Az interneten történő rágalmazás (becsületsértés) és a becsületérzés megsértése

Sajnos az interneten, anonim fórumokon és személyes blogokon nem ritka, hogy másokat gyaláznak vagy rágalmaznak. Milyen esetekben tekinthető ez törvénytelennek? Milyen példák vannak olyan esetekre, amikor ezek a kérdések bírósági tárgyalásra kerültek, és milyen ítéletek születtek ezekben az ügyekben?

Társadalmi hírnév és szubjektív hírnév

Természetes, hogy ha valaki az interneten “idióta” vagy “csúnya” jelzőkkel illet, vagy bántalmaz, valamit tenni szeretnél ellene.

Azonban, hiába szidnak vagy bántalmaznak ilyen módon, ez nem jelenti azt, hogy a társadalmi megítélésed romlana, ezért ez nem minősül rágalmazásnak. A rágalmazás bűncselekményének (a Japán Büntető Törvénykönyv 230. cikke) védett jogi érdeke a társadalmi hírnév, amit a társadalom ad, és a rágalmazás csak akkor valósul meg, ha “a tények bemutatása miatt a társadalmi megítélés csökken”.

Ezért sokan úgy gondolják, hogy nincs más választásuk, mint tűrni és elviselni ezeket a sértéseket, rágalmazásokat, és feladják. De ez nem így van.

A büntetőjoghoz hasonlóan a polgári jogban is a társadalmi hírnév megsértése minősül rágalmazásnak, de a polgári jogi védelem magában foglalja a szubjektív hírnevet is, amit hírnevérzésnek nevezünk.

Ha a hírnevérzést jelentősen megsértik, akkor is lehet jogellenes cselekmény. És az interneten, ahol bárki bármit mondhat, a sértések és rágalmazások, ha nem teszünk ellenük, elszabadulhatnak. Ezek a sértések és rágalmazások gyakran nem többek alaptalan, durva bántalmazásnál, amelyek nem járnak a társadalmi megítélés csökkenésével, ezért fontos, hogy “a hírnevérzés megsértését” mint lehetséges megoldást figyelembe vegyük.

https://monolith.law/reputation/defamation-and-infringement-of-self-esteem[ja]

Becsületsértés és becsületi érzések sérelme

A bírói gyakorlat szerint a becsületi érzések sérelme csak akkor ismerhető el, ha a sértő cselekmény túllépi a társadalmi normák szerint elfogadható határokat (Japán Legfelsőbb Bíróság, 2010. április 13-i ítélet). De milyen esetekben tekinthető a becsületi érzések sérelmének a társadalmi normákat meghaladó cselekmény, amely jogellenes cselekménynek minősül, és amely alapján az interneten található cikkek törlését is el lehet rendelni?

Például volt olyan eset, amikor A és B, akik perben álltak egymással, vitatkoztak a bíróság folyosóján, és A “tolvajnak” és “rablónak” nevezte B-t. B ezt követően becsületsértés és becsületi érzések sérelme miatt kártérítést követelt A-tól, vagyis “becsületsértés”, vagy ha ez nem áll fenn, akkor “becsületi érzések sérelme” alapján.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a sértő kifejezésekkel történő rágalmazás sérti az alperes becsületi érzéseit, és túllépi a társadalmi életben elfogadható tűrési határokat, ezért jogellenesnek kell tekinteni.

Másrészt, általánosságban elmondható, hogy a “tolvaj” és “rabló” kifejezéseket gyakran használják mások rágalmazására, de a “tolvaj” és “rabló” kifejezések nem maradnak meg “absztrakt kifejezésekben”, és nincs elegendő bizonyíték arra, hogy bármilyen bűncselekmény elkövetésére utaló konkrét tényeket hoztak fel a kijelentésekben. Ezért a bíróság nem ismerte el a becsületsértést (Tokió Kerületi Bíróság, 2009. február 19-i ítélet).

Ez azért van, mert a becsületsértés csak akkor állapítható meg, ha konkrét tényeket hoznak fel.

A megtiszteltetés érzésének megsértéséről szóló ítéletek

Tekintsünk néhány bírósági ítéletet, hogy milyen kijelentéseket hogyan ítélnek meg. Ezek a rágalmazás miatti kártérítési igények példái.

Bár ezek alacsonyabb szintű bíróságok ítéletei, úgy gondolom, hogy a legújabb ítéletek alapján hasznos lehet látni, hogy a bíróságok milyen szempontok alapján hoznak döntéseket.

A felperes blogot hozott létre “B” néven, ahol szépségről, egészségről, randevúkról, szerelemről és házassági tevékenységekről írt cikkeket. Arcfotóját is közzétette a blogon, és a “A” klinikán dolgozott fogászati higiénikusként, ahol az ő és több más fogászati higiénikus arcfotója is megjelent a klinika honlapján.

A vádlott a Facebookon azonosította a felperes nevét, majd a 5ch fórumon a “B” valódi nevét is közzétette, és többször is rágalmazta. A felperes ebből a 7 bejegyzést vitatta, és kártérítést követelt.

A felperes kérte a tartalomszolgáltatótól az információk közzétételét, és megkapta az IP-címeket. Ezt követően kérte az átjáró szolgáltatótól, hogy őrizze meg a feladó adatait, majd értesítést kapott, hogy a kábeltelevízió-társaság rendelkezik a feladó adataival. Ezután a felperes beperelte a kábeltelevízió-társaságot, hogy közzétegyék a feladó adatait, és kiderült, hogy a vádlott volt a bejegyzések feladója.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

A bíróság először is elismerte, hogy a felperes már a bejegyzés 1 előtt is közzétette arcát és foglalkozását a blogon, és a valódi neve is kereshető volt más közösségi hálózati oldalakon. Ezért, ha valaki, aki ismer némi információt a felperes tulajdonságairól, megnézi a bejegyzéseket, és általános olvasói figyelemmel és értelmezéssel értelmezi őket, akkor még akkor is, ha a személyt “B” vagy más gúnynevekkel azonosítja, ezeket a neveket úgy kell értelmezni, hogy a blog szerzőjére, a felperesre utalnak.
Tokyo District Court, 2019. január 15. ítélet

Ezután, miután elismerte az azonosíthatóságot, a bíróság mindegyik, a vádlott által közzétett 7 bejegyzés jogellenességét ítélte meg. Milyen sértő megjegyzések tekinthetők “a megtiszteltetés érzésének megsértésének”, és melyek “nem sértik túlzottan a felperes megtiszteltetés érzését a társadalmi normák szerint”, ezek mind hasznosak lehetnek.

https://monolith.law/reputation/defamation-privacy-infringement-identifiability[ja]

Bejegyzés 1: “Ostobaság”, “Ostoba nő”, stb.

A blogbejegyzésre utalva, hogy “az ostobaság mértéke miatt azt gondoltam, hogy ez csak egy álom (képzelet)”, ez a megjegyzés csupán a vádlott véleményét fejezi ki a blogról, és nem tekintjük úgy, hogy ez megsértené a felperes becsületérzetét a társadalmi normák által elfogadott határokon túl.

Másrészt, a “Ostoba nő” kifejezés, amely a felperest “ostobának” minősíti, a felperes személyiségét magát kritizálja, és mivel B személye a felperesként azonosítható, úgy ítéltük meg, hogy ez meghaladja a társadalmi normák által elfogadott határokat, és sérti a felperes becsületérzetét.

Bejegyzés 2: “Csúnya” és hasonlók

Az a kifejezés, amely a felperest “csúnyának” nevezi, és továbbá utal arra, hogy a felperes és annak párja iránt “undort” érez, túllépi a társadalmi normákat, és sérti a felperes becsületérzését – ezt a bíróság elismerte.

Bejegyzés 3: “Csúnya kis szegény” és hasonlók

Az alperes a felperes szerelmi partnerét “csak fiatal, csúnya kis szegény”-ként említette, és a felperesnek ezzel a partnerrel való kapcsolatát “szánalmas”-nak nevezte. Ez a kifejezés a felperes partnerét gúnyolja, nem pedig a felperest magát sérti. Továbbá, nem mondható el, hogy az, hogy valaki ilyen személlyel van kapcsolatban, általánosságban befolyásolja az ember személyiségének értékelését. A “szánalmas” kifejezés sem tekinthető mérsékeltnek, de ha a 3. bejegyzést egészében nézzük, ez nem haladja meg a felperes viselkedésével kapcsolatos vélemény kifejezését, és nem tekinthető a társadalmi normákat meghaladónak. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy a 3. bejegyzés nem alkot jogsértő cselekményt a felperes ellen.

4. bejegyzés: “Csúnya” és hasonlók

A “csúnya” szóval szinonimaként értelmezhető “csúf” szót négy alkalommal használták, és a bejegyzésben olyan kijelentések szerepeltek, mint “Még a retusált képek is csúnyák, mi a fene ez? lol”. Ezzel azt sugallták, hogy még a normális esetben jól kinéző, retusált képek is csúnyák. Továbbá, a kijelentés végén a “lol” jelet használták, ami nevetést jelent, és ezzel rágalmazták a felperest. Tekintettel arra, hogy a felperes neve a Facebookon névkereséssel azonosítható volt a korábbi bejegyzések alapján, és a felperes arcképe is szerepelt a blogban, ezek a megjegyzések túllépték a társadalmi normák által elfogadhatónak tartott határokat, és rágalmazták a felperest. Megállapítottuk, hogy ezek a megjegyzések sértették a felperes becsületérzését.

Bejegyzés 5: “Csúnya” és hasonlók

Az a rész, ahol a felperest “csúnyának” nevezik, túllépi a társadalmi elfogadhatóság határait, és sértőnek tekinthető a felperes személye iránt, ezért megállapítottuk, hogy sérti a felperes becsületét. Másrészt, ahol a felperest “szánalmasnak” nevezik, például “Szánalmas… tényleg. Minden nap szenvedni látszik”, ez nem sérti konkrétan a felperes kinézetét vagy hasonlóit, hanem a vádlott feltételezését fejezi ki, ezért nem mondható, hogy túllépi a társadalmi elfogadhatóság határait, és sérti a felperes becsületét.

Bejegyzés 6: “Könnyelmű” és egyéb

Az alperes azzal vádolta a felperest, hogy “könnyelműen beenged otthonába rövid, csúnya embereket”, majd hozzátette, hogy “ha nem javítja ki könnyelmű viselkedését, nincs jövője a csúnya nőknek”. A “könnyelmű” szó használata, valamint a későbbi szövegkörnyezetben a “könnyelmű” szó szexuális viszonyra utaló használata alapján arra következtethetünk, hogy a bejegyzés célja a szexuális kapcsolatokra való utalás volt. Ezért a Bejegyzés 6 azt sugallja, hogy a felperes könnyelműen létesít szexuális kapcsolatokat, és csúnya megjelenésű. Ez meghaladja a társadalmi normákat, és sérti a felperes becsületét, ezért ezt a bejegyzést megsértőnek ítéltük.

Bejegyzés 7: Az arc kontúrjairól – “Krumpliszerű” és hasonlók

Az alperes azt állította, hogy a felperes arcának körvonala “krumpliszerű”, és hogy “bármilyen nagyok is az arc részei, ha a kontúr nem rendezett, akkor mindenképpen csúnyának tűnik”. Ezekkel a megjegyzésekkel a felperes kinézetének konkrét jellemzőit emelte ki, és “csúnyának” minősítette a felperest. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ezek a megjegyzések meghaladják a társadalmi normák által elfogadhatónak tartott határokat, és sértik a felperes becsületérzését, ezért jogellenes cselekménynek minősülnek a felperessel szemben.

Bírósági ítélet

A Tokiói Kerületi Bíróság (Tokyo District Court) megállapította, hogy az érintett bejegyzések többször is megjelentek az 5ch nevű, bárki számára hozzáférhető, anonim internetes fórumon, ahol az alperes többször is csúnyának nevezte a felperest, és a kinézetét gúnyolta. Továbbá, az alperes lekicsinylően beszélt a felperes párjáról, majd a felperest “könnyűvérűnek” bélyegezte. Figyelembe véve az alperes bejegyzéseinek számát, a bejegyzések tartalmát és minden egyéb körülményt, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes által elszenvedett becsületi sérelem miatti lelki fájdalomért járó kártérítés összege 200 000 jen (kb. 500 000 forint).

A felperes 1 260 200 jen (kb. 3 150 000 forint) összegű kártérítést kért a felhasználói adatok közzétételével kapcsolatos költségekre. Ebből a bíróság az alperes jogellenes cselekménye és a felperes kára közötti ok-okozati összefüggés alapján (azaz a 3. bejegyzést kivéve a 6/7 részét) 859 373 jen (kb. 2 150 000 forint) összeget, valamint 100 000 jen (kb. 250 000 forint) ügyvédi költséget ítélt meg, összesen 1 159 373 jen (kb. 2 900 000 forint) összegben.

A becsületsértésért járó kártérítés gyakran alacsonyabb, mint amennyivel a sértett elégedett lenne, a becsületi érzések megsértéséért járó kártérítés pedig még ennél is alacsonyabb lehet.

Lehet, hogy a peres felet nem elégítette ki a bíróság döntése, de legalább meg tudta állítani a sértő megjegyzéseket, amelyek ha tovább folytatódnak, még rosszabbak lettek volna. Az alperes által fizetendő 1 159 373 jen (kb. 2 900 000 forint) kártérítési összeg elegendő lehet arra, hogy az alperest megbánásra késztesse.

https://monolith.law/reputation/calculation-method-of-compensation-for-damages[ja]

Összefoglalás

Ismétlem, itt csak alsóbb bíróságok ítéleteit soroltam fel. Ennek ellenére, konkrétan milyen sértések minősülnek “elfogadhatatlannak”, és hogy az egyes sértéseket hogyan ítélik meg, remélhetőleg hasznos információ lehet.

Ha Ön állandóan sértések, gyalázkodások, rágalmazások célpontja, és szeretné tudni, hogy lehetséges-e beperelni a megsértőt rágalmazásért, vagy ha a rágalmazás nem állapítható meg, akkor sérti-e a becsületérzését, forduljon tapasztalt ügyvédhez.