A 2ch csatornán történő átvétel, hivatkozás és a becsületsértés

Nem csak weboldalakon és blogokon, de fórumokon is gyakori, hogy mások által közzétett bejegyzéseket másolnak vagy hivatkoznak rájuk. Ennek oka lehet, hogy a saját bejegyzésünket szeretnénk érthetőbbé tenni, vagy hogy egy általunk jónek ítélt cikket szeretnénk másokkal is megosztani.

Vajon ezek a könnyedén végrehajtott másolások és hivatkozások személyiségi jogi károkozásnak minősülhetnek-e?

A 2ch (2chan) Japán legnagyobb anonim fóruma, amely a növekedésével egyre több ember csatlakozott, és számos probléma merült fel.

A másolás és a hivatkozás is olyan kérdések közé tartozik, amelyek a 2ch fórum kapcsán jogi viták tárgyát képezték.

A másolás rágalmazásnak számít-e?

A másolás kérdése akkor merült fel, amikor egy névtelen hozzászóló átvett egy rágalmazó cikket egy internetes fórumról vagy könyvből, és azt a 2ch (2chan) fórumon tette közzé. A vita arról szólt, hogy a másolás rágalmazásnak számít-e vagy sem.

Egy külföldön élő japán férfi ellen, aki állítólag részt vett nemzetközi illegális pénzátutalásokban és pénzmosásban, könyvekben és cikkekben tettek rágalmazó állításokat, amelyeket később átvettek a 2ch fórumon. A férfi beperelte az internetszolgáltatót, hogy azonosítsa a hozzászólót.

Az elsőfokú bíróság, a Tokyo District Court (Tokiói Kerületi Bíróság, 2013. április 22.) úgy ítélte meg, hogy a rágalmazó kijelentéseket tartalmazó névtelen hozzászólások csupán a már nyilvánosságra hozott internetes fórumokon vagy kiadott könyvekben szereplő tartalmak másolatai voltak, és nem csökkentették tovább az alperes társadalmi megítélését.

Az információk közzététele nem sértette nyilvánvalóan az alperes becsületét.
Ezért a keresetet elutasítottuk.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2013. április 22-i ítélet

Összefoglalva, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a hozzászólások csupán a könyvek és az eredeti cikkek másolatai voltak, és nem csökkentették tovább az alperes társadalmi megítélését.

Ezt az ítéletet nem lehet elfogadni.

Ha elfogadjuk ezt az ítéletet, akkor ha valaki rágalmazó hozzászólást tesz közzé az interneten, ami csökkenti a társadalmi megítélését, akkor azok, akik később átveszik ezt a hozzászólást és tovább terjesztik a kárt, nem vonhatók felelősségre.

Ráadásul, azok, akik az interneten rágalmaznak, gyakran ismételten ugyanazt a tartalmat teszik közzé számos szálon és fórumon, hogy felkorbácsolják a vitát. A felhasználók, akik látják, hogy ezek az információk ismételten át vannak véve, hajlamosak elfogadni azokat, mintha igazak lennének, és az információk terjednek.

A Google és hasonló keresőoldalak pedig, amikor valaki információkat keres egy személyről, a rágalmazó oldalakat jelenítik meg a találati listán előkelő helyen, így a rágalmazó cikkek egyre több ember szeme elé kerülnek.

A Tokiói Kerületi Bíróság ezt az ítéletét a fellebbviteli bíróság megsemmisítette.

Az átvétel rágalmazásnak minősülhet

A Tokiói Felsőbíróság (Tokyo High Court) megállapította, hogy az átvett cikkek olyan konkrét tényeket tartalmaznak, amelyek elegendőek a társadalmi értékelés csökkentéséhez. Ezek a cikkek korábban más fórumokon jelentek meg, vagy könyvben lettek publikálva.

“Nem valószínű, hogy azok, akik ezeket a cikkeket a 2ch weboldalon olvasták, ugyanabban az időben olvasták volna a XX átvételi forrásának cikkét vagy a □□ cikket. Az a tény, hogy a felperes információt közzétett a 2ch weboldalon, újabb, szélesebb körben terjesztett információt jelent, ami tovább csökkentette a felperes társadalmi értékelését.”

Tokiói Felsőbíróság, 2013. szeptember 6.

Ennek alapján a bíróság elrendelte az adatok közzétételét a közvetítő szolgáltató számára.

Még az átvétel is rágalmazásnak minősülhet. Ez azért van, mert “újabb, szélesebb körben terjesztett információt jelent, ami tovább csökkentette a felperes társadalmi értékelését”. Legyünk óvatosak, és ne másoljuk be gondatlanul a rágalmazó cikkeket fórumokra vagy közösségi hálózatokra.

Mi a link?

A link angol szó, amelynek jelentése ‘lánc’, ‘kapcsolat’, ‘összekapcsolás’.

Ez a mechanizmus összeköti a weboldalakat egymással, eredetileg ‘hiperlink’ (hyperlink) néven ismert, de manapság többnyire egyszerűen linkként hivatkoznak rá.

A linkelés lehetővé teszi, hogy közvetlenül elérjük a másik oldalt, de a linket a forrásoldal ajánló szavazataként is értelmezhetjük a céloldalra nézve. Ezért azt mondják, hogy a keresőmotorok a link számát és minőségét felhasználják a céloldal értékelésére.

De vajon a rágalmazó, valaki hírnevét rontó weboldalra mutató linkelés belefér-e a hírnevrontásba?

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

A hivatkozások közzététele és a becsületsértés

A Japán legnagyobb anonim fórumán, a 2ch-n gyakran vitatják, hogy a bejegyzések becsületsértőek-e, de a viták nagy része arról szól, hogy a becsületsértő weboldalakra mutató hivatkozások közzététele becsületsértésnek számít-e, és ezek a viták is a 2ch-n zajlanak.

A hivatkozások közzététele miatt becsületsértésen kívül más bűncselekmények is felmerültek, például a 2012. július 9-i (2012) Legfelsőbb Bíróság döntése, amely szerint a gyermekpornográfiai weboldalakra mutató hivatkozások közzététele bűncselekménynek minősül.

Az már harmadik fél által nyilvánosan kiállított gyermekpornográfia helyének megjelölése információként is beletartozik a “nyilvánosan kiállított” kategóriába.

De mi a helyzet a becsületsértéssel? Vajon a harmadik fél által közzétett, becsületsértő bejegyzések helyének megjelölése információként is becsületsértésnek számít-e?

Ezzel kapcsolatban a “A hivatkozás közzététele tájékoztatta az általános olvasókat a cikk létezéséről, és arra ösztönözte őket, hogy olvassák el, ami csökkenti az érintett személy társadalmi értékelését” állítással szemben a “A hivatkozás közzététele önmagában nem csökkenti az alperesek társadalmi értékelését” (Tokiói Kerületi Bíróság, 2010. június 30-i (2010) ítélet) döntés született.

Ez a döntés a hivatkozások természetére alapoz, miszerint a hivatkozásokra mutató oldalak meglátogatásának döntése egyéntől függ.

A linkelés becsületsértő lehet?

2011 januárjában a 2ch fórumon létrejött egy “P Egyetem” című szál, ahol az 1. cikk jelent meg, majd a 24-én egy “A (R templomban dolgozó szerzetes) szexuális zaklatása” című szálban megjelent a 2. cikk. Mindkét cikkben ugyanaz a link volt beállítva a 2ch fórumon belül “A (Jōdo szekta, Chiba kerületi szerzetes)” felé. Ha rákattintottak az 1. és 2. cikkben található linkre, megjelent a 3. cikk, amelyben azt írták, hogy a felperes a P Egyetem hallgatójaként szexuálisan zaklatta a klub női tagjait.

A felperes kártérítést és egyéb jogorvoslatot kért a cikkek szerzőitől, és amikor az internetszolgáltató megtagadta az információk kiadását, peres eljárást indított. Az elsőfokú bíróság, a Tokiói Kerületi Bíróság, elutasította a felperes kérelmét. Az elsőfokú bíróság így döntött:

A felperes azt állítja, hogy a jelen cikkek könnyebbé teszik a hozzáférést azokhoz a dokumentumokhoz, amelyek csökkentik a felperes társadalmi értékelését. Mivel a jelen cikkekben hiperhivatkozás található a 3. cikkhez, és a 3. cikk csökkenti a felperes társadalmi értékelését, ezért a jelen cikkek könnyebbé teszik a hozzáférést azokhoz a dokumentumokhoz, amelyek csökkentik a felperes társadalmi értékelését.
Azonban, még ha a jelen cikkek könnyebbé is teszik a hozzáférést a 3. cikkhez, a jelen cikkek önmagukban nem csökkentik a felperes társadalmi értékelését.

Tokiói Kerületi Bíróság 2011. december 19-i ítélete

Így a bíróság nem ismerte el a szerzői információk kiadásának kérelmét.

Tehát, bár elismerték, hogy a “hozzáférés megkönnyítése” a becsületsértő kifejezéseket tartalmazó cikkekhez, a 3. cikket nem lehetett az 1. és 2. cikk tartalmává tenni, és mindegyik cikk önmagában nem csökkentette a felperes társadalmi értékelését.

Az esetek, amikor a linkelés rágalmazásnak minősül

Ezzel szemben, a fellebbezési ítéletben eltérő döntés született.

A Tokyoi Fellebbviteli Bíróság (東京高裁) megállapította, hogy a 1. és 2. cikk, valamint a 3. cikk önmagában nem rágalmazó, de ha a három cikket együtt olvassuk, azok azt a benyomást keltik, hogy az alperes a P Egyetemen tanuló korában szexuális zaklatást követett el.

“A cikkekben található rágalmazás vagy sértés társadalmi elfogadhatóságának megítéléséhez nem csak a cikkeket, hanem azok létrejöttének körülményeit is figyelembe kell venni. A cikkekben hiperlinkek találhatók, amelyek segítségével a látogatók megtekinthetik a linkekre mutató részletes cikkeket. Könnyen elképzelhető, hogy aki megnézi a cikkeket, az a hiperlinkekre kattintva eljut a 3. cikkhez. Mivel a cikkek szerzője szándékosan hozta létre a hiperlinkeket, hogy a látogatók eljussanak a 3. cikkhez, ezért azt kell feltételeznünk, hogy a 3. cikk beépítésre került a többi cikkbe.”

Tokyoi Fellebbviteli Bíróság 2012. április 18-i ítélete (東京高等裁判所2012年4月18日判決)

Ezután a bíróság megállapította, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a fellebbező elkövette a 3. cikkben leírt szexuális zaklatást, és elutasította az illegális akadályozásra vonatkozó érveket, majd elismerte a rágalmazást. Továbbá,

“Valóban, ahogy az alperes is állítja, az egyes személyek eltérően döntenek a hiperlinkre mutató oldal meglátogatásáról. Azonban, ahogy azt korábban is említettük, könnyen elképzelhető, hogy aki megnézi a hiperlinkekkel ellátott cikkeket, az megnézi a hiperlinkre mutató cikket is, és ez nem változik attól, hogy az egyes személyek eltérően döntenek a hiperlinkre mutató oldal meglátogatásáról. Ez nem jelenti azt, hogy általánosságban nem szokás a hiperlinkre mutató cikket is elolvasni.”

Ugyanaz

Ezután a bíróság elismerte a 1. és 2. cikk “link általi rágalmazását”, és elrendelte a cikkek szerzőjének adatainak nyilvánosságra hozatalát.

Ez az ítélet először jelölte ki, hogy a linkelt cikkek és a linkelt oldalak tartalmát együttesen kell figyelembe venni és megítélni.

Bár az ítélet azt is kimutatta, hogy a linkelés rágalmazásnak minősülhet, úgy gondoljuk, hogy ez az ítélet ésszerű és megfelelő a jog szempontjából, tekintettel a bejegyzésekre érdeklődő internetfelhasználók általánosan várható viselkedésére, azaz a linkek követésével különböző információkhoz való hozzáférésre, és a rágalmazás modern formájának szándékos használatára.

Javaslatok a szolgáltatói felelősség korlátozásának törvényének felülvizsgálatára

2011. júniusában a Japán Belügyminisztérium “ICT szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések tanulmányozása a felhasználói nézőpont figyelembevételével” című munkacsoportja összeállította a “Javaslatok a szolgáltatói felelősség korlátozásának törvényének felülvizsgálatára” című dokumentumot.

Ebben a dokumentumban már szerepel az az állítás, hogy “bár az információ áramlása önmagában nem illegális, ha az adott információval kapcsolatos információ áramlása sérti mások jogait, akkor azt a szolgáltatói felelősség korlátozásának törvényének hatálya alá kell vonni”. Továbbá, “bár a linkelt információ önmagában nem illegális, ha a linkelt információ sérti mások jogait, akkor felmerülhet a kérdés, hogy a linkelt információt magát is be kell-e vonni a küldés megakadályozásának intézkedései közé”. A javaslat szerint,

“Ha a linkelt információ áramlása, amely sérti mások jogait, és a link információ áramlása egy egységes egészet alkotnak, akkor a link információ áramlása a linkelt jogellenes cselekményekkel együtt (tág értelemben vett) közös jogellenes cselekménynek tekinthető, és ezért lehet, hogy a küldés megakadályozásának intézkedései közé tartozik. Másrészt, ha ezt nem lehet így értékelni, akkor valószínű, hogy nem tartozik a küldés megakadályozásának intézkedései közé.”

Ebben a kontextusban a “kapcsolódó egységet alkotó” kifejezés valószínűleg megegyezik a korábbi tokiói fellebbviteli bírósági ítélet “beépített a cikkbe” kifejezésével, de úgy tűnik, hogy nem könnyű eldönteni, hogy ez valóban így van-e.

A jövőben figyelemmel kell kísérnünk, milyen joggyakorlat alakul ki ebben a kérdésben.

https://monolith.law/reputation/deletionrequest-for-2chand5ch[ja]