A metaverzum és az NFT jogi kihívásai - A figyelembe venni szükséges jogszabályok ismertetése
Manapság a metaverzum és az NFT (nem-fungibilis tokenek) nagy figyelmet kapnak. A metaverzum és az NFT rendkívül hasznos területek, amelyekbe sok vállalkozó szeretne belépni. Azonban, mivel ezek viszonylag új területek, jogilag még nem rendezett a helyzet. Ennek következtében, ha nincs megfelelő jogi ismerete a metaverzumról és az NFT-ről, akkor váratlan problémákba ütközhet.
Ezért ebben a cikkben a metaverzummal és az NFT-vel kapcsolatos üzleti tevékenységet tervező vállalkozóknak szólóan, ismertetjük a metaverzummal és az NFT-vel kapcsolatos jogi kérdéseket.
Metavérszum – Mi az?
A Metavérszum (Metaverse) olyan háromdimenziós virtuális tér, amely az interneten vagy hasonló platformokon lett létrehozva, ahol az avatarokat használva a felhasználók egymással interakcióba léphetnek.
A Metavérszum 7 eleme
A Metavérszum (Metaverse) kifejezést Neil Stephenson amerikai regény- és sci-fi író hozta létre 1992-ben, a “Snow Crash” című regényében.
A Metavérszum (Metaverse) szó a “meta” és az “universe” szavak összevonásából származik, ahol a “meta” szónak ‘transzcendens’ vagy ‘túl’ jelentése van, míg az “universe” szó ‘világot’ vagy ‘univerzumot’ jelent.
Matthew Ball befektető a Metavérszum 7 elemét a következőképpen határozza meg:
- Állandóság
- Szinkronitás
- Végtelen számú egyidejű felhasználó
- Teljesen működőképes gazdaság
- Nincsenek határok a valós világgal
- Interoperabilitás
- Széles körű hozzájárulások
A fent említett 7 elem egyfajta iránymutatást ad a Metavérszum értékeléséhez.
A Metavérszum két kategóriája
A Metavérszumot nagyjából két kategóriába sorolhatjuk: ‘teljesen virtuális világ’ és ‘valós térbe ágyazott’.
A ‘teljesen virtuális világ’ kategóriában a Metavérszum teljesen virtuális világot hoz létre, amely elszigetelt a valóságtól, ahol élünk.
A ‘valós térbe ágyazott’ kategóriában a Metavérszum beépíti a valós teret is, így a teljesen virtuális világ és a valós világ egymás mellett létezik.
Metaverzum példák
A metaverzumokkal kapcsolatban a jelenlegi helyzet az, hogy a teljesen virtuális világok metaverzumai sokkal gyakoribbak, mint a valós térbe ágyazott metaverzumok.
Például olyan népszerű játékok, mint a Fortnite, az Animal Crossing, vagy a Minecraft, virtuális világokat hoznak létre a játékon belül, amelyek teljesen elkülönülnek a valóságtól.
A valós térbe ágyazott metaverzumok közül a legismertebbek a Pokémon GO és a Dragon Quest Walk, de a jelenlegi helyzet az, hogy a valós térbe ágyazott metaverzumok nem túl gyakoriak.
A metaverzum és az NFT kapcsolata
Az utóbbi években az NFT nagy hatással volt a metaverzumra.
Ezért a következőkben a metaverzum és az NFT kapcsolatára összpontosítunk, és magyarázatot adunk rá.
Az NFT a nem cserélhető tokenekre utal. Az NFT-k nem cserélhetők, vagyis nem helyettesíthetők más dolgokkal, ezért egyedülálló értéket képesek létrehozni.
Kapcsolódó cikk: Milyen jogi szabályozások vonatkoznak az NFT-kre? Ügyvéd magyarázza[ja]
Az NFT-k és a metaverzum összekapcsolásával megvalósítható az úgynevezett nyílt metaverzum.
A nyílt metaverzum olyan, ahol egy adott metaverzumban megszerzett tárgyakat más metaverzumokban is fel lehet használni.
Ha az NFT-ket használjuk, értéket tudunk adni a metaverzum belső tárgyainak, így lehetségessé válik a nyílt metaverzum megvalósítása.
A metaverzum természetesen virtuális világ, tehát nem tudjuk beilleszteni a valós világban használt dolgainkat. Az NFT-k használatával azonban lehetségessé vált a nyílt metaverzum megvalósítása, és értéket tudunk létrehozni a metaverzumon belül használt tárgyak és egyéb digitális tartalmak számára, ami lehetővé teszi a digitális adatok valós világban használt dolgokhoz hasonlóvá tételét.
Jogi kérdések a metaverzumban
Ahogy azt korábban említettük, a metaverzumnak számos hasznossága van, de nem feltétlenül mondható el, hogy a jogi szabályozás teljes mértékben kialakult volna, és jogi kérdések is felmerülnek.
Ezért az alábbiakban a metaverzum jogi kérdéseit fogjuk tárgyalni.
Metaverzum és szellemi tulajdonjog
Először is, a metaverzum jogi kérdései között szerepel a szellemi tulajdonjog kérdése. Különösen a szerzői jogokkal kapcsolatos kérdések gyakran merülnek fel.
A szerzői jog a szerzői művek védelmére szolgáló jog.
A szerzői művekről szóló, a Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 2. cikkének 1. bekezdésének 1. pontja a következőképpen rendelkezik:
“Szerzői mű: olyan alkotás, amely kreatív módon fejezi ki a gondolatokat vagy érzelmeket, és amely a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartozik.”
A fenti definíciónak megfelelő alkotásokat szerzői műként véd a Szerzői Jogi Törvény.
A metaverzumokban gyakran használnak avatárokat, és sok esetben ezek az avatárok animációs vagy videojáték-karaktereket ábrázolnak.
Ha animációs vagy videojáték-karaktereket használunk avatárként a metaverzumban, akkor mások szerzői műveit használjuk fel, ezért szükség van a szerzői jog tulajdonosának engedélyére.
A valós térben elhelyezkedő metaverzumok esetében előfordulhat, hogy valós épületeket rekonstruálnak. Az épületek között vannak olyanok, amelyek művészeti alkotásként értékelhetők, és a valós épületek metaverzumbeli használata szerzői jogi szabályokba ütközhet.
Másrészt, például elképzelhető, hogy zenei tevékenységet folytatnak a metaverzumban. Ahogy a metaverzum egyre inkább közelít a valós világhoz, elképzelhető, hogy koncerteket rendeznek a metaverzumban.
Ebben az esetben, ha eredeti dalokat énekelnek, nincs probléma, de ha mások által komponált dalokat énekelnek, szükség van a dal szerzői jogának tulajdonosának engedélyére.
Továbbá, a valós térben elhelyezkedő metaverzumok esetében előfordulhat, hogy vállalati logókat használnak a valósághoz való közelebb kerülés érdekében, és ebben az esetben figyelembe kell venni a védjegyjog kérdését is.
Metaverzum és arcképjog, publicitásjog stb.
Másodszor, a metaverzum jogi kérdései között szerepel az arcképjog kérdése.
A metaverzumban használt avatárok között lehetnek olyanok, amelyek valós személyeket ábrázolnak. Ebben az esetben előfordulhat, hogy az avatárként ábrázolt valós személy arcképjogát megsértik.
A metaverzumban használt avatárok között lehetnek olyanok, amelyek hírességeket vagy ismert személyeket ábrázolnak.
A hírességeket vagy ismert személyeket ábrázoló avatárok nemcsak az előbb említett arcképjog kérdését vetik fel, hanem a hírességek vagy ismert személyek publicitásjogát (a jogot, hogy kizárólagosan használják saját nevüket vagy arcképüket a vásárlók vonzására) is megsérthetik.
Másrészt, a metaverzumban előfordulhat, hogy valaki más személyének a személyazonosságát használja, és ezzel megsérti a személyazonosság jogát.
Összefoglalás: A Metaverse és az NFT jogi kérdéseiben forduljon ügyvédhez
Ebben a cikkben a Metaverse és az NFT-vel kapcsolatos üzleti tevékenységet tervező vállalkozóknak magyaráztuk el a Metaverse és az NFT jogi kérdéseit.
A Metaverse nagyon hasznos technológia, de ahogy ebben a cikkben is elmagyaráztuk, számos jogi kérdést kell tisztázni.
A Metaverse és az NFT nem csak jogi ismereteket igényel, hanem a Metaverse és az NFT-vel kapcsolatos ismereteket is, ezért javasoljuk, hogy ezekkel a legújabb IT technológiákkal kapcsolatos szakértői ismeretekkel rendelkező ügyvédhez forduljon.
Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről
A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai szinten rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Irodánk teljes körű támogatást nyújt a kriptovalutákkal és a blokklánccal kapcsolatos üzletek számára. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
Category: IT
