Hogyan azonosíthatók a lakóparki közösség véleménybejegyzői

A “Mansion Community” egy fórum, amelyet a Mikuru Kft. üzemeltet “lakás vásárlását fontolgatók támogatására szolgáló véleményfórumként”. Ez a fórum elsősorban új építésű társasházakról szól, ahol a vásárlók és a vásárlást fontolgatók megoszthatják egymással a lakhatás élményét, az értékesítési helyzetet, a környezeti információkat stb. Ez a fórum a legnagyobb méretű a maga nemében Japánban.

A “Mansion Community”-n belül gyakran létrehoznak szálakat minden egyes társasházhoz, és továbbá, a szálakon belül “fontolgatói szálak” és “szerződő felek száljai” is létrejönnek a vásárlást fontolgatók számára. Mivel a szálakon belül a társasházakról szóló információk is közzé vannak téve, ez nagyon hasznos a társasház vásárlást fontolgatók számára.

Viszont, mivel ez egy névtelen fórum, gyakran előfordul, hogy alaptalan rágalmak kerülnek beírásra, és ezek a bejegyzések nagy hatással lehetnek a társasházak értékesítésére és az értékesítők teljesítményére.

Rágalmazó cikkek és a szerzők azonosítása

Nem ritka, hogy olyan cikkek is megjelennek, amelyek nem csak hasznos információkat tartalmaznak, hanem a vállalatokat is rágalmazzák, például azzal vádolva őket, hogy “tisztességtelen üzleti gyakorlatot folytatnak a randevúzásra alapozó módszerekkel” vagy hogy “fekete vállalatok és csalók”.

Ilyen rosszindulatú bejegyzések és rágalmazások esetén lehetőség van arra, hogy a weboldal üzemeltetőjétől kérjük a bejegyzések eltávolítását. Ha ez nem vezet eredményre, akkor lehetőség van arra is, hogy a bírósághoz forduljunk a cikkek ideiglenes eltávolításának kérelmével. Azonban, ha a rágalmazó bejegyzések továbbra is megjelennek, akkor ez nem jelent tartós megoldást.

Ilyen esetekben szükséges azonosítani a bejegyzések szerzőjét, és jogi lépéseket tenni, hogy felelősségre vonhassuk őket.

https://monolith.law/reputation/condominium-community-reputational-risk[ja]

A szerző azonosításának 1. lépése: IP-cím felfedési kérelem

A szerző azonosításához először is szükséges egy információfelfedési kérelem benyújtása a lakóparki közösség felé. Ez a folyamat azzal kezdődik, hogy a “Információfelfedési kérelmet” postán küldjük el a lakóparki közösség üzemeltetőjének, a Mikuru Kft.-nek. Az információfelfedési kérelembe be kell írni a rosszindulatú bejegyzések vagy rágalmazások URL-címét (címét), a kérelmező nevét és címét, valamint az indokokat, amiért a felfedést kéri.

IP-cím és időbélyeg

A lakóparki közösségekben teljesen anonim módon lehet hozzászólásokat küldeni, így a kezelők nem ismerik a hozzászólások szerzőinek nevét vagy címét. Azonban a kezelők ismerik a hozzászólók “IP-címét és időbélyegét”.

Az “IP-cím” az interneten lévő, úgymond lakcím információ. Minden, az internethez csatlakoztatott gép, legyen az otthoni számítógép vagy okostelefon, rendelkezik egyedi IP-címmel, ami a lakcím információt jelenti. Az internet működésének mechanizmusa miatt, ha nem ismerjük a másik fél (a hozzászóló) IP-címét, nem tudunk kommunikálni.

Amikor valaki csatlakozik egy weboldalhoz, vagy hozzászólást küld, a hozzászóló IP-címét és az elérési időt, azaz az “időbélyeget” rögzítik, és a weboldal kezelői általában rögzítik ezt az IP-címet és időbélyeget. Ezért jó, ha azt kérjük, hogy “tárják fel a hozzászólást küldő IP-címét és időbélyegét”.

Időbélyeg és IP-cím közzététele ideiglenes intézkedési eljárás alapján

Amikor kérik a feladó adatainak közzétételét, a weboldal kezelői eldöntik, hogy a kérelmező állítása megfelel-e a jogi követelményeknek, és ennek alapján döntenek a közzétételről vagy annak mellőzéséről. Bár vannak esetek, amikor önként válaszolnak a közzétételi kérelemre, a legtöbb esetben azt mondják, hogy “nem tudnak válaszolni a közzétételi kérelemre, hacsak nem hoznak nyilvános ítéletet a bíróságon”, ezért ideiglenes intézkedést kell indítani a lakóparki közösség ellen a feladó adatainak közzétételére. Nem csak a lakóparki közösségekre korlátozódik, a weboldal kezelői számára a hozzászólást küldő személy fontos ügyfél, és az adatvédelmi szempontok miatt is, az önkéntes adatközlési kérelmekre való válaszadás ritka.

Ezért szükséges a bírósági eljárás, amelyet nem lehet megvalósítani anélkül, de ez a bírósági eljárás nem per, hanem ideiglenes intézkedés, ami gyors eljárás. Bár a peres eljárás hosszú időt vesz igénybe, az ideiglenes intézkedés 1-2 hónap alatt megvalósítható.

Ha a bíróság ideiglenes intézkedése alapján az adatközlés engedélyezett, a lakóparki közösség gyorsan közzéteszi az IP-címet és az időbélyeget.

Az információközlő adatainak nyilvánosságra hozatalának feltételei

Ha jogait megsértik az interneten, a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény (japán: プロバイダ責任法) alapján kérheti a szolgáltatótól az információközlő adatainak nyilvánosságra hozatalát, de ehhez két feltételnek kell teljesülnie.

A szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény (japán: プロバイダ責任制限法) 4. cikkelye szerint, ha “a jogokat megsértették” és “van jogos ok”, akkor kérhető az információközlő adatainak nyilvánosságra hozatala.

Mit jelent, hogy “a jogokat megsértették”?

Akkor is, ha a bejegyzés rosszindulatú és kitartó, ha nem törvénytelen, nem állítható, hogy “a jogokat megsértették”, és nem kérhető az információközlő adatainak nyilvánosságra hozatala. Például, ha csak kíváncsi vagy, hogy “ki tett fel ilyen bejegyzést”, vagy ha más homályos okból kifolyólag szeretné tudni, nem kérhető az információ nyilvánosságra hozatala.

A rosszindulatú bejegyzések és rágalmazás esetén, ha túllépik a határt, nagy a valószínűsége, hogy becsületsértés vagy becsületi érzések megsértése (sértés) miatt lehet szankcionálni. Ezek a cselekmények törvénytelenek, és polgári jogi értelemben is jogellenesek. A Polgári Törvénykönyv (japán: 民法) 709. cikkelye szerint “aki szándékosan vagy hanyagságból megsérti mások jogait vagy jogilag védett érdekeit, köteles kártérítést fizetni a károkért”.

Ezekre hivatkozva, és mivel a lakóparki közösségek esetében gyakran a vállalatok panaszkodnak a károk miatt, előfordulhat, hogy a hírnév rontása vagy az üzleti tevékenység akadályozása miatt kérhető az információközlő adatainak nyilvánosságra hozatala, de nehéz megítélni, hogy a bejegyzés megsérti-e a jogokat, ezért gyakran szükség van tapasztalt ügyvéd véleményére.

Mit jelent, hogy “van jogos ok”?

Az információközlő adatainak nyilvánosságra hozatalához szükség van jogos okra, hogy megszerezze az információt. Ha nem világos, miért kéri a nyilvánosságra hozatalt, nem kapja meg az információt.

A lakóparki közösség bejegyzőjével szemben például,

• a bejegyzőnek történő törlési kérelem érdekében
• a polgári jogi kártérítési igény érvényesítése érdekében
• a jogi lépések, mint például a büntetőfeljelentés megtétele érdekében a személy azonosítása

ilyen esetekben “van jogos ok”.

https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

A szerző azonosításának 2. lépése: A napló törlésének tilalma

Ha az 1. lépésben a szerző IP-címét és időbélyegét nyilvánosságra hozták, akkor képesek lehetünk azonosítani a szerző által használt tranzit szolgáltatót.

Ezután a következő lépésben a tranzit szolgáltatótól kérjük a “Nyilvánosságra hozza a címet és a nevet, aki ebben az időben ezzel az IP-címmel csatlakozott” log információkat. Itt azonban időbeli korlátokkal találkozhatunk.

Mivel a tranzit szolgáltatók által tárolt naplóinformációk mennyisége hatalmas, mobil szolgáltatók esetében több tízmillió ember, vezetékes szolgáltatók esetében több millió ember naplóját rögzítik. Ezért a szolgáltatók úgy döntenek, hogy bizonyos időközönként törlik a naplókat, a mobil szolgáltatók körülbelül 3 hónap alatt, a vezetékes szolgáltatók pedig körülbelül egy év alatt. Emiatt, ha a bejegyzés és a per indítása között hosszabb idő telik el, a naplók eltűnhetnek.

Amikor a tranzit szolgáltatótól a feladó nevének és egyéb adatainak nyilvánosságra hozatalát kérjük, mivel súlyos személyes adatokat, mint a cím és a név kérünk, alapvetően szükség van a szokásos polgári peres eljárásra. Azonban, mivel a szokásos polgári peres eljárások gyakran több hónapig tartanak, szükség van egy ideiglenes intézkedésre, hogy a szolgáltató ne törölje a tárolt naplókat, vagyis hogy a bizonyítékok ne tűnjenek el.

Azonban, mivel a tranzit szolgáltatók többsége megtartja a naplókat, ha értesítést küldünk, hogy “a bíróságon keresztül kérjük a cím és a név nyilvánosságra hozatalát, ezért kérjük, hogy egy ideig őrizze meg a naplókat”, ezért ebben a részben gyakran elegendő csak az értesítés.

A szerző azonosításának 3. lépése: Peres eljárás a feladói információk közzétételének kérelmezésére

Amint biztosítottuk az hozzáférési naplók tárolását, peres eljárást indítunk a közvetítő szolgáltató ellen a feladói információk közzétételének kérelmezésére, és a feladóval kapcsolatos információk, mint például a “cím, név, e-mail cím” stb. közzétételét kérjük.

A közvetítő szolgáltatók alapvetően nem hajlandók a feladói információkat közzétenni a feladó beleegyezése nélkül. Ha a szolgáltató tévesen dönt a követelményekről, és közzéteszi a feladói információkat, nemcsak a feladóval szembeni kártérítési felelősséget kell viselnie, hanem esetleg büntetőjogi felelősséget is vállalhat, ezért a közvetítő szolgáltatónak óvatosnak kell lennie.

Ezért jön létre a jelen peres eljárás, a per fő vitapontja az, hogy a célpontként megjelölt bejegyzés nyilvánvalóan megsérti-e a felperes (a közzétételt kérelmező) jogait.

A bejegyző azonosításának 4. lépése: Kártérítési igény

Ha az igényt elfogadják, a bíróság utasítást ad az átjáró szolgáltatónak, hogy hozza nyilvánosságra a cikk beküldésekor használt szerződő fél nevét, címét, e-mail címét stb.

Az átjáró szolgáltató gyorsan nyilvánosságra hozza a küldő információit, és ha a küldő azonosításra kerül, a következő lehetőségek merülnek fel:

• Garantálni, hogy a jövőben nem fog rágalmazni
• Kártérítést követelni
• Követelni a felmerült költségeket
• Bűnvádi feljelentést tenni

Lehetőség van bármelyiket választani, és természetesen többet is választhat.

Megjegyzendő, hogy a költségek között szerepel a törlési díj, ami körülbelül 200 000 jen, a sikerdíj körülbelül 150 000 jen, az IP-cím nyilvánosságra hozatalának díja körülbelül 200-300 000 jen, a sikerdíj körülbelül 150-200 000 jen, a törlés és az IP-cím nyilvánosságra hozatalának díja körülbelül 300 000 jen, a sikerdíj körülbelül 300 000 jen, a név és cím nyilvánosságra hozatalának díja körülbelül 300 000 jen, a sikerdíj körülbelül 200 000 jen, ezeket “piaci árnak” tekintik.

https://monolith.law/reputation/reputation-lawyers-fee[ja]

Összefoglalás

Ha rágalmazásnak vagy becsületsértésnek tesszük ki magunkat az interneten, fontos, hogy mielőtt a kár tovább terjedne, gyorsan reagáljunk. Ha ebben a helyzetben egy tapasztalt ügyvédhez fordulunk, aki széleskörű tapasztalattal rendelkezik a rágalmazás elleni védekezésben, akkor gyors és hatékony válaszlépésekre számíthatunk.