MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

IT

A rendszerfejlesztés befejezése után a szállító által viselt támogatási kötelezettség

IT

A rendszerfejlesztés befejezése után a szállító által viselt támogatási kötelezettség

A rendszerfejlesztés terén jól ismert, hogy a rendszerfejlesztés szakértői, a szolgáltatók, a “projektmenedzsment kötelezettséget” viselik, de a jogi szempontból hasonló, de mégis különböző fogalomként a “támogatási kötelezettség” is felmerül. Ebben a cikkben a “támogatási kötelezettségről” fogunk beszélni, figyelembe véve a korábbi bírósági ítéleteket is.

A támogatási kötelezettség jelentése

A támogatási kötelezettség áttekintése

A szolgáltatók által a felhasználók felé vállalt kötelezettségek közül a legjellemzőbb a projektmenedzsment-kötelezettség. Ez a kötelezettség a korábbi bírósági ítéletekben többször is megjelent, és a rendszerfejlesztési szakértőként a szolgáltatók által a teljes projekt során vállalt kötelezettségeket összefoglaló fogalom.

https://monolith.law/corporate/project-management-duties[ja]

A projektmenedzsment-kötelezettség a rendszerfejlesztési jogi terminológiában nagyon ismert, és kétségtelen, hogy ez a szolgáltatók által vállalt fő kötelezettség. Azonban néhány bírósági ítéletben megjelenik egy másik, a projektmenedzsment-kötelezettségtől eltérő kötelezettség, amelyet “támogatási kötelezettség”-ként ismerünk.

A támogatási kötelezettség a felhasználók működtetési támogatásával kapcsolatos problémákban merül fel

De mi is a támogatási kötelezettség? És miért hívják ezt a kötelezettséget külön néven a projektmenedzsment-kötelezettségtől? A támogatási kötelezettség általában a rendszerfejlesztési projekt befejezése után merül fel. A rendszerfejlesztési projektek, mivel “fejlesztési” projektek, alapvetően akkor érnek véget, amikor a létrehozandó rendszer elkészül. Vagyis a rendszerfejlesztési projekt azzal kezdődik, hogy tisztázni kell, milyen rendszert kell létrehozni (=követelmények meghatározása), és azzal ér véget, hogy ellenőrizzük, hogy a rendszer valóban elkészült-e (=tesztelés vagy átvétel). Az átvételi folyamatról, amelynek “a rendszerfejlesztési projekt befejezése” szempontjából fontos jelentősége van, és a jogi problémákról, amelyek gyakran merülnek fel ebben a szakaszban, a következő cikkben részletesen tárgyalunk.

https://monolith.law/corporate/estimated-inspection-of-system-development[ja]

Az viszont, hogy a rendszerfejlesztési projekt maga a fejlesztési folyamat, még ha úgy is értelmezzük, a fejlesztett rendszert a későbbiekben természetesen üzleti tevékenységben fogják használni. Vagyis, ha teljesen figyelmen kívül hagyjuk azt a kérdést, hogy a rendszer fejlesztése után hogyan fogjuk azt használni, és azt mondjuk, hogy “mivel csak a fejlesztési munkát végzem, elég, ha csak létrehozom a rendszert”, akkor nagy valószínűséggel irracionális helyzetet teremtünk. Ezt figyelembe véve, a korábbi bírósági ítéletekben is felmerült a kérdés, hogy a rendszerfejlesztést végző szolgáltatókra is lehet-e működtetési támogatási kötelezettséget róni. Vagyis, a kérdés az, hogy a rendszerfejlesztési szerződésben a szolgáltató által vállalt kötelezettségek között szerepel-e a fejlesztés utáni működtetési támogatási kötelezettség is. Mivel a működtetési támogatás nem része a fejlesztési folyamatnak, ezért a projektmenedzsment-kötelezettségtől való megkülönböztetés érdekében a “támogatási kötelezettség” kifejezést használták.
 

Milyen ítéletekben merült fel a támogatási kötelezettség kérdése?

A szolgáltató támogatási kötelezettsége magában foglalhatja a felhasználó működésének támogatását is a kezdetektől fogva.

Egy példa, amikor a rendszertesztelés során a felhasználó munkáját akadályozták

Az alábbi idézett ítéletben a rendszer működését megelőző rendszertesztelés során a felhasználó nem tudta a rendszert úgy használni, ahogyan azt eredetileg elképzelte, és ennek eredményeként a felhasználó felhagyott a rendszer működésével. Ez a probléma a felhasználó működésének kezdeti problémája volt, és a kérdés az volt, hogyan lehet a szolgáltató felelősségét a rendszerfejlesztési szerződésből eredően alátámasztani. A végső következtetés az volt, hogy a felhasználó kártérítési igényét elismerték, és ennek alapjául a “támogatási kötelezettség megsértése” szolgált.

I. Támogatási kötelezettség megsértése
(A) A felperes képviselője 1997. július 14-én (Heisei 9) a vádlottnak azt mondta, hogy “Nem csak a rendszert kell létrehozni, hanem gondoskodni kell arról is, hogy az rendesen működjön.“, “Mi laikusok vagyunk, sok pénzt adunk, ezért szeretnénk, ha a végéig használhatnánk.“. Erre válaszul a vádlott magyarázta, hogy képes létrehozni egy olyan rendszert, amely eléri a felperes bevezetési céljait, és megígérte, hogy támogatja a rendszer használatát, amíg az rendesen működik. Ezzel a felperes és a vádlott között létrejött egy megállapodás, amely szerint a vádlott támogatja a felperest, amíg a rendszer rendesen működik.
A vádlott támogatási kötelezettségét a felperessel szemben a szerződéses díj “csomagbevezetési támogatás” című tételében 17,26 millió forint költséget számoltak fel, a becslésben a havi karbantartási díj “ingyenes karbantartás a bevezetés utáni hat hónapban” szöveggel szerepel, és a “Jövőbeli SE támogatás (belső megbeszélés anyaga)” című dokumentumban a friss rendelés és a “bevezetési eljárás (terv) létrehozása” és a “data/működési ellenőrzési munka” SE támogatásának megerősítése is szerepel.

(B) A vádlott támogatási kötelezettsége a felperessel szemben konkrétan legalább a következőket jelenti: a vádlott a felperes számára ①megfelelő tanácsot nyújt a rendszer működésének módjáról, ②részt vesz a működési tesztben és kezeli a teszt során felmerülő rendszerhibákat, ③javítja a rendszert a működési teszt eredményei alapján, ④bevezető oktatást tart az operátoroknak.
Az alperes azonban, annak ellenére, hogy a működési teszt során számos probléma merült fel, nem vette komolyan ezeket, és csak az operátorok bevezető oktatásának költségeit követelte, és nem nyújtott semmilyen megfelelő támogatást a felperesnek a rendszer működésének elindítása érdekében.

Tokiói Kerületi Bíróság Hachioji Fiókja, 2003. november 5-i (Heisei 15) ítélete

Ebben az ítéletben, beleértve a tartalomjegyzéket is, a “támogatás” szó mintegy 30 alkalommal szerepel az egész ítéletben. A felhasználók igényeinek megfelelő támogatást kérő hangjuk közvetlenül az ítéletben szerepel, ami azt sugallja, hogy a döntés a probléma részletes mérlegelése után, igazságos megoldásra törekedve született. Különösen figyelemre méltó pontok a jelen eset megértésében:

  • A támogatási kötelezettség megsértése “szerződésszegésként” kezelt, és ennek eredményeként a következményeként keletkezett kártérítési igényt is elrendelték.
  • A “projektmenedzsment kötelezettség” kifejezés nem szerepel az ítéletben.

Ez azt sugallja, hogy bár a projektmenedzsmenttől eltérő fogalom, a rendszerfejlesztési szerződésben foglalt szerződéses kötelezettségként kezelik.

A támogatási kötelezettség természetét hogyan kell értelmezni

A rendszer fejlesztését és működtetését a felhasználók együttműködésével kell megvizsgálni.

A támogatási kötelezettség még mindig nem egyértelmű fogalom

Az előzőleg említett bírósági ítélet lényegében azt mutatja, hogy a rendszerfejlesztést végző szállítónak a felhasználó működésbe hozatalához szükséges támogatást is nyújtania kell. Azonban a támogatási kötelezettség nem olyan gazdag bírósági gyakorlatban, mint a projektmenedzsment kötelezettség, és a valóságát ismerő nyomok sem olyan széles körben elérhetőek. Különösen a “támogatás” kifejezés maga is tartalmazza azt a problémát, hogy nem egyértelmű, mit kell konkrétan tenni.

A támogatási kötelezettség nem korlátlanul elismerhető

Ezenkívül a szállító támogatási kötelezettségének megsértését elismerő fenti ítélet is nagyon fontos pontot tett.

A vádlottat úgy kell értelmezni, hogy a jelen szerződés alapján köteles bizonyos támogatást nyújtani a felperesnek a felperes által épített és átadott rendszer működtetéséhez. Azonban a tartalma nem úgy értelmezhető, mint ahogy a felperes állítja, hogy korlátlan ideig, ingyenesen mindenféle támogatást nyújt, amíg a felperes ténylegesen képes működtetni a rendszert.

Tokyo District Court Hachioji Branch, November 5, Heisei 15 (2003)

Ha a fő feladat a rendszer “fejlesztése”, akkor a későbbi “működés” támogatására vonatkozóan is vannak korlátozások. Ezt az ítéletben is megemlítették, figyelembe véve a szállító oldalra nehezedő nagy terhet, ha a támogatási kötelezettség fogalma korlátlanul kiterjed.

A támogatási kötelezettség valósága a felhasználó együttműködési kötelezettségével együtt vizsgálandó

Az eddig elmondottak lényegében arról szólnak, hogy “a rendszerfejlesztés kezdeti szakaszában, hogyan osztoznak a munkaterhelésen a felhasználó és a szállító”. Ez magában foglalja a kissé bonyolult kérdést is, hogy a “fejlesztés” szerződéséből milyen mértékű jogi kötelezettséget vállal a szállító a működés megkezdésekor. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy erős a tendencia az egyedi körülmények figyelembe vételére.

Mindazonáltal, a szállító által viselt támogatási kötelezettség valósága a felhasználó együttműködési kötelezettségének megértésével válik biztosabbá.

https://monolith.law/corporate/user-obligatory-cooporation[ja]

Az új rendszerrel való munkafolyamat-javítási kezdeményezés alapvetően a technikai szakértő szállító és a belső munkafolyamat-tudással rendelkező felhasználó közös munkája. Ezért a támogatási kötelezettség kérdésében is, ha a felhasználó egyértelműen meghatározza, mely kérdéseket kell megoldania az “együttműködési kötelezettség teljesítése” keretében, a hatáskör is magától értetődően meghatározódik.

Összefoglalás

Ebben a cikkben a projektmenedzsment alapjaira építve rendeztük a ‘támogatási kötelezettség’ koncepcióját, amelyet a projektmenedzsment egyfajta származékosának is tekinthetünk. A támogatási kötelezettség fogalma még mindig sok homályos pontot tartalmaz, de úgy gondoljuk, hogy a megértésében kulcsfontosságúak a ‘projektmenedzsment kötelezettség’ és a ‘kooperációs kötelezettség’ alapvető kérdései.

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Category: IT

Tag:

Vissza a tetejére