Milyen szempontokat kell figyelembe venni az AI által generált tartalmak és a szerzői jogok kapcsolatában?
Az utóbbi években, a ChatGPT-tel kezdve, a generatív AI fejlődése lehetővé tette, hogy az AI kreatív tartalmakat hozzon létre. A generatív AI-tól jelentős termelékenységnövekedés várható, ugyanakkor figyelmet kell fordítani a szerzői jogok kezelésére az AI tanulási és használati szakaszában is.
Különösen azoknak a vállalkozóknak, akik üzleti célból használják a generatív AI-t, tisztában kell lenniük a generatív AI és a szerzői jogok közötti kapcsolattal és a kockázatokkal.
Ebben a cikkben bemutatjuk a generatív AI által létrehozott tartalmak előállítási folyamatát, és elemezzük a szerzői jogi törvény és a generatív AI közötti viszonyt, hogy megértsük a szerzői jogi védelem és a szerzői jogi sérelmek kockázatait.
Mi az a generatív AI?
A generatív AI, ahogy a neve is sugallja, olyan mesterséges intelligencia, amely képes tartalmakat, mint szövegek, képek, zene stb., létrehozni. A generatív AI hatalmas adatmennyiségek felhasználásával tanul, és képes különféle tartalmakat előállítani.
A generatív AI egyik formája, a ChatGPT képes természetes szövegeket generálni válaszként a feltevett kérdésekre, és olyan mértékben vált népszerűvé, hogy az aktív felhasználók száma két hónap alatt elérte a százmilliót. Várható, hogy a generatív AI technológiája a jövőben tovább fejlődik, és egyre több lehetőség nyílik majd a generatív AI alkalmazására a üzleti életben.
A szerzői jogi törvény alapelvei
A szerzői jogi törvény célja a szerzők és egyéb jogosultak műveikkel kapcsolatos jogainak védelme.
Amennyiben valaki engedély nélkül használja fel mások szerzői jog által védett műveit, szerzői jogi sérelem érheti, ami nemcsak polgári jogi alapon történő megtiltásra és kártérítési igényre adhat okot, hanem büntetőjogi következményekkel is járhat.
A szerzői jog tárgyai
A szerzői jogi törvény 2. cikk (1) bekezdés 1. pontja szerint a szerzői jog tárgyai (azaz a művek) azok, amelyek az emberi gondolatokat vagy érzéseket eredeti módon fejezik ki, és a következő területekhez tartoznak:
– irodalom, tudomány, művészet vagy zene.
A törvény 10. cikk (1) bekezdése szerint a művek például:
- nyelvi művek, mint regények, forgatókönyvek, tanulmányok, előadások és egyéb irodalmi alkotások
- zeneművek
- táncművek vagy pantomimek
- képzőművészeti alkotások, mint festmények, grafikák, szobrok és egyéb művészeti munkák
- építészeti művek
- térképek vagy tudományos jellegű rajzok, diagramok, modellek és egyéb grafikai művek
- filmalkotások
- fotóművek
- programművek
említhetők.
A szerző és a jogosult
A szerző az a személy, aki a művet létrehozza, míg a jogosult az, aki a szerzői jogokat birtokolja.
A szerzői jogok két fő típusra oszthatók: a szerzői személyhez fűződő jogokra és a vagyoni jogokra.
A szerzői személyhez fűződő jogok közé tartozik a közzétételi jog, a névhasználati jog és az integritásvédelmi jog, amelyek kizárólag a szerzőt illetik meg, így azokat nem lehet átruházni vagy örökölteni.
Másrészről, a vagyoni jogok közé tartozik a sokszorosítási jog, előadási és előadási jog, vetítési jog, nyilvános közvetítési jog, szóbeli előadási jog, kiállítási jog, terjesztési jog, átruházási jog, kölcsönzési jog, fordítási és átdolgozási jog, valamint a másodlagos művek felhasználásának joga, amelyek egy részét vagy egészét át lehet ruházni.
A szerzői jog korlátozásai
Bár mások műveinek engedély nélküli felhasználása szerzői jogi sérelemnek minősül, vannak olyan esetek, mint a magánhasználat céljából történő másolás vagy idézés, amikor a szerzői jog korlátozás alá esik, így a művek felhasználhatók a jogosult engedélye nélkül.
A magánhasználat céljából történő másolás azt jelenti, hogy a művet korlátozott körben, például családi vagy baráti körben használják fel. Ilyen eset lehet például, ha valaki másolatot készít egy zenei CD-ről, hogy azt a családja hallgassa, ez nem minősül szerzői jogi sérelemnek az engedély hiánya ellenére sem.
Hasonlóképpen, ha valaki a forrást megjelölve és bizonyos feltételeket teljesítve idéz vagy másol egy művet a jogosult engedélye nélkül, az sem minősül szerzői jogi sérelemnek.
A generatív AI és a szerzői jogok kapcsolata
A generatív AI az interneten és más helyeken elérhető nagy mennyiségű adatot (beleértve a szerzői jog által védett műveket is) tanul meg, és ezek alapján hoz létre és generál tartalmat, ezért a generatív AI használatakor tisztában kell lenni a szerzői jogokkal és a kapcsolódó kockázatokkal.
A generatív AI és a szerzői jogok kapcsolatát vizsgálva két szakaszra kell osztanunk a folyamatot: az AI fejlesztési szakaszára és az AI használati szakaszára.
Forrás: Kultúraügyi Hivatal｜Az AI és a szerzői jogok kapcsolatáról[ja]
A szerzői jogi megközelítés az AI fejlesztési és tanulási szakaszában
A generatív AI nagy mennyiségű adatgyűjtéssel hoz létre tanulási adatkészleteket, amelyeket aztán az AI tanul meg.
Ebben az AI fejlesztési és tanulási szakaszában a szerzői jogi törvény 30. cikkének 4. pontja alapján alapelvként a szerzői jogi engedély nélkül is felhasználhatók a szerzői művek. Azonban kivételt képeznek azok az esetek, amikor a felhasználás meghaladja a szükséges mértéket vagy indokolatlanul sérti a szerzői jog tulajdonosának érdekeit.
A szerzői jog tulajdonosának érdekeit indokolatlanul sértő esetek közé tartozik például, ha az információelemzésre értékesített adatbázisok szerzői műveit az AI tanulási céljából másolják.
Kapcsolódó cikk: A webes képek lekérdezése szerzői jogi sérelem? A gépi tanulás jogi kérdéseinek magyarázata[ja]
A szerzői jogi megközelítés a generatív AI használati szakaszában
A generatív AI használatával létrehozott képek és egyéb tartalmak szerzői jogi védelmének megítélése megegyezik a hagyományos szerzői művekével.
A generált képek és egyéb tartalmak személyes megtekintése magánhasználat céljából történő másolásnak minősül, így nem sérti a szerzői jogokat, azonban ha a képeket értékesítik vagy más módon hasznosítják, fennáll a szerzői jogi sérelem lehetősége.
A generatív AI használati szakaszában a hagyományos szerzői művekhez hasonlóan a létrehozott képek és egyéb tartalmak hasonlóságát és függőségét alapul véve ítélik meg a szerzői jogi sérelmet.
A hasonlóság azt jelenti, hogy a generált képek és egyéb tartalmak kreatív kifejezései azonosak vagy hasonlóak a meglévő szerzői művekkel. A függőség pedig azt vizsgálja, hogy a meglévő szerzői művek alapján hozták-e létre az új alkotást. Ha a szerzői jogi sérelmet megállapítják,
Ha a generált képek és egyéb tartalmak használata szerzői jogi sérelmet jelent, akkor a szerzői jog tulajdonosa kártérítési és megállítási igényt nyújthat be. Továbbá, büntetőjogi szankcióként akár 10 évig terjedő szabadságvesztés vagy legfeljebb 10 millió jen bírság is kiszabható, és jogi személyek esetében akár 300 millió jenig terjedő bírság is kiszabható.
Kapcsolódó cikk: A képek által okozott szerzői jogi sérelem ‘kártérítési mértéke’ és két ítélet magyarázata[ja]
Mikor lehet szerzői jogi problémát okozni generatív AI által létrehozott tartalommal
A generatív AI által létrehozott tartalom akkor sérti meg a szerzői jogokat, ha az eredeti művekkel való függőség és hasonlóság kimutatható. Ezen ítéleti kritériumokra még nincsenek világos álláspontok vagy irányelvek, ezért szükséges figyelemmel kísérni a jövőbeli fejleményeket.
Az írás idején vitatott ítéleti kritériumok között szerepelnek:
- A tartalmat létrehozó személy ismeri-e az adott művet
- Az adott mű szerepel-e a tanulási adatok között
- A generatív AI-nak adott utasítások (promptok) tartalmazzák-e az adott művet vagy azzal szorosan kapcsolódó kifejezéseket
Ezeket a szempontokat javasolták. Végül a bíróságok fogják az egyes eseteket külön-külön megítélni.
A generatív AI és a szerzői jogok jövőbeli trendjei
Jelenleg a Japán szerzői jogi törvény (Japanese Copyright Law) szerint, amikor az AI fejlesztése céljából tanulási adatokként szerzői műveket használnak, alapvetően nem szükséges a szerzői jog tulajdonosának engedélye.
Amennyiben a szerzői jog tulajdonosának jogait jogtalanul sértik, úgy szükség van az engedélyükre, azonban a “szerzői jog tulajdonosának jogait jogtalanul sértő esetek” jelenleg meglehetősen korlátozottak, ezért mondható, hogy a fejlett országok között Japánban a legenyhébbek az AI tanuláshoz kapcsolódó szerzői jogi szabályozások, és fennáll a lehetősége annak, hogy a jövőben szigorodnak majd ezek a szabályok.
A jövőben várhatóan mélyülő viták a generatív AI és a szerzői jogok kapcsolatáról, valamint az AI technológia fejlődésével összhangban további jogszabályi kialakításokra és bírósági döntések felhalmozódására lesz szükség.
Összefoglalás: A generatív AI és a szerzői jogok kapcsolatáról konzultáljon ügyvéddel
A generatív AI és a szerzői jogok közötti kapcsolat megértéséhez szükséges, hogy a generatív AI fejlesztési és használati szakaszát külön-külön vizsgáljuk. A generatív AI és a szerzői jogok viszonya összetett, számos vitapontot tartalmaz, és jelenleg még nem mondható el, hogy a vita minden aspektusa kimerítően tárgyalásra került volna, ezért fontos figyelemmel kísérni a jövőbeli fejleményeket.
Amennyiben szerzői jogi sérelem történik, előfordulhat, hogy a polgári jog alapján megtiltási igényeknek vagy kártérítési követeléseknek kell megfelelni, sőt, büntetőjogi szankciók is kiszabhatók, ami a vállalat hírnevének csökkenéséhez is vezethet. Ezért ajánlott, hogy a generatív AI és a szerzői jogok kapcsolatával kapcsolatban mielőbb forduljon egy IT jogban jártas ügyvédhez.
Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál
A Monolit Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakterületeken gazdag tapasztalattal rendelkezik. Az AI üzletág számos jogi kockázattal jár, és elengedhetetlen az AI jogi kérdéseiben jártas ügyvédek támogatása. Irodánk AI-ban jártas ügyvédek és mérnökök, valamint egyéb szakemberek csapatával nyújt magas szintű jogi támogatást az AI üzletágaknak, beleértve a ChatGPT-t is, szerződéskészítés, üzleti modellek jogi megfelelőségének vizsgálata, szellemi tulajdonjogok védelme, adatvédelmi megoldások terén. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
A Monolit Ügyvédi Iroda által kezelt területek: AI (többek között ChatGPT) jogi szolgáltatások[ja]
Category: IT
Tag: ITTerms of Use
