A platform üzemeltetők jogi felelőssége a felhasználók közötti tranzakciókban

Az internet szerepének növekedésével az elektronikus kereskedelem az interneten BtoC (üzleti személyek és fogyasztók közötti) piacként növelte méretét. Ezzel párhuzamosan a CtoC (fogyasztók közötti) tranzakciók is fejlődtek, főként az üzleti személyek által nyújtott internetes aukciók formájában.

Továbbá, a legutóbbi időben, a okostelefonok elterjedésével nem csak az internetes aukciók, ahol a kínált termékek ára licitálással dől el, hanem a felhasználók közötti CtoC tranzakciók is aktívvá váltak, ahol az eladó állapítja meg az árat, és a vevő dönti el, hogy megveszi-e az árukat ezen az áron a “flea market” alkalmazásokon keresztül.

A felhasználók közötti tranzakciókban a platformszolgáltatók által nyújtott közvetítő rendszerek rendkívül fontos szerepet játszanak a fejlődésben, és a platformszolgáltatók elengedhetetlenek.

Itt megvizsgáljuk azt a kérdést, hogy a platformszolgáltatóknak van-e felelősségük a felhasználók közötti tranzakciók során, ha a felhasználók azt állítják, hogy kárt szenvedtek a szolgáltatásban.

A platform üzemeltetők és a felhasználók jogi kapcsolata

A platform üzemeltetők gyakran meghatározzák a felhasználási feltételekben, hogy nem vesznek részt semmilyen módon a felhasználók közötti tranzakciók létrejöttében vagy tartalmában. De hogyan működik valójában a felhasználási feltételek által meghatározott felelősségkorlátozás?

Felhasználási feltételek

A platform üzemeltetők és a felhasználók közötti jogi kapcsolat alapvetően a felhasználási feltételeknek megfelelően alakul.

A felhasználási feltételek például akkor válnak a platform üzemeltető és a felhasználó közötti szerződéssé, amikor a felhasználó online regisztrál, és rákattint a felhasználási feltételek elfogadására. A felhasználókat gyakran arra kérik, hogy minden egyes tranzakció (pl. termék felajánlása, licitálás, vásárlás stb.) esetén kattintsanak a felhasználási feltételek elfogadására.

Amikor ilyen szerződés jön létre, a felhasználó és a platform üzemeltető közötti jogi kapcsolat alapvetően a felhasználási feltételek által szabályozottá válik. A felhasználási feltételekben általában világosan meghatározzák, mikor vállal felelősséget a platform üzemeltető és mikor nem.

Fontos megjegyezni, hogy a platform üzemeltető és a felhasználó közötti szerződés a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésnek minősül, így alkalmazandó a fogyasztói szerződési törvény (japán Fogyasztói Szerződési Törvény).

Ha a fogyasztói szerződési törvény alkalmazandó, akkor a platform üzemeltető által a saját kötelezettségszegése miatt a fogyasztónak okozott kárért való teljes felelősségét kizáró rendelkezés (a Fogyasztói Szerződési Törvény 8. cikkének 1. bekezdésének 1. pontja), vagy a platform üzemeltető kötelezettségszegése (csak az üzemeltető, annak képviselője vagy alkalmazottja által szándékosan vagy súlyos hanyagságból elkövetett cselekmények esetén) miatt a fogyasztónak okozott kárért való felelősségének részleges kizárását előíró rendelkezés (ugyanannak a bekezdésnek a 2. pontja), vagy a felelősség meglétének vagy határainak meghatározására jogosító rendelkezés, még akkor is érvénytelen, ha a felhasználási feltételekben szerepel.

A következő fogyasztói szerződési rendelkezések érvénytelenek:

1. A rendelkezés, amely teljes mértékben mentesíti a vállalkozást a fogyasztónak okozott kárért való felelősségtől a vállalkozás kötelezettségszegése miatt, vagy amely a vállalkozásnak jogot ad a felelősség meglétének meghatározására.

2. A rendelkezés, amely részben mentesíti a vállalkozást a fogyasztónak okozott kárért való felelősségtől a vállalkozás kötelezettségszegése miatt (csak a vállalkozás, annak képviselője vagy alkalmazottja által szándékosan vagy súlyos hanyagságból elkövetett cselekmények esetén), vagy amely a vállalkozásnak jogot ad a felelősség határainak meghatározására.

Fogyasztói Szerződési Törvény (A vállalkozás kártérítési felelősségének kizárására vonatkozó rendelkezések érvénytelensége) 8. cikk

Nem elég csak felhasználási feltételeket készíteni, és nem jelenti azt, hogy ha a felhasználók elfogadják a felhasználási feltételeket, akkor minden felelősség mentesül.

A platform üzemeltetőjének felelőssége

A felhasználási feltételek általában kimondják, hogy a platform üzemeltetője semmilyen módon nem vesz részt a felhasználók közötti adásvételi szerződésekben, és ezért nem vállal értük felelősséget. Ezért, ha a platform üzemeltetője nem vesz részt a tranzakcióban, alapvetően nem vállal felelősséget a felhasználók felé. Azonban kivételként elismerhető, hogy a tranzakció “helyének” vagy rendszerének biztosításával járó bizonyos figyelmeztetési kötelezettségnek eleget kell tennie.

Továbbá, ha a platform üzemeltetője valóban részt vesz a tranzakcióban, akkor a szerepének megfelelően felelősséget kell vállalnia, és a tranzakciós felelősség teljes mentesítését előíró záradék érvénytelen lehet a Japán Fogyasztói Szerződési Törvény (Japanese Consumer Contract Law) 8. cikke alapján.

Ha a platform üzemeltetője nem vesz részt a tranzakcióban

A felhasználók közötti tranzakcióknak számos típusa lehet. Ebben az esetben, ha a platform üzemeltetője csak a tranzakciók közvetítésének rendszerét biztosítja, és nem vesz részt az egyes tranzakciókban, általánosságban elmondható, hogy a tranzakciókat a felhasználók saját felelősségükre hajtják végre, és a platform üzemeltetője nem vállal felelősséget.

Ebben az esetben a platform üzemeltetője a rendszer biztosításával közvetítő szerepet játszik a tranzakciókban, de nem válik a tényleges tranzakciók résztvevőjévé. Ilyen esetekben a platform üzemeltetője csak a tranzakció helyének vagy rendszerének szolgáltatója, és nem vesz részt az egyes tranzakciók létrehozásában, ezért alapvetően nem vállal felelősséget a felhasználók közötti tranzakciókból eredő problémákért.

Azért, mert a platform üzemeltetője biztosítja az infrastruktúrát, amelyen keresztül a felhasználók közötti tranzakciókhoz kapcsolódó információk közvetítésre kerülnek, bizonyos esetekben felelősség keletkezhet. Vagyis, mivel a platform üzemeltetője a felhasználókkal kötött szerződés alapján biztosítja a tranzakció “helyét”, elvárható, hogy bizonyos figyelmeztetési kötelezettséget teljesítsen.

Például, ha az internetes aukción a rendőrség főnökétől kapott parancsot az árverés leállítására (a Japán Használtcikk-kereskedelmi Törvény (Japanese Secondhand Articles Dealer Act) 21. cikkének 7. bekezdése alapján), de nem állította le az árverést, és a licitáló lopott árut vásárolt, amelyért a tulajdonos visszatérítést követelt, akkor a platform üzemeltetője felelősséget vállalhat a licitálóval szemben a figyelmeztetési kötelezettség megsértése miatt keletkezett károkért.

Ha a platform üzemeltetője részt vesz a tranzakcióban

Ha a platform üzemeltetője csak a felhasználók közötti tranzakciók közvetítési rendszerét biztosítja, és nem vesz részt az egyes tranzakciókban, akkor alapvetően nem vállal felelősséget az egyes tranzakciókból eredő problémákért. Azonban a gyakorlatban előfordulhat, hogy a szolgáltatás üzemeltetője több szerepet játszik, mint csak a rendszer szolgáltatója.

A Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium “Elektronikus kereskedelemmel és információs javakkal kapcsolatos irányelvei” szerint a platform üzemeltetője a következő három esetben vesz részt a tranzakcióban:

Elsőként, a platform üzemeltetője aktívan segítheti a felhasználók hirdetési tevékenységét, és ezzel összefüggésben hirdetési díjat vagy licitációs jutalékot kaphat a hirdetőktől.

Gondoljunk például az internetes aukciókra vagy a piactéri szolgáltatásokra, ahol a platform üzemeltetője telefonon fogadja a felhasználók jelentkezését a márkás termékek hirdetésére, megkapja a márkás terméket, és a felhasználó nevében hirdet, és díjat kap a hirdetésért és a licitációért. Ebben az esetben a platform üzemeltetője a hirdetési ügynök, nem csak a hely szolgáltatója. Mivel a platform üzemeltetője kézhez kapja a hirdetett terméket, és ellenőrizheti, hogy hamis márkás termék-e, és ezt követően hirdet a hirdető nevében, a felhasználási feltételek rendelkezéseitől függetlenül, ha probléma merül fel, a platform üzemeltetője felelősséget vállalhat a vevővel szemben. Ha az ügynökségi hirdetésre bízott termék “használt áru”, akkor a platform üzemeltetője a Japán Használtcikk-kereskedelmi Törvény (Japanese Secondhand Articles Dealer Act) szabályozása alá eshet.

A platform üzemeltetője akkor is részt vesz a tranzakcióban, ha valamilyen módon ajánlja a konkrét eladót.

Például, ha a platform üzemeltetője ajánl egy konkrét felhasználót, elősegíti egy konkrét felhasználó értékesítési tevékenységét, vagy ajánl egy konkrét hirdetett terméket, akkor az ajánlás vagy elősegítés módjától függően a platform üzemeltetője felelősséget vállalhat a felhasználók közötti tranzakciókból eredő problémákért. Például, ha a platform üzemeltetője többet tesz, mint hogy egy bizonyos díjat szed be a weboldalon történő hirdetésért, és létrehoz egy különleges oldalt az eladó számára, ahol interjút tesz közzé, és aktívan bemutatja az eladót, és az eladó hirdetett termékei közül egy konkrét terméket “kincsként” vagy “nagyon olcsó ajánlott termékként” jelöl meg, akkor ha probléma merül fel az adásvétel során, a platform üzemeltetője is felelősséget vállalhat.

Továbbá, ha a platform üzemeltetője maga is résztvevője a tranzakciónak, mint eladó, akkor részt vesz a tranzakcióban.

Például, a felhasználók közötti tranzakciós platformokon előfordulhat, hogy a felhasználó hirdetett termékét a platform üzemeltetője maga is megjeleníti a rendszerben, mint tranzakció résztvevője, de a tényleges bevétel (számítás) azonnal a hirdető felhasználóhoz kerül. Ilyen esetekben a platform üzemeltetője alapvetően felelősséget vállal, mint a tranzakció résztvevője.

Összefoglalás

Még akkor is, ha rendelkezésre állnak a felhasználási feltételek, és a felhasználási feltételekben a felhasználók beleegyezését is megszerezték, nem jelenti azt, hogy a platformszolgáltatót semmilyen felelősség nem terheli a felhasználók közötti tranzakciókkal kapcsolatban.

Továbbá, a platformszolgáltató és a felhasználók között szerződéses kapcsolat jön létre a platformszolgáltató által nyújtott tranzakciós közvetítő rendszer használatával kapcsolatban, így a felhasználók közötti tranzakciókkal kapcsolatos problémákon kívül, például a rendszer karbantartásával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek is problémát jelenthetnek.

Ez nemcsak az internetes aukciókra, hanem a piacteri szolgáltatásokra is vonatkozik.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai szinten rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a neten keresztül történő platformokon keresztüli tranzakciók száma növekvő tendenciát mutat, ezért a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánkban szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínálunk. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]