Gondozási intézmények menedzsereinek kézikönyve a gondozási balesetek kezelésére: a megelőzéstől a kezelésig

Az utóbbi időben megnövekedett ápolási balesetek fényében egyre több intézményvezető törekszik az ápolási balesetek kezelési kézikönyvének újrastrukturálására. Sürgős feladat az időszerű ápolási baleset-megelőzési stratégiák kidolgozása és a balesetek bekövetkeztekor alkalmazandó eljárások manuáljának létrehozása. Az ápolási intézmények vezetőinek és menedzsereinek pontosan kell megérteniük a szükséges lépéseket.

Ebben a cikkben részletesen ismertetjük az ápolási intézményvezetők számára készült balesetkezelési kézikönyv létrehozásának kulcspontjait, az ápolási balesetek megelőzési stratégiáit és a balesetek bekövetkeztekor szükséges intézkedéseket. Használja ezt az útmutatót referenciaként az ápolási balesetek kockázatának minimalizálására és egy biztonságosabb ápolási környezet biztosítására.

Az ápolási balesetek áttekintése és valósága Japánban

Az ápolási baleset alatt a jóléti szolgáltatások nyújtása során bekövetkező összes személyi sérülést értjük, amelyek fizikai vagy mentális károsodást okoznak. Általánosan elfogadott, hogy a baleseteket mint ilyeneket kezelik, függetlenül attól, hogy az üzemeltető hibája vagy gondatlansága áll-e a háttérben.

Ebben a részben részletesen ismertetjük az ápolási balesetek alapvető jellemzőit és a velük kapcsolatos valós helyzetet Japánban.

A gondozási balesetek meghatározása Japánban

A Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium dokumentumai (jegyzet 1) a Japán Országos Szociális Jóléti Tanács “Welfare Service Accident Case Collection” című kiadványában található meghatározást idézik, amely szerint a “gondozási baleset” olyan személyi sérülés, amely a szociális jóléti intézményekben nyújtott jóléti szolgáltatások teljes folyamata során következik be, és amely fizikai vagy mentális károsodást okoz. Ebben az esetben nem számít, hogy a szolgáltató hibázott-e vagy sem.

Amikor gondozási baleset történik, a felelősség mind a “szolgáltatóra”, mind a “dolgozókra” terjed ki, ezért óvatosság szükséges. Ha a szolgáltatást igénybe vevő személy megsérül, a szolgáltató felelősséget viselhet a biztonsági előírások megsértése vagy a figyelmeztetési kötelezettség megszegése miatt (Polgári Törvénykönyv 415. cikk (1) bekezdés, 709. cikk), valamint a munkáltatói felelősség (Polgári Törvénykönyv 715. cikk (1) bekezdés) és a létesítményi felelősség (Polgári Törvénykönyv 717. cikk (1) bekezdés) alapján is.

Ezenkívül az adminisztratív felelősség terén is figyelni kell, mivel előfordulhatnak olyan intézkedések, mint például a gondozási biztosítási törvény alapján történő megszüntetés (Gondozási Biztosítási Törvény 77. cikk (1) bekezdés, stb.).

Másrészről a dolgozók számára is fennáll a jogellenes cselekmények alapján történő kártérítési felelősség (Polgári Törvénykönyv 709. cikk), valamint a munkavégzés során elkövetett gondatlanságból eredő sérülésért való büntetőjogi felelősség (Büntető Törvénykönyv 211. cikk).

Jegyzet 1: Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium | “A jóléti szolgáltatásokban rejlő kockázatkezelés (risk management) kezdeményezéseiről – A felhasználók mosolyáért és elégedettségéért”[ja]

A leggyakoribb japán ápolási balesetek típusai

Az ápolási helyszíneken létfontosságú, hogy megértsük a különböző baleseti kockázatokat és megelőző intézkedéseket vezessünk be a gondozottak biztonságának biztosítása érdekében. Itt bemutatjuk a legjellemzőbb japán ápolási balesetek típusait.

【Elesés és lezuhanás】

Az elesés és lezuhanás a japán ápolási helyszíneken a leggyakrabban előforduló balesetek közé tartozik. Megbotlásból adódó egyensúlyvesztés vagy az ágyról, székről való leesés okozhatja. Különösen az időseknél és azoknál, akiknek gyenge a lábuk, gyakori ez a típusú baleset.

【Nyelési baleset】

A nyelési baleset akkor következik be, amikor étel vagy ital tévedésből a légcsőbe kerül. Az időseknél, akiknek csökkent a nyelési képességük, gyakori, és fulladás vagy tüdőgyulladás kockázatával jár, ezért megfelelő étkezési segítségnyújtás szükséges.

【Gyógyszeres baleset】

A gyógyszeres baleset akkor történik, amikor téves gyógyszert vagy időpontban adják be a gyógyszert. A gyógyszerek elégtelen kezelése vagy az információk megosztásának hiánya esetén könnyen előfordulhat, és közvetlenül befolyásolhatja a gondozott egészségét, ezért óvatosnak kell lenni.

【Tűz- és égési baleset】

A tűz- és égési balesetek a japán intézményekben bekövetkező tüzekre vagy a gondozottak égési sérüléseire utalnak. Az ételkészítés során elfelejtett tűz vagy a melegvíz-szolgáltató berendezések meghibásodása is okozhatja. A károk minimalizálása érdekében alapos megelőző intézkedések szükségesek.

Az ápolási balesetek előfordulási helyzete és statisztikái Japánban

Az ápolási balesetek valós helyzetének megértéséhez elengedhetetlen a statisztikai adatok elemzése. Ebben a részben a Közhasznú Alapítványi Ápolási Munkaerő Stabilizációs Központ által végzett felmérés eredményei alapján tekintjük át az ápolási balesetek előfordulási helyzetét.

A felmérés a Heisei 26 (2014) év augusztus 15-től a Heisei 29 (2017) év február 27-ig terjedő időszakban történt 276 ápolási baleseti esetet vizsgálta. A vizsgált esetek súlyos események, amelyeket a Fogyasztóvédelmi Ügynökségnek jelentettek, és általában 30 napnál hosszabb kórházi kezelést igényelnek.

【Baleseti helyzetek osztályozása】

【Baleseti sérülések osztályozása】

【Elesés, leesés esetén a részletes munkafolyamatok osztályozása】

Forrás: Közhasznú Alapítványi Ápolási Munkaerő Stabilizációs Központ | 「Az ápolási szolgáltatások használatával kapcsolatos balesetek megelőzésére irányuló kutatási és fejlesztési projekt」jelentés[ja]

A balesetek kezelésére vonatkozó kézikönyv készítésének kulcsfontosságú pontjai

Az idősek gondozásával foglalkozó helyszíneken sosem lehet tudni, mikor, hol és milyen típusú baleset történhet. Az elesések, a félrenyelés vagy a gyógyszerelési hibák, mint az ápolási balesetek típusai, széles skálán mozognak, és ha bekövetkeznek, súlyos hatással lehetnek a gondozottak életére és egészségére.

Ezért létfontosságú, hogy a gondozási szolgáltatók rendelkezzenek egy jól meghatározott eljárásokat tartalmazó kézikönyvvel a balesetek esetén történő megfelelő reagálásra. Ebben a részben a kézikönyv készítésének kulcsfontosságú pontjait ismertetjük.

Az azonnali beavatkozás fontossága

Baleset bekövetkeztekor a gyors és megfelelő azonnali beavatkozás elengedhetetlen a károk minimalizálása és a helyzet súlyosbodásának megakadályozása érdekében. Elsődleges feladat a felhasználók biztonságának biztosítása. Ez konkrétan azt jelenti, hogy gyorsan fel kell mérni a baleset körülményeit és megfelelő intézkedéseket kell hozni. Például meg kell állapítani a sérülések súlyosságát és szükség esetén el kell végezni az elsősegélynyújtás lépéseit, mint a vérzéscsillapítás, mesterséges lélegeztetés vagy szívmasszázs.

Továbbá, a felhasználó állapotától függően haladéktalanul értesíteni kell a 119-es segélyhívót és mentőautót kell hívni. Az ilyen azonnali beavatkozások alapos végrehajtása minimalizálja a baleset hatásait és lehetővé teszi a gyors és hatékony utólagos intézkedéseket.

Ezenkívül nem szabad megfeledkezni a felettesek tájékoztatásáról és az utasítások ellenőrzéséről, hogy az szervezetként megfelelően reagálhasson. A helyes azonnali beavatkozás a felhasználók biztonságának megőrzésének első lépése.

Jelentési és kommunikációs rendszer kiépítése

A gondozási balesetek esetén történő gyors reagáláshoz elengedhetetlen egy világos jelentési és kommunikációs rendszer kiépítése, amely lehetővé teszi az összes alkalmazott számára, hogy megértsék a lépéseket és hatékony kezdeti választ adjanak.

Először is, a sürgősségi kommunikációs hálózat kiépítése fontos. A kapcsolattartási rendszert, beleértve a menedzsereket, 24 órás válaszkészségre kell kialakítani, és a menedzser hiányában is világosan meg kell határozni az utasítási láncot.

Következő lépésként meg kell határozni a kapcsolódó szervezetekkel való kommunikáció menetét. Haláleset esetén a rendőrséget, fertőző betegségek és élelmiszer-mérgezések esetén az egészségügyi hivatalt, és minden baleset esetén a vállalkozás helyszínén lévő biztosítót és a használók biztosítóját kell értesíteni. Készítsünk előre egy ilyen kapcsolattartási listát, jelentési kritériumokat és formanyomtatványokat.

Ezenkívül a használók családjával is gyorsan kell kommunikálni. Fontos, hogy érthetően magyarázzuk el a baleset körülményeit és a használó állapotát, és igyekezzünk megértést és elfogadást elérni.

Forrás: Fukuoka Megyei Gondozási Biztosítási Széleskörű Szövetség｜Gondozási balesetek megelőzésére vonatkozó válaszintézkedések kézikönyvének elkészítése[ja]

A családtagokkal való kommunikáció és tájékoztatás

Baleset bekövetkezte után fontos, hogy a felhasználók családtagjainak gyorsan és udvariasan magyarázzuk el a baleset részleteit és a válaszlépéseket.

Először is, közvetlenül a baleset után jelenteni kell a megfelelő elsődleges intézkedések megtételét, majd pontosan tájékoztatni kell a családot a helyzet alakulásáról és a hozott intézkedésekről. Ebben az esetben fontos, hogy nyugodt hangnemben adjuk át az információkat, hogy csökkentsük a családtagok aggodalmait és megértsék a helyzetet.

Másodszor, a családtagoknak történő magyarázat során lényeges, hogy ne kicsinyítsük le a tényeket, hanem őszinte és pontos tájékoztatást adjunk. A baleset felelősségétől függetlenül, a családtagok érzéseivel való együttérzés és a morális bocsánatkérés, valamint a konkrét válaszlépések bemutatása révén építhetünk ki bizalmi kapcsolatot.

Ebben a folyamatban, akár nem szándékosan is, ha homályosan közöljük a tényeket, az később problémákat okozhat, ezért legyünk különösen figyelmesek az információk pontosságára.

Végül, a családtagokkal való kommunikáció szorosabbá tétele érdekében fontos, hogy egyértelműen kijelöljünk egy felelős személyt, és az szervezetként következetes választ adjon. Az információs csatornák egységesítésével simábbá tehetjük a családtagok tájékoztatását és a kérdésekre adott válaszokat, ezzel növelve a vállalkozás megbízhatóságát.

Baleseti jelentés készítésének módja Japánban

Amennyiben szolgáltatásnyújtás közben baleset történik, haladéktalanul be kell nyújtani a “baleseti jelentést” a városi vagy községi hivatalnak. A konkrét jelentési hely az egyes önkormányzatoktól függ.

Itt most a Tokiói Északi Kerületet (Kita-ku) vesszük példaként. A Tokiói Északi Kerületben a “Északi Kerületi Hivatal Szociális Biztosítási Osztályának Juttatások Koordinációs Csoportja, Baleseti Jelentésekért Felelős[ja]” az illetékes jelentési hely. A baleseti jelentés formanyomtatványát letöltheti a kerület hivatalos weboldaláról Excel fájl formátumban, és e-mailben kell elküldeni.

A baleseti jelentésben rögzítendő adatok a következők:

1. A baleset körülményei
2. Az iroda áttekintése
3. Érintett személy
4. A baleset részletei
5. A baleset bekövetkeztekor tett intézkedések
6. A baleset utáni helyzet
7. A baleset okainak elemzése (személyi tényezők, alkalmazotti tényezők, környezeti tényezők elemzése)
8. Megelőző intézkedések (eljárások módosítása, környezet megváltoztatása, egyéb válaszok, a megelőző intézkedések értékelésének időpontja és eredményei stb.)
9. A kártérítés helyzete (ha van, akkor a helyzet részletezése)
10. Egyéb külön megjegyzendő tényezők

Továbbá, súlyos vagy sürgős beavatkozást igénylő baleset esetén azonnal telefonon kell jelenteni a Szociális Biztosítási Osztály Juttatások Koordinációs Csoportjának. Ha a jelentés késik, csatolni kell a késedelem okát magyarázó dokumentumot (szabad formátumú). Az első jelentésnek legalább az 1-től 6-ig terjedő pontokat kell tartalmaznia, és a baleset bekövetkezése után azonnal, de legkésőbb 5 napon belül kell benyújtani.

A japán gondozási intézményekben alkalmazható balesetmegelőzési stratégiák a személyzet képzésében

A japán gondozási intézményekben a személyzet balesetmegelőzési képzése elengedhetetlen a valós helyzetekben bekövetkező balesetek számának csökkentéséhez. A napi munkavégzés során szükséges a ‘híyari hatto’ esetek felhasználása, a kockázatértékelés, valamint a kommunikáció javítása által a személyzet tudatosságának és reagáló képességének növelése.

Itt bemutatjuk azokat a konkrét példákat és gyakorlati módszereket, amelyeket a személyzet képzésében lehet alkalmazni a balesetek megelőzése érdekében.

A “ヒヤリハット” esetek alkalmazása a japán ápolási gyakorlatban

A “ヒヤリハット” esetek megosztása rendkívül hatékony módszer a balesetek megelőzésére a japán ápolási helyszíneken. Ezek olyan eseményekre utalnak, amelyek nem vezettek balesethez, de egy lépéssel másképp komoly következményekkel járhattak volna. Az ilyen esetek megosztásával és elemzésével a személyzet képes megelőzni a baleseteket, mielőtt azok megtörténnek.

Példaként a gyógyszerek összetévesztésénél a két személyes ellenőrzés és az alapos személyazonosság-ellenőrzés lehet a megoldás. A kerekesszék használóinak esési kockázatával szemben a szintkülönbségek ellenőrzése és a sebesség szabályozása fontos. A fürdés közbeni esések megelőzésére az alapos segítségnyújtás, a csúszásgátló szőnyegek használata és a padló tisztán tartása bizonyulhat hatékonynak.

Ezen esetek révén a személyzet konkrét figyelmeztetéseket sajátíthat el és növelheti a baleset-megelőzési tudatosságát.

A kockázatértékelés végrehajtásának módszere Japánban

A kockázatértékelés olyan módszer, amely a munkahelyi baleseti kockázatokat előzetesen azonosítja és értékeli, majd azok súlyosságának megfelelő megelőző intézkedéseket hajt végre. A végrehajtás általános folyamata a következő:

【A kockázatértékelés végrehajtása】

A kommunikáció javítását célzó gyakorlatok

A munkatársak közötti kommunikáció javítására irányuló gyakorlatok jelentős hatással bírnak a balesetek megelőzésében. Először is, létfontosságú a rendszeres gyakorlatokon keresztül a munkatársak közötti információmegosztás alapos kivitelezése. Például rendezzenek megbeszéléseket a majdnem balesetekről vagy a baleseti esetek elemzéséről, ahol mindenki megoszthatja véleményét az okokról és a lehetséges megoldásokról.

A munkatársak közötti kommunikáció javítása révén a balesetek nem csupán egyes munkatársak hibájaként értelmezhetők, hanem az egész szervezet problémájaként kezelhetők. Emellett más munkatársak nézőpontján keresztül történő véleménycserék során a felelős személyek saját munkájukban rejlő javítási lehetőségek is világossá válhatnak.

Továbbá, a gyakorlatok során a munkatársak közötti bizalmi kapcsolatok kiépítése is kulcsfontosságú. A rendszeres kommunikációs lehetőségek biztosításával a napi információcsere gördülékenyebbé válik, ami lehetővé teszi a veszélyes helyzetek korai felismerését és kezelését.

Ha a napi munkavégzés során megerősödik a munkatársak közötti együttműködés, akkor a valós balesetek bekövetkeztekor is gyorsabb és hatékonyabb lesz a közöttük lévő együttműködés.

Mindezek alapján a kommunikáció javítását célzó gyakorlatok elengedhetetlenek az információmegosztás alapos kivitelezéséhez és a balesetek esetén történő sima reagáláshoz. Ha minden munkatárs magasabb szintű baleset-megelőzési tudatossággal rendelkezik, akkor az egész létesítmény biztonságának növekedésére számíthatunk.

Baleseti esettanulmányok Japánban

A dolgozók képzésében a múltbeli baleseti esetek alapján készült esettanulmányok rendkívül hatékonyak a válaszkészség fejlesztésében.

Először is fontos, hogy részletesen megértsük a baleset körülményeit és alaposan vizsgáljuk meg az okokat. Például egy eleséses baleset esetén nem elég csak „a személyzet kíséretét” biztosítani, hanem meg kell vizsgálni a padló állapotát és eltávolítani az akadályokat, hogy hatékonyabb megoldásokat találjunk.

Ezután kidolgozzuk a megelőzési intézkedéseket és ellenőrizzük azok hatékonyságát. Például az elektromos kábelek újraszervezésével hatékonyabb és gyorsabb válaszadás érhető el.

A ténylegesen bekövetkezett balesetekből való tanulás révén megértjük a konkrét válaszintézkedéseket és gyakorlati baleset-megelőzési készségeket sajátítunk el.

Az ápolási balesetek megelőzésére szolgáló ellenőrzőlista készítése Japánban

A japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium “Ápolási balesetek megelőzésére szolgáló ellenőrzőlista (tervezet)”[ja] kidolgozásával kapcsolatos megfontolások szerint egy ellenőrzőlista került kidolgozásra. Használja ezt az ellenőrzőlistát saját intézményében az ellenőrzőlista készítése vagy felülvizsgálata során.

Forrás: Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Tudományos Kutatási Alap Támogatások | “Az ápolási balesetek megelőzésére szolgáló ellenőrzőlista (tervezet)” kidolgozásával kapcsolatos megfontolások[ja]

Ellenőrző pontok egy létesítmény biztonsági intézkedéseinek felülvizsgálatához

Az idősgondozási létesítményekben a biztonsági intézkedések felülvizsgálata elengedhetetlen a felhasználók biztonságának és egészségének megőrzése érdekében. A létesítmény környezetének kialakítása, az ápolási technikák, a gyógyszerkezelés és a fertőzés elleni védekezés – mindezeket a területeket alaposan át kell gondolni. Ebben a cikkben részletesen ismertetjük ezeknek a biztonsági intézkedéseknek a konkrét pontjait és a végrehajtásuk módját.

A környezet kialakításának kulcspontjai

Az ápolási intézményekben a környezet kialakítása kulcsfontosságú a botlások és esések kockázatának csökkentése érdekében. Az alábbiakban bemutatjuk a konkrét kulcspontokat.

【A cél tisztázása】

A környezet kialakításának célja egy olyan tér biztosítása, ahol a felhasználók biztonságosan tölthetik idejüket. A környezet kialakításával megelőzhetjük a balesetek bekövetkezését.

【Konkrét kialakítási pontok】

【A hatás ellenőrzése és javítása】

A kialakítás után is rendszeresen ellenőrizzük a hatást, és szükség esetén javításokat hajtunk végre. Ezekkel a javításokkal folyamatosan fenntarthatjuk a legújabb biztonsági előírásokat.

Az ápolási technikák felülvizsgálata

Az ápolási intézményekben bekövetkező balesetek megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy a személyzet rendszeresen felülvizsgálja az ápolási technikákat és elsajátítsa a megfelelő készségeket. Törekedjünk arra, hogy elsajátítsuk a szükséges készségeket, biztosítsuk a felhasználók biztonságát és magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk.

【A felülvizsgálat jelentősége】

Az ápolási technikák felülvizsgálata lehetővé teszi a kockázatok felismerését és a problémás területek pontos azonosítását, amely hozzájárul a szolgáltatások javításához.

【Konkrét intézkedések】

Ezen intézkedések révén folyamatosan naprakész és megfelelő állapotban tarthatjuk a személyzet ápolási technikáit, és törekedhetünk a balesetek megelőzésére.

A gyógyszerkezelés szigorú betartása Japánban

A gyógyszerkezelés szigorú betartása kulcsfontosságú a gyógyszerészeti hibák megelőzésében. A gyógyszerek kezelési módszereinek és ellenőrzési eljárásainak világos meghatározása szükséges, és megfelelő intézkedések alkalmazása elengedhetetlen.

Először is, a gyógyszerek kezelésekor fontos, hogy a többszöri ellenőrzést szokássá tegyük. A gyógyszert a kiadó dobozból vagy tasakból kivéve, a betegnek átadáskor, valamint a bevétele előtt három alkalommal is ellenőrizzük, hogy a gyógyszer megfelelő-e. Az ilyen típusú ellenőrzésekkel megelőzhetők az emberi hibából eredő gyógyszerkezelési hibák. Több alkalmazott által végzett ellenőrzés is hatékony lehet.

Másodszor, fontos, hogy a gyógyszerek kezelésére vonatkozó szabályokat a csapaton belül egységesítsük. Az ellenőrzés hiányosságaira hajlamos helyzetekben, valamint az étkezési idővel egybeeső ellátás során fellépő zavarok elkerülése érdekében világos szabályokat kell megállapítani, és mindenki számára érthetővé tenni.

Továbbá, gondoskodjunk arról, hogy a betegek a gyógyszert bevétele után lenyelésig ellenőrizzük. Mivel előfordulhat, hogy a beteg a gyógyszert lenyelés előtt kiköpi, az ellenőrzés végigvitelére van szükség.

Végül, használjunk ellenőrző listát a munkahelyi tevékenységek rendszeres felülvizsgálatához. Az ilyen felülvizsgálatokkal folyamatosan fenntarthatjuk a legfrissebb kezelési módszereket, és minimalizálhatjuk a gyógyszerkezelési hibák kockázatát.

Fertőzésellenes intézkedések megerősítése

Az idősgondozási intézményekben a fertőzésellenes intézkedések megerősítése létfontosságú a használók egészségének megóvása érdekében. A rendszeres fertőtlenítés és alapos kézmosás segítségével minimalizálhatjuk a fertőzés kockázatát.

A kézmosás a legfontosabb és leginkább hatékony védekezési módszer. Az ápoló személyzet gyakran kerül kapcsolatba magas fertőzési kockázattal járó feladatokkal, ezért elengedhetetlen a kézhigiénia szigorú betartása, valamint az intézményi berendezések és orvosi eszközök rendszeres fertőtlenítése is kiemelt jelentőségű. Különösen fontos a gyakran érintett felületek alapos fertőtlenítése.

A cseppfertőzés elleni védekezés részeként a személyzet számára is fontos a maszk viselése és a gargalizálás. Ezekkel az intézkedésekkel megelőzhető a fertőző betegségek terjedése. Ezenfelül, a fertőzésellenes intézkedések széles körű ismertetése és betartása is kulcsfontosságú. A személyzet oktatása és képzése révén biztosítható, hogy mindig a legfrissebb védekezési módszereket alkalmazzák.

Fertőzés kitörése esetén gyorsan kapcsolatba kell lépni az egészségügyi hatóságokkal, és megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani. Emellett érdemes előre elkészíteni egy “üzletmenet-folytonossági tervet” is, amely figyelembe veszi a személyzet fertőzésének lehetőségét.

A kockázatkezelési rendszer kiépítése Japánban

A japán ápolási intézményekben kialakított kockázatkezelési rendszer elengedhetetlen a felhasználók biztonságának biztosítása és a magas színvonalú szolgáltatások nyújtása érdekében. Egy hatékony kockázatkezelés megvalósításához az egész szervezet részvételére és a folyamatos fejlesztésre van szükség.

Itt konkrét stratégiákat ismertetünk a japán kockázatkezelési rendszer kiépítéséhez.

A kockázatkezelési bizottság létrehozása Japánban

A japán ápolási intézményekben a kockázatkezelés hatékony előmozdításához elengedhetetlen az egész intézményt átfogó megközelítés kialakítása, és ennek egyik hatékony eszköze a “kockázatkezelési bizottság” létrehozása.

A kockázatkezelési bizottság az intézményvezetőből, ápolókból, nővérekből, rehabilitációs szakemberekből és tanácsadókból álló multidiszciplináris csapat, amely különböző szempontokból vizsgálja a kockázatokat, hogy hatékonyabb intézkedéseket tudjon tervezni.

A bizottság rendszeresen tart üléseket, ahol főként az alábbi tevékenységeket végzik:

• Az intézményben előforduló majdnem baleseteket és baleseteket tartalmazó esetek gyűjtése, azok okainak és hátterének elemzése.
• Az elemzés eredményei alapján balesetmegelőzési intézkedések kidolgozása és konkrét intézkedési kézikönyvek készítése.
• A készített kézikönyvek személyzettel való megismertetése, valamint képzések és egyéb módszerek alkalmazása a megértés és az elterjedés elősegítésére.
• Rendszeres kockázatértékelés végrehajtása, a meglévő intézkedések felülvizsgálata és javítási javaslatok kidolgozása.

A kockázatkezelési bizottság az szervezet központi eleme, amely lehetővé teszi a folyamatos és szervezett kockázatkezelési tevékenységek végzését.

A PDCA-ciklus alkalmazása a folyamatos fejlesztés érdekében

A kockázatkezelés nem ér véget egyetlen végrehajtással. A lényeg, hogy a PDCA-ciklust (Terv-Kivitelezés-Ellenőrzés-Cselekvés) folyamatosan működtessük, így javítva a kockázatkezelést és a megelőző intézkedéseket.

Konkrétan a közelgő veszélyek eseteinek felhasználásával a következőképpen alkalmazható:

• Okok elemzése és intézkedések tervezése (Terv)
• Intézkedések végrehajtása (Kivitelezés)
• Hatások ellenőrzése és értékelése (Ellenőrzés)
• Javító intézkedések kidolgozása (Cselekvés)

E ciklus folyamatos működtetésével növelhető a kockázatok kezelésének képessége, és csökkenthető a balesetek előfordulása. Emellett, ha mégis bekövetkezik egy baleset, lehetővé válik a gyors és megfelelő reagálás, ami a megismétlődés megelőzéséhez vezet.

A PDCA-ciklus hatékony működéséhez elengedhetetlen a kockázatkezelési bizottságok, mint szervezetek használata, és a rendszeres tevékenységek értékelésének, valamint fejlesztésének fontossága.

A külső szakértők igénybevétele

A hatékony kockázatkezelési rendszer kiépítéséhez elengedhetetlen a külső szakértők tudásának felhasználása. Az ilyen szakemberek, mint például az ügyvédek, jogi szempontból elemzik a kockázatokat és megfelelő tanácsokkal szolgálnak.

Például, ha egy az ápolási balesetekre szakosodott ügyvédet szerződtetünk tanácsadó ügyvédként, akkor a balesetek bekövetkezésekor gyors és megfelelő válaszlépéseket kaphatunk, ami jelentős előnyt jelent.

Konkrétan, az ilyen szakértők támogatása nélkülözhetetlen az események első reagálásakor, a felhasználók vagy családtagjaikkel történő megegyezések során, valamint a peres eljárásokban, ahol szakmai tudásra és tapasztalatra van szükség.

A külső szakértők igénybevétele nemcsak hogy megerősíti az intézmény kockázatkezelési rendszerét, hanem csökkenti a személyzet pszichológiai terheit is. Biztosítsuk a szakértői támogatást, hogy a dolgozók nyugodtan tudjanak a munkájukra koncentrálni.

Az ICT eszközök bevezetésével történő biztonságkezelés

Az ápolási területen az ICT eszközök bevezetése jelentősen hozzájárul a kockázatkezelési rendszer megerősítéséhez. Konkrétan ilyenek a nővérhívó rendszerek, a felügyeleti kamerarendszerek, a területészlelő rendszerek és a munkamenet-kezelést támogató szolgáltatások.

Ezek a rendszerek nemcsak a felhasználók biztonságának megőrzését teszik lehetővé, hanem a személyzet munkahatékonyságának növelését is. Például a felügyeleti kamerarendszerek az AI által támogatott képelemzési funkciókkal képesek megelőzni az eséseket és egyéb baleseteket.

Továbbá a területészlelő rendszerek azonnal érzékelik, ha a felhasználók elhagyják az épületet vagy veszélyes területekre lépnek, és értesítik a személyzetet.

A munkamenet-kezelést támogató szolgáltatások pedig a személyzet mozgási útvonalainak adatba való átalakításával segítik a munkaterhelés szétosztását és a gondozás minőségének javítását. Az ICT eszközök bevezetésével várhatóan javulhat a munkaerőhiány helyzete és a személyzet megtartási aránya is.

Összefoglalás: Gondoskodjunk az ápolási balesetek megelőzéséről és a felkészültségről

A japán ápolási intézményekben bekövetkező balesetek megelőzése és az esetleges balesetek gyors és megfelelő kezelése érdekében fontos a mindennapi megelőző intézkedések gyakorlása és a személyzet tudatosságának növelése. A balesetek jellegének megértése, a jelentési rendszer és a családdal való kommunikáció irányelveinek tisztázása erősítheti a válaszkészséget.

Ezenkívül a kockázatkezelési rendszer kiépítése, a képzéseken megosztott baleset-megelőzési stratégiák és az intézményi biztonsági intézkedések felülvizsgálata is része a komplex megközelítésnek. Ezeket szigorúan betartva minimalizálhatjuk az ápolási balesetek kockázatát és törekedhetünk egy biztonságosabb ápolási környezet biztosítására.

Intézkedéseink bemutatása a Monolith Jogügyi Irodánál

Az ápolási szolgáltatások területe olyan iparág, amelyet számos törvény, mint például a japán Ápolási Biztosítási Törvény (介護保険法), az Idősek Jóléti Törvénye (老人福祉法) és a Társasági Törvény (会社法) szabályoz. A Monolith Jogügyi Iroda a Japán Ápolási Szolgáltatók Országos Szövetségének (一般社団法人 全国介護事業者連盟) és a különböző prefektúrák ápolási szolgáltatóinak tanácsadó ügyvédeként működik, és rendelkezik a szükséges szakértelemmel az ápolási szolgáltatásokkal kapcsolatos jogi kérdésekben.

A Monolith Jogügyi Iroda szakterületei: IT és startup vállalkozások vállalati jogi ügyei[ja]