Szerzői jogi megsértés-e, ha valaki más tweetjét screenshotolja a Twitteren?
Az elmúlt években a Twitteren nem csak átlagemberek, hanem közszereplők, intézmények, hírességek és influenszerek is kifejezik véleményüket, így a platform egyre nagyobb jelentőséggel bír, mint a saját nézőpontunk közvetítésének eszköze.
Ezekben a vitákban elengedhetetlen, hogy mások hozzászólásait “idézzük”, hogy kijavítsuk őket, vagy új ismereteket adjunk hozzájuk, és ezzel kifejezzük a saját véleményünket.
A Twitteren gyakran látható, hogy a felhasználók mások tweetjeit képernyőképként (screenshot) rögzítik, és ezt a képet csatolják idézetként, vagy másolják a másik tweetjének szövegét, és ezt beépítik a saját tweetjükbe.
De vajon ezek az idézési módszerek nem ütköznek-e a szerzői jogi törvénybe? Megmagyarázzuk, mire kell figyelni a Twitteren történő jogi idézéssel kapcsolatban.
Twitteren történő idézés három módja
Amikor Twitteren idézéssel posztolsz, általában a következő három módszert használják:
- Posztolás közben idézheted a másik felhasználó tweetjét az „Idézett tweet” hivatalos funkcióval
- Lehetőség van arra is, hogy képernyőképet készíts a másik felhasználó tweetjéről, majd ezt a képet csatolva idézéssel posztolj
- A másik felhasználó tweetjének egy részét másolhatod és beillesztheted, majd kézzel idézéssel posztolhatsz
Az első idézési módszer a Twitter hivatalos funkciója, amelyet a szerzői jogi törvények is problémamentesen lehetővé tesznek.
Ebben a cikkben a második és harmadik idézési módszer szerzői jogi kérdéseit fogjuk megvizsgálni.
A mások tweetjeinek képernyőképével történő idézése és a szerzői jogok viszonya
A képernyőképekkel történő idézés lehetővé teszi, hogy megosszuk más felhasználók eredeti tweetjeit széles körben, miközben kifejezhetjük saját véleményünket is, ezért gyakran előfordul a Twitteren.
Viszont, az eredeti tweetek képernyőképének önkényes idézése szerzői jogi szempontból problémás lehet.
Továbbá, ha a képernyőképpel történő idézés szerzői jogot sért, az idézett tweetet a “Szerzői jogi irányelvek” alapján törölhetik.
Ezenkívül, bizonyos esetekben kártérítési igényekkel is szembe kell néznie.
Ahhoz, hogy eldöntsük, a képernyőképpel történő idézés sérti-e a szerzői jogokat, a következő két pontot kell mérlegelnünk:
- Az eredeti tweet “szerzői műnek” minősül-e.
- Az eredeti tweet idézése elfogadható idézésnek tekinthető-e.
Az alábbiakban részletesen kifejtjük az 1. és 2. pontot.
A felperes (az idézett cselekményt elszenvedő fél) tweetje “szerzői mű”?
A szerzői jogi törvény a “szerzői művekkel” kapcsolatos jogszabály, és ha valami “szerzői mű”, akkor azt a szerzői jog védi. Ezért, hogy az idézési cselekmény megsértse a szerzői jogot, először is szükséges, hogy az eredeti tweet “szerzői mű” legyen.
Ugyanakkor, nem minden mű válik automatikusan “szerzői művé” és nem minden művet védi a szerzői jog. Ahhoz, hogy valamit “szerzői műként” elismerjenek, szükséges, hogy “kreatív, egyéni kifejezésmódot” tartalmazzon.
A tweetek esetében, a 140 karakteres korlát miatt, a kifejezések gyakran rövidek és tömörek. Ezért, ha a tweetben használt kifejezésmód olyan, amit bárki használhat, és amely közönséges és mindennapos, akkor nem tekintjük, hogy a tweetet küldő személy egyénisége megnyilvánult, és nem tekintjük a tweetet “szerzői műnek”.
Másrészről, ha a karakterkorlát ellenére a tweetet küldő személy valamilyen kreatív ötletet alkalmazott a szándékának közvetítésére, és ez a kifejezésmód tükrözi az egyéniségét, akkor azt “szerzői műnek” tekintjük.
És ha az eredeti tweet “szerzői mű”, akkor az idézési cselekmény megsértheti a másolási jogot vagy a nyilvános közvetítési jogot.
Korábban már számos döntés született arról, hogy mi számít “szerzői műnek”, és ezeket a bírói döntéseket is figyelembe kell venni, amikor azt vizsgáljuk, hogy az eredeti tweet “szerzői mű”-e. Kérjük, olvassa el az alábbi cikket is.
Kapcsolódó cikk: Szerzői jogi megsértés-e a rövid nyelvi kifejezések, mint a szlogenek és címek másolása?[ja]
Az adott cselekmény elfogadható „idézetnek” minősül-e
Még ha az eredeti tweet szerzői jogi műnek is számít, a szerzői jogi törvény értelmében bizonyos idézeti cselekmények jogosnak tekinthetők, és nem minősülnek szerzői jogi jogsértésnek.
A szerzői jogi törvény szerinti idézés feltételei a következők:
- A mű már nyilvánosságra került (közzétételi követelmény)
- Idézették (idézési követelmény)
- Megfelel a tisztességes gyakorlatnak (tisztességes gyakorlati követelmény)
- Megfelelő határokon belül marad (megfelelő határok követelménye)
Az eredeti tweet már „közzétették” a Twitteren, és ezt „idézték” képernyőkép (screenshot) formájában, tehát a közzétételi és az idézési követelmény nem kérdéses.
Ezért a következőkben részletesen ismertetjük a tisztességes gyakorlati követelményt és a megfelelő határok követelményét.
Megjegyzendő, hogy ezekről a követelményekről részletesen tájékozódhat az alábbi cikkben.
Kapcsolódó cikk: Mi az idézés a szerzői jogi törvény szerint? A jogos végrehajtás 4 követelményének ismertetése[ja]
Összhangban van-e a „tisztességes gyakorlat”-tal a képernyőképekkel történő idézés?
Először is, meg kell vizsgálnunk, hogy a képernyőképekkel (screenshotokkal) történő idézés összhangban van-e a „tisztességes gyakorlat”-tal.
Ez a „tisztességes gyakorlat” tartalma változhat a mű típusától, az iparágtól és a kortól függően. Ebben az esetben hasznos lehet megnézni, hogy a Twitter vállalat felhasználási feltételei szerint milyen idézési tevékenységek engedélyezettek.
A Twitter vállalat a következő felhasználási feltételeket teszi közzé:
4. A szolgáltatás használata
Twitter szolgáltatás felhasználási feltételei
(részlet)
A felhasználóknak, ha a szolgáltatás vagy a szolgáltatásban található tartalmak másolását, módosítását, ezen alapuló másodlagos művek létrehozását, terjesztését, értékesítését, átadását, nyilvános kiállítását, nyilvános előadását, továbbítását, vagy más formában történő felhasználását kívánják, a Twitter szolgáltatás, a jelen feltételek vagy (szerk. megj.: a fejlesztői felhasználási feltételek) által meghatározott feltételek szerint engedélyezett esetek kivételével, a cég által biztosított interfészt és eljárásokat kell használniuk.
Ezekből a felhasználási feltételekből kiolvasható, hogy „ha valaki más tweetjére hivatkozva végez megjegyzéseket, a Twitter hivatalos interfészét és eljárásait kell követnie”.
Ezért a képernyőképekkel történő idézés, amely a felhasználási feltételek szerint nem engedélyezett, valószínűleg nem felel meg a „tisztességes gyakorlat”-nak.
Valójában, a később bemutatásra kerülő bírósági ítéletben, ezt a szempontot hangsúlyosan figyelembe vették.
Az idézetek “megfelelő mértékűek” a fő- és alárendelt viszony figyelembevételével?
Szükség van arra, hogy megvizsgáljuk, vajon a képernyőképek (screenshotok) idézetei “megfelelő mértékűek”-e vagy sem.
Amikor azt vizsgáljuk, hogy valami “megfelelő mértékű”-e, figyelembe kell vennünk, hogy mennyire szükséges az idézet a saját nézőpontunk kifejtéséhez, és hogy a társadalmi normák szerinti ésszerű határokon belül marad-e.
Ha valaki más szerzői jogvédelem alatt álló művét használja fel, az idéző fél a fő, az idézett fél pedig az alárendelt (“fő- és alárendelt viszony”). Az olyan túlzott vagy felesleges idézetek, amelyek nem ismerik el ezt a viszonyt, nem tekinthetők “megfelelő mértékűnek”.
Ezért, hogy a képernyőképek (screenshotok) idézetei “megfelelő mértékűek”-e vagy sem, azt kell vizsgálnunk, hogy
- mi az idézet célja,
- milyen arányban foglalja el a képernyőkép (screenshot) a tweetet,
- milyen tartalmú a tweet, amit idéztünk.
Ezek alapján,
ha a fő- és alárendelt viszonyt nem ismerik el, akkor lehetséges, hogy az idézetet nem tekintik “megfelelő mértékűnek”.
A képernyőkép-tweetek “szerzői jogi megsértésnek” minősültek egy ítélet szerint
Van olyan bírói döntés, amely szerint a szerzői jogot megsérti, ha valaki az eredeti tweet képernyőképét (screenshot) csatolja és idézi.
Az ítéletben vitatott kérdések közé tartozott, hogy az eredeti tweet “szerzői jogi műnek” minősül-e, a képernyőkép (screenshot) idézése megfelel-e a “tisztességes gyakorlatnak”, és a “jogos határokon” belül marad-e.
Elsőként, az eredeti tweet “szerzői jogi műnek” minősül-e, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a karakterkorlátozások között látható a szöveg szerkezetében alkalmazott kreativitás, és az alkotó személyisége megjelenik a kifejezésekben, ezért “szerzői jogi műnek” minősül. Az alábbiakban idézzük a döntés egy részét.
“A 140 karakteres korlátozás ellenére a felperesnek a per indítása ellenére nem látszik aggodalom, és a ‘Te’, ‘Kint’, ‘Idióta’, ‘Megérdemelted’ kifejezéseket ritmikusan használja, hogy kigúnyolja a bizonyos felhasználók helyzetét, amelyben látható a felperes, mint szerző kreativitása, és a kifejezésekben is megjelenik a felperes, mint szerző személyisége.”
Tokiói Kerületi Bíróság, Reiwa 3 év (2021), december 10., Ginmoku 880, 69. oldal
Másodszor, a “tisztességes gyakorlatnak” megfelel-e, a bíróság hangsúlyozta, hogy a Twitter felhasználási feltételei nem engedélyezik a képernyőkép (screenshot) idézést, és ezért úgy ítélte meg, hogy nem felel meg a “tisztességes gyakorlatnak”.
“A Twitter feltételei előírják, hogy a Twitter tartalmának másolásakor, módosításakor, vagy ezen alapuló másodlagos szerzői művek létrehozásakor, terjesztésekor stb., a Twitter által biztosított interfészt és eljárást kell használni, és a Twitternek van egy idézett tweet módszere, amit elfogadhatónak tartanak. Ebből következően, a jelen bejegyzések a fenti feltételek ellenére a fenti eljárást nem használva, a képernyőkép módszerrel másolták a felperes bejegyzéseit és közzétették a Twitteren. Ezért a jelen bejegyzéseket a fenti feltételek megsértésének kell tekinteni, és nem lehet elfogadni, hogy a felperes bejegyzéseinek idézése és felhasználása a jelen bejegyzésekben megfelel a tisztességes gyakorlatnak.”
Tokiói Kerületi Bíróság, Reiwa 3 év (2021), december 10., Ginmoku 880, 69. oldal
Végül, a “jogos határokon” belül marad-e, a bíróság összehasonlította az idézett tweetet és a csatolt képernyőkép (screenshot) képet, és megállapította, hogy a képernyőkép (screenshot) kép nyilvánvalóan a fő részt alkotja, ezért úgy ítélte meg, hogy nem marad a “jogos határokon” belül.
“Ha összehasonlítjuk a jelen bejegyzéseket és a felperes bejegyzéseinek képernyőkép képeit, akkor a képernyőkép képek mind mennyiségileg, mind minőségileg nyilvánvalóan a fő részt alkotják, ezért nem lehet elfogadni, hogy ezeket idézni a idézés céljából jogos határokon belül van.”
Tokiói Kerületi Bíróság, Reiwa 3 év (2021), december 10., Ginmoku 880, 69. oldal
Minden képernyőkép-készítési idézet illegális?
A Tokiói Kerületi Bíróság Reiwa 3. év (2021) december 10-i ítélete alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy “a képernyőkép-készítési idézetek mindig illegálisak, mivel alapvetően szabálytalanságot jelentenek”.
Ugyanakkor a gyakorlatban a képernyőkép-készítési idézetek (screenshotok) gyakran előfordulnak a Twitteren, és többek között az előnyeik közé tartozik, hogy képesek terjeszteni a saját nézeteiket, függetlenül attól, hogy az eredeti tweet törölve lett-e vagy sem.
Ezért nem egyértelmű, hogy a jelen ítéletben különösen hangsúlyozott felhasználási feltételek alapján a “tisztességes gyakorlatnak” megfelelő döntés a jövőben is meghozható-e.
Továbbá, a jelen ítéletben a képernyőkép (screenshot) képét úgy ítélték meg, hogy az alkotja a fő részét.
Ezért nem egyértelmű, hogy a jelen üggyel ellentétben azokban az esetekben, ahol a fő-alárendelt viszonyt elismerik, a felhasználási feltételek szerint nem engedélyezett idézeti cselekményeket egyöntetűen “tisztességes gyakorlatnak” megfelelőnek ítélik-e.
Ezért jelenleg viszonylag magas a valószínűsége annak, hogy a képernyőkép-készítési idézeteket illegálisnak ítélik, de szükséges lehet figyelembe venni a jövőbeli trendeket is.
Megjegyzendő, hogy az eredeti tweetben előfordulhat, hogy “idézés tilos” vagy hasonló megjegyzés szerepel. Azonban ilyen megjegyzésnek nincs jogi jelentősége, amely befolyásolná az idézés jogszerűségét.
Ezért, még ha a szerzői jog tulajdonosa tiltja az idézést, amennyiben a szerzői jogi törvény szerinti “idézést” elismerik, az idézési cselekmény jogszerű lesz.
Az úgynevezett “copy-paste” (vagy “tweetlopás”) tekinthető-e szerzői jogi szabálysértésnek?
A “copy-paste” vagy “tweetlopás” kifejezések arra utalnak, amikor valaki másik személy tweetjét szó szerint lemásolja, és saját tweetjeként teszi közzé.
Ahhoz, hogy megállapítsuk, vajon ez a tevékenység szerzői jogi szabálysértésnek minősül-e, meg kell vizsgálnunk két dolgot, hasonlóan a képernyőkép (screenshot) idézéséhez: az eredeti tweet tekinthető-e “szerzői műnek”, és elfogadható-e tisztességes idézetként.
A “tweetlopás” esetében különösen gyakori, hogy az eredeti tweet tartalmát szó szerint lemásolva és közzé téve a felhasználók azt a benyomást keltik, mintha ők maguk írták volna az eredeti tweetet.
Ebben az esetben aligha tekinthető a tevékenység tisztességes idézetnek.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy valaki lemásolja az eredeti tweetet, de hozzáteszi a saját véleményét vagy észrevételeit, így egyértelműen idézetként jelenik meg a közzététel.
Az azonban fontos, hogy jelenleg a Twitter felhasználási feltételei nem engedélyezik az idézést “copy-paste” módszerrel, így ez a fajta idézési forma is jogellenesnek minősülhet.
A retweetelés önmagában is sérti a szerzői jogot
A retweetelés azt jelenti, hogy mások tweetjeit újra közzétesszük, hogy terjedjenek.
Ez a retweetelés, amely nem azonos az idézéssel, lehetővé teszi, hogy a felhasználók a mások által tett tweeteket saját nézeteik hozzáadása nélkül megosszák másokkal.
Például, ha retweetelünk egy tweetet, amely tartalmaz egy képernyőképet (screenshot), mint ahogy már korábban is említettük, ez az idézés megsértheti a szerzői jogot.
De vajon a retweetelő is megsérti-e a szerzői jogot?
Először is, még ha retweetelünk is egy tweetet, amely tartalmaz egy képernyőképet (screenshot), a képernyőképet közzétevő továbbra is a retweetelt tweet szerzője.
Ezért, ha a retweetelő nem másolja le vagy nem teszi közzé a Twitteren az eredeti tweetet, nem mondható, hogy megsérti a szerzői jogot, mint például a reprodukciós jogot vagy a nyilvános közvetítési jogot.
Ugyanakkor, az eredeti tweet szerzőjének, a szerzői jogtól függetlenül, joga van arra, hogy a műveinek nyilvánosságra hozatalakor a szerző nevét megjelenítse (név megjelenítési jog).
Ezért, ha a retweetelés során a képernyőképet (screenshot) terjesztjük, és csak a tweet szövegét képezzük le, anélkül, hogy látható lenne, ki tette közzé az eredeti tweetet, a retweetelő is megsértheti ezt a név megjelenítési jogot.
A bírósági ítéletek között van olyan, amely elismeri, hogy a retweetelés megsérti a név megjelenítési jogot, ha a retweetelés során a fotó képe levágásra kerül, és az eredetileg a fotón feltüntetett szerző neve eltűnik.
Bár ez a fotóművekre vonatkozó ítélet, és az esetek eltérnek, a tweet szövegének idézése esetén is hasznos lehet.
Az alábbiakban idézünk egy részletet.
A kérdéses fénykép sarkában a szerző nevét tüntették fel, de a retweetelők a retweeteléssel a link képadatait küldték el, így a kép levágásra került, és a szerző neve nem jelenik meg. Emellett a retweetelők nem tüntették fel a fénykép szerzőjének nevét a weboldalon, ahol a képet megjelenítették. Tehát a retweetelők a retweeteléssel megsértették a név megjelenítési jogot.
Legfelsőbb Bíróság ítélete, Reiwa 2 év (2020) július 21., 74. kötet, 4. szám, 1407. oldal
Összefoglalás: Az internetes szerzői jogi jogsértésekkel kapcsolatban forduljon ügyvédhez
A Twitteren történő idézés módjával kapcsolatban jelenleg úgy tűnik, hogy ha nem a hivatalos „Idézett tweet” funkciót használjuk, akkor fennáll a szerzői jogok megsértésének lehetősége.
Ezenkívül magyarázatot adtunk arra is, hogy milyen esetekben kell figyelni a szerzői jogi törvényekre, még akkor is, ha csak egyszerűen retweetelünk.
Az általunk bemutatott idézési módszerek a Twitter felhasználók számára mindennaposak, és könnyen előfordulhat, hogy gondatlanul alkalmazzák őket.
Ugyanakkor, ha a szerzői jogi törvények szerint törvénytelennek minősül, akkor előfordulhat, hogy kártérítési felelősséget is vállalnia kell, ezért nagyon fontos a kellő óvatosság.
Ha konkrét problémával kapcsolatban szeretne tanácsot kapni, kérjük, forduljon bizalommal szakértő ügyvédhez.
Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről
A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai szinten rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években az interneten terjedő hírnév károsító és rágalmazó információk “digitális tetoválásként” komoly károkat okoznak. Irodánkban megoldásokat kínálunk a “digitális tetoválás” elleni védekezésre. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
Category: Internet
