A hálózati üzlet illegális? A 'Multi-Level Marketing' és a 'Piramisjáték' jogi problémáinak magyarázata

Valószínűleg hallott már olyan hírekről, amikor valaki ismerősétől olyan ajánlatot kap, hogy „könnyen kereshet pénzt” vagy „biztosan nyereséges lesz”, majd szerződést köt, hitelt vesz fel a díj megfizetésére, de végül nem jön össze a nyereség, csak a tartozás marad.

Ez a hálózati üzleti tevékenységek visszaéléseinek egy példája, de tény, hogy számos vállalat működik törvényesen és betartja a jogszabályokat.

Ebben a cikkben a “hálózati üzleti tevékenység” jogi definícióját, tilalmait, valamint a hasonló kifejezések, mint a “láncértékesítés” és az “végtelen láncelőadás” jelentését és különbségeit is érthetően magyarázzuk el.

Mi a hálózati üzlet?

A “hálózati üzlet” kifejezést nagyjából a következő két jelentésben használják:

A. Láncértékesítési üzlet

B. Az internet és más hálózatok használatával működő üzlet

A B kategóriába tartoznak az olyan vállalkozások, mint az Amazon és más “internetes boltok”, az “online aukciók”, mint a Yahoo! Auctions, a “felhőszolgáltatások”, a blogok és a YouTube által támogatott hirdetési üzletek stb. Ezek a vállalkozási modellek mélyen beépültek mindennapi életünkbe, ami közismert.

Az A kategóriába tartozó “láncértékesítési üzlet” olyan kereskedelmi tranzakció, amelyben az embereket eladókká teszik, majd további eladókat toboroznak, így a értékesítési szervezetet piramisszerűen bővítik. Ezt más néven “többszintű marketing” (MLM), “többszintű üzleti modell” vagy “hálózati üzlet” néven is ismerik.

A hálózati üzletben az emberek közötti kapcsolatokat használják fel, és alapvetően nem függnek a reklámozástól vagy a boltoktól, így jelentősen csökkenthetik az értékesítési költségeket. A megtakarított összeget jutalmakban vagy termékfejlesztési költségekben oszthatják szét.

Ezenkívül, ha a toborzott eladók értékesítést hajtanak végre, annak egy része hozzájuk kerül, így minél több eladót toboroznak, azaz minél több eladó van alattuk, annál nagyobb a jutalom.

A hálózati üzletben világszerte működő vállalatok közül ismertek az Amway, a Natura Cosmeticos, a Herbalife, az Avon Products, de Japánban is vannak ilyen vállalatok, mint a Pola Cosmetics, a Menard vagy a Noevir.

Mi a hálózati értékesítés (definíció/követelmények)

A Japán Különleges Kereskedelmi Törvény (Japanese Act on Specified Commercial Transactions) a hálózati üzletet “hálózati értékesítési tranzakcióként” határozza meg a következőképpen:

• Olyan üzlet, amelyben árukat értékesítenek (vagy szolgáltatásokat nyújtanak stb.)
• Azokat, akik újraértékesítést, megbízott értékesítést vagy értékesítési közvetítést végeznek (vagy szolgáltatásokat nyújtanak vagy azokat közvetítik)
• Meggyőzik őket arról, hogy bizonyos hasznot szerezhetnek
• Tranzakciókat végeznek, amelyek bizonyos terhet jelentenek (beleértve a tranzakciós feltételek módosítását is)

Emellett a Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség (Japanese Consumer Affairs Agency) a hálózati értékesítési tranzakciók konkrét példáit a következőképpen magyarázza:

“Ha belépsz ebbe a klubba, 30%-kal olcsóbban vásárolhatsz termékeket, tehát ha másokat is becsábítasz és nekik eladod, jól jársz”, vagy “Ha másokat ráveszel a belépésre, 10 000 jen (bizonyos haszon) ajánlói díjat kapsz” – ezekkel az érvekkel csábítanak be embereket, és ha a tranzakciókhoz 1 jen vagy annál nagyobb terhet rónak az emberekre, akkor ezek a “hálózati értékesítési tranzakciók”.

A valóságban sokkal bonyolultabb és sokféle szerződési forma létezik, de ha a belépési díj, a garancia, a mintatermék, a termék stb. címén bármilyen pénzügyi terhet rónak a tranzakciókra, akkor ezek mind “hálózati értékesítési tranzakciók”.

(Forrás: Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség Különleges Kereskedelmi Útmutató[ja])

Szabályozás a hálózati értékesítési tranzakciókra

A Japán Különleges Kereskedelmi Törvény a fogyasztók biztonságának védelme érdekében a következő kötelezettségeket írja elő a hálózati értékesítési tranzakciókat végző személyek számára:

Az azonosító adatok közzétételének kötelezettsége (33. cikk (2))

A hálózati értékesítési tranzakciók során a fogyasztóknak a következő információkat kell közölniük a toborzás előtt:

• Az irányító (az, aki valójában ellenőrzi a hálózati értékesítési tevékenységet), vagy a fogyasztók felé ténylegesen toborzást végző személy (beleértve az irányítót) neve (megnevezése)
• Az a szándék, hogy pénzügyi terhet jelentő tranzakciókra szerződést kössenek
• A toborzás során érintett áru vagy szolgáltatás típusa

A reklámozás során kötelezően megjelenítendő információk (35. cikk)

Ha hálózati értékesítési tranzakcióról hirdetnek, a következő információkat kell megjeleníteniük:

• Az áru (szolgáltatás) típusa
• A tranzakcióval járó fogyasztói terhekkel kapcsolatos információk
• Ha mások toborzásával szerzett jutalomról hirdetnek, akkor annak számítási módszere
• Az irányító stb. neve (megnevezése), címe, telefonszáma
• Ha az irányító stb. jogi személy, és elektronikus információfeldolgozási szervezetet használ a hirdetéshez, akkor az adott irányító stb. képviselőjének vagy a hálózati értékesítési tevékenységért felelős személy neve
• A termék neve
• Ha elektronikus levélben küldenek kereskedelmi hirdetést, akkor az irányító stb. elektronikus levélcíme

Az írásos dokumentum átadásának kötelezettsége (37. cikk)

Ha a hálózati értékesítési tevékenységet végző személy hálózati értékesítési tranzakciót köt, a következő két típusú írásos dokumentumot kell átadnia a fogyasztónak:

• A szerződés megkötése előtt: összefoglaló dokumentum (a hálózati értékesítési tevékenység összefoglalóját tartalmazó dokumentum)
• A szerződés megkötése után: szerződési dokumentum (a szerződés tartalmát tisztázó dokumentum)

Ezenkívül a szerződési dokumentumban piros keretben piros betűkkel kell feltüntetni a “Cooling-off (szerződés felbontása)” szöveget, és a betűméretnek legalább 8 pontnak kell lennie.

Mi az a végtelen láncelőadás (definíció és követelmények)

Az egyik gyakran összekevert fogalom a láncértékesítéssel a “végtelen láncelőadás (úgynevezett egér-előadás)”, amelyet a “Végtelen láncelőadások megelőzéséről szóló törvény” (japán: 無限連鎖講の防止に関する法律) a következőképpen definiál:

• Az a feltételezés, hogy a pénzt vagy árut befizető tagok száma végtelenül növekszik
• Az előbb csatlakozott személyeket előzetes tagoknak, az őket követő, lépcsőzetesen legalább kétszeresére növekvő tagokat pedig utólagos tagoknak nevezik
• Az előzetes tagok több pénzt vagy árut kapnak az utólagos tagoktól, mint amennyit ők maguk befizettek, ez a “pénz- vagy áruosztó szervezet” rendszere

Például, az a személy, aki először csatlakozik a végtelen láncelőadáshoz, bevon két utólagos tagot, majd ez a két személy is ugyanígy további két-két utólagos tagot von be, így folyamatosan bővítve a tagok számát.

Az előzetes tagok egy adott időpontban meghatározott pénzt vagy árut szereznek, majd elhagyják a szervezetet, az utólagos tagok pedig hasonlóképpen egy adott időpontban meghatározott pénzt vagy árut szereznek, majd sorban elhagyják a szervezetet.

Bár a fenti példa problémamentesnek tűnhet, a végtelen láncelőadás a tagok végtelen növekedését feltételezi, és biztos, hogy valamikor eljön az a pont, amikor az utólagos tagok toborzása elakad és a rendszer összeomlik, ezért ez a gyakorlat törvényileg tiltott.

A két fogalom közötti különbség

A hálózati marketing (network marketing) és a piramisjáték (nezumi-kou) közötti különbség a definícióikból egyértelműen megkülönböztethető.

• Hálózati marketing: olyan üzlet, amely termékeket értékesít (vagy szolgáltatásokat nyújt stb.)
• Piramisjáték: olyan szervezet, amely pénzt vagy értéket oszt szét

Tehát, a “hálózati marketing” az a folyamat, amikor a termékek értékesítése vagy szolgáltatások nyújtása révén jutalmat kapunk és osztunk szét, míg a “piramisjáték” egyszerűen a tagsági díjak stb. révén szerzett jutalmak szétosztását jelenti.

Mikor válik törvénytelenné a hálózati értékesítés?

A hálózati értékesítés akkor válik törvénytelenné, ha megsérti a korábban bemutatott “hálózati értékesítés szabályozását”, amely magában foglalja az ①azonosító adatok közzétételének kötelezettségét, az ②hirdetéskor kötelezően megjelenítendő információkat, és az ③írásos dokumentumok átadásának kötelezettségét, valamint ha elköveti a Japán Speciális Kereskedelmi Törvény (Japanese Specified Commercial Transactions Act) által tiltott következő cselekményeket.

Tiltott cselekmények (34. cikk)

A hálózati értékesítést végző személyek számára a következő cselekmények tilosak a toborzás során:

1. A toborzás során, vagy a szerződés megkötése után, annak felbontásának megakadályozása érdekében, nem közölni a tényeket a termék minőségéről, teljesítményéről, a speciális előnyökről, a speciális terhekről, a szerződés felbontásának feltételeiről, vagy más fontos kérdésekről, vagy hamis információt közölni.
2. A toborzás során, vagy a szerződés megkötése után, annak felbontásának megakadályozása érdekében, megfélemlíteni és zavarni a másik felet.
3. A toborzás célját elhallgató csábítási módszerek (úgynevezett “catch sales” vagy “appointment sales” módszerek) alkalmazása esetén, a nyilvános helyeken kívül, a speciális terhekkel járó ügyletek szerződésének megkötésére irányuló toborzás.

A túlzó reklámok tilalma (36. cikk)

A hálózati értékesítés hirdetésekor tilos “jelentősen eltérő megjelenítést” vagy “a valóságtól jelentősen jobb vagy előnyösebb megjelenítést” alkalmazni, amely félrevezeti az embereket.

A nem engedélyezett személyeknek küldött e-mail hirdetések tilalma (36. cikk 3. bekezdése)

A Japán Speciális Kereskedelmi Törvény (Japanese Specified Commercial Transactions Act) tiltja a hálózati értékesítési e-mail hirdetések küldését azoknak a fogyasztóknak, akik nem hagyták jóvá az e-mail küldését, azonban a következő esetekben ez nem vonatkozik:

• A “szerződéskötés”, “megrendelés megerősítése”, “szállítási értesítés” stb. hirdetések
• A hírlevélhez csatolt hirdetések
• Az ingyenes e-mailhez csatolt hirdetések

Ha többet szeretne megtudni a Japán Speciális Kereskedelmi Törvény (Japanese Specified Commercial Transactions Act) internetes áruházakra vonatkozó rendelkezéseiről, olvassa el az alábbi cikket, amely részletesen tárgyalja ezt a témát.

https://monolith.law/corporate/onlineshop-act-on-specified-commercial-transactions[ja]

Összefoglalás

A hálózati üzlet önmagában legális üzleti tevékenység, eltérően a piramisjátékoktól, azonban a rosszindulatú vállalkozók által okozott fogyasztói károk nem szűnnek meg.

Ezért a törvénytelen tevékenységet folytató, vagy annak veszélyét jelentő vállalkozások elleni megállapodásokat elismerik, továbbá a jogsértőkkel szemben vannak olyan közigazgatási intézkedések és büntetések, mint az üzleti tevékenység javításának előírása, az üzleti tevékenység felfüggesztése, az üzleti tevékenység betiltása.

Ha láncértékesítési ügyleteket kíván üzleti tevékenységként folytatni, fontos, hogy ne sértse meg a jogszabályokban meghatározott korlátozásokat és tilalmakat, ezért javasoljuk, hogy ne hozzon önálló döntést, hanem konzultáljon előzetesen egy szakértői tudással és tapasztalattal rendelkező ügyvéddel.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. A hálózati üzleti problémák nagy kérdéssé váltak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogszabályok szabályozásait, elemzi a már megkezdett vagy megkezdeni kívánt üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és igyekszik a lehető legkevésbé megszakítani az üzletmenetet, miközben jogilag rendezni próbálja a helyzetet. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]