A paródia videók jogi megsértésének megítélési pontjai és a jogi problémák elkerülésének módszerei

Sokan közülünk találkoztak már olyan YouTube vagy TikTok videókkal, amelyek animéket vagy drámákat utánoznak.

Ezeket a videókat, amelyeket általában paródia videóknak nevezünk, különösen azok élvezik, akik ismerik az eredeti tartalmat, és könnyen népszerűvé válhatnak.

Az azonban, hogy mások műveit utánozzuk, sérti a szerzői jogokat. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy milyen esetekben minősülnek a videómegosztó oldalakon népszerű paródia videók a szerzői jogok megsértésének.

Paródia és szerzői jog

Először is, mi is pontosan a paródia, és milyen jogi szabályozás alá esik?

Mi a paródia?

A paródiának, beleértve a szerzői jogi törvényt is, nincs jogi definíciója.

Általánosságban azonban a paródia műveket úgy definiáljuk, mint olyan alkotásokat, amelyek mások tartalmát valamilyen formában utánozzák.

Másrészről, a Japán Szerzői Jogi Törvény 21. cikke kimondja, hogy “A szerző kizárólagos jogot élvez művének másolására.”, míg a 27. cikk kimondja, hogy “A szerző kizárólagos jogot élvez művének fordítására, átdolgozására, átalakítására, színpadi adaptációjára, filmre vitelére, vagy más módon történő adaptációjára.”

Tehát, mivel csak a szerző rendelkezik a mű másolásának “másolási jogával” és az adaptációs tevékenységek végrehajtásának “adaptációs jogával”, ha valaki a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül másolja vagy adaptálja a művet, alapvetően szerzői jogi megsértésnek minősül.

Ezért a kérdés, hogy a paródia megsérti-e a szerzői jogi törvényt, attól függ, hogy a paródia művek az eredeti mű “másolásának” vagy “adaptációjának” minősülnek-e.

Sérti-e a paródia a reprodukciós jogot?

A reprodukció a szerzői jog szerint a következőképpen definiálható:

“Nyomtatás, fényképezés, másolás, felvétel, videózás vagy bármilyen más módszerrel történő fizikai újratermelés”

Japán Szerzői Jogi Törvény 2. cikk 1. bekezdés 15. pontja

Tehát, ha az eredeti művet ugyanúgy reprodukáljuk, és paródia művet hozunk létre, alapvetően ez a reprodukciós jog megsértését jelenti.

Paródia mint a szerzői jogok megsértése

Természetesen, amikor paródiát készítünk, nem feltétlenül reprodukáljuk teljesen az eredeti művet, hanem előfordulhat, hogy a készítő sajátosságait is belevonjuk a munkába.

Ebben az esetben, mivel nem feltétlenül számít reprodukciónak, elképzelhető, hogy nem sérti a szerzői jogokat.

Az eredetiségét kiemelő paródia készítése azonban megsértheti a szerzői jogokat.

A szerzői jog szerint a legfelsőbb bíróság ítélete alapján a következő tevékenységeket értjük:

“Egy már létező műre támaszkodva, miközben megőrzi annak lényegi kifejező jellemzőit, módosításokat, hozzáadásokat, változtatásokat végez a konkrét kifejezésben, és új gondolatokat vagy érzéseket fejez ki kreatívan, létrehoz egy másik művet, amelynek kifejező jellemzőit a vele kapcsolatba kerülő személy közvetlenül érzékelheti.”

A Legfelsőbb Bíróság 2001. június 28-i ítélete (Esashi Oiwake eset, fellebbezési eljárás)

A reprodukció és a szerzői jog közötti különbség az, hogy “új kreatív kifejezést adtak-e hozzá”. Ha nincs hozzáadva új kreatív kifejezés, akkor azt reprodukálásnak, ha hozzáadva, akkor szerzői jogi műnek nevezzük.

Amikor azt mondjuk, hogy “közvetlenül érzékelheti a kifejezés lényegi jellemzőit”, egyszerűen azt jelenti, hogy “az újonnan készített műből felidézhető az eredeti mű”.

Tehát, még ha nem is teljes reprodukció, mint a másolat, ha felidézhető az eredeti mű, akkor azt szerzői jogi műnek tekintjük.

A paródia művek természetüknél fogva általában úgy készülnek, hogy felidézik az eredeti művet, ezért formailag magas a szerzői jogi megsértésének kockázata.

Ezért az eredeti művet felidéző művek, bár népszerűek lehetnek, megsérthetik a szerzői jogokat. Másrészt, ha annyira eredeti, hogy nem idézi fel az eredeti művet, akkor nem sérti meg a szerzői jogokat, de ez már nem tekinthető paródiának.

Az is előfordulhat, hogy a paródia mások műveinek gúnyolására készül, de előfordulhat, hogy szatirikus értelemben használják.

Ha ebben az esetben is szerzői jogi megsértésnek minősül, akkor ez ellentétes lehet a szerzői jogi törvény céljával (a szerzői jogi törvény 1. cikke), amely a művek védelmét és a kultúra fejlődéséhez való hozzájárulást szolgálja, és a vélemények megoszlanak arról, hogy milyen mértékben kellene engedélyezni a paródiát.

Példák a fordítások elismerésére a bírósági ítéletekben

A weboldalunkon található másik cikkben bemutattuk, hogy milyen esetekben ismerhető el a fordítás, ha a “műalkotás fordítása megsérti a szerző hírnevét vagy tekintélyét”. Egy televíziós dráma körüli perben a következő tényezőket vették figyelembe:

• A főszereplő neve
• A házaspár gyermekének megléte vagy hiánya
• Az, hogy a házaspár közösen dolgozik-e
• A férj munkahelye
• A férj áthelyezésének helye
• A főszereplő karaktere
• A férj karaktere

Ezeket a tényezőket nagyon hasonlónak találták.

Még akkor is, ha sok különbség volt, és a dráma második felében nagy eltérések voltak, ha figyelembe vesszük, hogy az alapvető történet azonos volt az első felében,

“Ha egy átlagos személy, aki olvasta az eredeti művet, megnézi a televíziós drámát, könnyen felismerheti, hogy a televíziós dráma az eredeti mű alkalmazása, és a férj hazatérését követő történetet megváltoztatták. Az alapvető történet, a főszereplő házaspár beállítása, a részletes történet és annak konkrét megjelenítése azonos vagy hasonló.”

Tokyo District Court, August 30, 1993 (Heisei 5) decision, Intellectual Property Collection Vol. 25, No. 2, p. 310

Ez alapján a televíziós drámát az eredeti mű fordításának ismerték el.

Kapcsolódó cikk: Mi a szerzői jogok és a hírnév vagy tekintély védelme?[ja]

Paródia és a szerzői személyiségi jogok

Ha az eredeti műhöz hozzáadunk valamilyen eredetiséget, és új művet hozunk létre, előfordulhat, hogy megsértjük a szerző személyiségi jogait.

A japán szerzői jogi törvény (Japanese Copyright Law) 20. cikke kimondja, hogy “a szerzőnek joga van megőrizni műve azonosságát, és nem fogadhat el változtatásokat, törléseket vagy más módosításokat, amelyek ellentétesek az ő akaratával.”

Ezért, ha az adaptációval megváltoztatjuk az eredeti művet, és ez ellentétes a szerző akaratával, akkor megsértjük a szerző személyiségi jogainak azon részét, amely az azonosság megőrzésére vonatkozik.

A weboldalunkon található másik cikkben bemutattunk egy példát, amelyben a fénykép vágását és használatát az azonosság megőrzésének megsértésének tekintették. Ugyanez vonatkozik a videókra is, és ha az eredeti mű egy részét kivágjuk és használjuk, vagy ha megváltoztatjuk az eredeti művet és új művet hozunk létre, akkor ezeket a cselekményeket az azonosság megőrzésének megsértésének tekinthetik, ezért óvatosság szükséges.

Kapcsolódó cikk: Fényképek jogosulatlan felhasználása az interneten és a szerző személyiségi jogai[ja]

Paródiával kapcsolatos bírósági ítéletek

A Konami Corporation, a PlayStation játék, a “Tokimeki Memorial” főszereplőjének, “Shiori Fujisaki” karakterének ábrázolását felhasználva, paródia videót készített. A vádlott cselekménye megsértette a szerzői jogokat (másolási jog, adaptációs jog) és a szerző személyiségi jogait (azonosság megőrzése). A vállalat megtiltotta a videó gyártását, értékesítését és terjesztését, és kártérítést követelt.

A felperes állította, hogy:

• A vádlott jogosulatlanul használta fel Shiori Fujisaki ábrázolását a videó elkészítéséhez, megsértve a felperes másolási és adaptációs jogait.
• A videó, amely Shiori Fujisaki ábrázolását használja fel, és felnőtteknek szóló animációs videó, amely szexuális jeleneteket ábrázol, rontja Shiori Fujisaki tiszta képét, és megváltoztatja a játékot, ezért megsérti az azonosság megőrzésének jogát.

Ezzel szemben a vádlott azt állította, hogy:

• Shiori Fujisaki ábrázolása közönséges, nincs benne semmi eredeti, és az absztrakt karakterek nem képeznek konkrét ábrázolástól eltérő, önálló kreativitással rendelkező külső megjelenési formát, ezért nem jogosultak a szerzői jog védelmére.

És így vitatkoztak.

Bírósági ítélet

Ebben az esetben a következő három pont volt a fő vitatott kérdés:

• Vita ➀: A videó készítése megsérti-e a szerzői jogot (másolási jog, adaptációs jog)?
• Vita ➁: A videó készítése megsérti-e a szerző személyiségjogát (azonosság megőrzési jog)?
• Vita ③: Mekkora a kár összege?

Vita kérdés ➀: Sérül-e a szerzői jog (másolási és adaptációs jog)?

A bíróság először is elismerte a Fujisaki mintázatának alkotói jellegét, majd a következőképpen állapította meg, hogy megsérti a szerzői jogot:

A videóban szereplő középiskolás lány mintázata (összehasonlítva a Fujisaki Shiho mintázatával) arcvonásokban, hajstílusban, egyenruhában stb. közös jellemzőkkel rendelkezik, tehát lényegében azonos a Fujisaki mintázattal, és úgy tekintendő, mintha a Fujisaki mintázatot másolta vagy adaptálta volna.

Ezért a vádlott által készített videó megsérti a felperes szerzői jogát, amely a Fujisaki Shiho mintázatához kapcsolódik a játékszoftverben.

Tokiói Kerületi Bíróság, 1999. augusztus 30. (Heisei 11), Határozat 1013, 231. oldal

Itt nem határozták meg, hogy a másolás vagy az adaptáció melyikébe tartozik, de a szerzői jog megsértését azért ismerték el, mert a szerzői mű és a paródia mű jellemzői lényegében azonosak.

Ebből a megállapításból kiindulva, úgy tűnik, hogy a paródia művek létrehozása alapvetően megsérti a szerzői jogot, függetlenül attól, hogy másolásról vagy adaptációról van-e szó.

Vita kérdés➁: A szerzői személyiségi jogok (azonosság megőrzési jog) megsértéséről

Továbbá, a következőképpen határozott, elismerve az azonosság megőrzési jogának megsértését is:

A jelen esetben szóba kerülő videojáték egy romantikus szimulációs játék, ahol a szereplő, Fujisaki Shiho, egy kitűnő diák, ártatlan, friss benyomást keltő karakterrel rendelkezik… Fujisaki Shiho nem szerepel szexuális cselekményekben. … Ezzel szemben a jelen videó a játékban a fiú diák által Fujisaki Shiho-tól kapott szerelmi vallomás utolsó jelenetének folytatásaként van beállítva, ahol az ártatlan középiskolás lányként karakterizált Fujisaki Shiho többszörös szexuális aktusokat hajt végre a fiú diákkal a legendás fa alatt, ami egy nyílt szexuális ábrázolást tartalmazó, körülbelül 10 perces felnőtteknek szóló animációs videóban került megvalósításra… Fujisaki Shiho neve nem került felhasználásra, … a vádlottak a jelen videóban a Fujisaki mintát szexuális cselekményeket végző alakzattá alakították át, megsértve a felperes által birtokolt Fujisaki mintával kapcsolatos azonosság megőrzési jogát.

Tokyo District Court, Heisei 11 (1999) August 30, Judgement No. 1013, p. 231

Itt a karakterek ábrázolásához adott személyiség és kép fontosságát hangsúlyozzák.

Így az azonosság megőrzési jogot úgy is lehetne értelmezni, mint a szerző “ragaszkodásának” vagy szubjektív érdekeinek védelmét, ami erősebb védelmet élvezhet a másolási joghoz vagy adaptációs joghoz képest.

Megjegyzendő, hogy a bírói gyakorlat szerint, ha az adaptációra vonatkozik, alapvetően az azonosság megőrzési jogának megsértésének is tekintendő.

Vita kérdés ③: Mekkora a kár összege?

Végül a bíróság a szerzői jog és a szerző személyiségi jogának megsértéséből eredő kártérítési összeget a következőképpen határozta meg:

Először is, a szerzői jog megsértéséből eredő kártérítési összeg:

A vádlott 500 darab videót készített eladásra, amelyet 1400 jenért adott el kiskereskedőknek, így az eladások összege 700 000 jen volt… A vádlott 200 000 jent fizetett ki munkabérként a videó, az eredeti rajz, a színezés, a szinkronszínészek és a rendező számára, 175 000 jent másolási költségként, és 50 000 jent különböző költségekre, mint a csomagolás, így összesen 425 000 jent költött. Tehát a vádlott által a videó eladásából származó profit 275 000 jen volt.

(Tehát) a felperesnek a szerzői jog megsértése miatt keletkezett kára a vádlott által a videó eladásából származó 275 000 jenes profitjával azonos összegűnek tekinthető.

Tokiói Kerületi Bíróság, 1999. augusztus 30. (Heisei 11), 1013. sz. ítélet, 231. oldal

Így döntött.

Továbbá, az azonosság megsértéséből eredő kártérítési összeg:

A tiszta lányiskolás karaktert… Fujisaki Shiori karakterét egy olyan animációs videóban használták fel, amelyben a lányiskolás karakter ismételten szexuális aktusokat hajt végre egy fiúiskolás karakterrel, és ez a videó felnőtteknek szól. A vádlott cselekménye torzítja a felperes eredeti szándékát és célját, amikor a játékszoftvert és Fujisaki Shiori karakterét létrehozta, és ez rendkívül rosszindulatú cselekménynek tekinthető.

Tokiói Kerületi Bíróság, 1999. augusztus 30. (Heisei 11), 1013. sz. ítélet, 231. oldal

És “minden körülményt összességében figyelembe véve”,

A vádlott módosító cselekménye által okozott felperes immateriális kára 2 000 000 jenben értékelhető.

Tokiói Kerületi Bíróság, 1999. augusztus 30. (Heisei 11), 1013. sz. ítélet, 231. oldal

Így döntött, és összesen 2 275 000 jen kifizetését, a videó gyártásának, értékesítésének vagy terjesztésének megtiltását, valamint a raktáron lévő termékek és a mester szalagok megsemmisítését rendelte el a vádlottnál.

A vádlott azt érvelte, hogy “még ha létezik is a másolási jog és az azonosság megsértése, a vádlott által a videó elkészítése a doujin kultúra része, mint alkotói tevékenység, ezért nem kellene a szerzői jog megsértésének tekinteni”, de ezt az érvet elutasították, mint “nem elfogadható”.

A népszerű mangák, animék és játékok karaktereinek rajzait gyakran használják fel engedély nélkül folytatások és különkiadások másodlagos alkotásához, mint például a Comiket és hasonló események, de ha beperelik őket, a bíróság döntése szigorú lehet.

A paródia videók szerzői jogi megsértésének elkerülése érdekében

Másolás vagy adaptáció esetén, ha a szerzői jog tulajdonosának engedélye megvan, nem minősül szerzői jogi megsértésnek. Továbbá, a szerzői jogi törvény is meghatároz bizonyos kivételeket, amelyek nem minősülnek megsértésnek. Ilyen például:

• A személyes használatra történő másolás (Japán Szerzői Jogi Törvény 30. cikk)
• A másolás vagy adaptáció “idézetnek” (Japán Szerzői Jogi Törvény 32. cikk) minősül
• A törvény által engedélyezett “módosítás” (Japán Szerzői Jogi Törvény 20. cikk 2. bekezdés)

stb.

Ahogy eddig ismertettük, a paródia videók készítése gyakran minősül másolásnak vagy adaptációnak.

Az eredeti mű szerzői jogi tulajdonosának engedélyének megszerzése azonban nehéz lehet.

Ha paródia videót készítünk, meg kell vizsgálnunk, hogy a fent említett módszerekkel, amelyek nem sértik a szerzői jogokat, készítjük-e a videót, és gondosan oda kell figyelnünk, hogy ne sértjük meg a szerző jogait.

Kapcsolódó cikk: Példák a “szerzői jogi törvény” idézésének tilalmára (videók)[ja]

Kapcsolódó cikk: Példák a “szerzői jogi törvény” idézésének tilalmára (szövegek és képek)[ja]

Megjegyzendő, hogy a paródia videók készítése mellett, ha ezeket feltöltjük a YouTube-ra vagy hasonló platformokra, akkor a nyilvános közvetítési jog (Japán Szerzői Jogi Törvény 23. cikk 1. bekezdés) megsértésének lehetősége miatt óvatosság szükséges.

Összefoglalás: A szerzői jogi kérdések szakértői megítélése jogászokra tartozik

Ahogy azt láthattuk, a paródiák készítése gyakran sérti a szerzői jogokat és a szerző személyiségi jogait.

Továbbá, nem lehet egyértelműen megítélni, hogy milyen cselekményeket ismer el a szerzői jogi törvény, ezért a paródia készítésekor óvatos megfontolásra van szükség.

Ez nem csak a videók készítésekor van így, hanem bármilyen más médiumban történő paródia készítése esetén is.

A szerzői jogi kérdések szakértői megítélése, és annak eldöntése, hogy van-e jogi probléma, nem egyszerű feladat, ezért javasoljuk, hogy forduljon tapasztalt jogászhoz.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai színvonalat képvisel az IT, különösen az internet és a jog területén. Manapság a YouTuber-ek és a VTuber-ek körében is egyre növekszik a jogi ellenőrzés szükségessége a csatornák működtetése során, mint például a személyiségjogok, szerzői jogok, hirdetési szabályozások. Emellett a szerződésekkel kapcsolatos kérdésekben is elengedhetetlen, hogy előzetesen alaposan felkészüljünk. A részleteket az alábbi cikkben találja.

https://monolith.law/practices/youtuberlaw[ja]