A Twitter zárt fiókjával történő rágalmazás beletartozik-e a becsületsértésbe? Két ítélkezési példát magyarázunk el

A Twitter alapértelmezett beállítása a regisztrációkor, hogy a tweetek nyilvánosak lesznek. Azonban, ha nem szeretné, hogy ismeretlenek is lássák a tweetjeit, vagy csak a barátaival szeretne kommunikálni a Twitteren, lehetséges a tweeteket priváttá tenni. Ez a funkció teszi lehetővé az úgynevezett “zárt fiók” létrehozását.

A Twitteren közzétett tweetek által elkövetett bűncselekmények számosak lehetnek, de hogyan kezelik a bíróságok, ha rágalmazás történik egy zárt fiókon keresztül? Megmagyarázom a Twitter zárt fiókjait érintő két ítélkezési példát.

https://monolith.law/reputation/crime-on-twitter[ja]

Mi az a zárt fiók?

Twitteren nincs olyan, hogy “zárt fiók”. A kulcs ikonnal ellátott tweeteket “privát tweetek”-nek hívják.

Ha tweetjeit priváttá teszi, a követni kívánó felhasználóktól kéréseket fog kapni. Ezt a kérést elfogadhatja vagy elutasíthatja.

A tweetjei, beleértve a tweetekhez tartozó állandó linkeket, csak a követői számára lesznek láthatóak. A követői nem tudják retweetelni vagy kommentálni a tweetjeit a retweet gomb segítségével. Tehát, ha zárt fiókot hoz létre, megakadályozhatja, hogy a tweetjei terjedjenek, és nem is lesz képes terjeszteni őket.

A legfontosabb dolog, hogy a zárt fiók tweetjei nem jelennek meg a Twitter keresési funkciójában, és nem kerülnek be a keresőmotorokba (Google, Yahoo! stb.) sem. A privát tweeteket csak Ön és a követői kereshetik meg a Twitteren.

Bár sok előnye van, ha nem követi Önt, és válaszol egy személynek, láthatja a válaszát, de a címzett nem látja a tweetjét. Nem tudja megtekinteni és kommentálni azokat a tweeteket, amelyeket nem követnek kölcsönösen a zárt fiókjában.

De mi történik, ha ilyen zárt fiókkal sérti meg mások becsületét, például posztol? Milyen jogi problémák merülhetnek fel? Nézzük meg az alábbi példákat.

Kulcsos fiókok és sértések

A becsület érzésének megsértése, azaz a sértés esetében a bírói gyakorlat szerint “a becsület érzése, azaz az ember saját személyes értékéről alkotott szubjektív értékelése (szubjektív becsület) is jogilag védendő érdek, és ha a kifejezés módja nagyon durva vagy sértő, rágalmazó, a társadalmi normákon túlmutató sértő cselekmények sértik a személyiségi jogokat, és a becsület rágalmazásától eltérően jogellenes cselekményt alkotnak” (Japán Legfelsőbb Bíróság, 2010. április 13. (2010) ítélete szerint).

A becsület rágalmazása és a sértés mindkettő “becsület elleni bűncselekmény”, de a becsület rágalmazása a Japán Büntető Törvénykönyv szerint:

“Akik nyilvánosan tényeket állítanak és megrágalmazzák mások becsületét, függetlenül attól, hogy a tények igazak-e vagy sem, három évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy 500 000 jenig terjedő bírsággal büntethetők.”

Japán Büntető Törvénykönyv 230. cikk (Becsület rágalmazása)

És a sértés a Japán Büntető Törvénykönyv szerint:

“Akik nyilvánosan megsértik másokat, még akkor is, ha nem állítanak tényeket, őrizetbe vétellel vagy pénzbírsággal büntethetők.”

Japán Büntető Törvénykönyv 231. cikk (Sértés)

Így van ez.

A becsület rágalmazása olyan bűncselekmény, amely akkor következik be, ha valaki nyilvánosan (azaz sok ember számára ismertté válik) igaz vagy hamis tényeket állít, és ezzel csökkenti mások társadalmi értékelését. A sértés (a becsület érzésének megsértése) olyan bűncselekmény, amely akkor következik be, ha valaki nyilvánosan (azaz sok ember számára ismertté válik) megsért másokat anélkül, hogy tényeket állítana. Nézzük meg a kulcsos fiókokban elkövetett sértésekkel kapcsolatos peres ügyeket.

https://monolith.law/reputation/defamation-and-infringement-of-self-esteem[ja]

A per lefolyása

Egy olyan eset fordult elő, ahol a felperes azt állította, hogy lelki szenvedést okozott neki, hogy a középiskolai barátja, aki a vádlott, a Twitteren közzétette a felperes fényképét, és megsértette a felperes becsületét. A felperes kártérítést követelt a vádlottól a jogellenes cselekmény alapján.

A felperes egy harmadik féltől kapott egy képet, amely a Twitter közvetlen üzenetképernyőjének képernyőképe volt, és ezt az Instagram csevegőablakán keresztül küldték el neki. A képen a felperes és a gyerekei fényképe szerepelt, és a felperes, aki nem követője az ‘@○○’ nevű zárt fióknak, a következőket tweetelte:

• Holstein
• Tényleg szülőgép = lehetetlen =
• Négy gyereket szült, tényleg szülőgép
• 36 éves, haha. Úgy hallottam, hogy a részmunkaidős munkahelyén, egy családi étteremben, a középiskolások “öregasszonynak” hívják, de ez természetes
• Tényleg csúnya és kövér

A felperes azt állította, hogy ez a tweet megsérti a portréjogát, és egyoldalúan rágalmazza őt, és ez jogellenes cselekményt alkot a felperes ellen.

Erre válaszul a vádlott azt állította, hogy még ha a felperes becsületét is megsértették, ez nem a vádlott cselekedete, hanem a harmadik fél cselekedete, aki a zárt fiókban történt posztot közölte a felperessel. Másrészről, a felperes azt állította, hogy a Twitter természeténél fogva a posztokat a követők folyamatosan megtekinthetik, és a retweetek vagy a másolás és beillesztés stb. révén könnyen terjedhetnek, ezért függetlenül attól, hogy a fiók nyilvános-e vagy sem, a jelen posztot a vádlott tette közzé, és ez a posztolási cselekmény lehetővé teszi a poszt tartalmának megtekintését számos meghatározatlan harmadik fél számára. Mivel a posztolást a vádlott végezte, a vádlott posztolási cselekménye megsérti a felperes becsületét, állította a felperes.

Bírósági ítélet

A bíróság először is elismerte, hogy a jelen bejegyzésben szereplő minden megjegyzés sérti az alperes becsületérzetét. Azonban a becsület megsértésének (becsületsértés) megállapítását a következő okok miatt nem ismerte el:

A vádlott által használt “@○○” nevű fiók egy úgynevezett zárt fiók volt, a fiókban történő bejegyzések mindig privátak voltak, és csak a vádlott által engedélyezett korlátozott számú követő tudta megtekinteni a tartalmat. Mivel az alperes nem volt a követők között, a vádlott által tett bejegyzés nem jelentette, hogy az alperesnek közölte a bejegyzés tartalmát, és ezért nem állapítható meg, hogy a bejegyzés alperes becsületérzetének megsértését jelentő jogsértést eredményezett.

Tokiói Kerületi Bíróság 2019. május 29-i (2019) ítélete

Így döntött.

Mivel az alperesnek nem közölték a bejegyzés tartalmát, nem sértették meg az alperes becsületérzetét, vagyis a becsületsértés lehetőségét tartalmazó megjegyzés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az alperes elleni jogsértést megállapítsák.

Ezenkívül a bíróság szerint nem állítható, hogy a bejegyzésnek a véletlenül értesített harmadik fél, például a képernyőkép mentésével és továbbításával volt lehetősége a bejegyzés széles körben történő terjesztésére, és nem állítható, hogy a vádlott előre látta a terjesztés lehetőségét.

Mivel nem zárható ki, hogy az alperes maga tette közzé a képet az Instagramon, a vádlott által a Twitteren közzétett kép önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az alperes arcképének megsértését megállapítsák, és az arckép megsértését sem ismerték el, az alperes összes követelését elutasították.

Kulcsos fiókok és rágalmazás

A per előzményei

A 2016-ban alakult rock idol csoport, a “○○” egyik tagja, aki a felperes, beperelte azt a személyt, aki szintén a “○○” tagja volt, és 2019 júniusának végén kilépett a csoportból. A vádlott 2019. július 2-án a saját Twitter fiókján közzétett egy tweetet, amelyben azt írta, hogy “Ó, már nem dolgozik a Shinjuku-i leszbikus szexüzletben, ugye? Az a hely”, majd egy másik tweetben, amelyben a felperes arcának fényképe is szerepelt, azt írta, hogy “Nem tudná valaki megtudakolni ezt a képet mutogatva az Akihabara-i üzletben?”. A felperes szerint ezek a tweetek rontották a hírnevét, ezért kártérítést követelt.

A felperes azt állította, hogy a tweetek azt sugallták, hogy ő szexüzletben dolgozott, holott soha nem dolgozott ilyen helyen, és ezek a tweetek csökkentették a társadalmi megítélését. Azt is hozzátette, hogy a vádlott Twitter fiókjának követői között voltak olyanok is, akik a tweeteket olvashatták, és ezek a tweetek bárki számára elérhetőek voltak.

Ezzel szemben a vádlott azt állította, hogy a Twitter fiókja, ahol a tweeteket közzétette, egy kulcsos fiók volt, és csak azok láthatták a tweeteket, akiket ő jóváhagyott (jó barátai), és hogy a tweetek csak panaszkodás voltak a jó barátai felé.

Megjegyzendő, hogy a ítéletben nem említették külön, de a fentiekből úgy tűnik, hogy a felperes a vádlott kulcsos fiókjának követője volt, és képes volt megtekinteni a tweeteket.

A bíróság döntése

A bíróság először megállapította, hogy a tweetek a felperest célozták, és ha az átlagos olvasó figyelmét és olvasási módját vesszük alapul, akkor a tweetek azt sugallták, hogy a felperes dolgozott egy szexüzletben, vagy jelenleg is ott dolgozik. A bíróság elismerte, hogy a tweetek jelentősen csökkentették a felperes társadalmi megítélését.

Ezután a bíróság a kulcsos fiókra vonatkozóan megjegyezte:

A vádlott azt állítja, hogy a Twitter fiókja, ahol a tweeteket közzétette, egy úgynevezett kulcsos fiók volt, és csak azok láthatták a tweeteket, akiket ő jóváhagyott (jó barátai). A vádlott ezzel azt állítja, hogy a tweetek nem voltak nyilvánosak, és ezért nem csökkentették a felperes társadalmi megítélését. Azonban figyelembe véve, hogy a tweetek közzétételének időpontjában több olyan személy is volt, aki a vádlott jóváhagyását élvezte (és képes volt elolvasni a tweeteket), és hogy a jóváhagyás a vádlott saját belátásán múlt, és hogy a jóváhagyást élvező személyek könnyedén terjeszthették a tweeteket másoknak, azt kell mondanunk, hogy a tweetek eljuthattak a nagyközönséghez. Ezért a vádlott ezen érvelése nem befolyásolja azt a tényt, hogy a tweetek jelentősen csökkentették a felperes társadalmi megítélését.

Tokyo District Court, 2020. június 19. (2020)

A bíróság elutasította a vádlott érvelését, miszerint a kulcsos fiók nem nyilvános, és elismerte, hogy több olyan személy is volt, aki a vádlott jóváhagyását élvezte. A bíróság a vádlott érvelésével szemben megjegyezte, hogy:

• A jóváhagyás a vádlott saját belátásán múlt, és még ha a tweetek közzétételének időpontjában a vádlott nem is adott jóváhagyást, később mégis megtehette, és így a tweeteket el lehetett olvasni
• A jóváhagyást élvező személyek könnyedén terjeszthették a tweeteket másoknak

A bíróság elismerte a rágalmazást, mivel “a tweetek eljuthattak a nagyközönséghez”, de figyelembe vette, hogy a tweetek egy kulcsos fiókon jelentek meg, és hogy “az elsődleges olvasók korlátozottak voltak”, valamint hogy a tweetek száma csak kettő volt. A bíróság ezért 200 000 jen kártérítést és 20 000 jen ügyvédi díjat ítélt meg, összesen 220 000 jen összegben.

A tweetek közzétételének időpontjában csak “elsődleges olvasók” voltak, és nem terjedtek el a nagyközönség körében, de “másodlagos olvasók” is olvashatták őket. Ez eltér a korábban említett “Tokyo District Court, 2019. május 29. (2019)” ítéletben foglaltaktól, amely a nyilvánosság és a terjedés lehetőségét vizsgálta.

Összefoglalás

A zárt fiókokkal kapcsolatban az elmúlt év során mindössze két alsóbb bírósági ítélet született, és érdekes lesz látni, hogy milyen döntések következnek a jövőben, illetve hogyan ítélnek majd a felsőbb bíróságok. Mindenesetre azt gondolni, hogy “mivel zárt a fiókom, bármit mondhatok”, kerülendő.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai ismeretekkel rendelkezik az IT-ben, különösen az interneten és a jogban. Az elmúlt években az interneten terjedő hírnév károsító és rágalmazó információk “digitális tetoválás” formájában komoly károkat okoznak. Irodánkban megoldásokat kínálunk a “digitális tetoválás” elleni védekezésre. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/digitaltattoo[ja]