Az állami támogatások igénylésének közvetítői: Figyelmeztetések és a szükséges szerződési pontok magyarázata

A vállalatvezetés során előfordulhat, hogy különféle támogatások igénylését fontolgatjuk.

A támogatások olyan pénzügyi források, amelyeket az állam vagy a helyi önkormányzatok biztosítanak a politikai célkitűzéseik megvalósítása érdekében, támogatva azokat a vállalkozásokat, amelyek tevékenysége összhangban van ezekkel a célokkal.

Mivel a támogatások alapvetően nem visszatérítendők, ezek nagy segítséget jelentenek a vállalatok pénzügyi forgalmának kezelésében.

Ugyanakkor, a támogatásokat nem mindenki igényelheti csak úgy. A támogatási kérelmekhez bonyolult követelményeket támasztanak, és ezeknek megfelelően kell a támogatást igénylő vállalkozás tevékenységét és egyéb adatait érthetően feltüntetni a kérelmi dokumentumokban.

Mivel a támogatási kérelmi dokumentumok jelentős terjedelműek, ezért a vállalatok számára jelentős terhet jelenthet a napi munka mellett a kérelem előkészítése. Emiatt gyakori, hogy a támogatási kérelmeket külső tanácsadókra bízzák.

Ezért a támogatási kérelmek külső megbízásban történő kezelését fontolgató vállalatok számára bemutatjuk, mire kell figyelniük a támogatási kérelmek kezelésére vonatkozó tanácsadói szerződésekben.

Támogatások igénylése

A támogatások, ahogyan azt a bevezetőben is említettük, olyan rendszerek, amelyek a vállalkozások erőfeszítéseit támogatják azzal, hogy a szükséges költségek egy részét fedezik, összhangban az állam vagy a helyi önkormányzatok politikai céljaival.

Főként a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium) kezeli a támogatások nagy részét.

A támogatás igénylésekor szükséges a legfrissebb pályázati kiírások és a megfelelő jelentkezési lapok beszerzése, és a támogatás igénylési határidejére kell benyújtani a dokumentumokat az irodába.

Ezt követően az iroda átvizsgálja a támogatási kérelmet, és eldönti, hogy elfogadják-e vagy sem.

A támogatásra jogosult projektek megvalósítását az elfogadási döntés után kell végrehajtani.

A támogatások nem kerülnek azonnal kifizetésre a vállalatoknak az elfogadás után.

A támogatásban részesült vállalatoknak először ki kell fizetniük a teljes költséget, majd a projekt végrehajtásának részleteit kell jelenteniük, hogy megkaphassák a támogatást.

A támogatásoknak általában van egy bizonyos költségvetési felső határa, ezért nem minden kérelem kerül elfogadásra.

Például a vállalkozók körében népszerű “gyártási támogatás” elfogadási aránya általában körülbelül 50%.

Ezért sok vállalat bízza a támogatási kérelmeket szakértőkre, hogy minél biztosabban átmenjenek az ellenőrzésen.

Megjegyzendő, hogy a támogatásokhoz hasonlóan léteznek “szubvenciók” is. A szubvenciók, mint a támogatások, olyan összegek, amelyeket az államtól vagy a helyi önkormányzatoktól kapnak, és nem kell visszafizetni. A támogatások és a szubvenciók közötti különbség az, hogy a szubvenciókat alapvetően megkapják azok, akik teljesítik a meghatározott feltételeket. Továbbá, a szubvenciók főként a Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (Japán Munkaügyi és Jóléti Minisztérium) által kezelt foglalkoztatási támogatások.

Kinek kellene megbízni a támogatási kérelmek beadását?

Ha a támogatási kérelmek beadását külső szolgáltatóra bízzuk, kinek kellene megbízni? A válasz egyszerű: a támogatási kérelmek beadásához nincs szükség különleges képesítésre. Emiatt számos szolgáltató állítja magáról, hogy támogatási kérelem konzultációt végez.

Az igazság az, hogy a kis- és középvállalkozások tanácsadói, akik rendelkeznek a szükséges képesítéssel, gyakran foglalkoznak támogatási kérelmek beadásával.

Ezen kívül számos adótanácsadó és könyvvizsgáló is végez támogatási kérelem konzultációt.

Azt mondják, hogy a támogatási kérelem beadásának van néhány fontos pontja. Ezért, ha a támogatási kérelem beadását külső szolgáltatóra bízza, érdemes olyan konzultánst választani, aki rendelkezik széleskörű tapasztalattal a támogatási kérelmek beadásában.

A támogatási kérelem beadásának díja általában két részből áll: egy kezdeti díjból és egy sikerdíjból.

Ebben az esetben a kezdeti díj általában 100-150 ezer forint, míg a sikerdíj a támogatás összegének körülbelül 10%-a. Ezért, ha a díj jelentősen magasabb, érdemes alaposan megfontolni, hogy megbízza-e a szolgáltatót.

Támogatási kérelem konzultációs szerződés

Ha a támogatási kérelmet külső szolgáltatóra bízzuk, szükséges lesz egy konzultációs szerződést létrehozni és aláírni a konzultánssal. Ebben a cikkben részletesen ismertetjük a konzultációs szerződés ellenőrzési pontjait.

Az alábbiakban bemutatott szerződésminta esetében az ‘A’ jelű fél a támogatási kérelem beadását megbízó cég, míg a ‘B’ jelű fél a támogatási kérelem beadását végző konzultáns.

Amikor ténylegesen létrehozzuk a szerződést, kérjük, ne használja az alábbiakban felsorolt klauzula példákat sablonként, hanem igazítsa azokat a felek valós helyzetéhez.

Az általános megbízási szerződések tartalmáról részletesen tájékozódhat az alábbi cikkben is.

https://monolith.law/corporate/regulation-of-outsourcing-contract[ja]

A megbízott munka tartalmára vonatkozó záradékok

○. cikk (A munka tartalma)
A megbízó (a továbbiakban: ‘A’) megbízza a megbízottat (a továbbiakban: ‘B’) az alábbi munkával (a továbbiakban: ‘a munka’):
(1) A Reiwa ○ év (202X) ○○ támogatási pályázatának és egyéb szükséges dokumentumok elkészítése
(2) A fent említett munka végrehajtása során felmerülő kapcsolódó feladatok

A tanácsadási szerződésben a központi záradék a megbízott tanácsadási munka tartalmára vonatkozik. Itt ellenőrizzük, hogy a munka tartalma és hatóköre világosan le van-e írva. Konkrétan, fontos, hogy világosan jelezzük, melyik támogatási pályázatot bízzuk meg.

A támogatásokat általában az adott év és a támogatás neve alapján azonosítják. Ezért össze kell vetnünk a támogatás nevét és egyéb adatait a támogatást kiíró ország vagy helyi önkormányzat pályázati kiírásával, hogy ellenőrizzük, nincs-e hiba a támogatás nevében vagy más adataiban.

Díjazásra vonatkozó rendelkezések

○. cikk (Díjazás stb.)
Az alábbiak szerint határozzuk meg a szolgáltatás díját:
(1) Kezdeti díj
Az A fél fizet a B félnek kezdeti díjként ○○ yen-t (adóval együtt).
(2) Sikerdíj
Ha a szolgáltatás keretében benyújtott támogatási kérelem elfogadásra kerül, az A fél fizet a B félnek a támogatás összegének ○○%-át (adóval együtt).

A megbízási munka tartalma mellett a munka díjazása (jutalék) a legfontosabb rendelkezés. Ahogy korábban említettük, a támogatási kérelmek díjazása általában két szakaszból áll: kezdeti díj és sikerdíj.

Ezért, mint a támogatási kérelem benyújtását megbízó vállalat, fontos ellenőrizni, hogy a díjazás módszere és összege egyértelműen meghatározásra került-e a tanácsadási szerződésben.

Továbbá, ha a vállalatnak más díjakat vagy költségeket is viselnie kell a kezdeti díjon és a sikerdíjon kívül, érdemes előzetesen alaposan ellenőrizni a költségek tartalmát, hogy elkerüljük a problémákat.

Megjegyzendő, hogy a támogatási kérelmekkel foglalkozó tanácsadók száma növekszik, és néhányan közülük teljes mértékben sikerdíj alapú rendszert alkalmaznak, anélkül, hogy kezdeti díjat számítanának fel.

Újramegbízási záradék

○. cikk (Újramegbízás)
(1) Ha a B fél a munkát harmadik félre bízza, előzetes írásbeli engedélyt kell szereznie az A féltől.
(2) Ha a B fél a munkát harmadik félre újramegbízza az előző bekezdés alapján, a B félnek ugyanolyan vagy nagyobb kötelezettséget kell rónia a harmadik félre, mint amit a jelen szerződés alapján magának vállal.

A támogatási kérelmeket hónapokonként kell benyújtani, így a kérelmeket benyújtó tanácsadók számára a munka bizonyos időszakokban rendkívül összpontosul.

Ezért előfordulhat, hogy a támogatási kérelmeket harmadik félre bízzuk.

Még ilyen esetekben is szükséges, hogy a megbízó fél tisztában legyen azzal, hogy a munkát újramegbízták-e. Ezért a fenti záradékban az első bekezdésben írásbeli engedélyt írunk elő feltételként.

Ha már eleve tudjuk, hogy újramegbízást fogunk végezni, akkor az első bekezdésben azt is meg lehet fontolni, hogy “A B fél a munkát ○○-ra bízhatja, és az A fél ezt elfogadja”.

A megbízó fél számára előnyös, ha a lehető legtöbb információt megkapja az újramegbízott cégről, például a cég nevét.

Ezenkívül a támogatási kérelmekkel kapcsolatos dokumentumok üzleti titkokat tartalmaznak a vállalat számára. Ezért, még ha a munkát külső szolgáltatóra is bízzuk, legalább a titoktartási kötelezettséget is rá kell bíznunk az újramegbízott félre.

Ezt a szempontot tartalmazza a fenti záradék második bekezdése.

Szerződés felbontására vonatkozó záradékok

○. cikk (A szerződés felbontása)
1. A vagy B felek, ha a másik fél az alábbi pontok valamelyikébe tartozik, írásban értesítheti a másik felet, és felbonthatja a szerződést.
(1) Ha megsérti a szerződés bármelyik záradékát
(2) Ha a hitelállapot romlik
(3) Ha más okból nem képes teljesíteni a szerződés célját
2. Ha A fél a támogatást elfogadta, de megtagadja annak átvételét, vagy ha A fél nem hajtja végre a projektet, és ezért nem tudja átvenni a támogatást, a szerződést nem lehet felbontani.

Az 1. bekezdés általános szerződésfelbontási záradék. Különösen problémás lehet a támogatási kérelem megbízásában a 2. bekezdés. A támogatási kérelem sikerjutalma általában akkor keletkezik, amikor a kért támogatást elfogadják.

Az ügyfél, azaz a cég, valójában csak a projekt végrehajtása után veheti át a támogatást. A 2. bekezdés szerint, ha az ügyfél nem tudja átvenni a támogatást, mert a támogatást elfogadták, de az ügyfél nem tudja átvenni a támogatást, a sikerjutalom mégis keletkezik.

Ha az ügyfél nem veszi át a támogatást a támogatás elfogadása után, mert az ügyfél nem hajtotta végre az ehhez szükséges eljárásokat, ez nem a tanácsadó felelőssége, ezért elkerülhetetlen, hogy ilyen záradék kerüljön be.

Általános rendelkezések

A fent említett rendelkezések mellett vannak általános rendelkezések, amelyek általában meghatározottak a szerződésben.

Az általános rendelkezések közé tartoznak például a kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezések, a joghatósági bíróságra vonatkozó rendelkezések, ha probléma merül fel a másik féllel, és a titoktartási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések.

Ezek közül a támogatási kérelem esetén a vállalat üzleti terveit és pénzügyi információit, valamint más magas szintű bizalmas információkat nyújtunk a tanácsadónak, ezért a titoktartási kötelezettségre vonatkozó rendelkezés rendkívül fontos. Ez azért van, mert ha az információk véletlenül kiszivárognak a versenytársakhoz, a vállalat kárt szenvedhet.

A titoktartási kötelezettségre vonatkozóan, bár ez a tanácsadási szerződésben is meghatározható, a fontosságát figyelembe véve elképzelhető, hogy a szerződéstől külön NDA néven ismert titoktartási szerződést készítünk.

A titoktartási szerződésről (NDA) részletesen tájékoztatunk az alábbi cikkben.

https://monolith.law/corporate/checkpoints-nondisclosure-agreement[ja]

Összefoglalás

Ha ügyesen használjuk ki a külső tanácsadókat és támogatást nyerünk, ez nagyon nagy előnyt jelenthet a cég számára.

Ha a támogatási kérelmekkel kapcsolatos feladatokat külső személyre bízzuk, mindig kössünk szerződést.

Az üzleti tevékenységek és a díjak tekintetében különösen könnyen előfordulhatnak problémák, ezért alaposan ellenőrizni kell a szerződést. Ha aggályai vannak a szerződés tartalmával kapcsolatban, konzultálhat és tanácsot kérhet egy vállalati jogi ügyekben jártas ügyvédtől.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

Ahogy azt fentebb is említettük, a támogatási ügynökségek biztonságos használatához szerződéskötés szükséges.

A Monolith Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai színvonalon rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Irodánkban a Tokyo Stock Exchange Prime-on jegyzett vállalatoktól a startup vállalkozásokig, különböző ügyekben készítünk és felülvizsgálunk szerződéseket.

Ha problémája van a szerződéssel kapcsolatban, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

https://monolith.law/contractcreation[ja]