Milyen jogi felelősséggel jár a pletykák terjesztése és széles körű elterjedése? Két büntetőjogi felelősség magyarázata letartóztatási esetek alapján

2024. január 1-jén (Reiwa 6) egy nagy erejű földrengés sújtotta Ishikawa prefektúra Noto-félszigetét Japánban, jelentős károkat okozva. A katasztrófa sújtotta terület mielőbbi helyreállítása kiemelten fontos. A helyzet mellett azonban a közösségi médiában terjedő „hamis információk” is nagy figyelmet kaptak. A Noto-félszigeti földrengés idején hamis mentési kérelmeket terjesztő 25 éves férfi 2024 júliusában (Reiwa 6) csalárd üzleti akadályozásért letartóztatásra került.

Forrás: Nihon Keizai Shimbun | A közösségi médiában terjedő hamis információk a katasztrófák idején, a rendőrség szigorú álláspontja – a gondatlan terjesztésre figyelmeztetés[ja]

A társadalmi zűrzavart okozó hamis információk. A hamis információk terjesztésének motivációja lehet az internetes figyelem felkeltése, de előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a tettesek pusztán a zűrzavar okozta öröm miatt terjesztenek hamis információkat. A koronavírus-járvány idején is számos hamis információ született és terjedt el. Súlyos természeti katasztrófák, mint például földrengések esetén, a terjedő téves információk emberéleteket veszélyeztető helyzetekhez is vezethetnek.

Milyen jogi felelősséget von maga után a hamis információk terjesztése és széleskörű megosztása? Ebben a cikkben konkrét hamis információk példáin keresztül magyarázzuk el a jogi következményeket.

A rágalmazás terjesztésével járó büntetőjogi felelősség Japánban

Japánban a rágalmazás terjesztése esetén a következő két bűncselekmény megvalósulásának lehetősége merül fel.

Azért használjuk a “lehetőség” kifejezést, mert a japán jelenlegi törvénykezésben nincs olyan törvény, amely közvetlenül tiltaná vagy büntetné a rágalmazás terjesztését. Még ha társadalmi zavart is okozna, nem kerül sor letartóztatásra vagy büntetés kiszabására pusztán a rágalmazás terjesztése miatt.

Az azonban más kérdés, ha a rágalmazás terjesztése mások jogainak megsértésével jár.

Ebben a cikkben a következő két büntetőjogi szankcióra koncentrálunk:

• Hitelrontás/Hamis tevékenység akadályozása
• Becsületsértés

Mindkét esetben megvizsgáljuk, milyen körülmények között állapítható meg a bűncselekmény megvalósulása.

Hitelrontás és csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekményei Japánban

A büntetőtörvénykönyv szabályozza a hitelrontás (233. cikk első bekezdése) és a csalárd üzleti akadályoztatás (ugyanazon cikk második bekezdése) bűncselekményeit.

“Aki valótlan híresztelést terjeszt, vagy csalárd módon rontja valaki hitelét, illetve akadályozza annak üzleti tevékenységét, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb ötszázezer jen pénzbüntetéssel sújtható.”

Büntetőtörvénykönyv 233. cikk

Ezek a bűncselekmények az egyének és jogi személyek “hitelét” és “üzleti tevékenységük szabadságát” védik.

A “valótlan híresztelés terjesztése” alatt azt értjük, hogy objektív tényekkel ellentétes pletykákat vagy információkat terjesztünk meghatározatlan vagy nagyszámú emberek között. A “csalárd módszer” pedig azt jelenti, hogy valakit megtévesztünk, vagy kihasználjuk az illető tévedését vagy tudatlanságát.

Nézzük meg egy valós esetet, amikor valakit csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekményével vádoltak. A csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekménye, ahogy korábban említettük, akkor valósul meg, ha valaki “csalárd módszert alkalmaz” és “akadályozza az üzleti tevékenységet”.

Az “üzleti tevékenység” nem csak a gazdasági hasznot célzó üzleti vállalkozásokat foglalja magában, hanem a nonprofit tevékenységeket (önkéntes munka, klubtevékenység, alumni találkozók, helyi közösségi szervezetek stb.) is. Az “akadályoztatás” azt jelenti, hogy létrejön egy olyan állapot, amely veszélyezteti az üzleti tevékenységet. Természetesen, ha valóban akadályoztatás következik be, az már önmagában is “akadályoztatásnak” minősül, de még ha nem is következik be tényleges eredmény, a puszta lehetőség megjelenése is elegendő az “akadályoztatás” megállapításához.

2016-ban (Heisei 28), a Kumamoto földrengés idején egy férfi őrizetbe vételre került csalárd üzleti akadályoztatás miatt, mert terjesztett egy hamis hírt, miszerint “a helyi állatkertből egy oroszlán szökött meg”. Később azonban a férfi nem került vádemelés alá (vádemelési moratórium).

A letartóztatott férfi a Kumamoto földrengés után az X (korábbi Twitter) platformon közzétett egy üzenetet, amelyben azt állította: “Ne viccelj, a földrengés miatt egy oroszlán szabadult el a közelben lévő állatkertből, Kumamoto”, és mellékelte egy oroszlánról készült fotót, amint az egy városi utcán sétál.

Mivel valójában az oroszlán nem szökött meg, a fenti bejegyzés objektív tényekkel ellentétesnek tekinthető. És mivel az X (korábbi Twitter) egy olyan platform, ahol a bejegyzések széles körben terjedhetnek az interneten, a férfi cselekedetét “valótlan híresztelés terjesztésének” tekintik.

Továbbá, a poszt több mint 20 000-szer lett megosztva, és a Kumamoto Állatkert és Botanikus Kert több mint 100 telefonhívást kapott, ami megnehezítette az állatok kifutóinak és egyéb létesítményeknek a szokásos ellenőrzését.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a férfi a fenti bejegyzésével akadályozta a Kumamoto Állatkert és Botanikus Kert üzleti tevékenységét, így a csalárd üzleti akadályoztatás bűncselekménye megvalósult.

A becsületsértés bűntette Japánban

Ha valaki nyilvánosan tényeket állít és ezzel megsérti egy személy jó hírnevét, akkor függetlenül attól, hogy a tények léteznek-e vagy sem, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb ötszázezer jen pénzbüntetéssel sújtható.

A Büntető Törvénykönyv 230. cikke (Japán)

Ez a bűncselekmény az emberi jó hírnevet védi. Itt a “jó hírnév” alatt az egyén társadalmi megítélését értjük.

A “nyilvánosan” azt jelenti, hogy a tényeket úgy állítják be, hogy azokat meghatározatlan vagy számos ember érzékelheti. A “tények” pedig olyan konkrét tényeket jelentenek, amelyek csökkentik az egyén társadalmi megítélését.

Továbbá, a “jó hírnév” az egyén valós társadalmi megítélését jelenti, és a “jó hírnév megsértése” azt, hogy valaki nyilvánosan állít olyan konkrét tényeket, amelyek csökkentik az egyén társadalmi megítélését, és nem szükséges, hogy a jó hírnevet valós és konkrét módon sértették meg.

Nézzünk meg egy valós esetet, ahol valakit becsületsértés bűntettével letartóztattak. Egy férfi őrizetbe vételre került, mert a Facebookon hamis tartalmat posztolt, miszerint “egy kaiten-zushi (forgószusi) étterem termékébe idegen anyag került”.

A férfi azt állította, hogy amikor az adott helyen evett szusit, piros üvegdarabok kerültek bele, és “megvágta a száját”. A családtagok, akik a férfi jelentését kapták, posztoltak az esetről a közösségi médiában, ami terjedni kezdett és vitát váltott ki az igazságtartalmát illetően.

Ezután a rendőrség és az egészségügyi hatóságok ellenőrzéseket végeztek, és megerősítették, hogy “nem találtak olyan anyagot, amelynek bekeveredése gyanús lenne”.

Ebben az esetben a férfi posztja, miszerint idegen anyag került a szusiba, egy “tényt” állított a közösségi médián keresztül, ami “nyilvánosan” történt. Ezáltal a szusi étterem “jó hírneve” “megsértődött”, így fennáll a lehetősége, hogy becsületsértés bűntettének minősül.

Mit tehetünk, ha valaki Japánban valósnak hitt egy hamis információt?

Mi a helyzet akkor, ha a hamis információ terjesztője valóban úgy gondolta, hogy az igaz?

Amennyiben a cselekmény a közérdekű tényekkel kapcsolatos, és kizárólag a közjó szolgálata a cél, akkor, ha a tények valódiságát meg lehet állapítani és igazolni, akkor a cselekményt nem büntetik.

A Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: BTK) 230. cikkének 2. bekezdésének 1. pontja

A BTK 230. cikkének 2. bekezdésének 1. pontja mellett, a precedens (a Legfelsőbb Bíróság 1969 (Showa 44) évi június 25-i döntése) szerint, ha nem lehet igazolni a valóságtartalmat, de megbízható dokumentumok és alapok alapján megállapítható, hogy ésszerű okok állnak fenn, akkor nincs szándékos bűncselekmény, és a becsületsértés nem valósul meg.

Azért, ha a téves hit nem támaszkodik „megbízható dokumentumokra és alapokra”, akkor továbbra is fennáll a felelősség, így ajánlott a körültekintő információközlés.

Lehet-e elkerülni a jogi felelősséget a rágalmazó bejegyzések törlésével Japánban?

Ha rájössz, hogy egy általad közzétett információ hamis, és törölni szeretnéd a bejegyzést, ez még nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól Japánban.

A csalárd üzleti akadályoztatás és a becsületsértés bűncselekményei akkor is megállapíthatók, ha a konkrét károsodás nem következett be, de a cselekmény önmagában kockázatot jelent a károsodás bekövetkezésére. Tehát, ha egy hamis információ terjedni kezd, és jelentős zavart vagy kárt okoz, vagy akár “fellobban” az interneten, a bejegyzés kapkodva történő törlése nem jelent megoldást.

Továbbá, ha az információt az interneten keresztül osztottad meg, az sem jelent megoldást, ha törölöd a fiókodat vagy az SNS alkalmazást, mivel az IP-címek és a szolgáltató által tárolt előfizetői információk, mint a naplófájlok, megmaradnak, és lehetővé teszik a bejegyzés szerzőjének azonosítását. Az “anonim SNS-fiókom van” vagy “töröltem az alkalmazást, így nincs nyoma” típusú gondolkodás nem vezet eredményre. A meggondolatlan közzététel nem kívánatos.

A közösségi médiában terjesztett álhírek jogi felelőssége Japánban

Az X és a Facebookhoz hasonló közösségi médiaplatformokon olyan terjesztési funkciók, mint a „repost” vagy a „like”, könnyedén elérhetőek. Bár ezeknek köszönhetően könnyű az információkat terjeszteni a közösségi médiában, fennáll a veszélye, hogy a szenzációs álhírek gyorsan elterjednek.

Mi a helyzet azonban, ha nem az eredeti álhírt terjesztő fél, hanem az, aki csak hozzájárult a terjesztéshez? Milyen jogi felelősséggel tartozik?

Az a következtetés, hogy ha valaki hozzájárul az álhírek terjesztéséhez, akkor szintén felelősségre vonható, így óvatosnak kell lenni.

Ez egy másodfokú polgári peres ügy volt, ahol az Osaka prefektúra korábbi kormányzója, Toru Hashimoto úr, egy neki szóló, az eredeti Twitteren (most X) közzétett bejegyzéssel kapcsolatban, beperelte a retweetelő (mostanra repostoló) újságírót rágalmazásért.

Ebben az esetben nem a „bejegyzést közzétevő személy”, hanem a „terjesztő személy” jogi felelőssége volt a vita tárgya. A bíróság megállapította, hogy ha valaki retweeteli (repostolja) mások társadalmi megítélését csökkentő tartalmat, akkor, kivéve ha vannak a jogellenességet kizáró körülmények, a retweetelő (repostoló) fél „a körülmények, szándékok és célok figyelembevétele nélkül” felelősséggel tartozik a törvénytelen cselekedetért. Ebben az esetben az eredeti tweet Hashimoto úr társadalmi megítélését csökkentette, és a bíróság úgy ítélte meg, hogy a retweetelő (repostoló) újságírónak volt hibája.

Így tehát a közösségi médián keresztül egyetlen ujjmozdulattal könnyedén terjeszthető információk esetében is felmerülhet a jogi felelősség kérdése.

Mit tegyen, ha alaptalan pletykák miatt reputációs kárt szenved Japánban?

A reputációs kár olyan kárt jelent, amelyet alaptalan pletykák miatt szenved el egy személy vagy vállalat (a “Daijisen” szótárból). Különösen akkor érvényes ez, ha gazdasági vagy társadalmi károk keletkeznek. Előfordulhat, hogy egy vállalat reputációs kárt szenved a terjedő alaptalan pletykák következtében.

Az interneten terjedő alaptalan pletykák esetében, ahogy korábban említettük, még a bejegyzés törlése után is megtörténhet, hogy az IP-címek és egyéb a bejegyzőre vonatkozó információk bizonyos ideig megmaradnak a szolgáltató logjaiban. Ezekből az információkból lehetőség nyílhat a bejegyző személyazonosságának megállapítására.

A bejegyző személyazonosságának megállapítása lehetővé teszi, hogy a bejegyző ellen büntetőfeljelentést tegyenek, vagy polgári peres eljárás keretében kártérítési igényt támasszanak. A reputációs kárt szenvedett személyek vagy vállalatok lehetséges lépéseiről bővebben az alábbi cikkben olvashatnak.

Kapcsolódó cikk: Mit jelent a reputációs kár? A kárt szenvedettek lehetséges lépéseinek érthető magyarázata[ja]

Összefoglalás: A rágalmazás és a hírnévrontás esetén forduljon ügyvédhez

A közösségi médián terjedő álhírek súlyos társadalmi zavarokat okozhatnak katasztrófahelyzetekben. Ráadásul, még ha csak könnyedén is posztolt valamit, szembe találhatja magát a becsületsértés, a hitelrontás vagy a csalárd üzleti akadályoztatás büntetőjogi következményeivel. A dezinformáció terjesztése is hasonló büntetőjogi felelősséget vonhat maga után.

Mivel a közösségi médián keresztül könnyedén lehet információt közölni és terjeszteni, különösen óvatosnak kell lenni az információk megosztásakor. Minél szenzációsabb egy információ, annál fontosabb, hogy a közzététel előtt alaposan ellenőrizzük a híradásokat és a kormányzati közleményeket, és gondosan végezzük el a tények ellenőrzését (fact-checking).

A Monolith Ügyvédi Iroda által kínált megoldások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltató, amely gazdag tapasztalattal rendelkezik az IT területén, különösen az internet és a jogi szakma ötvözetében. Napjainkban a hálózaton terjedő rosszindulatú híresztelések és rágalmak figyelmen kívül hagyása súlyos károkat okozhat. Irodánk olyan megoldásokat kínál, amelyek célja a hírnév károsodásának és a közösségi médiában történő “fellobbanások” kezelése. Az alábbi cikkben részletezzük ezeket a megoldásokat.

A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: Tőzsdei cégek és egyéb szervezetek hírnévkárosodás elleni védelme[ja]