Milyen szerződéses kockázatokat rejt az AI vállalati bevezetése? A válságok megelőzése érdekében: Az "ellenőrző lista", amelyet a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium állított össze, magyarázattal
Az utóbbi években az AI (mesterséges intelligencia) bevezetése előretört a vállalati szférában. Azonban az AI használata és fejlesztése egyedi kockázatokkal és jogi kihívásokkal jár, amelyek eltérnek a hagyományos rendszerektől.
Ezt a helyzetet figyelembe véve a Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (Reiwa 7. év [2025]) februárjában kidolgozta és közzétette az “AI használatára és fejlesztésére vonatkozó szerződési ellenőrző listát”. Ez az ellenőrző lista úgy van kialakítva, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a különböző vállalatoknak az AI szolgáltatások szerződéseinek és használatának feltételeinek rendezésében és ellenőrzésében.
Ebben a cikkben az “AI használatára és fejlesztésére vonatkozó szerződési ellenőrző lista” alapján bemutatjuk, hogyan kell típusokba sorolni az AI-szerződéseket, és milyen szempontokat kell figyelembe venni a szerződéskötés során, valamint azt, hogy hogyan lehet hatékonyan alkalmazni az AI-t az üzleti életben.
Az AI használatával és fejlesztésével kapcsolatos szerződési ellenőrző lista célja az AI-al kapcsolatos szolgáltatások
Az „AI használatával és fejlesztésével kapcsolatos szerződési ellenőrző lista” széles körű AI-al kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozik, beleértve a generatív AI-t is, és nem korlátozódik különleges iparágakra vagy AI technológiákra.
Az ellenőrző listán a szolgáltatások nyújtásával és használatával kapcsolatos gyakorlati kérdéseket rendszerezetten tárgyaljuk, az „input” és „output” két szempontjából. Ez lehetővé teszi az AI szolgáltatások teljes életciklusán átívelő szempontok átfogó megvizsgálását, miközben segít a feleknek az őket érintő tételek könnyű kiválasztásában.
Az „AI használatával és fejlesztésével kapcsolatos szerződési ellenőrző lista” inputjai és outputjai
Az ellenőrző lista az AI-szolgáltatások két fázisára épül:
【Input】
Az AI-szolgáltatások kialakításához, tanításához és működtetéséhez szükséges információkra, adatokra, specifikációkra és feltételekre utal. Ide tartoznak például a tanítási adatok, algoritmusok, üzleti szabályok, rendszerfeltételek. Ha ezek az inputok hiányosak vagy nem megfelelőek, az közvetlenül befolyásolhatja az AI teljesítményét és az output megbízhatóságát, ezért fontos szempontokat kell figyelembe venni.
【Output】
Az AI által feldolgozott, következtetett vagy előállított eredményekre, valamint arra vonatkozik, hogy ezeket az eredményeket hogyan kezeljük, használjuk vagy teszünk közzé. Ide tartoznak például a generált szövegek és képek, a következtetések, a döntések alapjai, a külső nyújtás hatóköre, a felelősség helye.
Az AI outputjainak ellenőrzése során figyelembe kell venni a pontosságot, átláthatóságot és a jogi kockázatokat. Az „AI használatával és fejlesztésével kapcsolatos szerződési ellenőrző lista” mind az input (előzetes információk nyújtása), mind az output (az AI eredményei és azok kezelése) szempontjából rendezve tartalmazza a szerződéses gyakorlat szempontjából fontos kérdéseket.
A felek meghatározása
Az AI-val kapcsolatos szerződésekben az „AI fejlesztője”, az „AI szolgáltatója” és az „AI felhasználója” kifejezések jelentése változhat az AI szolgáltatás típusától függően.
Tegyük fel például, hogy egy általános célú AI szolgáltatást egy adott vállalat számára finomhangolnak és vezetnek be (lásd a következő bekezdést a 【Típus 2: Egyedi】 esetére). Ebben az esetben egy olyan szolgáltatást képzelhetünk el, amely magában foglalja egy másik cég által nyújtott általános célú AI szolgáltatás integrálását, majd az ügyfél vállalat igényeihez való igazítást (testreszabást).
Ilyenkor a testreszabási szolgáltatást nyújtó vállalkozás B az AI felhasználó vállalkozás A-val (az AI felhasználó) való kapcsolatban (lásd az alábbi ábrát ①) az „AI szolgáltatás szolgáltatója (vendor)” szerepét tölti be.
Másrészről, az alapul szolgáló általános célú AI-t nyújtó vállalkozás C (az AI fejlesztője és szolgáltatója) esetében (lásd az alábbi ábrát ②), a vállalkozás B az AI szolgáltatás felhasználója (felhasználó) szerepét tölti be.
Mivel egy vállalkozás szerepe és felelőssége változhat a kapcsolatban álló felek függvényében, ezért a szerződéskötéskor fontos, hogy minden fél szerepét és felelősségi körét egyértelműen tisztázzák.
Forrás: 経済産業省｜AI használatával és fejlesztésével kapcsolatos szerződési ellenőrző lista[ja]
Az AI használatával és fejlesztésével kapcsolatos szerződési ellenőrző lista típusai Japánban
Ebben az ellenőrző listában az AI-kapcsolatos szolgáltatások szerződéseit három jellemző szerződéstípusba soroljuk, hogy a szerződő felek könnyebben megérthessék a saját helyzetükre és céljaikra vonatkozó ellenőrzési szempontokat.
Minden szerződéstípusnak megvannak a maga jellemző vitapontjai és kockázatai, és fontos, hogy az AI bevezetésének céljaihoz és a szolgáltatás nyújtásának módjához megfelelően azonosítsuk a megfelelő típust.
Íme egy részletes bemutató a három szerződéstípusról:
1. típus: Általános szolgáltatási típusú felhasználás
Ez a típus általában olyan szerződési formát jelent, ahol a felhasználók egy már kész és közzétett AI szolgáltatást használnak fel változtatás nélkül.
Egy tipikus példa lehet, ha valaki olyan generatív AI szolgáltatásokat használ, mint a ChatGPT vagy a képgeneráló AI-k (például a DALL·E, Stable Diffusion), amelyeket a weben keresztül érhetnek el.
Ezeknél a szolgáltatásoknál általában elvárás, hogy a felhasználók elfogadják a szolgáltató által előre meghatározott felhasználási feltételeket és szolgáltatási kikötéseket. A felhasználók számára szinte lehetetlen a szerződési feltételek tárgyalása vagy módosítása.
A ellenőrző listán a fő kérdés az, hogy a felhasználók hogyan értik meg és ismerik fel a kockázatokat, amikor előre meghatározott feltételek mellett veszik igénybe az AI szolgáltatásokat.
2. típus: Személyre szabott megoldások
Ez a típus olyan szerződési forma, ahol az AI-szolgáltató által birtokolt meglévő modelleket és technológiákat a felhasználó vállalat igényeinek megfelelően szabják személyre.
Például, egy olyan eset, ahol a felhasználó hozzáadja saját adatait vagy szabályait a szolgáltató AI-modelljéhez további tanulás céljából, vagy a rendszer egy részét módosítja vagy átalakítja. Képzeljünk el egy olyan helyzetet, ahol egy vállalat belsőleg fejleszt és vezet be egy marketing célú chatbotot. Egy általános célú generatív AI-t úgy finomhangolnak, hogy beolvassa a vállalat termékadatbázisát és tanulja a vásárlók kérdéseit, lehetővé téve a vállalatra szabott válaszokat.
Ilyen szerződéseknél a szolgáltató által kifejlesztett eredeti technológiát és know-how-t felhasználva, a felhasználó egyedi igényeit kielégítő módon kerülnek nyújtásra a szolgáltatások. A ellenőrző listán a személyre szabott részekkel kapcsolatos szellemi tulajdonjogok tulajdonjoga, az újrafelhasználhatóság lehetősége, valamint a felelősség megosztása szerepelnek a fő megfontolandó tényezők között.
Továbbá, a személyre szabás tartalmától függően a végeredmény jellege vagy a szerződés típusa megváltozhat, ezért fontos, hogy mindkét fél szerepét, valamint a be- és kimeneteket egyértelműen meghatározzák.
Típus 3: Új fejlesztés
Ez a típus azt a szerződési formát jelenti, amikor a felhasználó teljesen új AI rendszer fejlesztését bízza meg az AI szolgáltatóval. Általában “teljesen új fejlesztésnek” is nevezik, és a felhasználó üzleti tevékenységének és igényeinek megfelelő, egyedülálló AI modelleket és rendszereket épít fel az alapoktól.
Ebben az esetben a tanuláshoz szükséges adatokat és specifikációkat gyakran a felhasználó biztosítja, és a fejlesztés tárgyát képező AI modellek vagy termékek a felhasználó egyedi követelményei alapján kerülnek megtervezésre.
Emiatt a szerződésben a következő pontok kiemelten fontosak:
- A termékek hatókörének és tartalmának tisztázása
- A pontosság és teljesítmény célkitűzéseinek meghatározása
- A tanuláshoz szükséges adatok biztosítása és kezelése
- A szellemi tulajdonjogok és a termékek tulajdonjogának meghatározása
- A karbantartás és frissítések felelősségmegosztása
Ez a típus nagyon fontos, hogy a szolgáltató és a felhasználó közötti tervezés és specifikációk összehangolása megtörténjen, ezért a ellenőrző listán részletes megfontolást igényel.
Lássuk most ismét az alábbi ábrát használva a bemenetek és kimenetek konkrét példáit.
Ellenőrző lista: Az inputok
Az inputok, ahogy korábban említettük, az AI-nak megadott tartalmat jelentik. Konkrét példák közé tartoznak a tanulási adatok, algoritmusok és promptok (az AI számára adott utasítások, parancsok).
Az AI-szolgáltatásoknál az inputok nélkülözhetetlenek. Ezek hiányában a szolgáltatók nem tudják előrehaladni az AI tervezésével, tanításával és következtetési folyamataival. Tehát milyen szempontokra kell figyelni az ilyen típusú inputok esetében?
A felhasználóktól a szolgáltatók felé irányuló input kezelése Japánban
Ezért fontos, hogy a felhasználók által a szolgáltatók számára biztosított információk (azaz inputok), mint például tanulási adatok, szabályok, specifikációk, és azok biztosításának kötelezettsége, valamint tartalma egyértelműen meghatározásra kerüljenek a szerződési feltételekben. Konkrétan a következőket kell tisztázni:
- Milyen inputokat biztosít a felhasználó
- Az inputok biztosításának időpontja, formátuma és minőségi követelményei
- Vannak-e meghatározott feltételek, amelyeknek az inputoknak meg kell felelniük a felhasználó által a szolgáltató felé (tartalom, mennyiség, részletesség és egyéb jellemzők tekintetében)
- A felhasználó által igénybe vett szolgáltatás céljait figyelembe véve, elfogadhatóak-e a fent említett feltételek
A beszállítótól harmadik félnek történő információátadás kezelése Japánban
Az AI szolgáltatások esetében a beszállítók az AI-t a felhasználóktól kapott bemenetek (például adatok vagy specifikációk) felhasználásával építik fel és nyújtják azt.
Azonban fontos, hogy szerződésben rögzítsük a bemenetek harmadik félnek történő továbbadásának vagy újrafelhasználásának lehetőségét és feltételeit, mivel előfordulhat, hogy a beszállító ezeket a harmadik feleknek is átadja vagy újrahasznosítja.
Különösen fontos ez, mivel a bemenetek tartalmazhatnak a felhasználó üzleti know-how-ját, titkos információkat, személyes adatokat vagy szellemi tulajdont, amelyek harmadik fél kezébe kerülve jelentős kockázatot jelenthetnek.
Ezért szükséges, hogy a szerződésben egyértelműen tisztázzuk a következő pontokat a külső átadás kapcsán:
- Képes-e a beszállító a felhasználótól kapott bemeneteket harmadik félnek átadni
- Ha a külső átadás megengedett, vannak-e korlátozások az átadás céljára, területére vagy céljára
- A felhasználó bemeneteiben szereplő szellemi tulajdonjogok vagy titkos információk kezelése
Ha aggodalmak merülnek fel a fenti három pont kapcsán, megfontolandó lehet olyan intézkedések, mint például „nem szükséges információk nem adhatók át” vagy „ha a bemenet harmadik félnek történő átadása nem elfogadható, akkor a szerződéskötést is meg kell fontolni”.
A beszállítók inputjainak kezelése
Az AI szolgáltatások esetében nem ritka, hogy a felhasználók által a beszállítóknak biztosított inputok (például tanulási adatok, üzleti szabályok, specifikációk stb.) tartalmaznak személyes adatokat, bizalmas információkat vagy szellemi tulajdont.
Ezért fontos, hogy tisztázzuk, milyen felelősséget vállal a beszállító az ilyen inputok kezeléséért és menedzsmentjéért.
Vajon milyen szempontokat kell figyelembe venni a szerződésben az inputok kezelésével kapcsolatban? Íme néhány példa:
(A kezelési kötelezettség megléte és szintje)
- Milyen kezelési kötelezettséget vállal a beszállító a felhasználótól kapott inputokért
- Ha a beszállító kezelési kötelezettséget vállal, milyen szintű menedzsmentet és intézkedéseket igényel ez
- Kérhet-e a felhasználó auditálást vagy információszolgáltatást a beszállító menedzsmentjéről
- A menedzsment rendszer megfelel-e a felhasználó szolgáltatás-használati céljainak
(Az inputok megőrzési ideje)
- Mennyi ideig tarthatja meg a beszállító az inputokat
- Milyen intézkedéseket tesz a beszállító a megőrzési időszak lejárta után
(A törlési kötelezettség)
- Köteles-e a beszállító törölni az inputokat a felhasználó kérésére vagy a szerződés lejárta után
- Köteles-e a beszállító igazolást kiállítani a törlés tényéről (törlési igazolás stb.)
- A törlési intézkedések megfelelnek-e a felhasználó üzleti céljainak
Amennyiben a személyes adatok megosztása is része a folyamatnak, figyelembe kell venni, hogy ha a beszállító saját célra használja fel vagy összeveti az adatokat, ez nem tekinthető megbízásnak, hanem harmadik félnek történő adattovábbításnak, ami az érintett személy hozzájárulását igényelheti.
Amikor a személyes adatok kezelése megbízás keretében történik, meg kell vizsgálni, hogy a beszállítóra ruházható-e elegendő felügyeleti jogkör a megbízás megfelelő kezeléséhez (ha a szint nem megfelelő, harmadik félnek történő adattovábbításként kell kezelni). Ezenkívül, ha a személyes adatok külföldre történő átadása is szóba jön, függetlenül attól, hogy a személyes adatvédelmi törvény szerinti “adattovábbítás” megtörténik-e vagy sem, szükség lehet az érintett személyes adatokkal kapcsolatos információk megosztására.
Amennyiben a személyes adatok megosztása szükséges, különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ha a beszállító által okozott személyes adatok szivárgása történik, a felhasználóra vonatkozó jelentési kötelezettségek merülhetnek fel a felügyeleti hatóságok felé.
A törlési kötelezettséggel kapcsolatban, ha a vonatkozó jogszabályok alapján a beszállítóra törlési kötelezettség vonatkozik, a szerződésen kívüli joggyakorlásként is kérhető a törlés.
Ellenőrző lista: Kimenetek
A kimenetek egyszerűen fogalmazva az AI által előállított eredményeket jelentik. Ezek általában szövegek vagy képek, de lehetnek programkódok, tervek vagy marketingstratégiák is, és a kimenetek formája is változatos. Magas szintű bizalmas információkat is tartalmazhatnak, ezért kezelésük során különös óvatosság szükséges.
Amikor a felhasználók kimeneteket osztanak meg külső felekkel
A generatív AI és egyéb AI-szolgáltatások használatával a felhasználók különféle kimeneteket (létrehozott szövegeket, képeket, következtetéseket stb.) kaphatnak.
Ezeket a kimeneteket nemcsak belső használatra, hanem ügyfeleknek, partnereknek vagy általános felhasználóknak történő megosztásra vagy nyilvánosságra hozatalra is fel lehet használni.
Azonban az AI által létrehozott kimenetek tartalmazhatnak pontatlan információkat, jogok megsértését vagy etikai problémákat. Fontos, hogy megfelelő irányítási rendszert és belső képzéseket hajtsunk végre annak érdekében, hogy ne történjen szándékolatlan harmadik fél részére történő adatszivárgás.
Ezért, amikor a felhasználók kimeneteket osztanak meg külső felekkel, a szerződéses megállapodások és a kockázatkezelés fontos szempontokká válnak. Ellenőrizze az alábbi pontokat:
- Lehetősége van-e a felhasználónak a kimenetek harmadik fél részére történő megosztására
- Ha a felhasználó megoszthatja a kimeneteket harmadik féllel, milyen feltételek vonatkoznak a megosztásra (címzettek, megosztás körülményei és egyéb feltételek). Szükséges-e feltüntetni, hogy az AI-szolgáltatások használatával jött létre, ha használati típusú szolgáltatásról van szó
- A felhasználó szolgáltatáshasználati céljai fényében elfogadhatóak-e a fenti feltételek
A szolgáltatótól a felhasználóhoz irányuló kimenetek (b−5−1)
Az AI-szolgáltatások használatával nyert kimenetek (létrehozott szövegek, képek, tervek, jelentések stb.) értékes eredményekké válhatnak a felhasználók számára.
Azonban a kimenetek jogi hovatartozásával kapcsolatos kérdések, mint például “Kié a jog?” és “Szabadon használható-e?”, a szerződésekben tisztázandók, különben későbbi problémák forrásai lehetnek. Konkrétan a következő pontokat kell tisztázni:
- Szerzi-e a felhasználó a kimenetekkel kapcsolatosan bizonyos jogokat, mint például szellemi tulajdonjogokat
- Ha a felhasználó jogokat szerez, milyen feltételek vonatkoznak a jogok megszerzésére (jogok átruházásának tárgya, díjazás, licenc jelenléte és tartalma, egyéb feltételek)
- A felhasználó szolgáltatáshasználati céljai fényében elfogadhatóak-e a fenti feltételek
Figyelembe veendő szempontok a ellenőrző listák használata során
Ez az ellenőrző lista nem rendelkezik jogi érvényességgel mint szerződés, hanem annak érdekében készült, hogy a felhasználók és szolgáltatók szempontjából rendszerezze az AI-kapcsolatos szolgáltatások nyújtásával és használatával kapcsolatos szerződési vitapontokat. Így valós szerződéskötés esetén figyelembe kell venni a konkrét tényállást (szerződés típusa, szolgáltatás tartalma, input-output jellege, a felek jogai és kötelezettségei stb.), és ennek megfelelően kell kiválasztani a szükséges ellenőrzési tételeket, valamint a szerződési feltételeket minden egyes tétel esetében konkretizálni kell.
Az ellenőrző lista alapján történő megfelelő reagálás az egyes felhasználók konkrét helyzetétől függ, ezért az alábbi elemeket tartalmazó kapcsolódó körülményeket összességében kell mérlegelni és megítélni.
- A szolgáltató által nyújtott AI-kapcsolatos szolgáltatások tartalma
- A szerződés formája (felhasználási feltételek vagy egyedi szerződés)
- A szerződési szöveg elfogadásával járó kockázatok
- A szerződéses kötelezettségek teljesíthetősége
- Az AI felhasználásának céljával összhangban lévő alternatív szolgáltatások és módszerek megléte
- A szerződéses tárgyalásokhoz szükséges erőfeszítés
- A szerződésen kívüli (tényleges működés stb.) módszerekkel történő kockázatcsökkentés lehetősége
Összefoglalás: Az AI-szerződésekről szakértői tanácsot kell kérni
Eddig részletesen megvizsgáltuk a Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium által közzétett “Az AI használatával és fejlesztésével kapcsolatos szerződési ellenőrző lista” tartalmát, beleértve az input és output szerződési kérdéseit, a szerződéstípusokat, valamint az alkalmazás során figyelembe veendő szempontokat.
A generatív AI, beleértve az AI technológiákat, várhatóan egyre inkább beépül a vállalkozások központi tevékenységeibe. Azonban az AI használata során számos jogi és gyakorlati kérdés merül fel, mint például szerzői jogok, személyes adatok, titoktartás, újrafelhasználhatóság, felelősség megosztása, amelyeket óvatosan és alaposan kell rendezni.
Az AI megfelelő alkalmazásához nem elég csupán a technológiát bevezetni; a szerződések révén tisztázni kell az érintett felek jogait és kötelezettségeit, és megelőzni a kockázatokat. Különösen az összetett AI-szerződések esetében ajánlott a vállalat jogi és szellemi tulajdoni osztályainak, vagy külső szakértők tanácsainak igénybevétele, hogy biztonságos és gyakorlatias megoldásokat találjunk.
Miközben előremozdítjuk az AI használatát, ne hanyagoljuk el a szerződések tartalmának ellenőrzését és a szakértőkkel való együttműködést, hogy a jogi kockázatokat minimálisra csökkenthessük.
A Monolith Ügyvédi Iroda által nyújtott szolgáltatások bemutatása
A Monolith Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szolgáltatások terén rendelkezik magas szintű szakértelemmel. Irodánk széleskörű jogi támogatást nyújt, kezdve a Tokiói Tőzsdén jegyzett vállalatoktól a kezdő vállalkozásokig, beleértve a szerződések készítését és felülvizsgálatát is. További részletekért kérjük, olvassa el az alábbi cikket.
A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: IT és startup vállalkozások vállalati jogi ügyei Japánban[ja]
Category: IT
