező nem készpénzt, hanem a társasággal szemben fennálló “pénzkövetelését” magát adja hozzájárulásként a társaságnak.

Ennek a tranzakciónak az eredményeként a társaság megszerzi a hozzájárulásként kapott pénzkövetelést. Vagyis a társaság saját maga felé fennálló kötelezettségének hitelezőjévé válik. Amikor a követelés és a kötelezettség ugyanahhoz a személyhez tartozik, akkor a követelés és a kötelezettség megszűnik. Ezt a jogi hatást a japán polgári törvény (520. cikk) által meghatározott “összeolvadás” elve eredményezi. Ennek eredményeképpen a társaság részvények kibocsátásával növelheti a tőkéjét, miközben megszünteti a megfelelő kötelezettségeket.

Így a DES jogi értelemben vett “sachbeinlage”-ként való meghatározása több mint csupán technikai besorolás. A japán társasági törvény szigorú szabályokat állapít meg a “sachbeinlage”-ra vonatkozóan. Ennek az az oka, hogy megakadályozzák az értéktelen vagy túlértékelt vagyontárgyak hozzájárulását, amelyek a társaság tőkéjének valós értékének csökkenéséhez vezethetnek, és így hátrányosan érinthetik a többi részvényest vagy a társaság hitelezőit. Ezért a DES végrehajtásakor elengedhetetlen, hogy pontosan betartsák a “sachbeinlage”-ra vonatkozó jogi eljárások sorát. Ennek a jogi jellegnek a megértése a kiindulópontja annak, hogy teljes mértékben megértsük a DES-szel kapcsolatos összes eljárást és kockázatot.

A DES által nyújtott üzleti előnyök és potenciális kockázatok Japánban

A DES, azaz a Debt Equity Swap, mind a tartozó vállalatok, mind a hitelezők számára fontos üzleti döntéseket igénylő stratégiai lehetőség Japánban. Ennek előnyeit és kockázatait gondosan mérlegelni kell.

Először is, a tartozó vállalat szemszögéből a legnagyobb előny a pénzügyi helyzet gyökeres javulása. A kölcsönök tőkévé történő átalakításával csökken a mérlegfőösszeg szerinti kötelezettségek és nő a nettó eszközök értéke. Ezáltal javul a saját tőke aránya, és lehetővé válik a túlzadósság állapotának megszüntetése. Ha a külső hitelképesség helyreáll, új finanszírozást kaphatunk a pénzügyi intézményektől, és javulhatnak a beszállítókkal való kapcsolatok is. Továbbá, mivel a kölcsönök törlesztése és a kamatfizetés megszűnik, jelentősen javul a cash flow, így a rendelkezésre álló forrásokat az üzleti újjáépítésre és a növekedési beruházásokra fordíthatjuk.

Másrészről, a vállalat számára nem hagyható figyelmen kívül a kockázat sem. A legnagyobb kockázat az irányítási jogok hígulása. A korábban csupán hitelezőként funkcionáló pénzügyi intézmények részvényesekké válása révén gyakorolhatnak szavazati jogot, és közvetlen befolyást gyakorolhatnak az üzletmenetre. Ez csökkentheti a meglévő részvényesek uralmát és korlátozhatja az üzleti döntések szabadságát. Bár a kamatfizetés megszűnik, ha a teljesítmény helyreáll, új terhet jelenthet a részvényeseknek fizetendő osztalék. Ezenkívül, ha a tőkeemelés eredményeként a tőke meghaladja a 100 millió jent, akkor a társaság már nem jogosult az adótörvény által biztosított kis- és középvállalkozásoknak szóló kedvezményekre, ami adózási hátrányt jelent.

A hitelezők szemszögéből a DES egy valóságos lehetőség lehet a csődközeli vállalatokkal szembeni követelések behajtására. Ha a hitelezők lemondanak a követeléseikről, azok teljesen elvesznek, de a DES révén részvényeket szerezhetnek, amelyekkel célzottan a jövőbeli növekedésre spekulálhatnak. Ha a vállalat újjáépítése sikeres, a birtokolt részvények értéke nőhet, és a részvények értékesítéséből vagy osztalékból származó tőkeáttétel révén a kezdeti követelés összegét meghaladó hozamot érhetnek el. Részvényesként a vállalatirányításban való részvétellel felügyelhetik a helyreállítási folyamatot és aktívan hozzájárulhatnak befektetési értékük maximalizálásához.

Azonban a hitelezők számára is jelentős kockázatokat jelenthet. A legnagyobb kockázat a jogi követelések sorrendjében való hátrányos helyzet. A kölcsönök, mint elsőbbségi követelések, részvényekké alakulnak át, amelyek a leginkább hátrányos helyzetű követelések. Ha a vállalat nem tud helyreállni és felszámolásra kerül, a részvények értéke nulla lehet, és az befektetés visszaszerzése rendkívül nehéz lehet. Emellett a szerződéses kamatbevételek is elvesznek. Továbbá, ha a célvállalat zártkörű társaság, a megszerzett részvények piaci értékesíthetősége korlátozott, ami likviditási problémát jelenthet. Lényegében a DES egy olyan tranzakció, amelyben a hitelezők alacsony kockázatú, alacsony hozamú “védekező” pozíciójukat magas kockázatú, magas hozamú “támadó” pozícióra cserélik fel.

A DES végrehajtási eljárásai a japán társasági jogban (Japan’s Company Law)

A DES egy tőkebeli hozzájárulás, ezért alapvetően a japán társasági jog által meghatározott szigorú eljárásokat kell követni. Ennek középpontjában áll a bíróság által kijelölt vizsgálóbiztos általi vizsgálati rendszer.

A japán társasági jog 207. cikk (1) bekezdése előírja, hogy ha tőkebeli hozzájárulás történik, a társaságnak a bírósághoz kell fordulnia a vizsgálóbiztos kijelölése érdekében, hogy megvizsgálja, a hozzájárulás tárgyát képező vagyontárgy értéke megfelelő-e vagy sem. Ez az eljárás fontos a tőkebeli hozzájárulások túlértékelésének megakadályozására és a társaság tőkéjének megerősítésére, de idő- és költségigényes, így jelentős gyakorlati terhet jelent.

Azért a japán társasági jog fontos kivételeket is megállapít ezen alapelv alól. A 207. cikk (9) bekezdése több olyan esetet sorol fel, amikor a vizsgálóbiztos vizsgálata nem szükséges, és ezek a kivételek teszik a DES végrehajtását gyakorlatilag lehetségessé. A DES szempontjából a legrelevánsabb a (5) pont alatti rendelkezés. Ennek értelmében, ha a hozzájárulás tárgyát képező vagyontárgy “a részvénytársaság felé fennálló pénzügyi követelés”, és a következő két feltétel teljesül, akkor nem szükséges a vizsgálóbiztos vizsgálata:

1. Az adott pénzügyi követelés kifizetési határideje elérkezett.
2. Az adott pénzügyi követelésre meghatározott hozzájárulási érték nem haladja meg a követelés könyv szerinti értékét.

Ez a rendelkezés a DES zökkenőmentes végrehajtását szolgálja. Amikor a társaság saját kötelezettségét hozzájárulásként adja, annak értéke a társaság könyvei alapján objektíven ellenőrizhető, így a túlértékelés kockázata alacsony, és a vizsgálóbiztos vizsgálatának szükségessége csekélynek tekinthető. Gyakorlatilag, ha a vizsgált követelés kifizetési határideje még nem érkezett el, a kötelezett társaság “a határidő előnyének elengedése” kinyilvánításával mesterségesen előidézheti a kifizetési határidőt, ezzel teljesítve ezt a követelményt.

Mindezek figyelembevételével a DES általános végrehajtási eljárásának menete a következőképpen alakul. Először is, a társaság és a hitelező megállapodik a DES végrehajtásáról. Ezután a társaság igazgatósága határozatot hoz a felajánlott részvények kibocsátásával kapcsolatos kérdésekről, és a részvényesi közgyűlésen különleges határozatot (alapelv szerint, a szavazati jogokkal rendelkező részvényesek több mint felének jelenlétével, és a jelenlévő részvényesek szavazati jogainak kétharmadának többségével) szerez. A jóváhagyás után a hitelező benyújtja a részvények átvételére vonatkozó kérelmet, és a társaság elvégzi a részvények kiosztását. Ezután a hatálybalépés napjától számított két héten belül a jogi hivatalhoz kell benyújtani a változásbejegyzési kérelmet. Ebben az esetben a bejegyzési kérelemhez csatolni kell a részvényesi közgyűlés jegyzőkönyvét, a részvényesi listát, a részvényekre vonatkozó jelentkezési igazolást, valamint a hozzájárulás tárgyát képező pénzügyi követelés létezését és értékét igazoló társaság könyvelési könyveinek másolatát.

A DES végrehajtásának jelentős jogi és adózási szempontjai Japánban

A DES (Debt Equity Swap) egy hatékony pénzügyi restrukturálási módszer, azonban végrehajtása jelentős jogi és adózási kockázatokkal járhat. Ezek figyelmen kívül hagyása váratlan veszteségekhez és felelősségekhez vezethet.

A jogi kockázatok közül kiemelten fontos a “értékpótlási felelősség”. Ez azt jelenti, hogy ha a társasági hozzájárulásként bekért vagyoni érték jelentősen elmarad a társaság által meghatározott hozzájárulási összegtől, az érintettek kötelesek kifizetni a hiányzó összeget a társaságnak. A japán társasági törvény (Japanese Corporate Law) 212. és 213. cikkei értelmében, ha ilyen helyzet áll elő, a vagyoni hozzájárulást teljesítő személyek (a DES esetében az adósok) és az ilyen felhívásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó igazgatók együttes felelősséget viselnek a hiányzó összeg pótlásáért . Még abban az esetben is, ha az ellenőrző személy vizsgálata elmarad, ha a hozzájárulásként bekért követelések értékbecslése utólagosan helytelennek bizonyul, fennáll a felelősségrevonás kockázata. Ezért létfontosságú, hogy a hozzájárulásként szolgáló követelések jogilag érvényesek legyenek, és valós, a könyv szerinti értéküknek megfelelő gazdasági értékkel rendelkezzenek.

Az adózási kockázatok közül azonban gyakran súlyosabb problémát jelent a “tartozás megszűnéséből eredő nyereség” adóztatása. Az adójogi szempontból, ha egy társaság tartozását elengedik, az elengedett összeget a társaság nyereségének (jövedelemnek) tekintik, és ezáltal a társasági adó alanya lesz . A DES kontextusában, ha a megszűnő tartozás könyv szerinti értéke magasabb, mint az emitált részvények piaci értéke, a különbözet “tartozás megszűnéséből eredő nyereségként” ismerhető el és adóztatható . Például, ha 100 millió jen értékű kölcsönt megszüntetnek 50 millió jen piaci értékű részvény kibocsátásával, akkor a 50 millió jenes különbözet adóköteles “tartozás megszűnéséből eredő nyereségként” kezelhető. Abszolút elkerülendő az a helyzet, hogy a DES segítségével történő pénzügyi helyzet javítása ellenére szükségessé válik jelentős adófizetési kötelezettség, ami paradox módon ronthatja a likviditást .

A DES kockázatai a bírósági gyakorlat tükrében: Egy szakértő magyarázati kötelezettségének vizsgálata Japánban

A DES (Double Entry System – Kettős könyvviteli rendszer) alkalmazásával járó adózási kockázatok súlyossága egyértelműen látható a valós bírósági esetekből is. Különösen figyelemre méltó az a tokiói kerületi bírósági ítélet (2016. május 30.), amelyben egy adótanácsadó cég szakértői magyarázati kötelezettségének megszegését szigorúan megvizsgálták.

Ebben az esetben egy adótanácsadó társaság javasolta egy ügyfél vállalatnak, hogy az örökösödési adózás kezelése érdekében hajtsanak végre egy DES-t. Azonban a javaslat során nem tájékoztatták kellőképpen a vállalatot arról, hogy a DES végrehajtása következtében jelentős mértékű adósság megszűnési nyereség keletkezik, ami körülbelül 300 millió jen (japán) társasági adó megfizetését vonja maga után. Ennek eredményeként a DES-t végrehajtó vállalat váratlanul hatalmas adóterhet kényszerült megfizetni.

A bíróság teljes mértékben elismerte az adótanácsadó cég felelősségét, és elrendelte, hogy térítsék meg a vállalat által elszenvedett teljes kárt. Az ítéletben a bíróság rámutatott, hogy a DES-szel járó adósság megszűnési nyereségének adóztatási kockázata az adóügyi szakértők számára általánosan ismert tény. Ezen felül megállapította, hogy a szakértőknek, tanácsadóként, kötelességük konkrétan és alaposan tájékoztatni az ügyfeleket az ilyen jelentős kockázatokról, hogy azokat megértsék, és hogy ennek elmulasztása szakmai gondossági kötelezettség megszegését jelenti.

Ez az eset világosan mutatja, hogy a DES nem csupán egy vállalati jogi eljáráselméleti kérdés. Még ha a DES-t jogilag tökéletesen is hajtják végre, ha figyelmen kívül hagyják az adózási hatásokat, az súlyosan érintheti a vállalat működését. A DES tervezése és végrehajtása során elengedhetetlen a vállalati jog és az adójog területén átfogó ismeretek birtoklása, és a szakértőkre rendkívül magas szintű gondossági kötelezettség hárul.

Egy másik módszer: Az „ál-DES” összehasonlítása

A tárgyi betéti DES-szel járó adózási kockázatok elkerülése érdekében a gyakorlatban előfordul, hogy az úgynevezett „ál-DES” módszert alkalmazzák. Ez gazdasági szempontból megegyezik a tárgyi betéti DES-szel, azonban a jogi forma megváltoztatásával különböző adózási hatásokat céloz meg.

Az „ál-DES” a következő két tranzakció sorozatos végrehajtásával áll össze:

1. Először a hitelező „pénzt” fektet be a társaságba, hasonlóan a normál harmadik fél általi tőkeemeléshez, és cserébe részvényeket kap.
2. Ezután a társaság a befizetett pénzt felhasználva „teljesítést” nyújt a hitelező felé a kötelezettség kiegyenlítésére.

Ebben a módszerben a kötelezettség nem a tárgyi betéti „összeolvadás” által szűnik meg, hanem a pénzbeli „teljesítés” révén. Mivel a pénzbeli befizetésen alapuló tőkeemelés és a pénzbeli kötelezettség teljesítése különálló tranzakcióként valósul meg, alapelv szerint a társaságnál nem keletkezik kötelezettség megszűnéséből származó nyereség, így az adózási kockázat elkerülhető.

Az „ál-DES” azonban magában hordoz kockázatokat is. Ha az adóhatóság ezt a tranzakciósorozatot gyakorlatilag egységesnek tekinti, és úgy ítéli meg, hogy célja kizárólag az adóterhek csökkentése, akkor „adóelkerülési tevékenységként” elutasíthatja, és a tárgyi betéti DES-hez hasonlóan adóztathatja.

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a tárgyi betéti DES és az „ál-DES” főbb különbségeit.

Melyik módszert választják, az adózási kockázatok, az eljárások egyértelműsége és az adóelkerülési tevékenységként való elismerés lehetőségének összetett mérlegelése alapján hozandó magas szintű stratégiai döntést igényel.

Összefoglalás

A debt-equity swap (adósság-tőke csere) egy rendkívül hatékony eszköz a vállalatok pénzügyi szerkezetének megerősítésére és a vállalatok újjáélesztésére. Azonban a végrehajtása olyan, mint egy éles kard kezelése. A Japán Társasági Törvény (Japanese Corporate Law) által meghatározott apporttevő eljárások pontos betartása mellett a tartozás megszűnéséből eredő adózási kockázatok kezelése kulcsfontosságú a siker szempontjából. Az apporttevő DES és a szimulált DES közötti választás, beleértve a megfelelő alkalmazásukat, mély jogi és adózási ismereteket, valamint óvatos tervezést igényel.

A Monolith Jogügyi Iroda széleskörű tanácsadási tapasztalattal rendelkezik a debt-equity swap végrehajtásában, mind hazai, mind nemzetközi ügyfelek számára. Irodánk csapatában több olyan szakember is dolgozik, akik külföldi jogi képesítéssel és angol nyelvtudással rendelkeznek, így képesek vagyunk nemzetközi ügyek kezelésére is. A Japán Társasági Törvénynek megfelelő tranzakciók összeállításától és az eljárások végrehajtásának támogatásától kezdve, a kapcsolódó adózási és jogi kockázatok azonosításán és csökkentési stratégiák kidolgozásán át, átfogó támogatást nyújtunk. Használja ki szakértelmünket, hogy ezt a bonyolult pénzügyi stratégiát biztonságosan és hatékonyan alkalmazhassa.