Mennyire használhatók fel az interneten található információk? Magyarázat a netes szerzői jogokról
Engedélyezett-e az interneten található információk gyűjtése, kinyomtatása, vagy a kinyomtatott anyagok másolatának elkészítése és terjesztése a vállalaton belül? Továbbá, engedélyezett-e az információk kinyomtatása nélküli közzététele a vállalati intraneten, vagy a képernyőn történő vetítése?
Itt az interneten található információk felhasználását és a szerzői jogokat magyarázzuk el.
Információk és szerzői jogi művek az interneten
Az interneten található információk is a Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 2. cikkében meghatározott “kreatív módon kifejezett gondolatok vagy érzelmek, amelyek a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartoznak” kategóriába esnek, tehát szerzői jogi műveknek minősülnek.
Ezért, ha ezeket az információkat másolni vagy egyéb módon felhasználni kívánjuk, a személyes, magánjellegű használat céljából történő másolás (a Japán Szerzői Jogi Törvény 30. cikke) vagy idézés (a Japán Szerzői Jogi Törvény 32. cikke) és egyéb jogkorlátozó rendelkezések alkalmazása esetén (például privát másolás vagy oktatási intézményekben történő használat) kivételével, alapvetően szükség van a szerzői jog tulajdonosának vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok tulajdonosának engedélyére.
Az olyan tartalmak, mint a hírcikkek, még ha csak tényeket közvetítenek is, mint például a rövid hírek vagy a halálozási hirdetések, amelyeknél nincs különbség az írásmódok között, és amelyeknél nem ismerik el a szerzői jogi mű jellegét (a Japán Szerzői Jogi Törvény 10. cikkének 2. bekezdése), vagy az alkotmány, törvények, közigazgatási szervek által kiadott hirdetmények, utasítások, közlemények, bírósági ítéletek stb., még ha szerzői jogi művek is, nem minősülnek védelem alá eső tartalomnak (a Japán Szerzői Jogi Törvény 13. cikke), így ezeknek az információknak a felhasználása nem jelent problémát a szerzői jogi törvény értelmében.
https://monolith.law/corporate/government-office-document-copyright[ja]
Információk kinyomtatása az internetről
Ha az interneten található információkra szerzői jogi védelem vonatkozik, akkor ezek kinyomtatása, akár csak egy példányban, akár több példányban, a következő “fizikai másolásnak” minősül, tehát ezek másolásnak számítanak.
A szerzői jogi törvény 2. cikke: E törvényben a következő kifejezések az alábbiak szerint értendők:
15. Másolás: a művek fizikai másolását jelenti nyomtatás, fényképezés, másolás, felvétel, videofelvétel vagy más módszerrel, beleértve az alábbiakat:
(részletek)
Az információk kinyomtatása nélkül, ha azokat a vállalat belső hálózatának közös hirdetőtáblájára teszik, mivel sokan láthatják, ez nem csak másolásnak, hanem a következő nyilvános közvetítésnek (a szerzői jogi törvény 2. cikkének 1. bekezdésének 7.2 pontja) minősülhet.
A szerzői jogi törvény 2. cikke: E törvényben a következő kifejezések az alábbiak szerint értendők:
7.2 Nyilvános közvetítés: a közönségnek szánt közvetlen fogadás céljából történő rádió- vagy vezetékes elektromos közvetítést jelenti (kivéve az elektromos kommunikációs berendezésekkel történő közvetítést, amelyek egy részének telepítési helye ugyanazon a területen van, mint a többi részének (ha ezt a területet több személy birtokolja, akkor azonos személy birtokában lévő területen), beleértve a programok szerzői jogi műveinek közvetítését).
Továbbá, ha az interneten található információkat sok ember számára hozzáférhetővé teszik, például vetítővel vagy nagy képernyős monitoron keresztül, ez a vetítés (a szerzői jogi törvény 2. cikkének 1. bekezdésének 17. pontja) vagy a nyilvános közvetítés (a szerzői jogi törvény 23. cikkének 2. bekezdése) lehet.
Így az interneten található információk használata a szerzői jogi törvény szerinti másolás, nyilvános közvetítés, vetítés vagy nyilvános közvetítés lehet, ezért ezeknek a használati módoknak a jogosultak engedélyét kell szerezni, kivéve, ha a szerzői jogi törvényben meghatározott jogkorlátozó rendelkezések vonatkoznak rájuk.
Szerzői jogtulajdonos engedélye
Ha a szerzői jogtulajdonos kifejezetten engedélyezi, akkor nem merül fel szerzői jogi vagy egyéb jogsértés. Ezzel szemben, ha a szerzői jogtulajdonos kifejezetten tiltja a másolást, a nyilvános közvetítést stb. a weboldalán, akkor a másolás, a nyilvános közvetítés stb. tilalmának szándéka egyértelmű, és ha nincs jogkorlátozó rendelkezés alkalmazva, akkor alapvetően nem engedélyezett a kinyomtatás vagy az intranet közzététel stb.
A probléma akkor merül fel, ha a szerzői jogtulajdonos kifejezett engedélye nem adható, de a hallgatólagos engedély elismerhető. Ebben az esetben nem merül fel szerzői jogi vagy egyéb jogsértés, és a mű tartalma vagy a felhasználási mód stb. alapján elismerhető a jogtulajdonos hallgatólagos engedélye.
Például, mi a helyzet, ha a szerzői jogtulajdonos ingyenesen és szabadon hozzáférhetővé teszi az információkat a weboldalán, és mindenki szabadon olvashatja az adott oldalt? Ebben az esetben, ha nincs tiltó szándék kifejezve, akkor úgy gondolható, hogy a szerzői jogtulajdonos hallgatólagos engedélyt ad a weboldalon található információk kinyomtatására a papíralapú olvasás érdekében, vagy a projektorral történő vetítésre, nagy képernyős monitoron történő megjelenítésre stb.
A hírcikkek és tanulmányok is szabadon olvashatók, ha a szerzői jogtulajdonos ingyenesen és szabadon hozzáférhetővé teszi az információkat a weboldalán. Ezért, ha nincs tiltó szándék kifejezve, akkor úgy gondolható, hogy a szerzői jogtulajdonos hallgatólagos engedélyt ad a weboldalon található információk kinyomtatására a papíralapú olvasás érdekében, vagy a projektorral történő vetítésre stb.
De még akkor is, ha ingyenesen hozzáférhető az interneten és olvasható, a hírcikkek és tanulmányok kinyomtatása és másolása, majd ezek értékesítése, vagy anyagként történő terjesztése a vállalkozási tevékenység részeként, vagy a fizetős megtekintés érdekében az interneten található videók vetítése stb., túlmutat a jogtulajdonos előrejelzésén, és nem tartozik a hallgatólagos engedély hatálya alá.
Továbbá, a fizetős vagy tagok számára korlátozott weboldalak információinak kinyomtatása és több példányban történő terjesztése, e-mailben történő terjesztése a vállalaton belül, vagy a megtekintés biztosítása meghatározott vagy nagyszámú személy számára stb., gyakran tiltott a normál felhasználási szerződésben. Még ha nincs is kifejezett tiltó rendelkezés, a hallgatólagos engedély nem vonatkozik az eredetileg fizetős használatra, ha azt ingyenesen használják.
Természetesen, ha az interneten található információkat a szerzői jogtulajdonos engedélye nélkül teszik közzé, akkor a közzététel maga a szerzői jog vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, és nem lehetséges, hogy a hallgatólagos engedélyt adják az ilyen információk használatára, és ez megsérti a szerzői jogot stb.
Az internetes fórumokon történő bejegyzések és a feltöltött videók, képek másodlagos felhasználása
Ha egy weboldal adminisztrátora vagy harmadik fél szeretné másodlagosan felhasználni a fórumon történő bejegyzéseket vagy a feltöltött videókat és képeket, szükséges a jogtulajdonos engedélye.
Az a tény, hogy valaki bejegyzést írt az internetes fórumra, vagy képet, videót töltött fel, nem jelenti azt, hogy engedélyezte a bejegyzés vagy a feltöltött kép, videó másodlagos felhasználását. Továbbá, a feltöltés cselekménye nem jelenti a szerzői jogok feladását.
Az azonban lehetséges, hogy ha a bejegyzések vagy a képek, videók feltöltésének helyén a vállalkozó által meghatározott másodlagos felhasználási feltételek vannak, és ezek a feltételek kötelező érvényűek, akkor feltételezhető, hogy van engedély a másodlagos felhasználásra.
Másodlagos felhasználás és szerzői jog
A műalkotás jellegének megítélésével kapcsolatban nincs különösebb probléma a feltöltött képek, videók műalkotás jellegével, így az engedély nélküli másolás szerzői jogi megsértésnek minősül.
Másrészről, az internetes fórumokon történő bejegyzésekkel kapcsolatban a “kreativitás” megítélése lehet problémás. A múltban voltak viták a fórum adminisztrátorai által történő bejegyzések felhasználásáról.
A “Hotel Junkies” nevű honlap adminisztrátora és a kiadó vált a vádlottakká, akik a hotelválasztásban segítséget nyújtó, a hotelről és a turizmusról szóló kérdéseket és az olvasók válaszait tartalmazó honlapot működtettek. A felperesek a honlap 11 hozzászólója voltak, akik kifogásolták, hogy a vádlottak részben lemásolták a fórumon történő bejegyzéseket, könyvet készítettek belőlük, és kiadták, eladták és terjesztették őket, és megállították a kiadást és kártérítést követeltek.
A vádlott adminisztrátorok azt állították, hogy az internetes fórumokon történő bejegyzések többségében olyan tartalmak, amelyekért nem kapnak ellenértéket. Továbbá, azt állították, hogy a szerzői jog, amit a szerzői jogi törvény előirányoz, olyan rendszer, amelyben a szerző nyilvánosan kijelenti, hogy ez az ő alkotása, és jogot követel, és felelősséget vállal, nem illeszkedik az interneten történő névtelen hozzászólásokhoz.
Az elsőfokú bíróság döntése után a fellebbezési bíróság úgy ítélte meg, hogy a szerzői jog által nyújtott védelem hatókörének indokolatlan korlátozása nem elegendő az expresszió védelméhez, és
A műalkotás jellegének megállapításához szükséges kreativitás követelményét nem szabad szigorúan értelmezni, hanem inkább, ha az expresszió alkotója valamilyen módon kifejezi saját egyéniségét, az elegendő, és a konkrét műalkotás jellegének megítélésénél, kivéve azokat az eseteket, amikor nyilvánvaló, hogy nincs kreativitás, mint például a szokásos köszöntések, a műalkotás jellegét el kell ismerni.
Tokyo High Court, 2002. október 29-i ítélet
És az elsőfokú bíróság által “a szöveg viszonylag rövid, és nincs lehetőség a kifejezésmód kreatív módosítására” stb. indokkal tagadott műalkotás jellegét is beleértve, szélesebb körben elismerte a műalkotás jellegét. Az anonimitásra vonatkozóan megállapította, hogy ez nem csak az internetes bejegyzésekre vonatkozik, hanem más területeken történő expresszióra is, és nem akadálya a műalkotás jellegének elismerésének.
A fórumokon történő bejegyzések és a feltöltő oldalakon történő kép- és videófeltöltések esetében, ha előre meghatározzák a fórumon történő bejegyzések másodlagos felhasználására vonatkozó szabályokat, és a weboldal üzemeltetője és a felhasználók között objektíven megállapítható az egyetértés tartalma, és a weboldal üzemeltetője és a felhasználók között létrejön a másodlagos felhasználásra vonatkozó szerződéses kapcsolat, akkor a másodlagos felhasználási szabályoknak megfelelően fel lehet használni a bejegyzéseket, a feltöltött videókat és képeket.
https://monolith.law/corporate/copyright-various-texts[ja]
Összefoglaló
Az interneten található információk használatakor óvatosság szükséges.
Az írások, feltöltött képek és videók használata nem sérti a szerzői jogokat, ha azokban nincs szerzői mű jellege, de ezt a kérdést gyakran laza értelmezésben kezelik, és széles körben elfogadják. Továbbá, a fórumokra írt hozzászólások, képek és videók gyakran anonim, például felhasználói név alatt történnek, de az anonimitás nem jelenti a szerzői mű jellegének tagadását, erre figyelni kell.
Intézkedéseink bemutatása irodánk által
A Monolis Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik a magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a szerzői jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kaptak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
Category: Internet