Az „Wikipedia” (ウィキペディア) szerkesztőinek azonosításának módszerei és az ügyvédi díjak átlagos költségei

A Wikipedia (ウィキペディア, Wikipedia) az internetes enciklopédia, amelyet a Wikimedia Alapítvány üzemeltet. A világ minden nyelvén elérhető, és bárki, aki hozzáfér a weboldalhoz, írhat és szerkeszthet cikkeket. Emiatt előfordulhat, hogy olyan cikkek kerülnek közzétételre, amelyek rágalmazásnak tekinthetők.

Ha a Wikipédián rágalmazó cikkek kerülnek közzétételre, vajon lehetséges-e azonosítani a cikk szerzőjét? És ebben az esetben mennyibe kerülhet az ügyvédi díj? Ebben a cikkben ismertetjük a Wikipedia szerzőinek azonosításának módszereit és az ügyvédi díjak átlagos költségeit.

Mi a Wikipédia?

A Wikipédia azért különbözik nagymértékben a hagyományos, szakértők által szerkesztett enciklopédiáktól, mert azt bármelyik internetező szerkesztheti. Ezenkívül a Wikipédia szerkesztőinek és üzemeltetőinek nagy része önkéntes, kivéve a Wikimedia Alapítvány személyzetét.

A Wikipédián létrehozhat saját fiókot, és írhat vagy szerkeszthet cikkeket. Cikkírásra akkor is van lehetőség, ha nincs létrehozva fiók és bejelentkezve, de ebben az esetben bizonyos korlátozások érvényesek, például nem lehet személyes beállításokat módosítani, vagy szavazni a versenyeken.

Ha a Wikipédián keres egy személy vagy cég nevét, és talál cikket róla, akkor megismerheti az illető vagy cég életrajzát, áttekintését, történetét. Ha letölti a Wikipédia alkalmazást, akkor nem csak a weboldalon, hanem az alkalmazásban is olvashatja a cikkeket.

Példák a Wikipédiára feltöltött rágalmazó bejegyzésekre

A Wikipédia olyan platform, ahol bárki írhat és szerkeszthet, ezért előfordulhat, hogy olyan cikkek kerülnek feltöltésre, amelyek rágalmazásnak minősülhetnek. Milyen rágalmazó cikkek kerülhetnek feltöltésre? Íme néhány lehetséges példa:

• Bejegyzések, amelyek megsértik a személyes adatok védelmét (példa: “A (valódi név) a Roppongi Hills 25. emeletén lakik”)
• Bejegyzések, amelyek megsértik mások hírnevét, és eredményeként hírnevesztés, sértés, hitelrontás stb. vádjával lehet szembenézni (példa: B (valódi név) letartóztatási előzményekkel rendelkezik.)

Az ilyen típusú bejegyzéseket a Wikipédia “Törlési irányelvei” alapján törölni lehet kérni. A törlési kérelem benyújtása után a Wikipédia felhasználói megvitatják a lehetséges megoldásokat, és a vita eredményei alapján az adminisztrátorok vagy törlők végrehajtják a törlést. Ha a cikk nem kerül törlésre a kérelem ellenére, vagy ha a bejegyzés miatt jelentős kárt szenvedt, akkor lehetséges a bejegyző azonosításának eljárása. Ha a bejegyző azonosításának eljárása után azonosítják a bejegyzőt, akkor kártérítést lehet követelni a rosszindulatú bejegyzőtől. Az alábbiakban ismertetjük a bejegyző azonosításának eljárásának menetét.

A szerző azonosításának 1. lépése: IP-cím közzétételi kérelem

A szerző azonosításának eljárásában az első lépés az IP-cím közzétételének kérelme.

Mi az IP-cím?

Az IP-cím olyan szám, amely az internetre csatlakoztatott eszközöket (PC, okostelefon stb.) azonosítja, és olyan szerepet tölt be, mint az internetes cím vagy telefonszám.

A Wikipédia lehetővé teszi, hogy felhasználói névvel és jelszóval fiókot hozzon létre, ahogy az a fenti képernyőn látható. Az e-mail cím megadása nem kötelező. A Wikipédia GYIK-jában a következőképpen van megfogalmazva:

Kötelező a valódi nevemmel regisztrálni?
Nem, nem szükséges a valódi nevedet használni.

https://ja.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:FAQ_%E3%82%A2%E3%82%AB%E3%82%A6%E3%83%B3%E3%83%88[ja]

A fiók felhasználói nevének nem kell a valódi nevünknek lennie.

Ezért a Wikipédia üzemeltetői valószínűleg nem rendelkeznek a szerző személyes adataival. Ezért, ha nem hozzák nyilvánosságra az IP-címet, nem lehet azonosítani a szerzőt. Megjegyzendő, hogy a Wikipédián bejelentkezés nélkül is szerkeszthet cikkeket, ebben az esetben azonban az IP-címét rögzítik a nyilvános előzményekben.

A szerző IP-címének közzétételi kérelme

Az IP-cím közzétételi kérelmét a bíróságon keresztül kell benyújtani. A Wikipédia “Törlési irányelvei” közül azokat a cikkeket, amelyek a “Törlendő tartalmak” kategóriába tartoznak, törölni kell, és ha a felhasználók megegyeznek a törlésben, a bejegyzés törölhető. Azonban, ha a törlési kérelem ellenére a cikk nem kerül törlésre, akkor van lehetőség az IP-cím közzétételi kérelmére. A Wikipédia cikkek törlési módszereiről a következő cikkben talál részletes magyarázatot:

https://monolith.law/reputation/deletion-of-posts-on-wikipedia[ja]

Az IP-cím közzétételi kérelmét nem csak bírósági úton, hanem ideiglenes intézkedésekkel is meg lehet tenni. A bírósági eljárás hosszadalmas lehet, akár egy évig is eltarthat, míg az ideiglenes intézkedések 1-2 hónap alatt lezárulnak.

Mennyibe kerül, ha egy ügyvédhez fordulunk a cikk törlési kérelmével és az IP-cím közzétételi kérelmével?

Az interneten található információk szerint az ügyvédi díjak a cikk törlési kérelme és az IP-cím közzétételi kérelme esetén:

Az ügyvéd díja körülbelül 300 000 forint, a sikerdíj szintén körülbelül 300 000 forint.

https://monolith.law/reputation/reputation-lawyers-fee[ja]

Ez azonban csak egy irányadó összeg, a cikk tartalma és szöveghossza alapján a költségek változhatnak.

A bejegyzés jogellenességének bizonyítása

Ahhoz, hogy a bíróság kiadja az IP-cím közzétételi parancsot, be kell bizonyítani a Wikipédia cikk jogellenességét. Az IP-cím közzétételi parancsot csak akkor adja ki a bíróság, ha elismeri a cikk jogellenességét.

Ha úgy gondolja, hogy a Wikipédia cikk megfelel a “Törlési irányelveknek”, akkor benyújthat egy törlési kérelmet, és ha megegyezés születik a felhasználók között, a cikk törölhető. Ebben az esetben a cikknek nem feltétlenül kell jogellenesnek lennie. Még ha nem is jogellenes, a megegyezés eredményeként törölhető.

Másrészről, ahhoz, hogy a bíróság kiadja az IP-cím közzétételi parancsot, a következő két dolog szükséges:

• Jogi érvelés, amely azt mutatja, hogy a bejegyzés jogellenes
• Bizonyíték, amely alátámasztja a fenti állítást

Meg kell határozni, hogy a bejegyzés mely részei jogellenesek, és meg kell találni a jogellenességet alátámasztó bizonyítékokat.

Ezenkívül a külföldi vállalatok elleni bírósági eljárások során további költségek merülhetnek fel, mint például a bizonyítékok és dokumentumok angol nyelvű fordítása.

Ezeknek a vitáknak és bizonyítékoknak a keresése nagyon nehéz lehet anélkül, hogy ügyvédhez fordulna. Ezért javasoljuk, hogy forduljon olyan ügyvédhez, aki sokat foglalkozik az internetes rágalmazás elleni védelemmel.

A szerző azonosításának 2. lépése: A napló törlésének tilalma

Ha az 1. lépésben kiadott IP-cím felfedési parancsot követően sikerül megszerezni az IP-címet, akkor képesek leszünk azonosítani azt a szolgáltatót, amelyen keresztül a hozzászólást író személy internetezett. A szolgáltatók tárolják az IP-címek használati naplóját. Azonban a naplóknak van tárolási idejük, nem maradnak örökké meg. A vezetékes hálózatok esetében ez az időtartam körülbelül egy év, míg a mobilhálózatok esetében rövidebb, körülbelül három hónap, mielőtt törölve lesznek. Emiatt szükséges, hogy a szolgáltatótól megtiltassuk a napló törlését, és megőrizze azt számunkra. Ennek a tiltó parancsnak a kiadásához egy másik bírósági eljárást kell indítanunk, mint az IP-cím felfedési kérelméhez.

Az is előfordulhat, hogy ha értesítést küldünk a szolgáltatónak, hogy “A hozzászóló személy nevének és címének felfedését fogjuk kérni, ezért kérjük, hogy egy ideig ne törölje a naplót, hanem őrizze meg”, akkor nem szükséges bírósági eljárást indítani a napló megőrzéséhez. Ezért érdemes először az értesítés küldését megfontolni, mielőtt bírósági eljárást indítanánk. Azonban még akkor is, ha csak értesítést küldünk, szükséges lesz bizonyítani és érvelni a releváns hozzászólás jogellenességét.

Ha ügyvédet bíz meg ezen értesítés elkészítésével, az ügyvédi díjak várhatóan körülbelül 100.000 forint körül lesznek. Mivel az interneten kevés információ található a példákról, érdemes olyan ügyvédet megbízni, aki rendelkezik ezzel a folyamat ismeretével.

A bejegyző azonosításának 3. lépése: Lakcím és név feltárásának kérelme

A 2. lépésben, miután értesítést küldtünk a naplózás kéréséről, peres eljárást indítunk a szolgáltató ellen, hogy követeljük a bejegyző lakcímének és nevének feltárását. A lakcím és név feltárásának kérelme nem ideiglenes intézkedés, hanem peres eljárást igényel. Például, ha egy cikk kerül fel a Wikipédiára, amely azt állítja, hogy “a ○○ Kft. elnöke adócsalást követ el”, még akkor is, ha a bejegyzésnek megfelelő alátámasztása és bizonyítéka van, és a tartalom közzététele összhangban van a közérdekkel, úgy gondoljuk, hogy a bejegyző magánéletét tiszteletben kell tartani. A lakcím és a név különösen fontos személyes adatok. Ezért a bíróság csak akkor ad ki feltáró végzést, ha a hivatalos peres eljárás során megállapítja, hogy a bejegyzés törvénytelen.

Ha ezt a lakcím és név feltárásának eljárását ügyvédre bízza, az ügyvédi díjak átlagosan a következők:

A kezdeti díj körülbelül 300 000 forint, a sikerdíj pedig körülbelül 200 000 forint.

https://monolith.law/reputation/reputation-lawyers-fee[ja]

A szerző azonosításának 4. lépése: Kártérítési igény

Ha a 3. lépésben, a cím és név közzétételére irányuló perben győzelmet aratunk, akkor közzéteszik a Wikipédia cikkének beküldésekor használt hálózati szerződés aláírójának címét és nevét. Ha a cím és a név közzé van téve, azonosítható a szerző, így lehetségessé válik a szerzővel szembeni kártérítési igény benyújtása, beleértve az ügyvédi költségeket és a fájdalomdíjat, amelyek a teljes eljárás során felmerültek.

Ha kártérítési igényt nyújtunk be a szerzőnek, és ezt az ügyvédi költségekre fordítjuk, akkor a károsultnak nem kell pénzügyi terhet viselnie. Azonban kockázata van annak, hogy a szerzőt nem lehet azonosítani, vagy ha azonosítani tudjuk, a kártérítés összege kevesebb lehet az ügyvédi költségeknél, és pénzügyi terhek merülhetnek fel. Ezt a kérdést részletesen tárgyaljuk az alábbi cikkben.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-ipaddress[ja]

Összefoglalás

A Wikipedia, mint egy olyan enciklopédia, amelyet bárki szabadon szerkeszthet, olyan bejegyzéseket is tartalmazhat, amelyek rágalmazásnak minősülhetnek. Ha a Wikipédián rosszindulatú bejegyzések találhatóak, a bejegyző azonosításához, mint ahogy azt fentebb is említettük, több bírósági eljárásra van szükség. Ha sikerül azonosítani a bejegyzőt, lehetséges kártérítést követelni tőle. Azonban a teljes eljárás során felmerülő ügyvédi költségek nem tekinthetők alacsonynak, így még akkor is, ha a kártérítést kifizetik, lehetséges, hogy ez nem fedezi a keletkezett kárt. A bejegyző azonosításának eljárása nem egyszerű folyamat. Ezért, ha a Wikipédia rosszindulatú bejegyzései miatt aggódik, forduljon egy olyan ügyvédhez, aki jártas az internetes rágalmazás elleni intézkedésekben.