Micsoda a becsületsértésért járó kártérítés piaci ára?
Ha beigazolódik a rágalmazás, a sértett kártérítési igényt érvényesíthet a károkozóval szemben. A kártérítés központi eleme a fájdalomdíj.
De vajon mennyi összeget ismernek el, és mi az elszámolás alapja? Az utóbbi időben emelkedőnek mondott fájdalomdíj “piaci árát” valós bírósági ítéletek alapján magyarázzuk meg.
https://monolith.law/reputation/defamation[ja]
A fájdalomdíj,
nem anyagi károk, hanem lelki károk megtérítése, szó szerint a belső fájdalomért való kárpótlás
A Legfelsőbb Bíróság 1994. február 22-i (Heisei 6) ítélete
nek minősül, de a szenvedés mértékét objektív és mennyiségi szempontból nehéz megragadni. A bíróság figyelembe veszi a különböző tényezőket.
A figyelembe vett tényezők nincsenek nyilvánosan meghatározva, és nincs szükség arra sem, hogy bemutassuk azokat az alapokat, amelyek alapján az egyedi fájdalomdíj összegét elismerték, ezért ügyvédként nehéz a fájdalomdíj összegét pontosan előre látni.
Az azonban lehetséges, hogy a múltbeli bírósági ítéletekből megnézzük, mely tényezőket tartják fontosnak, és milyen esetekben milyen mértékű fájdalomdíjat ismernek el, így bizonyos mértékig előre láthatóvá válik.
A kártérítés kiszámításának módja
Számos vita van a tényezőkről, de ha összefoglaljuk, általában a következő hét pontot veszik figyelembe.
- Áldozat életkora, foglalkozása, karrierje
- Áldozat társadalmi értékelése
- Az áldozat által elszenvedett hátrány mértéke
- A károkozó cselekményének módja és a terjedés mértéke eredményeként
- A károkozó cselekményének rosszindulatúsága
- A becsületsértéshez vezető körülmények
- A becsületsértés utáni helyreállítási intézkedések
A bíróságok ezeket a tényezőket összehasonlító mérlegeléssel számítják ki a kártérítést.
Ezenkívül a “Becsületsértés Kártérítésének Kiszámítása” (Gakuyosho: Nishiguchi Moto, Kogano Akira, Sanada Noriyuki szerzők) a következő képletet javasolja.
Áldozat attribútumai szerinti medián ± terjedési tulajdonságok és hatás ± károkozó cselekmény rosszindulatúsága
Tehát a “ki ellen”, “milyen formában” és “mennyire rosszindulatú” becsületsértés történt, ez lesz a kiszámítás alapja.
Ebben a könyvben az “áldozat attribútumai” a következőképpen vannak kifejezve:
“Szervezet” = “Gyanúsított / vádlott / elítélt” > “Egyetemi professzor / orvos / ügyvéd” > “Nyilvános személy” > “Híres személy” = “Vállalat képviselője” > “Átlagember”
Ezt így fejezik ki.
Hogyan igényeljünk kártérítést rágalmazás esetén
Ha rágalmazás áldozata lett, először is meg kell őriznie a tárgyi bizonyítékokat. Például, ha Twitteren rágalmazták, mentse le a tweet képernyőképét, vagy ha egy adott személytől rágalmazó megjegyzéseket kap, akkor rögzítse azt. Továbbá, ha az interneten történt, szükséges azonosítani a rosszindulatú hozzászóló személyét.
A személyazonosság megállapításához szükséges, hogy a webhely üzemeltetőjétől kérje a hozzászóló IP-címének közzétételét. Lehetőség van arra, hogy a hozzászólóval személyesen találkozzon, és peren kívüli megegyezéssel rendezze a vitát, de ha a peren kívüli megegyezés nem lehetséges, akkor polgári peres eljárást indíthat, és kártérítést igényelhet.
Tegyük hát világossá a rágalmazás kártérítési összegét, miközben bemutatunk néhány valós esetet.
Rágalmazási esetek a védelmi erők tagjai ellen
Személyek elleni hírnevrombolás és kártérítés
Mennyi kártérítést ítélnek meg az interneten elkövetett rágalmazási cselekmények esetén?
Az első példa, amit felhozunk, egy olyan eset, ahol az anonim fórumon, a 2ch-n, egy adott személyről (egy volt védelmi erők tagjáról) “nemi betegség”, “WC” és hasonló kulcsszavakat használva olyan bejegyzéseket tettek közzé, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a védelmi erők tagja férfiakkal létesített szexuális kapcsolatokat, és többféle nemi betegségben szenved.
A bíróság álláspontja
2015. szeptember 8-án (Heisei 27) a Tokiói Kerületi Bíróság az alábbi tényezőket vette figyelembe ebben az ügyben:
- A felperes volt védelmi erők tag, aki nyugdíjazása után kiadói tevékenységet folytatott
- A fent említett bejegyzések első ránézésre “hagyjuk abba a rágalmazást” stílusban íródtak, de valójában csak ezt a látszatot keltették
- A 2ch weboldal hírneve és a látogatók nagy száma
- Az, hogy a vitatott bejegyzés csak egyszer került közzétételre
Ezeket figyelembe véve a bíróság 800 000 jen kártérítést ítélt meg.
A hibás viselkedés kompenzációjának visszautasítása
A vádlottak azt állították, hogy a felperesnek is volt hibája, és ezért “hibás viselkedés kompenzációját” követeltek. A “felperes hibája” ebben az esetben azt jelenti, hogy a bejegyzést hosszú ideig nem vették le, és nem vitatták meg.
A “hibás viselkedés kompenzációja” olyan logika, amit közlekedési balesetek esetén alkalmaznak, amikor például egy gyalogost elüt egy autó, és a gyalogos is hibás, mert figyelmen kívül hagyta a jelzőlámpát, ezért csökkentik a kártérítés összegét. Azonban ebben az esetben a bíróság teljes mértékben elutasította ezt az érvet.
Példák a bűnszervezetekkel való érintkezésre vonatkozó rágalmakra
Vállalatok és magánszemélyek hírnevének károsítása weboldalakon
Egy olyan esetről van szó, ahol egy részvénytársaság és annak két tisztségviselője ellen a weboldalon olyan pletykákat terjesztettek, hogy erőszakos csoportokkal és antiszociális erőkkel állnak kapcsolatban. Konkrétan az alábbiak szerint írták le, hogy a cég tisztségviselője, aki egyben magánszemély is, számos bűncselekményt és törvénytelen cselekményt követett el:
- Találkozott erőszakos csoportok tagjaival egy Shinbashi-i hotelben
- Erőszakos csoportok tagjaitól kérte, hogy fenyegető magatartást tanúsítsanak
- Szabálytalanul szerezte meg a Japán Önvédelmi Erők tagjainak névsorát, és ingatlanügyleteket bonyolított le
- Törvénytelen üzleti tevékenységet folytatott, mint például a randi-üzleti módszerek
- A randi-üzleti módszerekkel kapcsolatos törvénytelen üzleti tevékenysége miatt a rendőrség és a Fogyasztói Élet Központ vizsgálatot indított, de elsimította az ügyet
- Követségi kiváltságokat használt fel pénz elrejtésére és adóelkerülésre
Ráadásul úgy tűnik, hogy titokban készült fényképeket is közzétettek.
A bíróság álláspontja
2015. január 29-én (Heisei 27) a Tokiói Kerületi Bíróság a következőket mondta ki:
A károk összegének kiszámításakor figyelembe kell venni a becsületsértés tartalmát, a kifejezés módját és stílusát, a terjesztés mértékét és módját, a terjesztés körülményeit, az elkövető és az áldozat jellemzőit, az áldozat által elszenvedett hátrányok tartalmát és mértékét, a becsület helyreállításának lehetőségét és más szempontokat, és egyedi, konkrét döntést kell hozni.
Tokiói Kerületi Bíróság, 2015. január 29-i ítélet
Ezután a bíróság a következő kártérítési igényeket fogadta el:
- A vállalat esetében: “Tekintettel a vállalat tevékenységére gyakorolt hatásra és a jelen ügyben felmerült összes körülményre, a vállalat hitelességét sértő cselekmények miatt nem anyagi károk keletkeztek” – 800 ezer jen kártérítés.
- Személyek esetében: egy személy esetében “elismerjük, hogy lelki károk keletkeztek, és ezeket a károkat kárpótlásként” 500 ezer jen, egy másik személy esetében 300 ezer jen kártérítés.
Szigorúan véve, a “kárpótlás” lelki károkat jelent, és csak azoknak az embereknek jár, akiknek van lelkük. Azonban a vállalatok esetében a “nem anyagi károk” címén kártérítést is lehet igényelni, és a kárpótlás kiszámításakor figyelembe veszik az egyéni szempontokat is. A vállalat esetében a 800 ezer jen kártérítés szigorúan véve nem kárpótlás, hanem “nem anyagi kár”.
https://monolith.law/reputation/honor-infringement-and-intangible-damage-to-company[ja]
A weboldal mérete is befolyásolja a kártérítés összegét
Az alperesek összesen 38 millió jen összegű kártérítést igényeltek a vállalat és az egyének részére, és az alábbiak szerint érveltek:
Az információkat a “2channeru” és a “Yahoo! Chiebukuro” oldalakon tették közzé, és az információk az interneten terjedtek, ami rontotta az alperesek hírnevét és hitelét, és jelentősen csökkentette a társadalmi értékelésüket. A képek közzététele azt jelenti, hogy a jövőben számos harmadik fél által másolt képek kerülhetnek közzétételre az interneten, ami rágalmazást eredményezhet az alperesekkel szemben, és az alperesek lelki szenvedése visszafordíthatatlan.
Tokiói Kerületi Bíróság, 2015. január 29-i ítélet
Ezzel kapcsolatban a bíróság a következőket mondta:
Nem tagadható, hogy az információk terjedhetnek, de nincs elegendő bizonyíték arra, hogy ez valóban megtörtént, és a weboldal látogatottsága (a vádlott vallomása szerint naponta 20 ezer látogató) nem tekinthető nagy társadalmi hatású információforrásnak.
Tokiói Kerületi Bíróság, 2015. január 29-i ítélet
A bíróság ezt követően a fent említett összegeket fogadta el. Vitatható, hogy egy naponta 20 ezer látogatót vonzó weboldal “társadalmi hatása” kicsi-e vagy sem, de a weboldal mérete és a látogatószám is szempont a kártérítés összegének kiszámításakor.
Azonosítás nélküli bejegyzések példái
Bemutatunk néhány példát az interneten történt rágalmazás áldozatairól.
Egy Nagano megyében élő férfi beperelte az Ōsaka Kerületi Bíróságot (Osaka District Court), miután valaki a GREE fórumán az ő nevében posztolt, és a bejegyzések tartalma megsértette a becsületét.
A bíróság álláspontja
A döntés szerint a következőképpen ismerték el, hogy a felperes becsületét megsértették, és 600 ezer jen kártérítést ítéltek meg:
A bejegyzések mindegyike másokat sértő és gyalázó tartalmú, és azt a téves képet kelti harmadik felekben, hogy a felperes alaptalanul sérteget és gyalázza másokat. Ezért csökkenti a felperes társadalmi értékelését.
Ōsaka Kerületi Bíróság 2015. augusztus 30-i (2015) ítélete
Ebben az esetben a probléma az, hogy a felperesnek kártérítést kell fizetnie azért, mert “azonosítás nélküli” áldozata lett, és emiatt félreértések érték a környezetében élő emberektől.
https://monolith.law/reputation/spoofing-dentityright[ja]
Azt mondhatjuk, hogy a “azonosítás nélküli” bejegyzések nagyobb kárt okoznak, mint amikor egy egyszerű anonim harmadik fél ír rosszindulatú megjegyzéseket. A fent említett 7 elem alapján úgy tűnik, hogy ez az eset magasabb szintű károkat és rosszindulatú cselekményeket tartalmazott.
Egy újsághirdetés “Szokásos hazug férfi” című ügyének kártérítési példája
A “Szokásos hazug férfi” című újsághirdetés miatt, amely megsértette a becsületét, Suzuki Muneo volt képviselő a “Heti Shincho” kiadóját, a Shincho társaságot kártérítésre és egyéb követelésekre perelte. A tokiói Felsőbíróság 2003. december 25-én (2003) visszavonta a tokiói Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletét, amely 1 millió jen kifizetését írta elő a Shincho társaságnak, és elutasította a volt képviselő követelését, mivel “van megfelelő ok hinni, hogy hazudott”.
A probléma a “Tanaka Makiko ördögi könnyeket csalt ki a szokásos hazug férfi, Suzuki Muneo” cím volt, de a másodfokú bíróság, a tokiói Felsőbíróság megállapította, hogy “bár ez egy kissé ízléstelen kifejezés, nem személyes támadás, amely túllépi a kritikát”. Érdekes itt, hogy a fent említett becsületsértési képlet szerint a “közszemély” vádlottnak a hetilap által elkövetett becsületsértését a tokiói Kerületi Bíróság csak 1 millió jenben ismerte el.
Úgy tűnik, hogy a “közszemély” más ügyekben magasabban értékelhető, de ez kérdéses.
19 éves lányt érintő rágalmazási eset
Az Asahi Shimbun korábbi újságírója, Takashi Uemura (58) lánya (19) peres eljárást indított egy Kanto régióbeli 40-es éveiben lévő férfi ellen, aki a lány fényképét és rágalmazó kommenteket posztolt a Twitteren, ami miatt a lány lelki szenvedést élt át.
A vádlott férfi egy másik helyről szerezte be Uemura úr lányának fényképét, majd feltöltötte a Twitterre, ahol “Az Asahi Shimbun katonai vigasztaló nők hamisításának elkövetője, Uemura Takashi lánya” néven, a lány valódi nevét és akkori középiskolájának nevét is megjelölve, majd a lány nagymamájára és anyjára utalva írta, hogy “A lány egy ultra-antijapán tisztavérű, akit egy antijapán hamisító munkatárs nevelt fel. Biztosan ellenség lesz Japánnak a jövőben” és hasonlókat posztolt.
A bíróság álláspontja
2016. augusztus 3-án (Heisei 28) a Tokiói Kerületi Bíróság teljes mértékben elfogadta a felperes panaszát, és 1,7 millió jen (ebből 1 millió jen sérelemdíj) kifizetését rendelte el.
A felperes apjának munkájával kapcsolatos cselekedetei miatt a kiskorú lány személyiségét támadták, ami rosszindulatú és nagyfokú jogellenességet jelent (…) A bejegyzés képernyőképe az interneten maradt, és a jogi sérelem állapota folyamatos (…) A kártérítés összege alapvetően a felperes igényét meghaladó 2 millió jen lenne megfelelő.
Tokiói Kerületi Bíróság 2016. augusztus 3-i ítélete
Ebben az esetben az áldozat egy kiskorú átlagember volt, de a vádlott eredeti célpontja a lány volt, és ez a tény, valamint az, hogy bevonja az ártatlan kiskorúakat, rosszindulatúnak minősült.
A fent említett hét tényező közül a “szenvedett hátrány mértéke” és a “károkozó cselekmény rosszindulatúsága” voltak a legjelentősebbek ebben az esetben.
Egy kutató példája, akit adathamisítással és bírálatokkal illettek
A felperes azt állította, hogy a beperelt honlapján található dokumentumok megsértették a jó hírnevét, és fordítva, a beperelt is azt állította, hogy a felperes honlapján található dokumentumok és előadások megsértették a jó hírnevét. Mindkét fél kártérítést, a dokumentumok eltávolítását és bocsánatkérő hirdetések közzétételét követelte.
A bíróság álláspontja
2012. november 8-án (Heisei 24) a Tokiói Kerületi Bíróság elismerte, hogy “a beperelt a felperes által a tudományos folyóiratba beküldött cikket azzal bírálta, hogy a felperes hamisította vagy megváltoztatta a kutatási adatokat, és ezt a honlapján is közzétette, ami csökkentette a felperes társadalmi értékelését.” A bíróság 3,3 millió jen (3 millió jen kártérítés, 300 ezer jen ügyvédi díj) kifizetését rendelte el, valamint a dokumentumok eltávolítását és bocsánatkérő hirdetések közzétételét a beperelt honlapjáról. A visszaperesés kapcsán a bíróság elutasította a követelést, mondván, hogy “a felperes cikkének bírálata tudományos szempontból történt, és nem csökkentette a beperelt társadalmi értékelését.”
Ebben az esetben az áldozatok “egyetemi professzorok, orvosok és ügyvédek” voltak, és az események az interneten zajlottak. Bár nem voltak névtelenek, a bírálatokat nem ítélték objektív értékelésnek, és a kutatási adatok hamisításának vagy megváltoztatásának vádja jelentősen csökkentheti a társadalmi értékelést, és a károkozó cselekmény rosszindulatúságát magasnak ítélték.
https://monolith.law/reputation/solatium-libel-maliciousness[ja]
Összefoglalás
Bár vannak olyan megjegyzések, hogy a bűnözőkkel szemben követelhető kártérítés összege egyre magasabb, a valóságban a ténylegesen elszenvedett károkért még mindig alacsony összeget kapnak.
Még ha a becsületsértés elismerésre kerül, és a kártérítési igény érvényesíthető is, a károsultak kezén maradó összeg nem lesz túl magas. Ez nem elegendő “kárpótlás a belső fájdalomért”, amit okoztak.
Viszont, ha sikerül azonosítani a bűnözőt és kártérítési igényt érvényesíteni, alapvetően nincs költségterhelés a károsult oldalán.
https://monolith.law/reputation/reputation-lawyers-fee[ja]
A “netes fórumon történt álneves bejegyzés esetében” a kártérítés 600 ezer jen volt, de az ügyvédi díjak és a vizsgálati költségek összege 1 millió 306 ezer jen volt. Az átlagpolgár számára nagy csapás, ha a bíróságtól kézbesítést kap, meg kell jelennie a bíróságon, becsületsértésnek minősül, és 1 millió 306 ezer jen kártérítést kell fizetnie. Ráadásul, ha büntetőjogi feljelentést tesznek ellenük, büntetést kell elszenvedniük, és bírságot kell fizetniük.
Ha szeretné felelősségre vonni az ismételt rágalmazások elkövetőjét, nem akarja eltűrni a történteket, és szeretné, ha az elkövető megbánást érezne, forduljon tapasztalt ügyvédhez. A bírósági eljárás kilátásairól és a folyamatról is részletes magyarázatot kaphat.
Ha szeretné megismerni ezt a cikket videó formájában, nézze meg a YouTube csatornánkon található videót.
Category: Internet
