Milyen a domain átadási kérelmekkel kapcsolatos vitarendezési mechanizmus?

Az interneten keresztül történő értékesítés és PR, valamint egyéb üzleti tevékenységek fontossága a modern korban megnőtt. Ha a cégnevet vagy a terméknevet tartalmazó domain-t mások szereznek meg, ez kellemetlen helyzetet teremthet.

Ezzel szemben lehetséges védekezni a “domain átirányítási kérelem” eszközével. A domain név birtoklásának jogát nem lehet csak azért érvényesíteni, mert valaki először szerezte meg azt.

Ebben a cikkben a “domain átirányítási kérelem” két útvonalának egyikét, a “vita rendezését”, és a vitarendezési döntéssel szembeni elégedetlenség esetén a bírósági példákat ismertetjük.

Domain átadásának kérelme

A domainnév törlésének vagy átadásának kérelmére két útvonal létezik.

Vita rendezése

• A JP domainnevek esetében a JPNIC (Japán Hálózati Információs Központ) által meghatározott ‘JP Domainnév Vita Rendezési Politika’ alapján kérelmezhető a vita rendezése a JPNIC által hitelesített vitarendezési szervezetnél. A kérelmező kérvényezheti a regisztrált domainnév törlését vagy az adott domainnév átadását a kérelmező részére.
• Az általános domainnevek esetében az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) által meghatározott ‘Egységes Domainnév Vita Rendezési Politika’ alapján kérelmezhető a vita rendezése az ICANN által hitelesített vitarendezési szervezetnél. A kérelmező kérvényezheti a regisztrált domainnév törlését vagy az adott domainnév átadását a kérelmező részére.

Peres eljárás

• A bírósághoz fordulhat, és a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény alapján kérheti a kérdés rendezését.

A ‘Domain átadásának kérelme’ témakörben a peres eljárásról a weboldalunkon található másik cikkben, a ‘Cégnevek, terméknevek és védjegyek, domainek kapcsolata’ címűben olvashat bővebben.

https://monolith.law/corporate/domain-trademark-company[ja]

A vitarendezés egyszerű és nem időigényes (legfeljebb 57 nap), de nincs jogi kötelező ereje, és a döntéssel nem elégedett felek peres úton is érvényesíthetik igazukat, tehát nem végleges döntés. De mi történik, ha ténylegesen bírósági eljárásra kerül sor? Hogyan döntenek a ‘domainnév törlése vagy átadása’ kérdésben?

A goo domain név regisztrációjának átadása

A goo az NTT csoport által szolgáltatott portál, amelynek keretében a goo domain név regisztrációjának átadása bírósági vitában került megvitatásra.

A Popcorn Kft. 1996 augusztusában szerezte meg a JPNIC-től (Japán Hálózati Információs Központ, egy közhasznú társaság) a ‘goo.co.jp’ domain név regisztrációját. Ezzel szemben az NTT-X (később NTT Resonant) 1997 februárjában szintén megszerezte a ‘goo.ne.jp’ domain név regisztrációját.

Az NTT-X a ‘goo.ne.jp’ domain nevet használta információkereső oldalának működtetésére, de a Popcorn Kft. ‘goo.co.jp’ domain nevének használata félreértéseket okozott a forrás tekintetében, és a ‘goo.co.jp’ kiválasztása esetén automatikusan átirányított a felhasználókat egy felnőtt tartalmú oldalra. Mindezek alapján az NTT-X 2000 novemberében kérelmet nyújtott be az Ipari Tulajdonjogok Védelmi Központjához (amelyet később Japán Szellemi Tulajdonjogok Védelmi Központjára változtattak), hogy a Popcorn Kft. ‘goo.co.jp’ domain nevét adja át az NTT-X-nek. Erre válaszul a Központ 2001 februárjában elfogadta az NTT-X kérelmét, és arra utasította a Popcorn Kft.-t, hogy adja át a ‘goo.co.jp’ domain nevet az NTT-X-nek. A Popcorn Kft. ezt nem fogadta el, és beperelte az NTT-X-et a Tokiói Kerületi Bíróságon, hogy megerősítsék a ‘goo.co.jp’ domain név használatának jogát.

A domain nevek és védjegyek körüli viták a következőképpen oszthatók fel:

A domainnév átadásának szükséges feltételei

A JPNIC (Japán Hálózati Információs Központ) által meghatározott JP-DRP (Japán Domainnév Vitarendezési Politika) előírja a domainnév átadásának kérelmezéséhez szükséges feltételeket.

1. A regisztrált domainnévnek azonosnak vagy összetéveszthetően hasonlónak kell lennie a kérelmező által birtokolt vagy jogos érdekeltségű védjeggyel vagy egyéb megjelenítéssel.
2. A regisztrálónak nincs jogos érdekeltsége vagy joga a domainnév regisztrációjához.
3. A regisztrált domainnév jogtalan célból lett regisztrálva vagy használva.

Ebben az esetben a vita tárgya az volt, hogy ez a három feltétel teljesült-e vagy sem.

Rendelkezik-e jogokkal vagy jogos érdekeltséggel az NTT-X

Először is, felmerül a kérdés, hogy az NTT-X rendelkezik-e jogokkal vagy jogos érdekeltséggel az 1. követelmény szerint. Az NTT-X 2000 áprilisától szeptemberig összesen mintegy 5 milliárd 200 millió jen hirdetési költséget fordított televíziós reklámokra, újsághirdetésekre, magazinhirdetésekre, banner hirdetésekre, események szervezésére stb. Számos újságban, magazinban, weboldal cikkekben, e-mail hírlevelekben mutatták be, és számos alkalommal szerepelt a televíziós műsorokban. Ezenkívül a Japan Research Center Co., Ltd. által közzétett “Japan Access Rating” nevű mutató, amely az internetes oldalak elérési arányát mutatja, a vádlott oldal mindig a legmagasabb helyen állt, és a napi oldalmegtekintések száma, amely a vádlott oldalra történő valós hozzáférést jelenti, meghaladta az 1 milliót a szolgáltatás indításától számított 5 hónap alatt, és 2000 júliusáig elérte a 14,5 milliót.

Az NTT csoport által a goo kapcsolódó üzletekből származó üzleti bevétel 1999-ben mintegy 11,6 milliárd jen volt, 2000 első felében pedig mintegy 9,5 milliárd jen. Mivel a goo ingyenesen nyújtja a keresési szolgáltatásokat és más főbb szolgáltatásokat, a fenti bevétel nagy része a weboldal hirdetési bevételeiből származik.

Ezek alapján elismerték, hogy az NTT-X rendelkezik a goo domain név jogával vagy jogos érdekeltségével.

A domainnevek hasonlósága

A domainnevek, beleértve a felső szintű és második szintű domaineket is, egységes egészként jelenítik meg az információk közlésének és szolgáltatásának “címét” és “nevet” az interneten. A Popcorn Kft. azt állította, hogy a második szintű domainek, amelyek eltérnek, teljesen más “címeket” és “neveket” képviselnek, vagyis teljesen más domainnevek.

Erre válaszul a bíróság elismerte, hogy a második szintű domainek, amelyek eltérnek, valóban más domainnevek lehetnek. Azonban a Popcorn Kft. domainneve a “jp” részből áll, ami a felső szintű domain országkódját képezi, a “co” részből, ami a második szintű domain szervezeti kódját képezi, és a “goo” részből, ami a domainnevet használó entitást (hosztot) jelöli. A “co.jp” csak azt jelzi, hogy a Popcorn Kft. domainneve a JPNIC (Japán Internet Hálózat Információs Központ) által kezelt, és a regisztráló egy cég. Ez sok domainnév közös jellemzője. A Popcorn Kft. domainnevének fő azonosító ereje a “goo” részben van, tehát a Popcorn Kft. domainnevének lényegi része a “goo”, amit “gu”-nak hívnak.

Másrészről, az NTT-X védjegyei közül az első a “GOO”, amit nagybetűs angol betűkkel írnak vízszintesen, alatta pedig a “gu” kana írással vízszintesen. A második védjegy a “goo”, amit kisbetűs angol betűkkel írnak vízszintesen, és ez egy grafikai ábrázolás. Az NTT-X védjegyeit mind “gu”-nak hívják.

A bíróság ezen tények és az NTT-X weboldalának hírneve alapján megállapította, hogy a Popcorn Kft. domainneve annyira hasonló az NTT-X védjegyéhez, megjelenéséhez és domainnevét, hogy összekeverhető vele. A hasonlóság kérdését a regisztráció sorrendjétől és a szubjektív észleléstől függetlenül objektíven kell megítélni.

A domainnév regisztrációjával kapcsolatos jogok vagy jogos érdekek

A “goo.co.jp” eredetileg a Popcorn Kft. által karaoke bárok üzemeltetésére használt domainnév volt, melyet a karaoke vendégek vonzására, közösségi oldalként hoztak létre középiskolás lányok számára. A bíróság is elismerte, hogy a domainnév regisztrációja nem történt jogellenes célból.

Azonban a weboldalra irányuló látogatások száma alacsony volt, és a középiskolás lányoknál több felnőtt férfi látogatta az oldalt, akik érdeklődtek a középiskolás lányok iránt, ezért ez nem növelte a karaoke bár bevételét. Ezért a Popcorn Kft. úgy döntött, hogy a felperes weboldal tartalma változatlan marad, mint a középiskolás lányok közösségi oldala, de felnőtt férfiak látogatásainak elérésére célzóan, elkezdtek hirdetni felnőtt tartalmú oldalakon. Végül, nagyobb profit érdekében, automatikusan átirányították a látogatókat más felnőtt tartalmú oldalakra, így a középiskolás lányok közösségi oldala nem volt elérhető, és a látogatások számától függően profitot osztottak.

A bíróság megállapította, hogy a Popcorn Kft. hirdetéseiben nem szerepelt a cég neve, csak az “GOO! Támogatás és kapcsolatfelvétel” ügynökség neve volt látható. Ezen kívül nem voltak elegendő bizonyítékok arra, hogy a Popcorn Kft. a “goo.co.jp” vagy a “goo” név alatt ismert lett volna, és nem találtak elegendő bizonyítékot arra sem, hogy a Popcorn Kft. rendelkezne a “goo.co.jp” domainnévvel kapcsolatos jogokkal vagy jogos érdekekkel.

Tisztázás: Jogtalan célból történt-e a regisztráció vagy használat

A bíróság megállapította, hogy a Popcorn Kft. a ‘goo.co.jp’ domain nevet már a goo népszerűsége előtt használta, de a goo népszerűvé válása után jelentősen megváltoztatta a használatát. A domain nevet kizárólag átirányítási célokra használták, és az átirányított oldal, egy felnőtt tartalmú weboldal üzemeltetőjétől a látogatók számának arányában részesedtek a bevételekből. Ez gyakorlatilag olyan, mintha egy teljesen új weboldalt hoztak volna létre, amelynek csak a domain neve azonos.

Továbbá, amikor a ‘goo.co.jp’ leállította az automatikus átirányítást, és a felnőtt tartalmú weboldalra mutató linket egyértelműen megjelölte, a ‘goo.co.jp’-ról az átirányított oldalra irányuló napi látogatások száma csupán néhány tucat volt, míg a ‘goo.co.jp’ napi látogatásainak száma 33 400 volt. Ez alapján nem állítható, hogy a ‘goo.co.jp’-t sokan a felnőtt tartalmak miatt keresték fel. Valószínűbb, hogy a ‘goo.co.jp’-t felkeresők többsége összekeverte a ‘goo.ne.jp’-vel, vagy elírta azt. A bíróság megállapította, hogy a Popcorn Kft. kihasználta a felhasználók hibáit, és ezzel kereskedelmi hasznot húzott.

A felperes azt állítja, hogy a vitatott domain nevet a vádlott már a népszerűséggel való felismerés előtt használta, és a vádlott tudta a vitatott domain név létezéséről, és megszerezte a vádlott domain nevét, ami összekeveredést okozhat. Azonban attól, hogy a felperes előbb használta a vitatott domain nevet, és a vádlott tudott a vitatott domain név létezéséről, nem következik, hogy a felperes használata védett lenne. Még ha valaki előbb használta a domain nevet, ha jogtalan célból használta, a domain név használata nem védett, ami a vitarendezési politikával összhangban van. Tekintettel a fentiekre, a felperesnek jogtalan célja volt.

Tokyo District Court, April 26, 2002 (2002. április 26.)

A bíróság megállapította, hogy a domain nevet jogtalan célból használták, és elutasította a Popcorn Kft. kérelmét.

Megjegyzendő, hogy a Popcorn Kft. fellebbezett az ítélet ellen, de a Tokyo High Court elutasította a fellebbezést, és a ‘goo.co.jp’ domain nevét az NTT-X-nek kellett átadnia. Ez volt az első ítélet a felsőbb bírósági szinten a domain név átadásával kapcsolatos vitarendezési politika alkalmazásával kapcsolatban (Tokyo High Court, October 17, 2002 (2002. október 17.)).

Összefoglalás

A domainnév törlésére vagy átadására irányuló kérelmeknek két útja van, a jelen esetben a JPNIC (Japán Hálózati Információs Központ) által hitelesített vitarendezési szerv vitarendezési eljárását alkalmazták, de a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény (japán Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény) alapján a domainnév használatának megtiltását kérő kérelmek esetében is hasonló követelményekkel ítélkeznek.

Mindkét esetben, ha átadást vagy törlést kérnek, az érintett fél először azt állítja, hogy előbb birtokba vette a domainnevet, de ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a domainnév birtoklásának jogát érvényesítsék.