Az erőszakos internetes bejegyzések is fenyegetéssé válhatnak - A 'megöllek' és a 'halj meg' kijelentések fenyegetésnek számítanak-e?
Ha olyan tartalmat tesz közzé SNS-en, blogon vagy fórumon, amely másokat rágalmaz, bűncselekménynek minősül. Ha a közzétett tartalom túlságosan radikális, akkor fenyegetési bűncselekménynek is minősülhet. De milyen közzétett tartalom minősül fenyegetési bűncselekménynek? Nézzük meg a valós példákat a bírói döntések alapján.
2008-ban Kawakami Mieko, aki a 138. Akutagawa-díjat nyerte el a “Tej és tojás” című művéért, kártérítést követelt, mert a “5ch” és a blogokon fenyegető és becsületsértő tartalmakat tettek közzé róla. A döntést 2021. június 10-én hozta meg a Tokiói Kerületi Bíróság, amely elismerte a fenyegetést, és megparancsolta az alperesnek, hogy fizessen kártérítést.
Az ügy előzményei
A vádlott nő 2018 októberében a “5chan” oldalon olyan bejegyzéseket tett közzé, mint “Tényleg azt gondolom, hogy haljon meg”, “Nincs más választásom, csak csinálni” (a továbbiakban: bejegyzés①), ugyanebben az év augusztusában és szeptemberében pedig “Ha akarom, megtehetem november 18-án”, “Mindig készenlétben vagyok és felkészülök” (a továbbiakban: bejegyzés②), és októberben “Mikor hajtom végre”, “Igen, ez egy előrejelzés”, “Megtorolni a sérelmeimet”, “Közvetlen cselekvés” (a továbbiakban: bejegyzés③) szavakkal.
A felperesnek tervei voltak, hogy 2018. november 18-án részt vesz egy nyilvános beszélgetésen, amit az Aoyama Könyváruházban rendeztek volna, és erről a blogján és más platformokon is hírt adott. Azonban a bejegyzés① és bejegyzés③ hatására konzultált a rendőrséggel, ahol a rendőrök azt javasolták, hogy mondja le a részvételt, amit meg is tett.
A felperes kért információkat a bejegyzések szerzőjéről, és megkapta azokat az üzemeltetőtől és az internetszolgáltatótól. A vádlott ellen pert indított, mert a felperest fenyegető és becsületsértő tartalmú bejegyzésekkel vádolta, és kártérítést követelt a törvénytelen cselekmények miatt.
A fenyegetés bűncselekményéről
A fenyegetés bűncselekménye a Japán Büntető Törvénykönyv (Japanese Penal Code) 222. cikkelyében meghatározott súlyos bűncselekmény. Ha valaki másokat fenyegető szavakkal rágalmaz, fennáll a lehetősége, hogy a fenyegetés bűncselekménye megvalósul.
1. Aki másokat azzal fenyeget, hogy életükre, testi épségükre, szabadságukra, becsületükre vagy vagyonukra kárt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 300 000 jen (kb. 750 000 forint) bírsággal büntetendő.
Büntető Törvénykönyv 222. cikk (Fenyegetés)
Ha valaki ilyen jellegű bejegyzést tesz közzé, a fenyegetés bűncselekménye nem igényli az áldozat büntetőjogi feljelentését, így a közzététel után büntetésre kerülhet.
Fenyegető bűncselekmény és az ‘ártalom bejelentése’
A fenyegető bűncselekmény akkor valósul meg, ha valaki ‘ártalmat okozó szándékát bejelenti’ egy személy (vagy rokona) élete, testi épsége, szabadsága, becsülete, vagyona ellen. Ezt nevezzük ‘ártalom bejelentésének’.
Nincs korlátozás az ártalom bejelentésének módjára. Természetesen szóban vagy írásban, de még akkor is megvalósul, ha a sértett csak a fenyegető személy viselkedéséből értesül róla. Természetesen, ha valaki LINE-on vagy e-mailben küld fenyegető üzenetet, az ‘bejelentésnek’ számít, és fenyegető bűncselekménynek minősül.
Az interneten történő bejegyzések is ‘ártalom bejelentésének’ számítanak, ha elegendőek a másik fél megfélemlítésére. Például, ha valaki a másik fél közösségi média oldalán vagy a saját blogján tesz közzé bejegyzést, vagy anonim fórumon ír, és ezt ‘ártalom bejelentésének’ ismerik el, akkor fenyegető bűncselekmény valósulhat meg, ami nem csak büntetőjogi, hanem polgári jogi felelősséget is von maga után.
https://monolith.law/reputation/intimidation-duress[ja]
A fenyegetés bűncselekményének megvalósulása
A fenyegetés bűncselekményének megvalósulásához több feltételnek is teljesülnie kell. Egy korábbi cikkünkben, mely a “Halj meg” kifejezés bejegyzését tárgyalja, és azt vizsgálja, hogy ez becsületsértés-e, két peres esetet is bemutattunk. Egy esetben, ahol egy vállalatvezető 13 alkalommal kapott olyan üzeneteket, mint “Halj meg”, “Halj meg gyorsan”, “Halj meg most rögtön”, stb., egy hónap alatt, kártérítést követelt. Az esetben a bíróság a becsületsértés bűncselekményét elismerte, de a fenyegetés bűncselekményét nem.
Ennek oka, hogy a bíróság szerint ezek a bejegyzések csak a “Halj meg” kifejezést használták, nem pedig olyan kifejezéseket, mint “Megöllek”. Továbbá, a “Halj meg” kifejezés önmagában nem jelentett konkrét tényeket, mint például a gyilkosság időpontját, helyét, módszerét stb. Így a bíróság nem ismerte el, hogy ezek a bejegyzések a felperes irányába irányuló gyilkossági szándékot fejeznék ki.
Ebben az esetben a bíróság nem ismerte el, hogy a bejegyzések a felperessel kapcsolatos konkrét tényeket tartalmaznának, és nem ismerte el, hogy a bejegyzések a felperessel kapcsolatos bármilyen konkrét tényt sugallnának az átlagos olvasó számára. Így, mivel a bejegyzések nem csökkentették a felperes társadalmi értékelését, a becsületsértés bűncselekményét sem ismerték el.
A fenyegetés bűncselekményének elismeréséhez az egész helyzetet kell figyelembe venni, és bizonyos feltételeknek teljesülniük kell. De vajon ezek a feltételek teljesültek-e ebben az esetben?
https://monolith.law/reputation/die-libel-threatening-crime[ja]
A bíróság döntése a fenyegetés bűncselekményéről
A bíróság először azt vizsgálta, hogy a “5ch” oldalra feltöltött cikk① törvénytelen-e, mint rosszindulatú bejelentés.
A feltöltött cikkekben a következők szerepelnek: “Tényleg azt gondolom, hogy halj meg”, “Nincs más választásom, meg kell tennem” (cikk①), “Ha akarom, november 18-án megtehetem”, “Mindig készenlétben vagyok” (cikk②). Ezek arra utalnak, hogy az író, a vádlott, szándékában áll a felperes meggyilkolása vagy megsebesítése egy adott esemény vagy más alkalom során, vagy hogy erre készül. Ezt tekinthetjük annak a kijelzésének, hogy kárt kíván okozni az életében vagy testi épségében.
Tokyo Kerületi Bíróság 2021. június 10-i ítélete
És elismerte, hogy ez törvénytelen, mint rosszindulatú bejelentés. Ez a döntés abból adódik, hogy a “szúrás” konkrét módszerét említi, és előre bejelenti a nyilvános beszélgetés eseményének konkrét dátumát, “november 18-at”.
Másrészről, a cikk③ esetében, hogy törvénytelen-e, mint rosszindulatú bejelentés, bár szerepel benne a “mikor hajtják végre” és “igen, ez egy bejelentés” kifejezés, összességében a “végrehajtás” vagy a “bejelentés” jelentése nem egyértelmű, és nincs olyan utalás, ami a felperes elleni rosszindulatú bejelentést vagy a “végrehajtást” jelentené, ezért nem ismerte el törvénytelennek.
Azért a cikk③-ban szerepel a “bosszút állni” és a “közvetlen cselekvés” kifejezés, és ezeket úgy lehet értelmezni, hogy az életre vagy a testi épségre irányuló káros cselekményekre utalnak, és összességében elismerhető, hogy a felperes életére vagy testi épségére irányuló káros cselekmények végrehajtását jelzi, ezért elismerte, hogy ez törvénytelen, mint rosszindulatú bejelentés.
Másrészről, a vádlott azt állította, hogy nem szándékozott káros cselekményt végrehajtani a felperes ellen ezekkel a rosszindulatú bejelentésekkel, de a bíróság ezt a “vádlott szubjektív körülményeinek” tekintette, és nem befolyásolja közvetlenül a törvénytelenséget.
Ha valaki másokat rágalmaz és fenyeget, ami rosszindulatú bejelentésnek minősül, és azt állítja, hogy “nem szándékozott végrehajtani”, akkor ezt a “vádlott szubjektív körülményeinek” tekintik.
A bíróság döntése a károkról
A bíróság a fenyegető cselekményekből eredő károkat figyelembe véve, amelyek a felperes életét és testi épségét veszélyeztették, és amelyek miatt a felperes lemondott az eseményen való részvételről, 1 millió yen (kb. 2,7 millió forint) kártérítést ítélt meg.
Az üzenetküldő információinak megszerzésével kapcsolatos költségek tekintetében 1,08 millió yen (kb. 2,9 millió forint) költséget ismert el az információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos eljárásban. Azonban a cikk ③/1 nem tekinthető jogellenes cselekménynek a felperessel szemben, ezért ezt levonva, a vádlott jogellenes cselekményének és a megfelelő ok-okozati összefüggésnek megfelelően, az üzenetküldő információinak megszerzésével kapcsolatos költségeknek megfelelő kárt, (1,08 millió yen x 7/8 =) 945 ezer yen (kb. 2,5 millió forint) megfelelőnek ítélte meg.
Összefoglalás
Ebben az esetben a vádlott házkutatására is sor került, de mivel első bűncselekményről volt szó és a személyazonossága ismert volt, az őrizetbe vételt elhalasztották.
Az aljas cselekmények elkövetőit mindig felelősségre kell vonni és büntetni kell. Ezt a tényt széles körben ismertté kell tenni, mint általánosan elfogadott normát.
Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről
A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely rendelkezik magas szakmai ismeretekkel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években, ha figyelmen kívül hagyjuk az interneten terjedő hírnevkárosító vagy rágalmazó információkat, súlyos károkat okozhat. Irodánk megoldásokat kínál a hírnevkárosítás és a “flame war” (online viták, amelyek gyorsan eszkalálódnak és ellenségesekké válnak) kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
Category: Internet
