A rövid nyelvi kifejezések, mint a szlogenek és címek, másolása szerzői jogi szegésnek számít?

Egy személy által írt szövegekben vagy készített fényképekben “szerzői jog” keletkezik. Ha valaki más engedély nélkül másolja ezeket a szerzői jogokkal rendelkező szövegeket vagy fényképeket, az szerzői jog megsértésének minősül. Azonban, ha másképp fogalmazzuk meg, az a személy, aki először írta a szöveget, csak “az övé” lesz, amint a szövegben szerzői jog keletkezik. Például, nem okozhat problémát, hogy a “Hosszú alagúton át a hóországba érkeztünk” mondat “Kawabata Yasunarié” (japán író), de ha például a “Ma szép idő van” mondatra szerzői jogot ismernek el, és mások nem írhatják le, hogy “Ma szép idő van”, az nyilvánvalóan problémás.

Jogilag ez a “szerzői művek hatálya” és a “szerzői mű jellege” kérdése. A Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 2. cikkének 1. bekezdésének 1. pontja a szerzői műveket “olyan alkotásokként definiálja, amelyek kreatívan fejezik ki a gondolatokat vagy érzelmeket, és a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartoznak”. Az ilyen jellegű műveket “szerzői művekként” ismerik el, és a szerzői jog keletkezik bennük, és az alkotójukat a “szerzőnek” (ugyanaz a 2. pont) ismerik el, aki birtokolja a szerzői jogot.

Tehát, a szlogenek, címek és más rövid nyelvi kifejezések esetében hol kezdődik a “szerzői mű” elismerése?

A szerzői jogi művek hatálya

Elsőként, bár nem szövegekkel kapcsolatos peres ügyről van szó, létezik egy érdekes jogi precedens, amely a “szerzői jogi művek” körül forog.

A “The Last Samurai” című film és más alkotások révén külföldön is ismertté vált japán színész, Sanada Hiroyuki fiatalkorában egy perben érintett volt, amelyben a róla készült fényképek szerzői jogi mű jellegét vitatták. A bíróság elismerte a fényképek szerzői jogi mű jellegét, és az ítéletében a következőket állapította meg:

Az érintett fényképek a vádlott üzleti tevékenységének részeként készültek, és a fényképész egyéni stílusa és kreativitása is felfedezhető rajtuk. Nem hasonlíthatók azokhoz a portréfotókhoz, amelyeket egyszerűen a kamera mechanikus működése hoz létre, és ezért nincs akadálya annak, hogy fénykép-szerzői jogi műként tekintsünk rájuk. A szerzői jog tehát a vádlotthoz, mint felhasználóhoz tartozik.

Tokiói Kerületi Bíróság, 1987. július 10-i ítélete

Ez azt jelenti, hogy még az “igazoló dokumentumokhoz készült portréfotók” esetében is elismerhető a szerzői jogi mű jelleg. Nemrégiben volt egy eset, amikor egy nő két saját lábáról készült szelfijét engedély nélkül tették közzé egy internetes fórumon, és a nő a szerzői jog és a szerző személyiségi jogai alapján kérte a bejegyzés szerzőjének adatainak közzétételét, amit a bíróság el is fogadott (Tokiói Kerületi Bíróság, 2019. február 28-i ítélete).

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

De mi a helyzet a nyelvi kifejezésekkel? Regények, drámák, versek, tankák, haikuk, kritikák, tudományos dolgozatok esetében természetesen elismerik a szerzői jogi mű jellegét, de vajon a többi nyelvi kifejezés, különösen a rövid nyelvi kifejezések esetében is elismerik-e a szerzői jogi mű jellegét? Milyen mértékig terjed ki a nyelvi kifejezésekben a szerzői jogi mű jellegének hatálya? Hogy ne kövessünk el tudtunk nélkül szerzői jogi szabálysértést, és ha szerzői jogi szabálysértést követnek el velünk szemben, gyorsan tudjunk reagálni, ismerjük meg a nyelvi kifejezésekben a szerzői jogi mű jellegének hatályát.

A selyem szövetek leírásának esete

Volt egy eset, amikor a felperes, aki hűen rekonstruálta és előállította a Shōsōin-ban (正倉院) található ősi szöveteket és a Maeda család híres szöveteit, és ezeket előszőtt selyem prémium szövetekként értékesítette, jogi lépéseket tett, mert a vádlott hasonló termékeket gyártott és értékesített, ami összekeverést és téves azonosítást okozott a felperes termékeivel. A felperes a Japán Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény (不正競争防止法) alapján indított pert a vádlott ellen.

A keresetet elfogadták, és a vádlottat arra kötelezték, hogy állítsa le az értékesítést és fizessen kártérítést. A felperes a negyedik termékhez mellékelt leírást, amelyet a felperes által készített leírásokban találtak. A vádlott a negyedik termék hasonló termékeinek értékesítésekor mellékelt egy nyomtatott leírást, amely nagyon hasonló volt a felpereséhez, és a felperes ezt szerzői jogi megsértésként is beperelte.

Erre a bíróság:

“Nincs vita arról, hogy a felperes művészeti szövete a felperes leírását használja a felperes negyedik termékének leírására. Azonban a felperes leírása csak objektíven magyarázza a termék mintáját és mintázatát, és nem tekinthető a felperes művészeti szövetének kreatív kifejezésének a termékkel kapcsolatos gondolatairól és szándékairól (vagyis, a szövettermék kreativitásán kívül a felperes leírásának nincs saját kreativitása), és ezért nehéz azt szerzői jogi műnek tekinteni, így a felperes művészeti szövetének szerzői jogi megsértésre alapozott keresete érvénytelen.”

Kyoto District Court, 1993. február 18. (京都地方裁判所1993年2月18日判決)

Így a bíróság nem ismerte el a leírás műalkotásként való minősítését, és nem fogadta el a szerzői jogi megsértést.

A felperes által készített selyem szövetek leírása csak objektíven magyarázza a terméket, és nem tekinthető a termékkel kapcsolatos gondolatok és szándékok kreatív kifejezésének, ezért nincs saját kreativitása. A szerzői jogi törvény a műalkotásokat “gondolatok vagy érzelmek kreatív kifejezésének, amelyek a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartoznak” definiálja (Szerzői jogi törvény 2. cikk 1. bekezdés 1. pont).
Ezen rendelkezés szerint a műalkotásként való elismeréshez a következő négy feltételnek kell teljesülnie: ① gondolatok vagy érzelmek, ② kreativitás, ③ kifejezés, ④ a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartozik. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes által készített selyem szöveteinek leírása nem felel meg ezeknek a feltételeknek.

Modellrepülőgép összeszerelési útmutató esete

Volt már olyan eset, hogy egy modellrepülőgépet és hasonló termékeket gyártó és értékesítő cég perbe fogta a versenytársát, mert azonos vagy hasonló termékeket árult, amelyek összekeverhetők voltak a saját termékeivel. A felperes cég a vádlott cég termékeinek értékesítésének leállítását és más intézkedéseket követelt.

https://monolith.law/corporate/penalty-for-trademark-infringement[ja]

A bíróság előfeltételként elfogadta, hogy a termék formája az eredetmegjelölés funkciójával rendelkezik, és elismerte a Japán Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény (Unfair Competition Prevention Act) alapján a hasonló termékek értékesítésének megakadályozását és a raktáron lévő termékek megsemmisítését. A bíróság továbbá elismerte a vagyoni kárt és a kártérítést a vádlott cég által értékesített alacsony minőségű termékek miatt a felperes cégnek okozott hírneves károkért. Ebben a perben a felperes cég azt is állította, hogy a vádlott cég másolta az általa a repülőgép összeszerelési alkatrészeihez mellékelt útmutatót, és ezzel megsértette a Japán Szerzői Jogi Törvényt (Copyright Law).

Ezzel kapcsolatban a bíróság:

A felperes cég részletes és könnyen érthető útmutatót készített, amelyben figyelembe vették a fényképek készítésének módját, a fényképek számát, az útmutató szövegének egyszerűsítését és világosságát, valamint a kormányzás és más repülési módszerekkel kapcsolatos kérdések megfelelő kommentálását. Időt szántak az útmutató elkészítésére. A felperes útmutatója egyedi kifejezési formával és módszerrel rendelkezik, és mindkettő kreatív módon fejezi ki a szerző gondolatait, és a tudományos területhez tartozik. Ezért elismerhető, hogy a felperes útmutatója a Szerzői Jogi Törvény 2. cikk 1. bekezdés 10. pontjában említett szerzői műnek minősül, és a felperes a szerző és egyben a szerzői jog tulajdonosa.

1992. július 23-i döntés, Ósaka Kerületi Bíróság

Elismerte a mű jellegét, és ezt alapul véve,

A mű másolása azt jelenti, hogy az eredeti művet nyomtatással vagy más módszerrel fizikailag újrateremtik. Ha a módosítások vagy hozzáadások nem változtatják meg az eredeti mű azonosságát, akkor ez a másolatnak minősül. A vádlott útmutatója csak néhány módosítást és hozzáadást tartalmaz az eredetileg létrehozott felperes útmutatóhoz képest, és nem veszítette el a mű azonosságát, ezért nyilvánvaló, hogy az előbbi a utóbbi másolata.

Ugyanaz

Elismerte, hogy a vádlott útmutató a felperes útmutató másolata, és ezzel megsértette a szerzői jogot. Az ítélet szerint még az összeszerelési útmutató is szerzői műnek minősül, ha “egyedi kifejezési formával és módszerrel rendelkezik” és “kreatív módon fejezi ki a szerző gondolatait”.

https://monolith.law/reputation/copyright-infringement-on-instagram[ja]

A termék szlogenjeinek esete

Volt már példa arra, hogy vitatott volt, hogy a termék szlogenjei szerzői jogi műnek minősülnek-e.

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét, a fellebbező fél a másodfokú bíróságon a saját termékének, a “Speed Learning”-nek a szlogenjei szerzői jogi megsértését vagy tisztességtelen versenyt állította, és megtiltotta az alperesnek a szlogenek másolását, nyilvános közvetítését és a másolatok terjesztését.

A fellebbező fél elismerte, hogy általánosságban a szlogenekhez hasonló egyszerű és rövid kifejezések többségét nem védik a szerzői jogok, de azt is hozzátette, hogy a kreativitás megléte attól függ, hogy az gondolatok és érzelmek kreatív kifejezése-e, és nem a hosszúság a lényeg. Mint a haiku példája (17 szótag) is mutatja, nem lehet egységesen tagadni a kreativitást csak azért, mert rövid a kifejezés, és a szlogen egy kategória. A kreativitás meglétét a konkrét kifejezés tartalmának vizsgálata alapján kell megítélni, esetenként. Különösen meggyőző az érvelés, hogy az alperes harmadik szlogenje teljesen azonos a fellebbező második szlogenjével, ami egyértelműen másolás.

Ezzel szemben a bíróság úgy ítélte meg, hogy a hirdetések szlogenjeinek elsődleges célja a termék vagy szolgáltatás pontos reklámozása, és a papír vagy képernyő korlátai miatt egyszerű kifejezést igényel, ami szükségszerűen szószám korlátozással jár. Ebben az esetben,

Összehasonlítva azokkal az esetekkel, ahol nincsenek ilyen alapvető korlátok, általánosságban kevesebb a személyiség megnyilvánulásának és értékelésének területe, és a kifejezési lehetőségek szűkösek. Továbbá, ha a konkrét szószám korlát, mint a fellebbező második szlogenjében, körülbelül 20 szó, akkor a kifejezési lehetőségek nagyon szűkösek. És mivel nincs szükség az ötletek vagy tények védelmére, nem mindig kell a kreativitást megerősíteni, csak mert vannak más kifejezési lehetőségek. Vagyis, a szlogenekhez hasonló reklámszövegek szerzői jogi mivoltának megítélésénél, még ha a személyiség meglétét is kérdésbe vonjuk, ha a más kifejezési lehetőségek nem olyan széles körűek, és kevés a személyiség megnyilvánulásának lehetősége, akkor a kreativitást tagadni kell.

Intellectual Property High Court, 2015. november 10. (2015)

És így, a bíróság nem ismerte el a szlogenek szerzői jogi mivoltát.

A döntésben,

A “hirtelen egy nap” kifejezés használata, hogy drámai tanulási hatást keltsen, vagy a “kiugrott” kifejezés használata, hogy dinamikus benyomást keltsen, szükségszerűen megköveteli bizonyos melléknevek vagy igék használatát az ötlet kifejezéséhez, így nincs sok más kifejezési lehetőség.

Ugyanaz

Amint azt mondja, a fellebbező második szlogenje és az ahhoz tartozó alperes harmadik szlogenje,

• Fellebbező második szlogenje: Egy nap hirtelen, az angol szavak csak úgy kirepültek a számból!
• Alperes harmadik szlogenje: Egy nap hirtelen, az angol szavak csak úgy kirepültek a számból!

Így a “Speed Learning” oldalán valószínűleg elégedetlenek voltak. Egyébként a fellebbező első szlogenje és az ahhoz tartozó alperes első szlogenje is,

• Fellebbező első szlogenje: Csak hallgass angolt, mint a zenét
• Alperes első szlogenje: Csak engedd, hogy az angol szavak áramoljanak, mint a zene

voltak.

Eset, amikor hírügynökségi cikkek címei kerülnek vitába

Volt már példa arra, hogy vita alakult ki arról, hogy a hírügynökségi cikkek címei szerzői jogi műnek minősülnek-e vagy sem.

A Yomiuri Shimbun kiadó a saját honlapján, a ‘Yomiuri On-Line’-on hírcikkeket és azok címét (a továbbiakban ‘YOL cím’) tette közzé, és szerződést kötött a Yahoo-val, amelyben a felperes engedélyezte a Yahoo-nak, hogy a ‘Yomiuri On-Line’ fő híreit fizetett alapon használja. A ‘Yahoo! Hírek’ oldalon a felperes YOL címei azonosak voltak a cikk címekkel.

A vádlott a ‘Line Topics’ néven futó weboldalán a ‘Yahoo! Japan’ hírcikkeihez weboldal linket csatolt, és a link gombjainak nagy része az említett hírcikkek ‘cím’ szavait használta.

Ezért a felperes azt állította, hogy a vádlott ‘vádlotti link címek’ megjelenítése a weboldalán a felperes szerzői jogának másolási jogát sérti, és hogy a vádlott a ‘vádlotti link címek’ továbbítása a felhasználóknak a szerzői jogi mű közvetítési jogát sérti. A felperes ezért kérte a fent említett cselekmények megszüntetését és kártérítést a Tokiói Kerületi Bíróságon, de a keresetet elutasították, ezért fellebbezett. A fellebbezési tárgyaláson a bíróság:

Általánosságban elmondható, hogy a hírügynökségi cikkek címei a híradás tárgyává vált események tartalmát röviden és pontosan közvetítik az olvasóknak, és a használható karakterek számának korlátozottsága miatt a kifejezések választékának szélessége nem nagy, és a kreativitás kibontakoztatásának teret adó lehetőségek viszonylag kevésnek tekinthetők, és nem könnyű a szerzői jogi mű jellegét elfogadni.
Azonban attól, hogy hírügynökségi cikkek címeiről van szó, nem következik, hogy minden esetben a szerzői jogi törvény 10. cikk (2) bekezdése alapján a szerzői jogi mű jellegét tagadni kell, és a kifejezés attól függően, hogy milyen, a kreativitást elfogadható lehetőségként is lehet tekinteni, és végül is, minden cikk címét egyedileg és konkrétan kell megvizsgálni, hogy kreatív kifejezésnek tekinthető-e vagy sem.

Intellectual Property High Court, 2005. október 6. (2005)

Ezután a bíróság megvizsgálta a vitatott 365 címet, és arra a következtetésre jutott, hogy egyik sem rendelkezik a szerzői jogi művé váláshoz szükséges kreativitással, és nem ismerte el a szerzői jogi mű jellegét. A szerzői jogi törvény 10. cikk (2) bekezdése szerint “a tények közlése nem minősül a szerzői jogi műnek”.

Azonban a bíróság azt is megállapította, hogy “a jogellenes cselekmény (a Polgári Törvénykönyv 709. cikke) nem csak akkor állapítható meg, ha a jogszabályban meghatározott szigorú értelemben vett jogot sértettek meg, hanem akkor is, ha jogilag védendő érdeket sértettek meg jogellenesen”, és

Az YOL címeket a felperes jelentős erőfeszítései és költségei eredményeként létrehozott hírügynökségi tevékenység eredményeként lehet tekinteni, és bár nem ismerhetők el a szerzői jogi törvény védelme alatt álló műveknek, de jelentős erőfeszítések és találékonyság eredményeként létrehozott művek, amelyek rövid kifejezésekkel lehetővé teszik a híradás tárgyává vált eseményekről szóló hírek áttekintésének legalább részleges megértését, és az YOL címeket önálló értékkel rendelkező, fizetett tranzakciók tárgyaként kezelik, így az YOL címek jogilag védendő érdekeknek tekinthetők.

Ugyanaz

Ezért a bíróság elismerte a jogellenes cselekményt, és elismerte a vádlott kártérítési felelősségét.

A szerzői jogi mű jellegét nem ismerik el, de jelentős erőfeszítésekkel és költségekkel létrehozott, fizetett tranzakciók tárgyává vált gazdasági értékkel rendelkező információkat, ha harmadik fél engedély nélkül használja, hogyan kell értékelni? Ez a kérdés.
E tekintetben, bár ez az eset elismerte a jogellenes cselekményt, még ha a szerzői jogi mű jellegét nem is ismerik el, a gazdasági értékkel rendelkező információk jogi védelmének kérdését vizsgálva, fontos ítéletnek tekinthető.

Összefoglalás

Ha a kifejezés formája vagy módja egyedi, és kreatívan tükrözi a szerző gondolatait, akkor azt műnek tekintjük. Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a modellező repülőgép összeszerelési útmutatója is műnek tekinthető, bár a rövid nyelvi kifejezések mű jellegének elismerése nem mindig könnyű. Azonban, még ha a mű jellegét nem is ismerik el, a gazdasági értékkel rendelkező információk jogi védelmet kaphatnak. Az, hogy valami műnek tekinthető-e vagy sem, és ha nem, akkor vajon érvényesíthető-e valamilyen jog, nagyon bonyolult kérdés, és szakértői tudást igényelhet. Lehet, hogy tudtán kívül megsérti mások szerzői jogait, vagy lehet, hogy a saját jogait sértik meg. Ha kétségei vannak, forduljon tapasztalt ügyvédhez.