A 2020-as 'Japán Szerzői Jogi Törvény' módosításának főbb pontjai - Meddig engedélyezett a 'belekerülés'?

2020. június 5-én (2020) elfogadták a módosított Japán Szerzői Jogi Törvényt.

A módosítás céljai között szerepel az “internetes kalózverziók elleni fellépés erősítése” és a “szerzői jogok megfelelő védelmének biztosítása érdekében hozott intézkedések”,

Itt azonban különösen magas érdeklődésre számot tartó “a társadalmi változásokhoz igazodó szerzői művek használatának megkönnyítése” egyik elemét, a “belefoglalásra vonatkozó jogkorlátozások hatályának kiterjesztését” fogjuk megmagyarázni.

Jogkorlátozások a belefoglalásokra vonatkozóan

Például, amikor alkotásokat hozunk létre vagy használunk, a közterületen történő fényképezés vagy videófelvétel során előfordulhat, hogy a karakterek bekerülnek a képbe, vagy a zene felvételre kerül. Ezek a helyzetek mindennaposak, és nagyon nehéz őket elkerülni.

Ezenkívül ezeket a fényképeket és videókat gyakran feltöltik a közösségi média és a videómegosztó oldalak.

Ezek a tevékenységek mások alkotásainak engedély nélküli másolását és az interneten vagy más módon történő terjesztését jelentik, ami sérti a másolási jogot és más szerzői jogokat.

Ha azonban a “belefoglalások”, amelyek a jogtulajdonosnak szinte semmilyen hátrányt nem okoznak, vagy csak minimálisak, és nem a mű használatának céljából, hanem mellékesen keletkeznek, szerzői jogi megsértésnek minősülnek, az kifejezési tevékenységet jelentősen korlátozhatja, és akadályozhatja a szerzői jogi törvény eredeti célját, a kultúra fejlődését.

A szerzői jogi törvény 2012-es módosítása és a belefoglalások

Ezért, mivel a fényképezés és más módszerekkel létrehozott alkotások (fényképek stb.) esetében nehéz azokat az objektumoktól elkülöníteni, amelyek a fényképezés tárgyát képezik,

• a mellékelt más alkotások (mellékelt tárgyak) nem minősülnek jogsértőnek, ha azokat a létrehozás során másolják vagy átdolgozzák (a szerzői jogi törvény 32. cikkének 1. bekezdése)
• és a másolt vagy átdolgozott mellékelt tárgyak használata nem minősül jogsértőnek, ha azokat a fénykép stb. használatával együtt használják (2. bekezdés)

Ez a két pont a 2012-es (2012) szerzői jogi törvény módosításával lett tisztázva.

Itt a “nehéz elkülöníteni” azt jelenti, hogy amikor egy alkotást (fénykép stb.) hozunk létre, a létrehozás körülményeit figyelembe véve, társadalmi értelemben nehéz objektíven elismerni, hogy a mellékelt tárgyakat kizárjuk a létrehozásból.

A “mellékelt tárgyak” esetében elképzelhető, hogy a fényképezés után képszerkesztéssel stb. eltávolíthatók a “mellékelt tárgyak”, de a 2. bekezdés nem írja elő, hogy “nehéz elkülöníteni” őket, így a “mellékelt tárgyakat” a “fénykép stb.”-ből elkülöníthetjük, még ha ez lehetséges is, a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül használhatjuk őket.

Ez a “mellékelt tárgyak használata” a 2012-es (2012) szerzői jogi törvény módosításával először került be a törvénybe, és ez a jogkorlátozó rendelkezés vonatkozik a “belefoglalásokra”.

Ebben a 2012-es módosításban a fényképezés, hangfelvétel vagy videofelvétel (fényképezés stb.) módszerével létrehozott alkotások esetében csak azokat az eseteket vették figyelembe, amikor mások alkotásai bekerültek a képbe, így a jogilag elfogadott használati terület korlátozott volt.

Azonban a belefoglalásokra vonatkozó jogkorlátozó rendelkezések területének kiterjesztését a társadalmi valóság változásai, mint például a okostelefonok és táblagépek gyors elterjedése, valamint a videómegosztó és streaming platformok fejlődése indokolta.

A belefoglalásra vonatkozó módosítások

A 2020-as (japán: Reiwa 2. év) Japán Szerzői Jogi Törvény módosításának főbb pontjait a belefoglalásra vonatkozóan az alábbiakban foglaljuk össze:

1. A törvényesnek minősülő tevékenységek köre kibővül.
2. A törvényesen felhasználható szerzői művek (kísérő tárgyú szerzői művek) köre szintén kibővül.
3. Ezzel szemben, ezeknek a felhasználása csak a “méltányos határok között” engedélyezett.

Cselekvési határok

A 1. cselekvési határra vonatkozóan, a módosítás előtti Japán Szerzői Jogi Törvény (Copyright Law) 30. cikkelyének 2. pontja szerint csak a “fényképezés, felvétel vagy rögzítés” volt érvényes, és szükséges volt a “szerzői mű létrehozása” cselekvése, ami a reprodukció határain belül volt.

Ez a módosítás után “dolgok képének vagy hangjának reprodukálása, vagy reprodukció nélküli továbbítás” (reprodukciós továbbítási cselekvés) lett, és nem szükséges a létrehozási cselekvés, így a nyilvános továbbítás, előadás, előadás stb., bármilyen módon használható lett.

A cselekvési határok kiterjesztése miatt nem csak a fényképezés, felvétel és rögzítés, hanem a reprodukciós továbbítási cselekvések általánosságban is alkalmazhatóak lettek, így a drónokkal végzett élő közvetítés, a mobiltelefon képernyőképeinek készítése, a másolás és beillesztés, a másolás, a CG átalakítás stb. cselekvések is bele tartoznak.

Ezenkívül, mivel megszűnt a korlátozás, hogy új szerzői művek létrehozása során más szerzői művek is bekerüljenek, a fix kamerával történő felvétel, élő közvetítés stb., amelyeket nem ismernek el alkotói tevékenységként, a Japán Szerzői Jogi Törvény 30. cikkelyének 2. pontja korlátlanul alkalmazható lett.

Az együtt járó szerzői jogi művek hatálya

A 2. számú együtt járó szerzői jogi művek hatálya a módosítás előtti Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 30. cikkelyének 2. pontja szerint korlátozott volt azokra az esetekre, amikor a szétválasztás nehézkes. Ha a fényképezett tárgy vagy hang “nehézkesen választható el”, és más szerzői jogi művek nem jelennek meg vele együtt, akkor nem lehet jogkorlátozást alkalmazni, vagyis szerzői jogi megsértésnek minősül.

Ezt a nehézkes szétválasztás követelményét úgy értelmezték, mint ahogy azt már korábban említettük, hogy “nem a fizikai szétválasztás nehézségét jelenti, hanem azt, hogy a művet társadalmi értelemben, objektíven nehéz lenne létrehozni anélkül”, ezért gyakran előfordult, hogy ez a követelmény döntött a végeredményről.

Azért, mert a módosítás lehetővé tette a “jogos határokon belüli” felhasználást, a módosítás előtti Szerzői Jogi Törvény 30. cikkelyének 2. pontjában szereplő “a fő fényképezett tárgy és az együtt járó szerzői jogi művek szétválasztásának nehézsége” követelménye feleslegessé vált, és a szétválasztás nehézsége mostantól a “jogos határokon belüli” követelmény megítélésénél kerül figyelembe vételre.

Például, ha egy gyermek egy plüssállatot tart, az is “jogos határokon belül” van, így a mindennapi életben általánosan elvégzett cselekmények során keletkező képek széles körben elfogadottak lettek.

A fényképezett tárgy részét képező tárgyak vagy hangok kezelése nem volt egyértelmű, de a módosítás szerint ezek is beletartozhatnak az “együtt járó szerzői jogi művekbe”.

https://monolith.law/corporate/tradingcard-character-publicity-right[ja]

Megfelelő határok között

A “megfelelő határok között” 3-as pontjára eddig nem volt konkrét jogszabályi rendelkezés, de a módosítás értelmében a “belefoglalás” használata mostantól kifejezetten a “megfelelő határok között” történő használatra korlátozódik.

Az elkülönítés nehézségének szükségtelenné tétele miatt a szerzői jog megsértésének nem minősülő “belefoglalás” határai kibővültek. Azonban, ha ezáltal a szerzői jog tulajdonosának érdekei jogtalanul sérülnek, akkor ez eltér a “belefoglalás” jogosító alapjától.

Ezért a “jövedelemszerzési cél megléte vagy hiánya, az adott kísérő tárgy stb. és az adott másolási átviteli tárgy stb. közötti elkülönítés nehézsége, az adott kísérő szerzői mű szerepe az adott létrehozott átviteli anyagban” megjelölésre kerültek, mint a “megfelelő határok között” lévő mérlegelési tényezők.

A módosítás után a “megfelelő határok között” követelmény alapján az egyedi eseteket rugalmasan fogják megítélni, de ha ezeket újra összefoglaljuk, a Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 30. cikkének 2. bekezdése (a kísérő szerzői mű használata) szerint:

• a “másolási és átviteli cselekmény” végrehajtásakor
• a tárgy vagy hang, amelyhez a szerzői mű kapcsolódik
• ha a szerzői mű csak elhanyagolható részét képezi
• a “megfelelő határok között”
• a szerzői művet bármilyen módon használhatja a másolási és átviteli cselekmény során.
• azonban, ha ez jogtalanul sérti a szerzői jog tulajdonosának érdekeit, akkor ez nem érvényes.

Ezek a fő pontok.

Összefoglalás

A 2020-as (japán: Reiwa 2. év) szerzői jogi törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a mindennapi életben általánosan elvégezhető cselekmények “belefoglalását” széles körben elfogadják.

Másrészről, van egy “méltányos határok között” korlátozás is.

A szerzői jog megsértésének megítélése magas szintű szakmai jogi ismereteket igényel.

Kérjük, forduljon hozzánk bizalommal, tapasztalt ügyvédeink állnak rendelkezésére.