Az író azonosításának módszerei, ha rossz véleményt írnak a Lighthouse-ról (korábban: Kaisha hírneve)

A Lighthouse (korábban: Kaisha no Hyouban) weboldal, melyet az En Japan Kft. üzemeltet, és melyet 2020. június 1-jén újítottak meg, egy olyan vállalati értékelő platform, ahol a jelenlegi és volt alkalmazottak véleményét olvashatjuk el a cégekről.

Itt bemutatjuk, hogyan lehet azonosítani a szerzőt, ha a Lighthouse (korábban: Kaisha no Hyouban) oldalon rossz véleményt írnak rólunk.

https://monolith.law/reputation/deletion-of-black-company-reputation-posts[ja]

Milyen oldal a Lighthouse (korábban: Kaisha no Hyouban)?

A munkakeresők többsége ma már a munka- és álláskeresői véleményeket közlő oldalakon előzetesen ellenőrzi a kiszemelt cégek hírnevét, mielőtt jelentkezne.

A munka- és álláskeresői véleményeket közlő oldalak közül

• a Lighthouse (korábban: Kaisha no Hyouban),
• a Tenshoku Kaigi,
• és az OpenWork (korábban: Vokers)

a három legismertebb, de közülük a Lighthouse (korábban: Kaisha no Hyouban) büszkélkedhet a legtöbb véleménnyel.

Valójában, ha egy cég nevét beírjuk a Google keresőbe, gyakran a Lighthouse (korábban: Kaisha no Hyouban) oldala jelenik meg az első oldalon, és ha ott rosszindulatú véleményeket találunk, a munkakeresők visszariadhatnak a jelentkezéstől. Ez a cégek számára, különösen az álláshirdetések terén, nagy negatív hatással lehet.

Példák a rágalmazásra a Lighthouse-on (korábban: Cégértékelés)

Általános panaszok esetén nincs szükség nagy aggodalomra, azonban gyakran előfordul, hogy olyan túlzottan negatív vagy rosszindulatú hamis vélemények jelennek meg, mint például “a túlórák hosszúak, és ezek egy része nem fizetett”, “nem lehet szabadságot kivenni”, “a hétvégén is kötelező munkába menni”. Az ilyen vélemények esetében fontos, hogy mielőtt a kár tovább terjedne, időben kérjük a törlésüket.

De ez önmagában nem oldja meg a problémát. Ha a bejegyzés célja a zaklatás, akkor még ha sikerül is törölni az adott véleményt, előfordulhat, hogy ugyanaz a személy újra rosszindulatú bejegyzést tesz közzé, vagy hasonló véleményt tesz közzé egy másik platformon. Ahhoz, hogy megelőzzük ezt a helyzetet és teljesen megoldjuk a problémát, szükséges azonosítani a bejegyzőt, jogi lépéseket tenni és felelősségre vonni.

Küldő információinak közzététele

A rosszindulatú vagy hamis vélemények szerzői ellen jogi lépéseket kell tennünk és felelősséget kell vállalnunk, ehhez pedig szükségünk van a célszemély nevére és címére. Azonban nem csak a Lighthouse (korábban: Cég hírneve) esetében, hanem az interneten történő bejegyzések és rágalmazások esetében is gyakran előfordul, hogy azok névtelenül vagy “gyakorlatilag névtelenül” történnek. Ezért, ha meg akarjuk tudni a szerző nevét és címét, szükséges, hogy a fórumok, blogok stb. oldalak adminisztrátoraitól (üzemeltető cégektől) stb. kérjük a bejegyzést író személy nevének, címének stb. közzétételét. Ez a küldő információinak közzététele.

A küldő információinak közzététele a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény (hivatalos neve: “A meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtóinak kártérítési felelősségének korlátozása és a küldő információinak közzététele”) 2002. május 27-én (Heisei 14) lépett hatályba, a 4. cikk alapján, és a hálózaton történő rágalmazás, becsületsértés stb. esetén a küldő, azaz a tettes információit (cím, név, regisztrált telefonszám stb.) a szolgáltatónak kell közzétennie.

Mi az a szolgáltató?

A küldő információinak közzététele a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény alapján történik, és a szolgáltatótól kéri az információ közzétételét, de először is tisztázzuk, mi is az a szolgáltató.

Két típusú szolgáltató

Az internetet használóknak először is szerződést kell kötniük az internetkapcsolatot biztosító szolgáltatóval.

Ezen felül az internetkapcsolathoz szükség van a szolgáltatóval (Internet Service Provider) kötött szerződésre is. Az átjáró szolgáltató az az üzleti szereplő, aki az internethez csatlakozik a vonalon keresztül, és az internethez való csatlakozáshoz szükség van az átjáró szolgáltatóval kötött szerződésre. Ez nem csak a vezetékes szolgáltatásokra vonatkozik, hanem a mobiltelefonokra és okostelefonokra is.

Az elektronikus fórumok a honlapokon elérhető tipikus funkciók egyike, és a tartalomszolgáltatókra utalnak az elektronikus fórumok adminisztrátoraként.

Így tehát a szolgáltatók két típusba sorolhatók: tartalomszolgáltatók és átjáró szolgáltatók.

A bejegyző azonosításának eljárása ①: IP-cím felfedési kérelem

A bejegyző azonosításához először is a Lighthouse (korábban: Cég hírneve) üzemeltetőjének, az En Japan Kft.-nek küldünk ki adatközlési kérelmet.

IP-cím és időbélyeg

Vajon mennyit tud a Lighthouse (korábban: Cég Hírneve) üzemeltetője a hozzászólók adatairól? A Lighthouse (korábban: Cég Hírneve) tagsághoz e-mail cím szükséges, de ez lehet ingyenes e-mail cím is. Ez nem jelenti azt, hogy azonosítható lenne a feladó e-mail címe, és természetesen a nevét vagy címét sem lehet meghatározni. Ugyanez igaz a teljesen névtelen fórumokra is, ahol nem szükséges még ingyenes e-mail cím sem, de vannak adatok, amelyekről az üzemeltetők biztosan tudnak. Ezek a hozzászólók “IP-címe és időbélyege”.

Az “IP-cím” az interneten lévő cím információ. Minden, az internetre csatlakoztatott eszköz, mint például a személyi számítógép vagy okostelefon, rendelkezik egyedi IP-címmel. Amikor egy weboldalhoz csatlakozik vagy hozzászólást tesz, a hozzászóló IP-címe és az elérési idő, azaz az “időbélyeg”, rögzítésre kerül a tartalomszolgáltatónál. A normál adminisztrátorok rögzítik az IP-címeket és az időbélyegeket, így kérhetik, hogy “tárják fel a törvénytelen hozzászólásokat beküldő személy IP-címét és időbélyegét”.

Ideiglenes intézkedés alapján történő információközlési kérelem

Ha információközlési kérelem érkezik, a tartalom-, szolgáltatás- és szolgáltatóként működő weboldalkezelőnek el kell döntenie, hogy a kérelem megfelel-e a jogi követelményeknek, és eldönti, hogy közzéteszi-e vagy sem. Bár előfordulhat, hogy önként válaszolnak a közzétételi kérelemre, általában az a gyakorlat, hogy “nem válaszolhatunk a közzétételi kérelemre, hacsak a bíróság nem hoz nyilvános döntést”, ezért szükségessé válik a Lighthouse (korábban: Cég hírneve) elleni információközlési kérelem ideiglenes intézkedésének benyújtása. A szolgáltató szempontjából a hozzászólást író személy ügyfél, és az adatvédelmi szempontok miatt szinte soha nem válaszolnak önkéntes információközlési kérelmekre.

Ezért a bírósági eljárást kell alkalmazni, de ebben az esetben nem hivatalos per, hanem ideiglenes intézkedés, ami gyors eljárás. A bírósági eljárás mindig időigényes, de az ideiglenes intézkedés esetében 1-2 hónap alatt megvalósítható.

Ha az információközlést az ideiglenes intézkedés alapján engedélyezik, a Lighthouse (korábban: Cég hírneve) azonnal közzéteszi az IP-címet és az időbélyeget.

Az információk közzétételének feltételei

Az interneten jogokat sértő személyek a Japán ‘Szolgáltatói Felelősség Törvény’ (Provider Liability Law) alapján kérelmezhetik az információk közzétételét két típusú szolgáltatótól. A ‘Szolgáltatói Felelősség Korlátozásának Törvényének’ (Provider Liability Limitation Law) 4. cikkelye szerint azonban csak akkor lehet információkat közzétenni, ha nyilvánvaló, hogy a jogokat megsértették, és ha van “jogos ok” erre.

Mit jelent, hogy a jogokat megsértették?

Az írásos bejegyzések vagy rágalmazások, még ha rosszindulatúak és kitartóak is, nem tekinthetők jogok megsértésének, ha nem illegálisak. Általában ezt a követelményt “jogok megsértésének nyilvánvalósága” néven hívják, és a kérdés az, hogy ez a követelmény teljesült-e vagy sem.

A Lighthouse (korábban ‘A Cég Hírneve’) esetében a rosszindulatú bejegyzések vagy rágalmazások, ha túllépik a határt, nagy valószínűséggel becsületsértésnek vagy hitelrontásnak minősülhetnek.

A becsületsértés vagy hitelrontás esetében a kérdés az, hogy a problémás bejegyzések miatt a sértett személy karaktere, hírneve, hitelképessége stb. társadalmi értékelése csökkent-e.

Ezenkívül szükséges, hogy ne legyenek olyan körülmények, amelyek a jogellenesség kizárásának okait (közérdekűség, közjó célja, valóságosság) sejtetik. Az internetes szólás szabadsága (a japán alkotmány 21. cikke) is garantált, tehát még ha a kérdéses kifejezés csökkenti is egy adott személy társadalmi értékelését,

• ha a közérdekűséget tényekkel bizonyítja (közérdekűség),
• ha a célja kizárólag a közjó előmozdítása (közjó célja),
• ha a bemutatott tények valósak (valóságosság) vagy ha van ésszerű ok arra, hogy valósaknak hitték őket (valóságosság megfelelősége),

akkor a becsületsértés nem valósul meg.

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

Mit jelent, hogy van “jogos ok”?

Az információk közzétételének kérelmezésekor szükséges, hogy legyen ésszerű szükségesség az információk megszerzésére. Nem lehet kérelmezni az információk közzétételét, ha a cél nem egyértelmű.

A Lighthouse (korábban ‘A Cég Hírneve’) bejegyzéseinek szerzőivel szemben,

• szükséges lehet a közzététel a szerzővel szembeni törlési kérelemhez,
• szükséges lehet a polgári jogi kártérítési igény érvényesítéséhez,
• szükséges lehet a személy azonosításához, ha jogi lépéseket (pl. büntetőfeljelentést) kívánunk tenni.

Ilyen esetekben ismerhető el, hogy van “jogos ok”.

A bejegyző azonosításának eljárása ②: A napló törlésének tilalma

Az első lépésben, ha a bejegyző IP-címét felfedték, URL segítségével, vagy a “WHOIS” és hasonló szolgáltató-azonosító szolgáltatások használatával, azonosítjuk a bejegyző által használt közvetítő szolgáltatót.

Ezután a közvetítő szolgáltatótól megkérjük a “Ebben az időben ezzel az IP-címmel csatlakozott személy címének és nevének felfedését”, ami a naplóinformációk kérése. Azonban ezek a naplóinformációk hatalmas mennyiségűek, mobil szolgáltató esetén több tízmillió ember, közvetítő szolgáltató esetén több millió ember adatait tartalmazzák. Ezért a közvetítő szolgáltatók általában meghatározott időszakonként törlik a naplókat, a mobil szolgáltatók körülbelül három hónap, a vezetékes szolgáltatók legfeljebb egy év alatt. Ezért, ha a bejegyzés és a per indítása között túl sok idő telik el, fennáll a napló törlésének veszélye.

Másrészről, amikor a szolgáltatótól a bejegyző nevének és egyéb adatainak felfedését kérjük, fontos személyes adatokat kérünk, ezért alapvetően szükség van a szokásos polgári peres eljárásra. Azonban a szokásos polgári peres eljárások gyakran több hónapot vesznek igénybe, ezért szükséges egy ideiglenes intézkedés, amely megtiltja a napló törlését, vagyis a bizonyíték eltűnését, amíg a szolgáltató tárolja a naplót.

Mindazonáltal, ha a szolgáltatót értesítjük, hogy “a bíróságon keresztül kérjük a cím és név felfedését, ezért kérjük, hogy egy ideig őrizze meg a naplót”, gyakran megtartják a naplót, így ebben a részben gyakran elegendő csak az értesítés.

A szerző azonosításának 3. lépése: a küldő adatainak közzétételét kérő per

Amint biztosítottuk az hozzáférési naplók tárolását, megindítjuk a küldő adatainak közzétételét kérő pert az átjáró szolgáltató ellen, és a küldővel kapcsolatos információk – mint például “lakcím, név, e-mail cím” – közzétételét kérjük.

Általánosságban az átjáró szolgáltatók nem hajlandók a küldő adatait közzétenni a küldő beleegyezése nélkül. A lakcím és a név pedig súlyos személyes adatok. Emiatt a bíróság csak akkor hajlandó a lakcím és a név közzétételét engedélyezni, ha a per során hivatalosan is jogsértőnek találja azt. A per fő vitapontja, hogy a vizsgált bejegyzés tartalma nyilvánvalóan sérti-e a felperes (a közzétételt kérő) jogait.

https://monolith.law/japanese-reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

A bejegyző azonosításának eljárása ④: Kártérítési igény

Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a “bejegyzés megsértette a jogokat”, és “van jogos ok”, akkor a bíróság kötelezheti az átjáró szolgáltatót a bejegyzés beküldésekor használt szerződő fél nevének, címének, e-mail címének stb. közzétételére.

Ha a küldő információi nyilvánosságra kerülnek, és a küldő azonosításra kerül, több lehetőség is adódik.

• Elkötelezheti őt arra, hogy a jövőben ne ismételje meg a rágalmazást
• Kártérítési igényt nyújthat be
• Igényelheti a szükséges költségeket (vizsgálati költségek, ügyvédi díjak)
• Bűnügyi feljelentést tehet

Van más lehetőség is a kártérítési igényen kívül, és több lehetőséget is választhat, de a Lighthouse (korábban: A cég hírneve) esetében, a Tabelog vagy a Jalan.net és más véleményoldalakkal ellentétben, a beazonosított bejegyzők többnyire aktív vagy visszavonult alkalmazottak, ezért óvatos, megfontolt döntésre van szükség.

https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

Összefoglalás

A becsületsértő vagy rágalmazó bejegyzések törlése önmagában gyakran nem elegendő a károsultak kárainak helyreállításához, és sok esetben nem jelenti a probléma megoldását. Azonosítsuk a bejegyzés szerzőjét, és terheljük őt a felelősséggel, hogy megakadályozzuk az esetek ismétlődését.

A Lighthouse (korábban: A cég hírneve) esetében, a szerző azonosítása után, nehéz döntések szükségesek lehetnek. Ilyen esetekben forduljon tapasztalt ügyvédhez, aki rendelkezik a szükséges tapasztalattal az ilyen ügyek kezelésében.