A netes boltok üzemeltetése és a jog - A japán 'Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye' és az 'Elektronikus Szerződési Törvény
Az internetes vásárlás mára mindannyiunk számára mindennapossá vált. Nem csak vásárolni lehet, hanem bárki könnyedén létrehozhat saját webáruházat. Azonban a webáruházak működtetése számos jogszabályhoz kötött. Ha nem tartjuk be a vonatkozó jogszabályokat és nem alakítjuk ki a weboldalunkat megfelelően, akkor tevékenységünket jogellenesnek minősíthetik. De pontosan milyen jogszabályokra kell figyelnünk? Ebben a cikkben a ‘japán ajándéktárgyak megjelenítésének törvényét’ és az ‘elektronikus szerződések törvényét’ ismertetjük. A ‘japán specifikus kereskedelmi tranzakciók törvényét’ és a ‘tisztességtelen verseny megelőzésének törvényét’ is tárgyaljuk, kérjük, tekintse meg azokat is.
https://monolith.law/corporate/onlineshop-act-on-specified-commercial-transactions[ja]
Az internetes áruházakkal kapcsolatos jogszabályok
Ajándék Megjelenítési Törvény (Japanese ~ Ajándék Megjelenítési Törvény)
Az Ajándék Megjelenítési Törvény szabályozza a termékek és szolgáltatások minőségének, tartalmának, árának stb. hamis megjelenítését, valamint korlátozza a túlzott ajándékok nyújtását, például az ajándékok maximális összegének korlátozásával. Ez a törvény a fogyasztók számára biztosítja, hogy jobb termékeket és szolgáltatásokat választhassanak önkéntesen és ésszerűen. Különösen a BtoC üzleti modellel működő vállalatoknak kell figyelniük erre a törvényre.
A minőség és az ár fontos szempontok a fogyasztók számára a termékek és szolgáltatások kiválasztásakor, ezért a megjelenítésnek pontosnak és érthetőnek kell lennie. Azonban, ha a termék vagy szolgáltatás minőségét vagy árát jelentősen jobbnak vagy előnyösebbnek tüntetik fel, mint valójában az, akkor ez megakadályozza a fogyasztók megfelelő választását. Ezért az Ajándék Megjelenítési Törvény tiltja a fogyasztók számára a termék vagy szolgáltatás minőségének vagy árának valótlanul jobb vagy előnyösebb megjelenítését (téves megjelenítés). A törvény megsértése esetén, még ha a vállalkozás nem is szándékosan vagy hanyagságból követi el a téves megjelenítést, az Ajándék Megjelenítési Törvény alapján intézkedési parancsot adnak ki.
A téves megjelenítés három fő kategóriába sorolható: “tévesen jobb megjelenítés”, “tévesen előnyös megjelenítés” és “egyéb téves megjelenítés”.
Tévesen jobb megjelenítés
A termék vagy szolgáltatás minőségének, specifikációjának stb. valótlanul jobb megjelenítése, mint a versenytársaké, tilos. Például, ha egy terméket úgy tüntetnek fel, mintha híres hazai márkájú marhahús lenne, miközben valójában csak hazai marhahús, ez beletartozik ebbe a kategóriába.
Megjegyzendő, hogy ha a Fogyasztói Ügynökség gyanítja, hogy a termék vagy szolgáltatás hatását vagy teljesítményét tévesen jobbnak tüntetik fel, akkor a vállalkozástól kérheti a megjelenítés alátámasztását szolgáló ésszerű bizonyítékot. Ha a vállalkozás nem tudja benyújtani a szükséges dokumentumokat, akkor a megjelenítést tévesnek tekintik.
Például, ha egy fogyókúrás termék fogyasztói hatását úgy tüntetik fel, mintha étkezési korlátozás nélkül is le lehetne fogyni, de valójában nincsenek olyan dokumentumok, amelyek alátámasztanák ezt a megjelenítést, akkor ez a megjelenítés szabályozott. Ezt “nem igazolt hirdetés szabályozásának” nevezik.
Tévesen előnyös megjelenítés
Az Ajándék Megjelenítési Törvény tiltja a tranzakciós feltételek valótlanul előnyös megjelenítését, például az ár jelentős leértékelését. Ha például egy terméket úgy tüntetnek fel, mintha “kétszer annyi lenne, mint a versenytársak terméke”, miközben valójában ugyanannyi, ez beletartozik ebbe a kategóriába. Ugyanígy, ha egy terméket “20% kedvezménnyel a normál árhoz képest” hirdetnek, de valójában soha nem állapították meg a normál árat, ez is ebbe a kategóriába tartozik, és tilos.
Egyéb téves megjelenítés
Az Ajándék Megjelenítési Törvény szerint a vállalkozásoknak nem szabad olyan megjelenítést alkalmazniuk, amely félrevezetheti a fogyasztókat a saját termékeik vagy szolgáltatásaik kereskedelmével kapcsolatban, a tévesen jobb és előnyös megjelenítésen kívül.
Az Igazságos Kereskedelmi Bizottság hat hirdetést határozott meg, mint például “a termék eredeti országával kapcsolatos téves megjelenítés” és “csali hirdetéssel kapcsolatos téves megjelenítés”.
Ezenkívül az Ajándék Megjelenítési Törvény tiltja a túlzott ajándékok nyújtását.
Például, ha a termék vagy szolgáltatás felhasználóinak “általános nyereményjátékot” kínálnak, ahol az ajándékokat a szerencse, vagy egy adott tevékenység minősége alapján osztják ki, és a tranzakció értéke 5000 jen (kb. 13 500 forint) vagy annál több, akkor a maximális összeg 100 000 jen (kb. 270 000 forint), és az összesített összeg nem haladhatja meg a nyereményjátékhoz kapcsolódó várható bevétel 2%-át.
https://monolith.law/corporate/display-double-law-point[ja]
Elektronikus szerződési törvény (hivatalos neve: A polgári törvénykönyv különleges rendelkezései az elektronikus fogyasztói szerződésekről és az elektronikus elfogadási értesítésekről)
Az elektronikus szerződési törvény hivatalos neve “A polgári törvénykönyv különleges rendelkezései az elektronikus fogyasztói szerződésekről és az elektronikus elfogadási értesítésekről”. Ez a törvény szabályozza az interneten keresztül történő vásárlás során előforduló működési hibákat, mint például a “különleges rendelkezések az elektronikus fogyasztói szerződések hibás érvénytelenségéről”, valamint meghatározza a szerződéskötés időpontját az “elektronikus kereskedelemben a szerződéskötés időpontjának tisztázása (a küldő elvének átalakítása a címzett elvévé)” alapján.
Az elektronikus szerződési törvénynek két fő eleme van.
A fogyasztók működési hibáinak orvoslása az elektronikus kereskedelemben
Az internetes vásárlás és más, úgynevezett BtoC (üzleti-fogyasztói) elektronikus szerződések esetében előfordulhat, hogy a fogyasztó működési hibából adódóan olyan terméket rendel meg vagy szolgáltatást igényel, amelyet eredetileg nem szándékozott. Például, ha egy internetes áruházban vásárol, és véletlenül 11 darabot rendel egy termékből, amikor csak egyet akart.
Ebben az esetben a fogyasztó érvénytelenítheti a szerződést a Polgári Törvénykönyv 95. cikkének alkalmazásával, amely a “hibák” kérdését szabályozza, és érvénytelenítheti a szerződést az áruházzal szemben (a szerződés hibás érvénytelenségének érvényesítése).
Azonban a Polgári Törvénykönyv 95. cikkében előfordulhat, hogy az üzleti oldal azt állítja, hogy a “fogyasztó működési hibája súlyos hibának minősül, ezért a szerződés érvényes” (a hibás érvénytelenség “súlyos hiba” címén).
A polgári jogban gyakran előfordul, hogy a “súlyos hiba” kérdése miatt konfliktus alakul ki az üzleti és a fogyasztói oldal között, de az elektronikus szerződési törvény hatálybalépésével a fogyasztók működési hibái orvosolhatók.
Konkrét példaként, ha az üzleti oldal nem biztosítja a fogyasztó számára a végleges megerősítést lehetővé tevő képernyőt, ahol a termék neve, mennyisége, összeg stb. látható, akkor a fogyasztó működési hibájából adódó hibás jelentkezés érvénytelen.
Ha például a videó lejátszása gomb megnyomása után azonnal megjelenik a tagság befejezése képernyő, és a megjegyzésben szerepel, hogy “mivel megnyomta a videó lejátszása gombot, feltételezzük, hogy elfogadta a felhasználási feltételeket”, és pénzt követelnek a weboldaltól, akkor ha az üzleti oldal nem teszi előzetesen érthetővé a felhasználási feltételeket és a szerződés tartalmát, a szerződés érvénytelen, és a felhasználó nem köteles fizetni a felhasználási díjat.
Ezért az elektronikus szerződési törvény hatálybalépésével a fogyasztók elkerülhetik a nem kívánt szerződéseket. Természetesen a fogyasztóknak is alaposan ellenőrizniük kell a dolgokat.
A szerződéskötés időpontjának megváltozása
A hagyományos szerződések esetében a szerződéskötés időpontja az a pillanat, amikor az “ajánlatot” kifejező szándékot kifejezik. Ha az internetes vásárlást vesszük példának, a vásárlói szerződés akkor jön létre, amikor a vásárló a “megrendelés” gombra kattint a végleges megerősítési képernyőn, és az értesítés elküldésre kerül.
Ebben az esetben, ha a gomb megnyomása után kommunikációs hiba vagy más hiba miatt az ajánlattevő nem kapja meg az értesítést, a szerződés mégis létrejön.
Az elektronikus szerződési törvény azonban úgy rendelkezik, hogy a szerződés akkor jön létre, amikor az üzleti oldal ellenőrzi a tartalmat, és az ajánlattevő, a fogyasztó megkapja az elfogadási értesítést, például ha e-mailben érkezik, akkor amikor az e-mail információ bekerül a szerverre, és a fogyasztó ellenőrizheti azt.
Tehát a szerződés nem akkor jön létre, amikor a fogyasztó megnyitja az e-mailt, hanem akkor, amikor az e-mail beérkezik a beérkezett üzenetek mappájába, és megnyitható állapotban van.
Az elektronikus szerződési törvénynek köszönhetően a szerződéskötés időpontja egyértelműen meghatározásra került, így a felhasználókat megvédik az olyan egyoldalú szerződésektől, mint a “kattintásra alapuló csalások”, amelyekben a szerződést úgy tekintik, hogy létrejött, mert a felhasználó rákattintott a weboldalon vagy e-mailben található URL-re.
Összefoglalás
Itt a webáruházak működtetésével kapcsolatos törvények közül a ‘webáruházakat általánosságban érintő törvényeket’, mint a ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvényét’ és az ‘Elektronikus Szerződések Törvényét’ ismertettük.
A Független Nemzeti Életközpont 2021. május 21-én frissített adatai szerint a 2020-as internetes kereskedelemmel kapcsolatos konzultációk száma körülbelül 260 000 volt (nem tartalmazza a Fogyasztói Életközpontokon keresztül továbbított konzultációkat), és a legtöbb esetben a két itt ismertetett törvény volt érintett, ezért fontos, hogy figyelmet fordítsunk rájuk.
Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről
A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi iroda, amely rendelkezik magas szakmai ismeretekkel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években az internetes vásárlás nélkülözhetetlen részévé vált életünknek, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre inkább növekszik. Irodánkban megoldásokat kínálunk az internetes vásárlással kapcsolatban. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
Category: IT
Tag: ITTerms of Use
