Az SaaS szolgáltatások chat és hírlevél funkcióinak kapcsolata a Japán 'Elektronikus Kommunikációs Törvénnyel

Korábban a szoftvereket főként CD-ROM és egyéb csomagolt formában értékesítették, de mostanában a SaaS (Software as a Service), azaz a szoftvereket felhőszolgáltatásként nyújtó megoldások terjednek el gyorsan.

A SaaS esetében a kliensek könnyedén hozzáférhetnek a szükséges szoftverekhez, amikor csak szükségük van rájuk.

Ráadásul, mivel nincs szükség a szoftverek számítógépre történő telepítésére, ha rendelkezésre áll az internetkapcsolat, akkor könnyen hozzáférhetünk a felhőben tárolt adatokhoz az irodán kívüli helyekről is, más eszközökről.

Ezért különösen a gyakran külső helyszínekről használt felhő alapú értékesítést támogató eszközök esetében gyakori, hogy SaaS formájában kerülnek kínálatba. Azonban, ha a SaaS szolgáltatások között olyan kommunikációs eszközök is találhatók, mint a csevegő funkció vagy a hírlevél funkció, akkor előfordulhat, hogy a Japán Elektronikus Kommunikációs Törvény (Japanese Telecommunications Business Law) alkalmazandó lesz.

Ezért bemutatjuk, hogy milyen esetekben szükséges a felhő alapú értékesítést támogató eszközöket fejlesztő és értékesítő vállalkozásoknak regisztrálniuk vagy bejelentést tenniük a Japán Elektronikus Kommunikációs Törvény értelmében.

Az Elektromos Távközlési Üzleti Törvény áttekintése

Az Elektromos Távközlési Üzleti Törvény (a továbbiakban: Japán Elektromos Távközlési Üzleti Törvény) egy 1985-ben (Showa 60 év) áprilisában bevezetett törvény, amelyet a korábbi állami távközlési vállalat, a Nippon Telegraph and Telephone (NTT) magánosítása után hoztak létre, amikor a versenyelv bevezetésre került az elektromos távközlési üzletágban. A törvény célja a kommunikáció titkosságának védelme és a fontos kommunikáció biztosítása.

A Japán Elektromos Távközlési Üzleti Törvény szerint, aki “elektromos távközlési üzletet” (a törvény 2. cikkének 4. pontja) kíván folytatni, annak regisztrálnia (a törvény 9. cikke) vagy bejelentést tennie (a törvény 16. cikkének 1. bekezdése) kell, és “elektromos távközlési szolgáltatóvá” kell válnia.

Ezért, ha eldöntjük, hogy a SaaS-ként nyújtott felhőalapú támogató eszközök alkalmazása esetén alkalmazható-e a Japán Elektromos Távközlési Üzleti Törvény, meg kell vizsgálnunk, hogy az adott tevékenység beletartozik-e az “elektromos távközlési üzlet” kategóriába.

Mi az a “telekommunikációs vállalkozás”

A “telekommunikációs vállalkozás” olyan vállalkozást jelent, amely “telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt mások igényeinek kielégítése érdekében (kivéve a Japán ‘Broadcasting Act’ (1950-es évi 132. törvény) 118. cikk 1. bekezdése szerinti műsorszóró berendezések szolgáltatásával kapcsolatos vállalkozásokat.)” (A törvény 2. cikk 4. pontja szerint).

Ezért annak megállapításához, hogy alkalmazható-e a telekommunikációs vállalkozásokról szóló törvény, meg kell vizsgálni, hogy a következő két feltétel teljesül-e:

• Telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt-e mások igényeinek kielégítése érdekében (feltétel 1)
• Vállalkozásról van-e szó (feltétel 2)

Mi a “telekommunikációs szolgáltatás” (feltétel 1)

A “telekommunikációs vállalkozás” definíciójában szereplő “telekommunikációs szolgáltatás” azt jelenti, hogy “telekommunikációs berendezéseket használva közvetíti mások kommunikációját, és mások kommunikációját szolgálja a telekommunikációs berendezésekkel” (A törvény 2. cikk 3. pontja szerint).

Itt a “mások” olyan személyeket jelent, akiket a társadalmi értelemben vett független személyiségnek tekintünk. Például, ha a jogi személy A és a jogi személy B alvállalati kapcsolatban állnak, akkor is, ha külön jogi személyek, a jogi személy A és a jogi személy B “másoknak” minősülnek.

Ezenkívül a “mások kommunikációja” a saját kommunikáción kívüli kommunikációt jelenti, beleértve a saját és mások közötti kommunikációt is. Például, ha A telekommunikációs berendezéseket használva kommunikál B-vel, akkor A-t úgy tekintjük, hogy a berendezéseket mások, azaz B kommunikációjának szolgálatába állítja.

Telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt-e “mások igényeinek” kielégítése érdekében (feltétel 1)

Ha a telekommunikációs szolgáltatásokat “saját igények” kielégítése érdekében nyújtja, akkor nem teljesül az 1. feltétel. Ezzel szemben, ha “másoknak” nyújt szolgáltatásokat, akkor azt jelenti, hogy telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt “mások igényeinek” kielégítése érdekében.

Az, hogy valaki “másnak” minősül-e, a fent említett módon a jogi személyiség különbözőségétől függ.

Vállalkozás-e (feltétel 2)

A “vállalkozás” azt jelenti, hogy valaki önálló, aktív szándékkal és céllal végez azonos típusú tevékenységet ismétlődő és folyamatos módon. Ezért a következő esetekben nem minősül “vállalkozásnak”:

• Szükséghelyzetben sürgősen és ideiglenesen végzett tevékenységek
• Ideiglenesen végzett tevékenységek
• A szolgáltató által a felhasználó jogi jogainak érvényesítése érdekében végzett tevékenységek

Ezenkívül a telekommunikációs szolgáltatások nyújtása, amely más szolgáltatásokhoz kapcsolódik, nem tartozik a “vállalkozás” kategóriába. Azonban azt, hogy valami kapcsolódik-e, a telekommunikációs szolgáltatások nyújtásának független vállalkozásként való értelmezhetőségét figyelembe véve, valóságosan kell megítélni.

Elektronikus hírközlési törvény alkalmazásának kizárása

A fenti 1. és 2. követelmények teljesítése esetén, még akkor is, ha az “elektronikus hírközlési szolgáltatás” kategóriába tartozik, ha a törvény 164. cikkének 1. bekezdésének 1-3. pontjába tartozik, az elektronikus hírközlési törvény nem alkalmazandó, és nincs szükség regisztrációra vagy bejelentésre. A részletek a következők:

164. cikk

E törvény rendelkezései nem alkalmazhatók az alábbi elektronikus hírközlési szolgáltatásokra.

1. Kizárólag egy személynek nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás (kivéve, ha az adott személy elektronikus hírközlési szolgáltató, akkor kivéve az adott személy elektronikus hírközlési szolgáltatását.)

2. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelyet olyan elektronikus hírközlési berendezéssel nyújtanak, amelynek egy részét ugyanazon épületen belül vagy ugyanazon területen helyezik el, mint a többi részét (beleértve a hasonló területeket is), vagy amely nem felel meg a Japán belügyminisztérium rendeletében meghatározott méretnek.

3. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelyet elektronikus hírközlési berendezés használatával nyújtanak, és amely nem közvetíti mások kommunikációját (kivéve a domain név elektronikus hírközlési szolgáltatást), elektronikus hírközlési vonalberendezés telepítése nélkül.

Elektronikus hírközlési törvény[ja]

Ebből a 164. cikk 3. pontjában szereplő “mások kommunikációjának közvetítése” azt jelenti, hogy mások megbízásából, az információt annak tartalmát megváltoztatás nélkül továbbítják, cserélik, és közvetítik vagy közvetítik a távoli kommunikációt, így befejezve azt.

A felhő alapú értékesítéstámogató eszközök funkcióinak megvizsgálása

Az Elektronikus Kommunikációs Törvény (japán: 電気通信事業法) értelmezésének alapján, konkrét példákat vizsgálunk meg. Itt a felhő alapú értékesítéstámogató eszközök gyakran használt funkcióit, a kommentár és a hírlevél funkciókat szeretnénk megvizsgálni, hogy vajon alkalmazható-e rájuk az Elektronikus Kommunikációs Törvény.

Alkalmazható-e a kommentár funkcióra az Elektronikus Kommunikációs Törvény?

Ha a felhő alapú értékesítéstámogató eszközt szolgáltató vállalkozás eltér a tényleges felhasználótól, akkor a szolgáltatást bevezető ügyfélvállalat “más személynek” minősül. Tehát, ebben az esetben, a kommentár funkcióval rendelkező felhő alapú értékesítéstámogató eszköz szolgáltatása “más személy kommunikációját szolgálja”, és ezért az “elektronikus kommunikációs szolgáltatás” kategóriába tartozik.

Továbbá, ha a vállalkozás a SaaS-t (Software as a Service) szolgáltatja másoknak, mint a normál üzleti tevékenység részét, és cserébe díjat kap, akkor ez valószínűleg “üzleti tevékenységnek” minősül.

Tehát, ha a SaaS alapú felhő értékesítéstámogató eszközben van kommentár funkció, akkor alapvetően ez “elektronikus kommunikációs tevékenységnek” minősül.

Viszont, ha a kommentár funkcióban a kommentelő “felhasználók” kizárólag a szolgáltatást bevezető vállalat belső munkatársai (tehát nincs interakció külső személyekkel, mint például az értékesítési célpontok képviselői), akkor nem minősül “más személy kommunikációjának közvetítésére”, így kivételt képezhet (3. pont).

Alkalmazható-e a hírlevél funkcióra az Elektronikus Kommunikációs Törvény?

Általánosságban, ha a hírlevél funkció csak egy szolgáltatás opcionális funkciója, és csak a fő szolgáltatáshoz kapcsolódóan nyújt elektronikus kommunikációs szolgáltatást, akkor nem minősül “üzleti tevékenységnek”, és ezért nincs szükség regisztrációra vagy bejelentésre.

A “nem üzleti tevékenységnek” minősülő példák között van, bár nem hírlevél példa, a szállodai szolgáltatások részeként nyújtott telefon- és internet szolgáltatás. Ezek nem minősülnek “üzleti tevékenységnek”, mert a szállodai szolgáltatás nem “elektronikus kommunikációs tevékenység”, hanem csak hozzá kapcsolódó szolgáltatás.

Tehát, ha a hírlevél funkciótól eltekintve a szolgáltatás nem minősül “elektronikus kommunikációs szolgáltatásnak”, és a hírlevél funkció csak a szolgáltatáshoz kapcsolódik, akkor ez nem minősül “üzleti tevékenységnek”, és nincs szükség bejelentésre vagy regisztrációra.

Viszont, ha a hírlevél funkciótól eltekintve a szolgáltatás maga “bejelentési vagy regisztrációs kötelezettséggel járó elektronikus kommunikációs tevékenységnek” minősül, akkor a hírlevél funkciót nem lehet a szolgáltatáshoz kapcsolódónak tekinteni, és ezért “üzleti tevékenységnek” minősül. Ebben az esetben az Elektronikus Kommunikációs Törvény alkalmazandó lesz.

Összefoglalás

Az IT szektor eredetileg olyan iparág volt, ahol nem voltak olyan szigorú jogszabályi szabályozások, mint például a pénzügyi vagy az ingatlan szektorban. Ezen háttér miatt meglepően sok olyan vállalkozás van, amely nem ismeri fel, hogy a SaaS szolgáltatások nyújtása esetén szükség lehet a Japán Elektronikus Kommunikációs Törvény (Japanese Telecommunications Business Law) bejelentésére vagy regisztrációjára.

Ugyanakkor, bár a hagyományos, offline szoftverek esetében ez nem mindig szükséges, a felhő alapú szolgáltatások nyújtása esetében általában érdemes megfontolni a Japán Elektronikus Kommunikációs Törvény alkalmazását.

Ha a Japán Elektronikus Kommunikációs Törvényt megsértik, büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók, ezért a felhő alapú szolgáltatások nyújtását tervező vállalatoknak fontos, hogy előzetesen alaposan ellenőrizzék a törvény alkalmazását.