A programokkal kapcsolatos szerzői jogi sérelmek kérdései

Amikor “szerzői jogi kérdésekről” beszélünk, sokan elsőként a tervezők által készített logók és karakterek plagizálására gondolhatnak. Azonban valójában a mérnökök által írt kódok is jogilag “szerzői műveknek” minősülnek, és szerzői jogok illetik meg őket.

Másrészről, a mérnökök és programozók munkája nem mindig képes egyik napról a másikra eredetiséget kifejezni, és gyakran csak mások által gondosan kidolgozott kódokból való tanulás révén képesek produktív eredményeket elérni.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan húzható meg a vonal a programok és forráskódok “szerzői műként” való hivatkozása és “lopása” között.

Hogyan kapcsolódik a rendszerfejlesztés a szerzői jogi törvényhez?

Mit véd és mit nem a szerzői jogi törvény?

Először is, mi a szerzői jogi törvény és miért van szükség rá? A válasz valójában a törvényben található. A szerzői jogi törvény első cikkelyének elején a következő tartalom szerepel, amely a törvény létezésének értelmét jelenti. (A kiemelt részeket a szerző tette hozzá.)

1. cikk Ez a törvény a szerzői művek, valamint az előadások, hangfelvételek, sugárzások és kábeltelevíziós műsorszórások tekintetében meghatározza a szerző jogait és a hozzájuk kapcsolódó jogokat, figyelembe véve ezek kulturális termékek tisztességes felhasználását, a szerzők jogainak védelmét szolgálja, és hozzájárul a kultúra fejlődéséhez.

Szerzői jogi törvény 1. cikk

Tehát azt mondhatjuk, hogy a törvény a szerzői jogok védelmét és a társadalom egészének érdekében való felhasználásukat szolgálja, és arra törekszik, hogy harmóniát teremtsen a dolgok között.

Ha arról van szó, hogy a jogszabályi szerzői jog mire terjed ki, a 10. cikk 1. bekezdésében található példák.

A törvény szerinti szerzői művek például a következők:

1. Regények, forgatókönyvek, tanulmányok, előadások és más nyelvi művek
2. Zenei művek
3. Tánc- vagy némafilm művek
4. Festmények, grafikák, szobrok és más művészeti művek
5. Építészeti művek
6. Térképek vagy tudományos jellegű rajzok, diagramok, modellek és más grafikai művek
7. Film művek
8. Fotóművek
9. Program művek

Szerzői jogi törvény 10. cikk 1. bekezdés

A 9. pontban kifejezetten szerepel a “program művek”. Tehát a forráskódra is alkalmazható a szerzői jogi törvény. Ezek mind csak “példák”, tehát nem csak a felsoroltak tartoznak a törvény hatálya alá. De legalábbis biztos, hogy a programok a törvény hatálya alá tartoznak.

A szerzői jogok elismerésének gyakorlati jelentése, ha a program kontextusában lehetőleg egyszerűen magyarázzuk, az, hogy a másolás (a törvény 21. cikke), az interneten keresztüli terjesztés, azaz a közönségnek való továbbítás (a törvény 23. cikk 1. bekezdése), az átruházás (a törvény 27. cikke) és hasonló kérdésekben csak a jogosultak használhatják kizárólagosan a művet. Ha a szerzői jogokat megsértik, a jogosultak polgári jogi intézkedésként kérhetik a megsértés megállítását (szerzői jogi törvény 112. cikk 1. bekezdés) vagy a jogellenes cselekményekért való kártérítési igényt (polgári törvénykönyv 709. cikk).

Az előzőekben említett szerzői jogi törvény célja a jogosultak védelme és a társadalom egészének érdekeinek egyensúlya. Ezért nem csak a jogok hatálya alá tartozó esetekről, hanem a “szerzői jogok hatálya alá nem tartozó esetekről” is tudnunk kell.

Például, ha valaki, aki nem rendelkezik a program szerzői jogával, csak felhasználóként futtatja a programot, alapvetően nem minősül szerzői jogi megsértésnek (szerzői jogi törvény 47. cikk 8. bekezdés). Ezenkívül, ha a felhasználás magánjellegű, a másolás vagy átdolgozás nem illegális (szerzői jogi törvény 47. cikk 3. bekezdés).

A jogosultak helyzetének védelme természetesen fontos, de a mások alkotásainak inspiráló hatása alatt új alkotások születnek, és ezek az összegyűjtött alkotások valóban a “kultúrát” alkotják. Lehet, hogy azt mondhatjuk, hogy ez a jogterület fejlődött, miközben a “lopás” és a “hivatkozás” közötti különbséget alapvető kérdésként kezeli.

Miért fontos a szerzői jog a rendszerfejlesztési jogban?

Az IT rendszerek fejlesztése és a programok implementálása során is előfordultak már olyan esetek, amikor a szerzői jog megsértésének kérdése volt a vita tárgya. Ilyen például, amikor két “nagyon hasonló” programról vitatkoznak, hogy az csak “inspiráció volt” vagy “lopás az eredeti programból”. Vegyük például azt az esetet, amikor egy eredetileg rendszerfejlesztő cégnél dolgozó alkalmazott önállóvá válik, és egy “nagyon hasonló” másik programot implementál és piacra dob. Ilyenkor előfordulhat, hogy az előző munkahely, a szállító cég jogot követel, ami könnyen konfliktushoz vezethet.

Meg kell jegyezni, hogy az ilyen viták nemcsak a “lopott” oldal számára jelentenek komoly kockázatot, hanem azok számára is, akiket “lopással” vádolnak. A legnagyobb kockázat ebben az esetben az, hogy a megállítási jogot tárgyalások során felhasználják.

A “szerzői jog” erősségének legfőbb oka az, hogy a törvény elismeri az úgynevezett “megállítási jogot”.

A szerző, a szerzői jog tulajdonosa, a kiadói jog tulajdonosa, az előadóművész vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok tulajdonosa kérheti a jogsértés megállítását vagy megelőzését azoktól, akik megsértik a szerzői jogot, a szerzői jogot, a kiadói jogot, az előadóművész jogot vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogokat, vagy akiknek a jogsértés veszélye fennáll.

Japán Szerzői Jogi Törvény 112. cikk

A szerzői jog megsértésének áldozatai megkövetelhetik a jogsértőtől, hogy “álljon le”. Tehát például, ha egy jelenleg működő szerveroldali program megsérti a szerzői jogot, akkor a szerver leállítását, vagyis a szolgáltatás leállítását kérheti.

Tegyük fel, hogy egy jelenleg profitot termelő szolgáltatás esetében felajánlják, hogy “nem állítjuk le a használatot, cserébe szeretnénk, ha fizetne a használatért”. Ebben az esetben, ha a szerzői jogot megsértik, akkor fennáll a kockázata annak, hogy a “gyengeség” miatt irreleváns áralkut ajánlanak fel. Még a rosszindulatú, kalózverziót készítő mérnökök is veszélyben vannak, ha nem törődnek a szerzői jogi kérdésekkel.

Mennyire hasonló egy program, hogy szerzői jogi megsértésnek minősüljön?

De valójában, hogyan döntik el jogilag, hogy mi minősül szerzői jogi megsértésnek? Nézzük meg a korábbi ítéleteket és bírósági döntéseket.

Programok szerzői jogi megsértésének vitatott ítéletei és bírósági döntései

Az alábbi idézett bírósági döntésben egy volt alkalmazott új munkahelyén fejlesztett szoftver szerzői jogi megsértését vitatták. A döntés szerint a szerzői jogi megsértést elismerték.

Ha összehasonlítjuk a fent említett 35 felperesi fájlt és a hozzájuk tartozó 36 alperesi fájlt, (közbeiktatás) a sárga jelölővel megjelölt részek (sárga jelölő részek) a forráskód leírása teljesen azonos. Továbbá, a fent említett bizonyítékokban a zöld jelölővel megjelölt részek (zöld jelölő részek), bár vannak különbségek a cégnevek cseréjében, változónevekben, űrlapnevekben stb., a program működésében ezeknek a neveknek a különbsége nem jelentős, tehát gyakorlatilag azonos forráskódnak tekinthetők.
Ezek a sárga jelölő részek és a zöld jelölő részek a felperesi és az alperesi fájlok nagy részét teszik ki, és az arányuk nem kevesebb, mint 90%.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2011. május 26. (Heisei 23)

Az ítélet szerint a döntést objektív, magas számértéken alapuló összehasonlítás alapján hozták meg, ugyanakkor azt is megvizsgálták, hogy az egyező részek mennyire kreatívak. Úgy gondoljuk, hogy ez a döntés a szerzői jogi törvény céljait figyelembe véve hozott ítéletet célozta meg.

Jogi kritériumok a szerzői jogi megsértés megítéléséhez

Amikor eldöntjük, hogy egy program szerzői jogi megsértést követ-e el egy másik programmal kapcsolatban, a következő pontokat kell figyelembe vennünk:

Mennyire egyezik (vagy hasonló) a részek mennyisége vagy aránya

Ha ezt az objektív számadatok alapján nézzük, minél nagyobb a hasonlóság, annál valószínűbb, hogy a szerzői jogi megsértést elismerik. Az egyező sorok vagy karakterek számának objektív összehasonlítása és ellenőrzése a korábbi bírósági döntésekben is fontos szerepet játszott.

Az egyező (vagy hasonló) részek mennyire kreatív kifejezéseket tartalmaznak

Ha az előző mutatót “formának” tekintjük, akkor ez a “tartalom”, figyelembe véve a szerzői jogi törvény jelentőségét. Vagyis, a formailag egyező részeknél azt is megvizsgálják, hogy “lehet-e más kifejezési módot alkalmazni az adott helyen”. Például, ha nincs más valóságos megvalósítási mód, mint a nagy általánosságban használt könyvtárak vagy funkciók használata, akkor azt kell tekinteni, hogy a szokásos kifejezési módot alkalmazták egyedileg.

Más szóval, ha csak a névterek különböznek (változók, konstansok, funkciók nevei stb.), akkor nem mondhatjuk, hogy ez csökkenti a programok hasonlóságát. A programozók kreativitása nem a névterek használatában nyilvánul meg.

Továbbá, ha a hibák előfordulásának helyeit csak úgy lehet megmagyarázni, hogy azokat “lopásként” tekintjük, akkor ez is alátámaszthatja a szerzői jogi megsértést.

A szerzői jog megsértésének peres eljárásában figyelembe venni való szempontok

Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a szempontokat, amelyekre érdemes odafigyelni, ha programok szerzői jogának megsértése miatt pereskedünk.

Ha a kód nem hozzáférhető, a bizonyítás gyakran nehézkes

Ahogy azt a korábbi bírósági ítéletek is mutatják, a programok szerzői jogának megsértését állítva, szükséges az aktuális kódok összehasonlítása és vizsgálata. Azonban, ha az ellenfél elutasítja a forráskód nyilvánosságra hozatalát, a bizonyítékok megőrzése maga is nehézkes lehet. Ezért, ha szerzői jogi megsértés miatt pereskedünk, fontos, hogy hogyan foglaljuk össze a károkozás tényeit, hogyan rögzítjük a korábbi tárgyalások menetét, és hogyan hangoztatjuk a bizonyítékok megőrzésének szükségességét. Ez a civil peres eljárásokkal kapcsolatos úgynevezett know-how is gyakran fontos szerepet játszik.

Az absztrakt ötletekre nem terjed ki a szerzői jog

A szerzői jogi törvény 10. cikkének 3. bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:

3 A programok létrehozásához használt programnyelvek, szabályok és megoldási módszerek nem tartoznak a törvény által biztosított védelem alá. Ebben az esetben ezeknek a kifejezéseknek a jelentése a következők szerint határozható meg:
1. Programnyelv: a programok kifejezésének eszközei, mint például a karakterek és egyéb szimbólumok, valamint azok rendszere.
2. Szabályok: a programnyelv használatára vonatkozó speciális megállapodások egy adott programban.
3. Megoldási módszerek: az elektronikus számítógépeknek adott utasítások kombinációjának módszerei a programban.

Szerzői jogi törvény 10. cikk 3. bekezdés

Összefoglalva, a dolgok feldolgozásának “eljárása”, a mappák struktúrája stb., azaz a “dolgok kereteinek és feladatok rendszerezésének módja” nem tartozik a szerzői jog hatálya alá. Ha ezekre a dolgokra is kiterjedne a személyes kizárólagos jog, akkor a szerzői jogi törvény nem járulna hozzá a “kultúra fejlődéséhez”. A programozási nyelvek és az algoritmusok inkább absztrakt ötletek, mintsem szerzői művek, és ezekre nem terjed ki a szerzői jog. Mivel nincs szerzői jog, nem lehet “szerzői jogi megsértést” sem feltételezni ezzel kapcsolatban. Jó, ha ezt is tudjuk.

Összefoglalás

Az IT iparban a “hivatkozás” és a “plágium” közötti különbség körüli viták nehézségei között számba vehető a gazdag nézőpontok és sokoldalú megközelítések igénye. Itt nem csak a tudományos hozzáállás szükséges, amely objektíven megpróbálja meghatározni a hasonlóságokat az összehasonlítás és ellenőrzés során, hanem a szerzői jogi törvény alapvető lényegét figyelembe vevő “mi a kreativitás” típusú viták is belefoglalódnak.

Csak akkor, ha hajlandóak vagyunk mind formai, mind tartalmi szempontból érvelni, a jog talán hozzájárulhat a “kultúra fejlődésének” értékéhez ezen területeken és iparágakban.