A „Digital Service Act” (DSA) hatása Japánra: a jogszabályi előírások kulcsfontosságú pontjainak magyarázata

2024. február 17-től (2024年2月17日) teljes körűen hatályba lépett az EU Digitális Szolgáltatási Törvénye (DSA). A törvény értelmében a világ bármely pontján bejegyzett vállalatokra vonatkozik, amennyiben digitális szolgáltatásokat nyújtanak az EU területére. Ezért az EU területén szolgáltatásokat nyújtó japán vállalatoknak is ismerniük kell ezt a szabályozást.

Ebben a részben a Digitális Szolgáltatási Törvény főbb pontjait és a japán vállalatokra gyakorolt hatásait, valamint a lehetséges intézkedéseket fogjuk ismertetni, összehasonlítva a japán hasonló törvényekkel.

Mi is az a Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA)?

Az Európai Unió “Digitális Szolgáltatások Törvénye” (DSA = Digital Services Act) egy átfogó szabályozás, amely az EU-ban folytatott elektronikus kereskedelemre vonatkozik, és 2022. november 16-án lépett hatályba, teljes körűen pedig 2024. február 17-én lépett életbe.

Az EU-ban már 2000-ben elfogadták az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, de az internet és az online platformok, valamint a digitális környezet fejlődése miatt egyre nehezebb volt azt alkalmazni, ezért a DSA-t, mint közvetlenül alkalmazandó jogi kötelezettséggel bíró EU-s egységes szabályozást, az említett irányelv módosításaként fogadták el.

Ez a törvény az EU “A digitális korhoz illő Európa” néven ismert digitális stratégiájának részeként kerül alkalmazásra.

A DSA célja

2020. december 15-én, a DMA (Digitális Piaci Törvény) mellett bemutatott DSA (Digitális Szolgáltatások Törvénye) célja az első cikkelyben kerül meghatározásra, amely szerint két fő célja van: „①Az Európai Unió Alapjogi Chartájában garantált alapvető jogok védelme minden digitális szolgáltatás felhasználója számára, egy biztonságosabb és megbízhatóbb digitális tér megteremtése, valamint ②Tisztességes versenyfeltételek kialakítása az innováció elősegítése érdekében az EU piacon és globális szinten”.

Az irányelv fő szempontja az illegális tartalmak kezelésére irányul. Egyszerűen fogalmazva, az a cél, hogy az „offline illegális az online térben is illegális” elvet valósítsa meg, és például kötelező intézkedéseket írjon elő a vállalatok számára az online gyűlöletbeszéd, a terrorizmusra való uszítás és egyéb illegális tartalmak, valamint a hamisított termékekkel kapcsolatban. Az EU területén felhasználókat szolgáló japán vállalatokra nagy hatással lesz ez, mivel elvárás, hogy megfeleljenek ezeknek az előírásoknak.

A DSA alkalmazási területe

A Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) szabályozása alá a következő négy típusú szolgáltató (közvetítő szolgáltatások nyújtói) esik:

1. Közvetítő szolgáltatások
2. Tárhelyszolgáltatás
3. Online platformok
4. Óriás platformok (VLOP) és óriás keresőmotorok (VLOSE)

A DSA az EU területén belüli felhasználóknak nyújtott digitális szolgáltatásokra vonatkozik, és nem tesz különbséget a szolgáltatók székhelye (ország) tekintetében. Amennyiben egy japán vállalat digitális szolgáltatásokat nyújt az EU felé, úgy köteles a DSA előírásainak megfelelni.

A DSA által a szolgáltatókra kirótt hat kötelezettség és a mentességi rendelkezések

A DSA a szolgáltató vállalkozások jellegét és méretét figyelembe véve fokozatos kötelezettségeket ír elő, és a mentesség feltételei is eltérőek.

A szolgáltatókra kirótt kötelezettségek

A DSA által meghatározott szolgáltatói kötelezettségek a következő hat kategóriába sorolhatók: „felhasználóvédelem”, „használati feltételek”, „tartalomkezelés”, „online hirdetések”, „felelősség és átláthatóság”, valamint „egyéb általános” kötelezettségek.

Továbbá az EU területén belül havi átlagosan 45 millió felhasználót (az EU 450 millió lakosának 10%-a) elérő „óriás online platformok” – VLOP (Very Large Online Platform) és az „óriás online keresőmotorok” – VLOSE (Very Large Online Search Engine) esetében szigorúbb szabályok vannak előírva.

A kijelölt VLOP-oknak és VLOSE-oknak a döntés közlésétől számított négy hónapon belül összhangba kell hozniuk rendszereiket, erőforrásaikat és folyamataikat a DSA-val, bevezetniük a csökkentő intézkedéseket és független rendszereket kell létrehozniuk a jogszabályok betartására. Ezt követően kötelesek elvégezni az auditálást és az első éves kockázatelemzést, majd jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak, mint felügyeleti szervnek. Emellett adathozzáférési kötelezettségek is vonatkoznak rájuk. Kötelezettségszegés esetén szankciók kerülhetnek kiszabásra.

A DSA 2024. február 17-től (2024) lép teljes körűen hatályba, és a VLOP-okon és VLOSE-okon kívüli vállalkozások DSA-beli teljesítését a jövőben az EU tagállamainak hatóságai fogják felügyelni.

Az alábbiakban ismertetjük a szolgáltatók típusonkénti mentességi követelményeit.

Mentességi rendelkezések

① A közvetítő szolgáltatások közül a vezetékes szolgáltatások szolgáltatói mentesülnek a továbbított információkért való felelősség alól, ha a következő feltételeknek megfelelnek (3. cikk):

• Nem ők végzik a továbbítást.
• Nem választják ki a továbbítás címzettjeit.
• Nem választják ki vagy módosítják a továbbított információkat.

① A közvetítő szolgáltatások közül a gyorsítótárazó (ideiglenes tároló) szolgáltatások szolgáltatói mentesülnek a kezelt információkért való felelősség alól, ha a következő feltételeknek megfelelnek (4. cikk):

• Nem módosítják az információt.
• Betartják az információhoz való hozzáférés feltételeit.
• Betartják az információ frissítésére vonatkozó iparági szabályokat.
• Nem akadályozzák meg az információ felhasználásához szükséges adatok megszerzését szolgáló, iparágban széles körben ismert technológiák legális használatát.
• Ha az információt törölték vagy hozzáférhetetlenné tették, gyorsan törlik vagy hozzáférhetetlenné teszik a tárolt információt, vagy ha a bíróság vagy a hatóságok elrendelik az információ törlését vagy hozzáférésének megakadályozását, a szolgáltató gyorsan cselekszik.

② A tárhelyszolgáltatások szolgáltatói mentesülnek a tárolt információkért való felelősség alól, ha a következő feltételeknek megfelelnek (5. cikk):

• Nem tudnak az illegális tevékenységről vagy tartalomról.
• Ha tudomást szereznek az illegális tartalomról, gyorsan törlik azt vagy megakadályozzák annak hozzáférhetőségét.

A DSA (Digital Services Act) végrehajtási ütemterve

Az Európai Tanács 2022. október 4-én adott végső jóváhagyást a “DSA”-ra (Digital Services Act). Ennek eredményeképpen a DSA 2022. november 16-án lépett hatályba, és 2024. február 17-én teljes körűen végrehajtásra került.

• A DSA végrehajtási ütemterve

A végrehajtás során az új szabályozásokat nemzeti és EU-szinten egyaránt összehangoltan kell kezelni. 2024. február 17-én, amikor a DSA teljes körűen hatályba lép, az EU összes tagállamának ki kell neveznie a saját Digitális Szolgáltatások Koordinátorát (DSC), és az EU területén minden érintett vállalkozásra alkalmazni kell a DSA-t.

Az újonnan létrehozott független szabályozó hatóságok feladata lesz a saját országukban működő kisebb platformokra vonatkozó szabályok végrehajtása, valamint az Európai Bizottsággal és a DSC Bizottsággal együttműködve a nemzeti szintű közvetlen vállalati felügyelet és szankciók alkalmazásának jogkörét is gyakorolni fogják.

A DSA megsértése esetén alkalmazandó szankciók

A VLOP és VLOSE kivételével más vállalkozások esetében a nemzeti szintű felügyeleti és büntető végrehajtási jogosultságok állnak fenn, míg a VLOP és VLOSE esetében az Európai Bizottság (EU szinten) látja el közvetlenül a felügyeletet és rendelkezik a szankciók végrehajtásának jogkörével.

A jogszabály megsértése esetén kiszabható bírságok (pénzbüntetések) esetében a VLOP és VLOSE számára a büntetési plafon az adott vállalkozás előző évi globális éves forgalmának 6%-ában van meghatározva. Továbbá, ha a vállalkozás pontatlan információt szolgáltat az információszolgáltatási követelményeknek eleget téve, akkor a VLOP és VLOSE esetében az előző évi globális forgalom 1%-ának megfelelő bírságot is kiszabhatnak.

Ezenfelül az Európai Bizottság jogosult felügyeleti díjakat kivetni a VLOP és VLOSE vállalkozásokra, amelyek az ellenőrzési tevékenységek finanszírozását szolgálják.

Összehasonlítás a japán hasonló jogszabályokkal

Ebben a részben a DSA-hoz hasonló japán jogszabályokat hasonlítjuk össze a DSA-val, és ismertetjük a különbségeket.

A digitális platformok ügyleteinek átláthatóságáról szóló törvény

A „Digitális platformok ügyleteinek átláthatóságáról szóló törvény (A meghatározott digitális platformok átláthatóságának és tisztességének javításáról szóló törvény)” egy olyan törvény, amelyet a digitális platformok ügyleteinek átláthatóságának és tisztességének javítása érdekében hoztak létre, és 2021. február 1-jén lépett hatályba.

E törvény a meghatározott digitális platformokra kijelölt vállalkozásokat teszi a szabályozás tárgyává, és kötelezi őket az ügyleti feltételek és egyéb információk nyilvánosságra hozatalára, az üzemeltetés átláthatóságának és tisztességének biztosítására (a felhasználókkal való kölcsönös megértés elősegítése érdekében szükséges intézkedések), valamint az üzemeltetési helyzet jelentésére.

A meghatározott digitális platformok olyan digitális platformokat üzemeltető vállalkozások, amelyeknél különösen nagy szükség van az ügyletek átláthatóságának és tisztességének javítására, és 2024 januárjában összesen öt vállalkozás van kijelölve: három általános online kiskereskedelmi piactér és két alkalmazásbolt üzemeltetője.

Ezenkívül a törvény rendelkezik a felhasználók által a gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszternek történő információszolgáltatásról, a Tisztességes Kereskedelmi Bizottsággal való együttműködésről, a külföldi vállalkozásokra való alkalmazás érdekében a hivatalos értesítési eljárásokról, valamint arról, hogy a hatálybalépést követő három évben figyelembe kell venni a végrehajtás helyzetét és a gazdasági-társadalmi körülmények változását, és szükség esetén intézkedéseket kell hozni.

Ha megszegik a törvényt, akkor a büntetés 500 ezer jen alatti bírság, ha pedig a gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium ajánlását sértik meg, akkor 1 millió jen alatti bírság kerül kiszabásra.

A DSA és a japán törvény közötti különbség abban rejlik, hogy a szabályozás tárgya a japán törvény esetében a kijelölt meghatározott digitális platformokra korlátozódik, a bírságok összegében és az érvényesítési rendszerben van különbség. A DSA-nak van egy független végrehajtó szerve, míg ebben a törvényben a Tisztességes Kereskedelmi Bizottsággal való együttműködés keretében a gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium által végzett helyszíni ellenőrzésről van szó.

Tehát, ha az EU-ban digitális szolgáltatásokat kíván nyújtani, akkor figyelembe kell venni, hogy a DSA minden digitális szolgáltatást szabályoz.

A szolgáltatók felelősségének korlátozásáról szóló törvény

A „Szolgáltatók felelősségének korlátozásáról szóló törvény (A meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtóinak kártérítési felelősségének korlátozása és a feladó adatainak közzétételéről szóló törvény)” az interneten terjedő információk által okozott jogi sérelmek esetén a szolgáltatók kártérítési felelősségének csökkentését és a feladó adatainak közzétételére vonatkozó bírósági eljárásokat szabályozza.

A 2022. október 1-jén hatályba lépett módosított törvény szerint korábban két bírósági eljárásra volt szükség az anonim feladók azonosításához és a polgári felelősség megállapításához, mostantól ezek az eljárások egyesítve lettek, és nemperes eljárás keretében végezhetők el, így csökkentve az időbeli és gazdasági költségeket.

A szolgáltatók felelősségének korlátozásáról szóló törvény minden szolgáltatóra vonatkozik, függetlenül a vállalkozás méretétől.

A DSA-val összehasonlítva, bár mindkét törvény szabályozza az interneten terjedő információkért való felelősséget és a hozzáállást, az alkalmazási kör és a szabályozás tartalma eltérő.

A DSA minden online közvetítőt (például platformszolgáltatókat) céloz meg, és a vállalkozások jellegének (szolgáltatás típusának) és méretének megfelelően szabályozza az illegális tartalmak terjesztéséért való felelősséget.

Például a DSA kötelezi a tárhelyszolgáltatókat arra, hogy lehetővé tegyék a felhasználók számára, hogy értesítsék őket, ha úgy vélik, hogy illegális információk találhatók a rendszerükben, míg a „Szolgáltatók felelősségének korlátozásáról szóló törvény” nem ír elő ilyen kötelezettséget.

Továbbá, a DSA előírja, hogy a megbízható jelzőktől érkező értesítésekre prioritást kell adni, és ha az EU és a tagállamok felügyeleti szervei illegális információkra vonatkozó intézkedési vagy felhasználói adatszolgáltatási parancsot adnak ki, akkor ezekre kell reagálni, ami szintén különbség a „Szolgáltatók felelősségének korlátozásáról szóló törvénnyel” szemben.

Emellett a DSA előírja az belső panaszkezelési rendszer eljárási szabályait, és ha a probléma nem oldódik meg, akkor a polgári peres eljárás helyett az ADR (bíróságon kívüli vitarendezési eljárás) kerül alkalmazásra.

A japán vállalatoktól elvárt intézkedések

A Digitális Szolgáltatások Törvényének (DSA) teljes körű bevezetése kapcsán a japán vállalatoknak is felül kell vizsgálniuk az EU-ba irányuló szolgáltatásaik terjesztési helyzetét és a szolgáltatások tartalmát, azonosítaniuk kell a releváns szolgáltatástípusokat, majd kidolgozniuk és alkalmazniuk kell a megfelelő követelményekre vonatkozó politikákat.

Ahogy azt korábban említettük, a következő követelményeket kell teljesíteni:

• Felhasználóvédelem
• Felhasználási feltételek
• Tartalommal kapcsolatos intézkedések
• Online hirdetések
• Felelősség és átláthatóság
• Egyéb általános követelmények

Részletes információért javasoljuk, hogy forduljon magas szakmai kompetenciával rendelkező ügyvédhez.

Forrás: Japán Belügyminisztérium | “Az EU Digitális Szolgáltatások Törvényének (DSA) összefoglalója”[ja]

Összefoglalás: Figyelemmel kísérjük a DSA jövőbeli fejleményeit és teljes körű intézkedéseket alkalmazunk

A fentiekben ismertettük az EU Digitális Szolgáltatási Törvényét (DSA), amely 2024. február 17-én (Reiwa 6) lépett teljes körűen hatályba.

Az EU DSA a nemzetközi “arany standarddá” válhat. Az érintett vállalatoknak meg kell ismerniük a szabályozás tartalmát, és intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek a DSA követelményeinek. A DSA-val kapcsolatos intézkedések meghozatalához javasoljuk, hogy forduljanak magas szakmai kompetenciával rendelkező ügyvédekhez.

Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál

A Monolit Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szolgáltatások terén rendelkezik jelentős tapasztalattal. A globális üzleti tevékenységek az utóbbi években egyre inkább terjednek, és a szakértői jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk nemzetközi jogi megoldásokat kínál.

A Monolit Ügyvédi Iroda szakterületei: Nemzetközi jogi ügyek és külföldi vállalkozások[ja]