Mire utalunk a „szabadalmi jogok megsértése” kifejezéssel?

A szabadalmi rendszer olyan rendszer, amelyben az állam kizárólagos jogot, azaz szabadalmi jogot ad azoknak, akik hozzájárultak az ipar fejlődéséhez azzal, hogy feltaláltak valamit, cserébe a nyilvánosságra hozatalért. Azonban előfordulhat, hogy ezt a jogot megsértik.

Az úgynevezett szabadalmi jog megsértése esetén, mit jelent pontosan a szabadalmi jog megsértése, és milyen esetekben minősül a szabadalmi jog megsértésének?

Szabadalmi jogok megsértése

A “szabadalmi jogok megsértése” azt jelenti, hogy egy jogosulatlan személy üzleti tevékenység keretében alkalmazza azt a technológiát vagy módszert, amelyet szabadalommal védett találmányként (szabadalmi találmány) ismertek el.

A találmány alkalmazása

A találmányokat termékek (beleértve a programokat is), módszerek és termékek előállításának módszerei szerint osztályozhatjuk. Az “alkalmazás” a következőket jelenti:

• Termék találmány esetén a termék előállítása, használata, átadása, exportálása vagy importálása, vagy az átadásra történő ajánlattevés
• Módszer találmány esetén a módszer használata
• Termék előállításának módszere esetén a módszer használata, valamint az ezzel a módszerrel előállított termék használata, átadása, exportálása vagy importálása, vagy az átadásra történő ajánlattevés

Ezt jelenti.

Az azonban csak akkor minősül szabadalmi jogok megsértésének, ha a találmányt üzleti tevékenység keretében alkalmazzák. Ezért,

• A találmány kísérleti vagy kutatási célú alkalmazása
• A találmány személyes vagy háztartási használatra történő alkalmazása

ilyen esetekben nem minősül szabadalmi jogok megsértésének.

A szabadalom technológiai hatálya

A szabadalmi jogok megsértésének megállapításakor meg kell határozni a szabadalmi találmányt védő technológiai hatályt. Ha a szabadalmi találmányt védő hatály nem egyértelmű, a harmadik felek nem tudják előre megjósolni, mely cselekmények minősülnek a szabadalmi jogok megsértésének, ami korlátozza a szabad találmányok és az ipar fejlődését.

Ezért a szabadalmi törvény a szabadalmi találmány technológiai hatályát a következőképpen határozza meg:

Szabadalmi törvény 70. cikk (A szabadalmi találmány technológiai hatálya)

A szabadalmi találmány technológiai hatályát a kérelemhez csatolt szabadalmi igény hatályának leírása alapján kell meghatározni.

2. Az előző bekezdésben említett esetben a kérelemhez csatolt leírás és rajzok figyelembevételével kell értelmezni a szabadalmi igény hatályában leírt kifejezések jelentését.

Ezt írja elő.

Szabadalmi jogok megsértésének megítélése

A “szabadalmi találmányok védelmének hatóköre”, amely alapján a szabadalmi jogok megsértését megítéljük, a szabadalmi bejelentés során a Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott kérvényhez csatolt “szabadalmi igények hatóköre” (amit “igényeknek” hívunk) leírásán alapul, és alapvetően a benne foglalt szöveg határozza meg.

Szabadalmi igények hatóköre

Szabadalmi bejelentés benyújtásakor a kérelmezőnek az alábbi öt dokumentumot kell benyújtania a Szabadalmi Hivatalhoz:

• Kérvény
• Szabadalmi igények hatóköre
• Részletes leírás
• Rajzok
• Összefoglaló

A fenti öt dokumentum közül a szabadalmi találmány technikai hatókörének meghatározásában a legfontosabb a szabadalmi igények hatóköre. Ennek oka, hogy a szabadalmi igények hatókörében a találmány teljes leírása szerepel.

A szabadalmi jogok megsértésének megállapításához szükséges, hogy a szabadalmi igények hatókörében leírt összes elemet teljesíteni kell, és ha a megsértési forma hiányzik a szabadalmi találmány bármelyik eleméből, akkor a szabadalmi jogok megsértése (közvetlen megsértés) nem állapítható meg. Az, hogy a vizsgált termék szabadalmi jogot sért-e, a szöveg értelmezésén alapul (“szöveg megsértése”). A szabadalmi jogok megsértésében ez a szöveg megsértése az alapelv.

A szabadalmi jogok megsértésének konkrét vizsgálata során:

1. A szabadalmi igények hatókörét technikai elemekre (összetevőkre) bontjuk
2. A szabadalmi jogok megsértésének gyanújával bíró terméket ugyanúgy bontjuk, mint az 1. pontban
3. Összehasonlítjuk az 1. és 2. pontban szereplő összetevőket

Ezt a folyamatot követjük a döntés meghozatalakor.

Részletes leírás és rajzok

A szabadalmi jogok megsértésének megítélésekor a “szabadalmi igények hatókörét” vesszük alapul, de a bejelentési dokumentumok, mint például a részletes leírás és a rajzok, is befolyásolják a döntést.

A szabadalmi technikai hatókör a szabadalmi igények hatókörének leírásán alapul, így azok a tételek, amelyek nem szerepelnek a “szabadalmi igények hatókörében”, hanem csak a részletes leírásban vagy a rajzokban, szabadon használható technológiává válnak.

Ugyanakkor, ha például a “szabadalmi igények hatókörében” használt kifejezések definíciói a részletes leírásban vagy a rajzokban szerepelnek, akkor a részletes leírásban vagy a rajzokban szereplő definíciókat hivatkozva kell megítélni a szabadalmi jogok megsértését. Ezért, bár a “szabadalmi igények hatókörét” tartják a legfontosabb dokumentumnak a szabadalmi jogok megsértésének megítélésekor, előfordulhat, hogy a részletes leírásokat és a rajzokat is ellenőrizni kell.

A bejelentés folyamata

A szabadalmi bejelentéstől a bejegyzésig ritkán halad minden zökkenőmentesen. A legtöbb esetben a Szabadalmi Hivatal vizsgálója azt mondja, hogy “ez nem jó, ezért nem lehet bejegyezni”, és elutasító indoklást kap.

Ennek az elutasító indoklásnak a fogadása nem jelenti azt, hogy a bejegyzés lehetetlen, a kérelmező előterjeszthet egy érvelést, amely megcáfolja az elutasítás okát, véleményként. Ha ezt az érvelést elfogadják, a szabadalom bejegyzése lehetséges.

A bejelentéstől a bejegyzésig tartó folyamat során benyújtott ilyen vélemények és egyéb dokumentumok is befolyásolják a technikai hatókör megítélését. A valós bírósági eljárásokban is előfordul, hogy a kérelmező állításait a bejelentés folyamán benyújtott vélemények alapján értelmezik az összetevőket, vagy korlátozást vezetnek be a technikai hatókörre.

Ezért a szabadalmi jogok megsértésének megállapításakor ellenőrizni kell a vizsgálat során benyújtott dokumentumokat is.

A fenti döntési kritériumok alapján meg kell állapítanunk, hogy nincs-e szabadalmi jogok megsértése. Ezen felül, ha a két termék közül bármelyikben van egy nem egyező összetevő, akkor alapvetően a szabadalmi jogok megsértése nem állapítható meg.

Azok az esetek, amikor kivételesen szabadalmi jogot sértünk

Fontos megjegyezni, hogy még akkor is, ha a két termék összetevői nem egyeznek meg, kivételes esetekben szabadalmi jogot sértő cselekmény állhat fenn.

A szabadalmi jogot sértő cselekmény akkor is fennállhat, ha a két termék összetevői nem egyeznek meg, ezek a következők:

• Egyenértékű sértés
• Közvetett sértés

Ez a két eset.

Egyenértékű sértés

Az “egyenértékű sértés” azt jelenti, hogy még akkor is, ha a két termék összetevői között nincs teljes egyezés, bizonyos feltételek teljesülése esetén elismerhető a szabadalmi jogot sértő cselekmény.

Például, ha az összetevők szinte azonosak, de a szabadalmi jogot sértő cselekményt nem ismerik el csak azért, mert van némi eltérés az összetevők között, akkor a szabadalmi jogot sértő cselekmények elszabadulhatnak.

Ezért az ilyen esetekben is elutasítják a szabadalmi jogot sértő cselekményt, ami furcsa lenne, ezért az egyenértékű sértést elismerik a szabadalmi jogot sértő cselekményként.

Az egyenértékű sértés feltételei a következők:

• Az eltérő összetevő nem lényeges a szabadalmi találmányban
• Az eltérő összetevő cseréje is lehetővé teszi a szabadalmi találmány céljának megvalósítását, és ugyanazt a hatást eredményezi
• A szabadalmi találmány területén átlagos ismeretekkel rendelkező személy könnyen kitalálhatja az összetevő cseréjét a csere időpontjában
• A cserélt összetevő nem volt közismert technológia a szabadalmi bejelentés idején
• A cserélt összetevő nem volt könnyen kitalálható a szabadalmi bejelentés idején
• Nincsenek különleges körülmények (például, ha a szabadalmi találmányt szándékosan kizárták a “szabadalmi igények hatóköréből” a szabadalmi bejelentés idején)

Ha mindezek a feltételek teljesülnek, akkor még akkor is, ha vannak nem egyező összetevők, kivételesen fennállhat a szabadalmi jogot sértő cselekmény.

Közvetett sértés

A “közvetett sértés” azt jelenti, hogy a szabadalmi jogot sértő cselekményt valószínűsítő magas kockázatú cselekmények közül azokat tekintjük szabadalmi jogot sértő cselekménynek, amelyek bizonyos feltételeket teljesítenek.

Például, a szabadalmi találmány egy részét alkotó alkatrész gyártása nem számít szabadalmi jogot sértő cselekménynek (közvetlen sértés), mert az csak a szabadalmi találmány egy részét alkotó alkatrész gyártásával egyezik meg.

De ha ez az alkatrész kizárólag a szabadalmi jogot sértő termékben használható, és kifejezetten erre a célra készült, akkor annak gyártása nagyon magas kockázatot jelent a szabadalmi jogot sértő cselekményre, és ha nincs semmilyen szabályozás, akkor a szabadalmi jog tulajdonosa csak tétlenül nézheti, hogy a szabadalmi jogot sértő cselekmény bekövetkezik.

Ezért a szabadalmi jogot sértő cselekményt valószínűsítő magas kockázatú cselekmények egy részét közvetett sértésként tekintjük szabadalmi jogot sértő cselekménynek, és védelmezzük a szabadalmi találmányt.

A közvetett sértésként tekintett szabadalmi jogot sértő cselekmények a következők:

• Különleges termékek gyártása, átadása
• A találmány által megoldott probléma megoldásához nélkülözhetetlen tárgyak gyártása, átadása
• Szabadalmi jogot sértő termékek birtoklása átadási céllal

Ezek a cselekmények.

Így, még ha nem is közvetlen sértés, az egyenértékű sértés és a közvetett sértés esetében kivételesen szabadalmi jogot sértő cselekmény állhat fenn. Nem azt jelenti, hogy ha a szabadalmi találmány összetevői nem egyeznek meg teljesen, akkor soha nem lesz szabadalmi jogot sértő cselekmény.

Szabadalmi jogok megsértésének esetei

Ha megsértjük a szabadalmi jogokat, akár milliárdos kártérítést is meg kell fizetnünk. Nézzük meg néhány valós bírósági esetet.

Kabikiller ügy

Van egy eset, amelyben vitatott volt, hogy a Johnson által gyártott és értékesített háztartási penészirtó, a “Kabikiller” megsérti-e a Kao által birtokolt “illatos folyékony fehérítőszer-összetétel” szabadalmi jogát.

A Kao szabadalmi joga a szabadalmi igény hatálya alá tartozó számos illatszer egy vagy több fajtáját tartalmazó, nátrium-hypokloritot hatóanyagként tartalmazó illatos folyékony fehérítőszer-összetételre vonatkozik. Johnson azonban vitatta a szabadalmi jog megsértését azzal érvelve, hogy (1) a saját termékükben olyan illatszerek is találhatóak, amelyek nem szerepelnek a szabadalmi igény hatálya alatt, és (2) a saját termékükben található, a szabadalmi igény hatálya alatt szereplő illatszerek mennyisége elhanyagolható.

A bíróság a (1) pontban szereplő szabadalmi igény hatálya alatt szereplő illatszerekre vonatkozóan megállapította, hogy

“A ‘tartalmazza’ kifejezés (amely a szabadalmi igény hatálya alatt szerepel) a szokásos nyelvhasználat szerint azt jelenti, hogy szükséges a megfelelő összetevő jelenléte, és ez elegendő a szabadalmi találmány követelményeinek kielégítéséhez, és nem zárja ki az eseteket, amikor más összetevők is jelen vannak.”

Tokiói Kerületi Bíróság, 1999. november 4-i (1999) ítélete

és a (2) pontban szereplő dimetil-benzil-karbinol mennyiségének elhanyagolhatóságára hivatkozva, hogy a jelen szabadalmi találmány egyik alkotóeleme nem teljesül-e, a bíróság megállapította, hogy

“A szabadalmi igény hatálya alatt nincs semmilyen numerikus korlátozás a tartalmazandó illatszer mennyiségére vonatkozóan, tehát ha az ott felsorolt illatszer jelen van, akkor annak mennyiségétől függetlenül, a jelen szabadalmi találmány alkotóelemei teljesülnek.”

Ugyanaz

Így a szabadalmi igény hatálya alapján a szabadalmi jog megsértését (közvetlen megsértést) elismerte, és körülbelül 270 millió jen kártérítés megfizetését rendelte el.

Szeletelt mochi per

Egy másik cikkünkben, amely a “Szabadalmak és szabadalmi jogok megszerzésének előnyei” címet viseli, bemutattuk egy olyan esetet, amikor a második legnagyobb mochi gyártó, az Echigo Confectionery beperelte a piacvezető Sato Foods céget egy szabadalom miatt, amely a mochi szeletelésére vonatkozik.

Az Echigo Confectionery 2002 októberében nyújtott be szabadalmat egy olyan módszerre, amely a mochi oldalán hosszanti (vízszintes) irányú vágásokat hoz létre, így a sütés során a felület nem reped meg. A szabadalmat 2008 áprilisában jegyezték be.

Eközben a Sato Foods is benyújtott egy szabadalmat a “Sato szeletelt mochi” termékére, amely nem csak az oldalán, hanem a felső és alsó felületén is vágásokat tartalmaz. A szabadalmi bejelentés az Echigo Confectionery-től 9 hónappal később, 2003 júliusában történt, de már a következő év novemberében bejegyezték szabadalomként.

Ezért az Echigo Confectionery azt állította, hogy a “Sato szeletelt mochi” megsérti saját szabadalmát, és megállította a termelést és értékesítést, valamint kártérítést követelt.

https://monolith.law/corporate/patent-merit-lawyer-invention[ja]

A kirimochi peres eljárás elsőfokú ítélete

A szabadalmi jogok megsértésének megítélésénél a szabadalmi igények hatókörét vesszük alapul, ahogy azt korábban is említettük. Kérjük, olvassa el az alábbiakban az Echigo Cukrászda által benyújtott szabadalmi igény hatókörében található mondatot.

“…a kirimochi alján vagy lapos felső felületén, hanem a kis darab mochi felső felületén, a függőleges oldalfelületen, … bevágást vagy barázdát készít.”

Úgy tűnik, hogy ezt a mondatot két módon is értelmezhetjük.

• Nincs bevágás az alsó és felső felületen, csak az oldalfelületen
• Csak azt jelenti, hogy bevágást készít az oldalfelületen

Az elsőfokú tokiói kerületi bíróság szerint a Satou Élelmiszeripari által benyújtott szabadalmi igény hatókörében szerepel, hogy “a hosszabb oldalfelületeken két-két bevágást, az alsó és felső felületen pedig kereszt alakú bevágást készít”, az Echigo Cukrászda szabadalmi igényének hatókörét pedig úgy lehet olvasni, hogy “csak az oldalfelületen készít bevágást, az alsó és felső felületen nem”, és technikai jellemzője is van annak, hogy “nem készít bevágást az alsó és felső felületen”.

Ennek eredményeként, ha a Satou Élelmiszeripari terméke bevágást készít az alsó és felső felületen is, akkor nem teljesíti az Echigo Cukrászda szabadalmának szerkezeti követelményeit, és így “nincs szövegsértés”.

Ennek eredményeként az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a Satou Élelmiszeripari termék nem sérti a szabadalmi jogokat.

A kirimochi peres ügy fellebbezési ítélete

A fellebbezési bíróság, a szellemi tulajdonjogok felsőbírósága ezzel kapcsolatban:

“Nem a helyezési alapon vagy a sík felső felületen, hanem” közvetlenül utána, “a kis mochi test felső felületének álló oldalfelületén”, azaz az oldal körüli felületen, ahol nincs vessző (、), a mondat összekapcsolódik, és ebben a szerkezetben, “nem a helyezési alapon vagy a sík felső felületen, hanem” leírás természetesen módosítja az “oldal körüli felületet” a közvetlenül utána következő “a kis mochi test felső felületének álló oldalfelülete” leírással együtt.

Szellemi Tulajdonjogok Felsőbírósága 2011. szeptember 7-i (2011) köztes ítélete

Ez alapján a Sato Foods által elkövetett szabadalmi jogok megsértését (közvetlen megsértés) elismerték, és a 2012. március 22-i (2012) végleges ítéletben elrendelték a kirimochi termékek és a gyártó berendezések megsemmisítését, valamint körülbelül 800 millió jen kártérítés megfizetését.

Összefoglalva, ha “nem a helyezési alapon vagy a sík felső felületen, hanem a kis mochi test felső felületének álló oldalfelületén, azaz az oldal körüli felületen” van, akkor “csak az oldalfelületen vág be”, de mivel nincs vessző (、), a “technikai jellemző csak az oldalfelületen vágásban” van, és akkor is, ha a felső és alsó felületen vágás van, ez nem számít, csak az, hogy az oldalfelületen vágás van, és ezért “szöveg megsértése van”.

Ez egy jó példa arra, hogy mennyire fontos a szabadalmi igények hatóköre és a szöveg értelmezése a szabadalmi peres ügyekben.

Összefoglalás

A szabadalmi jogok megsértésének megítélése rendkívül nehéz és magas szintű kérdés.

A szabadalmi jogok megsértésének kockázata nagy, ezért, akár megsértették a jogait, akár Ön sérti meg mások jogait, mindkét esetben szükséges, hogy konzultáljon egy ebben a kérdésben jártas ügyvéddel, és a helyzettől függően tegye meg a legmegfelelőbb lépéseket.