A szubkontrakciós törvény alkalmazása a rendszerszoftver fejlesztésre és a megsértése esetén alkalmazott büntetések magyarázata

Az IT iparban, amikor a rendszerfejlesztők fejlesztést bíznak más fejlesztőkre, szinte mindig üzleti megbízási szerződést kötnek.

Szerződéskötéskor vannak olyan törvények, amelyeket különösen a fővállalkozónak kell ellenőriznie. Ez a Japán ‘Alvállalkozói törvény’ (Alvállalkozói díjak késedelmes fizetésének megelőzése érdekében). Az Alvállalkozói törvény célja az alvállalkozói ügyletek tisztességes kezelése és az alvállalkozók érdekeinek védelme, és meghatározza a fővállalkozó kötelezettségeit, tilalmait és szankcióit.

Ha többet szeretne megtudni az Alvállalkozói törvényről, kérjük, olvassa el az alábbi cikkünket.

https://monolith.law/corporate/system-development-difference-subcontract-decision[ja]

Hogyan alkalmazható az Alvállalkozói törvény, amikor egy vállalat IT projekteket bíz más vállalatokra? Milyen büntetések várhatók, ha megsértik az Alvállalkozói törvényt?

Ebben a cikkben az IT gyakorlatban gyakran előforduló ‘rendszerfejlesztés és üzemeltetés’, valamint a ‘tanácsadói jelentések’ üzleti megbízását vesszük példának, és részletesen megvizsgáljuk az egyes kategóriákat.

Hogyan határozzák meg az alvállalkozói törvény alkalmazási körét?

Az alvállalkozói törvény (japán: 下請法) célja az alvállalkozói ügyletek tisztességének biztosítása és az alvállalkozók érdekeinek védelme, és meghatározza a fővállalkozók kötelezettségeit, tilalmait és szankcióit.

Ha az alvállalkozói törvény alkalmazandó, az alvállalkozók nagyobb védelmet élveznek, míg a fővállalkozók szigorúbb szabályozás alá esnek.

Megjegyzendő, hogy a megbízási szerződés jogi jellege, legyen az alvállalkozói szerződés vagy kvázi-megbízási szerződés, amennyiben az fentieknek megfelel, az alvállalkozói törvény hatálya alá tartozik.

Az azonban nem igaz, hogy minden ügylet az alvállalkozói törvény hatálya alá tartozik.

Az alvállalkozói törvény meghatározza az alkalmazandó alvállalkozói ügyletek körét mind az ügylet tartalma, mind a tőkeosztályozás szempontjából. Az alábbiakban ismertetjük az ügylet tartalmát és a tőkeosztályozást.

Tőkeosztályozás

A japán alvállalkozói törvény (Shitauke-hō) előírja a fővállalkozók és alvállalkozók tőkéjének osztályozását a tranzakciók tartalmától függően.

Ez a tőkeosztályozás négy mintát tartalmaz, és ezek közül a bizonyos tartalmú tranzakciók alkotják az alvállalkozói törvény alkalmazási körét.

Minta ①: A fővállalkozó tőkéje több mint 300 millió jen, az alvállalkozó tőkéje pedig 300 millió jen vagy kevesebb
Minta ②: A fővállalkozó tőkéje 10 millió és 300 millió jen között, az alvállalkozó tőkéje pedig 10 millió jen vagy kevesebb

Az érintett tranzakciók tartalma a következő: gyártási megbízás, javítási megbízás, információs termék készítési megbízás (csak programozás), szolgáltatásnyújtási megbízás (csak információfeldolgozással kapcsolatos).

A rendszerfejlesztés és üzemeltetés ebbe a kategóriába tartozik.

Minta ③: A fővállalkozó tőkéje több mint 50 millió jen, az alvállalkozó tőkéje pedig 50 millió jen vagy kevesebb
Minta ④: A fővállalkozó tőkéje 10 millió és 50 millió jen között, az alvállalkozó tőkéje pedig 10 millió jen vagy kevesebb

Az érintett tranzakciók tartalma a következő: információs termék készítési megbízás (programozáson kívül), szolgáltatásnyújtási megbízás (információfeldolgozáson kívül).

A tanácsadói jelentések ebbe a kategóriába tartoznak.

Ügylet tartalma

Az alvállalkozói törvény (japán: 下請法) szabályozási hatálya alá tartozó ügyletek nagyjából négy csoportba sorolhatók a megbízás tartalmától függően: ①gyártási megbízás ②javítási megbízás ③információs termék készítési megbízás ④szolgáltatásnyújtási megbízás.

Rendszerfejlesztés és üzemeltetés

A rendszerfejlesztés és üzemeltetés esetében nagy valószínűséggel az ③ információs termék készítési megbízás és az ④ szolgáltatásnyújtási megbízás kategóriába tartozik. Megmagyarázzuk a definíciókat és a konkrét ügylettartalmak példáit.

Először is nézzük az ③ információs termék készítési megbízást. Az “információs termék készítési megbízás” az alvállalkozói törvényben a következőképpen van definiálva:

“Az információs termék készítési megbízás e törvény értelmében azt jelenti, hogy egy vállalkozó, aki üzleti tevékenységként információs terméket készít vagy készíttet, a készítési tevékenység egészét vagy egy részét más vállalkozóra bízza, illetve ha a vállalkozó üzleti tevékenységként készíti az általa használt információs terméket, a készítési tevékenység egészét vagy egy részét más vállalkozóra bízza.”

Alvállalkozói törvény 2. cikk 3. bekezdés https://elaws.e-gov.go.jp/document?lawid=331AC0000000120[ja]

Az információs termék olyan dolog, amely programokból (szoftverek, rendszerek stb.), képekből vagy hangokból, hangzásokból (televíziós műsorok, filmek stb.), szövegből, ábrákból, szimbólumokból (design, jelentések stb.) áll.

Az információs termék készítési megbízásnak a következő három típusa létezik:

・Az a vállalkozó (fővállalkozó), aki üzleti tevékenységként információs terméket készít és másoknak értékesíti vagy használati engedélyt ad, a termék készítését más vállalkozóra (alvállalkozóra) bízza.
Például, ha a rendszerfejlesztő vállalkozó a felhasználóknak szánt névjegykezelő rendszer fejlesztését más vállalkozóra bízza, vagy ha a videojáték-készítő és -értékesítő vállalkozó a fogyasztóknak értékesítendő videojáték készítését más vállalkozóra bízza.

・Az a vállalkozó (fővállalkozó), aki a felhasználótól (megrendelőtől) információs termék készítési megbízást kap, a készítést más vállalkozóra (alvállalkozóra) bízza (további megbízás).
Például, ha a rendszerfejlesztő vállalkozó a felhasználótól kapott rendszerfejlesztési megbízás egy részét más vállalkozóra bízza (további megbízás).

・Az a vállalkozó (fővállalkozó), aki üzleti tevékenységként saját használatra információs terméket készít, a készítést más vállalkozóra (alvállalkozóra) bízza.
Például, ha a weboldal-készítő vállalkozó a saját intranet oldalának egy részének fejlesztését más vállalkozóra bízza.

Ezután nézzük az ④ szolgáltatásnyújtási megbízás definícióját, amely a következő:

“A szolgáltatásnyújtási megbízás e törvény értelmében azt jelenti, hogy egy vállalkozó, aki üzleti tevékenységként szolgáltatást nyújt, a szolgáltatásnyújtási tevékenység egészét vagy egy részét más vállalkozóra bízza (kivéve, ha az építőipari vállalkozó (az építőipari törvény (1949. évi törvény 100. számú) 2. cikk 2. bekezdése szerinti építőipari vállalkozót jelenti. Ugyanez vonatkozik erre a bekezdésre.) üzleti tevékenységként vállalja az építési munkát (ugyanazon cikk 1. bekezdése szerinti építési munkát jelenti.) és annak egészét vagy egy részét más építőipari vállalkozóra bízza.”

Alvállalkozói törvény 2. cikk 4. bekezdés https://elaws.e-gov.go.jp/document?lawid=331AC0000000120[ja]

Például, ha a szoftverértékesítő vállalkozó a szoftver karbantartását és üzemeltetését más vállalkozóra bízza, ez esetben van szó szolgáltatásnyújtási megbízásról.

Tanácsadói jelentés

A tanácsadói jelentés az információs termék kategóriába tartozik (lásd: Alvállalkozói törvény 2. cikk 6. bekezdés 3. pont), így annak készítését megbízni az ③ információs termék készítési megbízás kategóriába esik.

Az alvállalkozói törvényben meghatározott fővállalkozói kötelezettségek és tilalmak

Ha az adott ügylet az alvállalkozói törvény hatálya alá tartozik, milyen kötelezettségek terhelik a fővállalkozót? A tilalmakat is bemutatjuk.

Kötelezettségek

Az alvállalkozói törvény értelmében a fővállalkozóra a következő kötelezettségek hárulnak:

・A szolgáltatás tartalmát, díjat, fizetési határidőt stb. tartalmazó írásos dokumentum átadásának kötelezettsége
・Az alvállalkozói díj fizetési határidejének meghatározásának kötelezettsége
・Az alvállalkozói szolgáltatás, a szolgáltatás átvétele, az alvállalkozói díj fizetése stb. dokumentálásának és megőrzésének kötelezettsége
・A fizetési határidőig történő fizetés elmulasztása esetén a késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége

Tilalmak

Az alvállalkozói törvény értelmében a fővállalkozóra a következő tilalmak vonatkoznak:

・Az átvétel megtagadásának tilalma
・Az alvállalkozói díj csökkentésének tilalma
・Az alvállalkozói díj fizetésének késleltetésének tilalma
・Az indokolatlan visszaküldés tilalma
・Az aláértékelés tilalma
・Az áruk vásárlásának vagy szolgáltatások igénybevételének erőltetésének tilalma
・A megtorló intézkedések tilalma
・Az alapanyagok stb. korai kifizetésének tilalma
・A kedvezményezhetetlen váltó átadásának tilalma
・Az indokolatlan gazdasági előny kérése tilalma
・Az indokolatlan szolgáltatási tartalom módosítása, újra elvégzése tilalma

A részletek a Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium “Információs szolgáltatások és szoftveripar alvállalkozói tisztességes üzleti gyakorlatának előmozdítása irányelvei[ja]” című dokumentumban találhatók.

A fent említett tilalmak közül az IT iparban gyakran problémát okozó alvállalkozói díj és a szolgáltatás tartalmával kapcsolatos kérdéseket az alábbiakban részletesen ismertetjük.

Az alvállalkozói díj összege és fizetési határideje

Az “alvállalkozói díj összege” tekintetében tilos a piaci árhoz képest jelentősen alacsonyabb összeget indokolatlanul meghatározni, vagy a megrendelés után csökkenteni, ha az alvállalkozónak nincs felelőssége.

A “fizetési határidő” tekintetében szükséges, hogy a termékek stb. átvételének napjától (szolgáltatás nyújtása esetén a szolgáltatás nyújtásának napjától) számított 60 napon belül a lehető legrövidebb időn belül határozzák meg.

A “késedelmi kamat” tekintetében, ha a fővállalkozó késlelteti a fizetést, az alvállalkozónak a termékek stb. átvételének napjától számított 60 nap elteltével a fizetési napig, a napok számától függően évi 14,6% késedelmi kamatot kell fizetnie (lásd a Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottság szabályait).

A termékek stb. átvétele és visszaküldése

Tilos az alvállalkozónak semmilyen felelőssége nélkül megtagadni a megrendelt termékek stb. átvételét.

Emellett a “visszaküldés” tekintetében a fővállalkozónak tilos az alvállalkozónak semmilyen felelőssége nélkül visszaküldeni a terméket. Azonban, ha a szállítás után azonnal nem észlelhető hibát találnak a termékben, akkor 6 hónapon belül visszaküldhető.

Indokolatlan szolgáltatás igénylése és a szolgáltatás tartalmának módosítása

A fővállalkozónak tilos az alvállalkozótól a szerződéses tartalomhoz nem tartozó pénzügyi vagy szolgáltatási nyújtást kérni, vagy az alvállalkozónak semmilyen felelőssége nélkül költségeket nem viselni, és módosítani vagy újra elvégezni a szolgáltatás tartalmát.

Amennyiben a fővállalkozót alvállalkozói törvény megsértésében találják

A Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottság (Japanese Fair Trade Commission) a fővállalkozó és alvállalkozó közötti üzleti kapcsolatok igazságosságának biztosítása érdekében, amennyiben szükségesnek ítéli, jelentést kérhet mindkét féltől az alvállalkozói ügyletekről, és helyszíni ellenőrzést végezhet a fővállalkozó üzleti helyszínén (Japán Alvállalkozói Törvény 9. cikk 1. bekezdés).

Amennyiben a Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottság vagy a Japán KKV Hivatal (Japanese Small and Medium Enterprise Agency) megállapítja, hogy megsértették az alvállalkozói törvényt, felszólítást küld a jogsértő fővállalkozónak. Ha a Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottság felszólítást küld, a jogsértés részletei és a cég neve a Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottság honlapján kerül közzétételre, mint “Alvállalkozói Törvény Felszólítások Listája”.

Ha a fővállalkozó megsérti az alvállalkozó felé történő írásos kötelezettségvállalás vagy a dokumentumok létrehozásának és megőrzésének kötelezettségét, vagy ha megtagadja a fent említett vizsgálatot és ellenőrzést, vagy hamis jelentést tesz, akkor 500 ezer jen alatti bírságot szabhatnak ki.

Továbbá, az alvállalkozói törvény megsértésére vonatkozó büntetések mindkét félre vonatkoznak, tehát nem csak az egyén, hanem a cég is büntetést kaphat, ha megsértik a törvényt (Japán Alvállalkozói Törvény 10., 11. és 12. cikk).

Konzultáljon ügyvéddel, ha a rendszerfejlesztés során fennáll a szubkontraktus törvény megsértésének veszélye

Ha fennáll a szubkontraktus törvény megsértésének veszélye, a Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottság (Japanese Fair Trade Commission) vizsgálatának megkezdése előtt, ha a fővállalkozó önként jelenti be a jogsértést, és teljesíti az alábbi feltételeket, akkor lehetőség van a “javaslat” elkerülésére.

1. A jogsértést önként jelentette be a Tisztességes Kereskedelmi Bizottság vizsgálatának megkezdése előtt.
2. Már abbahagyta a jogsértő magatartást.
3. Már megtette a szükséges intézkedéseket a szubkontraktusos vállalkozó által a jogsértő magatartás miatt elszenvedett hátrányok kiküszöbölésére.
4. Intézkedéseket tervez a jogsértő magatartás megismétlődésének megakadályozására.
5. Teljes mértékben együttműködik a Tisztességes Kereskedelmi Bizottság által végzett vizsgálatban és iránymutatásban.
Megjegyzés: A jelen esetben, ahol a szubkontraktus díjat csökkentették, legalább az elmúlt egy évben csökkentett összeget visszatérítették.

2008. december 17. (Heisei 20 év) Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottság “A szubkontraktus törvény megsértését önként bejelentő fővállalkozók kezeléséről”

Ezért a “javaslat” elkerüléséhez számos feltételnek kell teljesülnie. Emellett a polgári jogi kártérítési felelősség stb. tekintetében szükség lehet a szubkontraktusos vállalkozóval folytatott megbeszélésre is.

A szubkontraktus törvény körüli különböző problémák elkerülése érdekében fontos, hogy gyorsan és megfelelően cselekedjen, és konzultáljon egy magas szintű szakértelemmel rendelkező ügyvéddel.