Milyen a bírósági eljárás rendszere a domain átadásának kérelmével kapcsolatban?

Az internet elterjedésével a vállalkozások számára egyre fontosabbá vált az interneten keresztül végzett értékesítési és PR tevékenységek, és ennek következtében a domain nevek értéke is növekedett.

Ha a domain nevét más cég szerezte meg, lehetséges védekezni a “domain átirányítási kérelem” eszközével, de ebben a cikkben a “domain átirányítási kérelem” közül a peres megoldásokat ismertetjük.

A saját cégneve vagy termékneve domainjének mások általi megszerzésének veszélye

El kell kerülnünk, hogy saját cégünk vagy termékünk domainjét más vállalatok szerezzék meg. Természetesen nem csak azért, mert így már nem tudnánk a domain alatt weboldalt üzemeltetni, hanem azért is, mert fennáll a veszélye, hogy belekeveredünk a cybersquatting (cyberfoglalás), azaz a domainek jogtalan megszerzésének okozta problémákba.

A cybersquatting olyan tevékenység, amikor valaki előre regisztrálja a növekedésre ítélt vállalatok vagy termékek neveit, vagy olyan domainneveket, amelyeket később magas áron el tud adni, illetve híres neveket használ a domainnevében, hogy a hírnév segítségével felhasználókat vonzzon a saját weboldalára, és szándékosan összezavarja őket. Japánban híres eset volt, amikor valaki a Matsuzakaya áruháznál előbb regisztrálta a “matsuzakaya.co.jp” domainnevet, majd ezen a domainen felnőtt tartalmú weboldalt üzemeltetett, és magas áron próbálta eladni a Matsuzakayának.

Domain átadás kérelme

A cyber squatting ellen a “domain átadás kérelme” eszközével lehet fellépni.

A domain átadás kérelmének két útvonala van.

1. Vitarendezés
   • A JP domain nevekre vonatkozóan a JPNIC (Japán Hálózati Információs Központ) által meghatározott “JP domain név vitarendezési politika” alapján a JPNIC által hitelesített vitarendezési szervezethez fordulhat. A kérelmező képes lehet a regisztráló domain név regisztrációjának törlését vagy a domain név regisztrációjának átadását kérni a kérelmező részére.
   • Az általános domain nevekre vonatkozóan az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) által meghatározott “Egységes Domain Név Vitarendezési Politika” alapján az ICANN által hitelesített vitarendezési szervezethez fordulhat. A kérelmező képes lehet a regisztráló domain név regisztrációjának törlését vagy a domain név regisztrációjának átadását kérni a kérelmező részére.
2. Peres eljárás
   • A bírósághoz fordulhat, és a tisztességtelen verseny megelőzésére vonatkozó törvény alapján kérheti a feldolgozást.

A bírósághoz fordulhat, és a tisztességtelen verseny megelőzésére vonatkozó törvény alapján kérheti a feldolgozást.

A vitarendezés egyszerű és nem időigényes (legfeljebb 57 nap), de nincs jogi kötelező ereje. Továbbá, a vitarendezési döntéssel nem elégedett felek peres úton fordulhatnak a hatáskörrel rendelkező bírósághoz, tehát ez nem a végső döntés. Ez a vitarendezési folyamat a weboldalunkon található másik cikkben, a “Domain név törlése vagy átadása – egy ügyvéd magyarázata” című cikkben van részletesen ismertetve.

A domain nevek jogtalan megszerzése és a tisztességtelen verseny

A domain nevek jogtalan megszerzése és hasonló cselekmények a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény (japán: 不正競争防止法) szerint a tisztességtelen verseny egyik formáját képezik.

2. cikk: E törvény értelmében a “tisztességtelen verseny” a következőket jelenti:
19. Jogtalan előny szerezése céljából, vagy másoknak kárt okozva, mások által használt termékjelzésekkel (az üzleti tevékenységgel kapcsolatos nevek, kereskedelmi nevek, védjegyek, emblémák és egyéb termék- vagy szolgáltatásjelzések) azonos vagy hasonló domain nevek használatának jogát szerez meg, vagy birtokolja, vagy használja azt a domain nevet.

Tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikk

Tehát, ha valaki ① jogtalan előny szerezése vagy másoknak kárt okozása céljából, ② mások által használt termékjelzésekkel azonos vagy hasonló, ③ domain nevek használatának jogát szerez meg, vagy birtokolja, vagy használja azt a domain nevet, akkor ez a cselekmény a “tisztességtelen verseny” kategóriába tartozik.

Megjegyzendő, hogy nemcsak a “.jp” végződésű japán nemzeti kóddal rendelkező domain nevek, hanem más országok nemzeti kódjaihoz tartozó domain nevek (például “.uk”, “.kr”, “.de” stb.) és a nemzeti kód nélküli általános domain nevek (például “.com”, “.net”, “.org”, “.info” stb.) is a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény hatálya alá tartoznak.

A domain nevek jogtalan megszerzésének és hasonló cselekményeknek a kezelése a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény alapján bírósági eljárás keretében lehetséges, és ez a fent említett “peres eljárás” útvonala.

A tisztességtelen verseny elleni törvény hatása

Azok a személyek (vállalatok), akiket a tisztességtelen verseny sértett meg üzleti nyereségükben vagy hírnevükben, kérelmezhetik ① a domain név használatának megtiltását (a tisztességtelen verseny elleni törvény 3. cikke), ② kártérítést (ugyanazon törvény 4. és 5. cikke), ③ a hírnév helyreállítását (ugyanazon törvény 7. cikke).

A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium “Domain nevek tisztességtelen megszerzése stb.: Elektronikus kereskedelemmel és információ-értékkel kapcsolatos irányelvek” című dokumentuma szerint a korábbi bírósági ítéletek és a magánjogi vitarendezési esetek között olyan esetek találhatók, ahol ① a domain név megszerzése vagy használata tisztességtelen célokat szolgált, és ② a domain név azonosnak vagy hasonlónak minősült mások termékeivel vagy védjegyeivel.

A domainnév megszerzésének és használatának jogellenes célból történő elismerése

Eddig a fent említett ①-es pontban, mint a “domainnév megszerzésének és használatának jogellenes célból történő elismerése”, a következő példákat hozták fel:

• Egy ismert vállalkozás védjegyével azonos vagy hasonló domainnevet szereznek be, kihasználva a vállalkozás hírnevét és ügyfélvonzó képességét, termékeket értékesítenek.
• Egy ismert vállalkozás védjegyével azonos vagy hasonló domainnevet szereznek be és használnak, és a weboldalon rágalmazó, becsmérlő tartalmat jelenítenek meg a vállalkozásról, ezzel rontva annak hírnevét.
• Egy ismert vállalkozás védjegyével azonos vagy hasonló domainnevet használnak, és pornográf weboldalt hoznak létre.
• Egy ismert vállalkozás védjegyével azonos vagy hasonló domainnevet használnak, és a domainnevet saját weboldalukra történő átirányítás céljából használják.
• Egy ismert vállalkozás védjegyével azonos vagy hasonló domainnevet szereznek be, és azzal a céllal tartják fenn a domainnevet, hogy megakadályozzák a vállalkozást abban, hogy weboldalt hozzon létre és üzleti tevékenységet folytasson.
• Egy ismert vállalkozás védjegyével azonos vagy hasonló domainnevet regisztrálnak, és a domainnév átadásáért tisztességtelen díjat kérnek, vagyis a domainnév továbbértékesítése a cél.

Ezek a példák nagy valószínűséggel jogellenes versenynek minősülnek a Japán Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény (Japanese Unfair Competition Prevention Law) értelmében.

Azok az esetek, amikor más termékekkel vagy védjegyekkel azonosnak vagy hasonlónak találták

Eddig a fent említett ②-es pontban, mint “A domain név más termékekkel vagy védjegyekkel azonosnak vagy hasonlónak találták” esetek, a következő példákat hozták fel:

• “jaccs.co.jp” és JACCS
• “j-phone.co.jp” és J-PHONE
• “sunkist.co.jp” és SUNKIST, Sunkist
• “sonybank.co.jp” és SONY
• “itoyokado.co.jp” és Ito Yokado
• “goo.co.jp” és goo

Természetesen, ezekben az esetekben magas a valószínűsége, hogy a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló japán törvény (Japanese Unfair Competition Prevention Law) értelmében tisztességtelen versenynek minősülnek.

A domain átadásának elfogadott feltételei

Akár melyik utat is választjuk, a “feldolgozáshoz használt szabályok” nagyjából ugyanazok, és általában,

• A saját cégünknek van jogos érdeke a domain használatában
• A másik félnek nincs jogos érdeke a domain használatában

Ha a fenti két feltétel teljesül, akkor elfogadják a domain átadásának kérelmét.

Azonban, a fenti “jogos érdek” állításához, alapvetően szükség van védjegyjogra. Vagyis például, nem elegendő csak azt mondani, hogy “a cégem jogos érdeke fűződik a “Monolith.com” domain használatához, mert a cégem “Monolith Beer” nevű sört forgalmaz”, lehet, hogy ez nem elegendő, és biztosabb, ha azt állítjuk, hogy “a cégemnek védjegyjoga van a “Monolith Beer”-re”.

Az eset, ha a másik fél rendelkezik azonos nevű védjegyjoggal

Tehát, például, ha a cégünk rendelkezik a “Monolit Sör” védjegyjoggal, vajon azt mondhatjuk-e, hogy a “Monolith.com” domainnel rendelkező félnek nincs “jogos érdeke stb.”? Ez a lényeges pont.

A védjegyjog:

• az összes többi japán cégnek
• azonos vagy hasonló területen (osztály)
• azonos vagy hasonló név (jel) használatát

tiltja. Ez azt jelenti, hogy még ha a cégünk megszerezte a védjegyjogot is, lehet, hogy más területen (osztályban) van olyan cég, amelynek azonos nevű védjegyjoga van.

És a domainek “területtel (osztállyal)” kapcsolatban nincsenek korlátozva, és világszerte egyediek (ráadásul egy cég is megszerezheti a “.com”, “.net”, “.jp” összes domainjét). Az azonos nevű védjeggyel rendelkező cégek között ez teljesen “aki előbb jön, azé a babér” helyzetté válik.

Összefoglalás

Az internetes korban a védjegyjog és a domain név mindkettő rendkívül fontos a vállalkozások számára.

A vállalatnevek és terméknevek meghatározásához érdemes megérteni a védjegyek és a domain nevek alapjait, valamint a közöttük lévő kapcsolatot.