Saját pontszolgáltatás indításakor figyelembe veendő jogi kérdések

A webes szolgáltatásokat nyújtó vállalatok gyakran vezetnek be saját pontszolgáltatásokat. Ez a fogyasztók számára vonzó rendszer, ezért sok cég fontolgatja a pontszolgáltatás bevezetését a vásárlók vonzása érdekében.

Az azonban előfordulhat, hogy a tartalom a Japán ‘Pénzügyi Szabályozási Törvény’ (Funds Settlement Act) vagy a ‘Játékdíj Megjelenítési Törvény’ (Prize Indication Act) szabályozása alá esik.

Ebben a cikkben ismertetjük a saját pontszolgáltatás bevezetésével kapcsolatos jogi kérdéseket, amelyekre a vállalatoknak figyelmet kell fordítaniuk.

Pontszolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályok

A webes szolgáltatások használatával járó pontszolgáltatások tartalma vállalatonként eltérő. Az EC oldalakon a vásárlási összeg alapján pontokat kínáló szolgáltatások régóta léteznek, de ezen túlmenően olyan rendszerek is vannak, ahol például a Q&A szolgáltatásokban adott válaszokért cserébe pontokat kaphatunk a webes szolgáltatások használatáért.

A felhasználók által megszerzett pontok felhasználási módja is változó. Vannak olyanok, ahol a pontok segítségével megvásárolhatók a webes szolgáltatásokat üzemeltető cég termékei vagy szolgáltatásai, de olyanok is, ahol a pontokért “gacha” (szerencsejáték) játszható.

Azokra a jogszabályokra kell különösen figyelni, mint a Pénzforgalmi törvény (Japán ‘Funds Settlement Act’) és a Nyeremények megjelenítésének törvénye (Japán ‘Prize Indication Act’). Például a játékon belüli vásárlásokkal megszerezhető pontok vagy a közlekedési elektronikus pénz a Pénzforgalmi törvény értelmében “előre fizetett fizetési eszközöknek” minősülnek. Ezenkívül a saját pontszolgáltatásunk keretében a saját pontok átvitelével és cseréjével kapcsolatos jogszabályokat a következő cikkben részletesen ismertetjük.

https://monolith.law/corporate/exchanging-self-issued-points-and-money-transfer[ja]

Továbbá, a Nyeremények megjelenítésének törvénye szabályozza a nyeremények maximális és összesített értékét. Például a “gacha” játékokban megszerezhető tartalom a Nyeremények megjelenítésének törvénye alapján szabályozás alá eshet.

A pontokkal végzett “gacha” jogszerűsége

A “gacha” jogszerűségét kérdőjelező esetek

Nézzük meg azokat az eseteket, ahol a pontszolgáltatások által végzett “gacha” jogszerűsége kérdésessé válik, amelyek száma mostanában növekszik.

Tegyük fel, hogy egy Q&A szolgáltatás weboldalán a felhasználók pontokat kapnak, ha válaszolnak a kérdésekre. Ezt nevezzük “A” pontnak. Az “A” pont jellemzői a következők:

• Az “A” pontot nem lehet készpénzért megvásárolni
• Az “A” pontot nem lehet készpénzre váltani

A felhasználók, ha a “gacha”-ban használják az “A” pontokat, a következő nyereményeket kaphatják:

• Pénzügyi értékkel rendelkező termékek vagy szolgáltatások, mint például egy világkörüli utazás
• “B” pontok

Itt a “B” pont, amely az “A” pont “gacha” nyereménye, a következő jellemzőkkel rendelkezik:

• A “B” pontokat fel lehet használni a Q&A szolgáltatást üzemeltető cég által kínált termékek vagy szolgáltatások megvásárlására
• A “B” pontokat készpénzért meg lehet vásárolni
• A “B” pontokat nem lehet készpénzre váltani

Feltételezzük, hogy a fenti pontszolgáltatást végzik, és megvizsgáljuk, hogy vannak-e jogi problémák azzal kapcsolatban, hogy az “A” pontokkal végzett “gacha”-ban pénzügyi értékkel rendelkező termékek, szolgáltatások vagy “B” pontok nyerhetők.

Vita ①: Az “A” pont a “pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény” szerinti “előre fizetett fizetési eszköz”?

Először is, meg kell vizsgálnunk, hogy a fenti példában a Q&A szolgáltatás felhasználói által a kérdésekre adott válaszokért kapott “A” pontok a “pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény” szerinti “előre fizetett fizetési eszközök” kategóriájába tartoznak-e.

Mi az előre fizetett fizetési eszköz?

A “pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény” szerinti “előre fizetett fizetési eszköz” olyan pontokat jelent, amelyeket készpénzért vásárolnak, és olyan tárgyi értéket képviselnek, mint például az ajándékutalványok vagy előre fizetett kártyák.

Az előre fizetett fizetési eszközök két típusa van: a saját típus és a harmadik fél típusa. A saját típusú eszközök esetében a pontokat csak a kiadó felé lehet felhasználni. Ezzel szemben a harmadik fél típusú eszközöknél a pontokat a kiadón kívül más harmadik fél felé is fel lehet használni, mint például a közlekedési elektronikus pénznél. Ebben az esetben a pontok a saját típusba tartoznak, ezért a továbbiakban a saját típusú előre fizetett fizetési eszközöket vizsgáljuk.

A saját típusú előre fizetett fizetési eszközök a következő feltételek teljesülése esetén tartoznak ebbe a kategóriába:

• Az érték vagy a mennyiség rögzítve van (érték tárolása)
• Az érték vagy a mennyiség alapján kibocsátott díjat kap (díj kibocsátása)
• Fel lehet használni a díj kifizetésére stb. (joggyakorlás)

Tehát az előre fizetett fizetési eszközök kategóriájába tartozó pontok olyanok, amelyeket készpénzért vásárolnak, és a kiadóval való kapcsolatban ugyanúgy használhatók, mint a készpénz. Megjegyzendő, hogy a pontok, amelyek a fenti három feltétel teljesülése esetén is hat hónap elteltével megszűnnek, nem tartoznak az előre fizetett fizetési eszközök kategóriájába.

Az előre fizetett fizetési eszközök szabályozása

Ha a “pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény” szerinti előre fizetett fizetési eszközök kategóriájába tartozik, az üzemeltetőnek bizonyos alapdátumokon, ha a fel nem használt pontok összege meghaladja a 10 millió jent, alapvetően a fel nem használt egyenleg több mint felét kell letétbe helyeznie. A letétbe helyezési kötelezettségen kívül kötelezettségek is felmerülnek, mint például a bizonyos információk megjelenítése és a jelentések benyújtása a hatóságoknak. Az előre fizetett fizetési eszközökről a “pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény” szerint az alábbi cikkben is részletesen olvashat.

https://monolith.law/corporate/prepaid-payment-method[ja]

Következtetés: Az “A” pont nem tartozik az előre fizetett fizetési eszközök kategóriájába

Ebben az esetben az “A” pontokat a Q&A szolgáltatás felhasználói kapják a kérdésekre adott válaszokért, nem pedig készpénzért vagy egyéb díjakért. Ezért nem teljesül a feltétel, hogy a pontokat az érték vagy a mennyiség alapján kibocsátott díjért kapják (díj kibocsátása), így az “A” pontok nem tartoznak a “pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény” szerinti előre fizetett fizetési eszközök kategóriájába.

Vita ②: A “gacha” által kibocsátott “B” pontokat szabályozza-e a “játékok és díjak megjelenítéséről szóló törvény”?

Másodszor, meg kell vizsgálnunk, hogy az “A” pontokkal végzett “gacha” által nyert “B” pontok a “játékok és díjak megjelenítéséről szóló törvény” szabályozási hatálya alá tartozó “díjak” kategóriájába tartoznak-e.

A “játékok és díjak megjelenítéséről szóló törvény” szerinti díjak szabályozása

A díjak hatékony eszközök a vállalkozások számára a vásárlók vonzására. Azonban, ha a vállalkozások által kínált díjak túlzottak, a fogyasztók a díjak miatt olyan rossz minőségű termékeket vagy szolgáltatásokat vásárolhatnak, amelyeket egyébként nem vásárolnának meg.

Emellett, ha a vállalkozások között a díjak kínálata miatt túlzott verseny alakul ki, akkor előfordulhat, hogy a vállalkozások nem fektetnek be a termékek vagy szolgáltatások fejlesztésébe, ami ellentmondásos helyzetet eredményez. Ezért a “játékok és díjak megjelenítéséről szóló törvény” szabályozza a vállalkozások által kínált díjakat.

Mi a “játékok és díjak megjelenítéséről szóló törvény” szerinti “díj”?

A “játékok és díjak megjelenítéséről szóló törvény” szabályozási hatálya alá tartozó “díjak” a következő három feltétel teljesülése esetén értendők:

• Eszközként a vásárlók vonzására
• A vállalkozás által kínált termékek vagy szolgáltatások vásárlásával kapcsolatos
• Tárgyi érték, pénz vagy egyéb gazdasági előny

A “díjak” szabályozása

Ha a “játékok és díjak megjelenítéséről szóló törvény” szerinti “díjak” kategóriájába tartozik, akkor a vállalkozásoknak a fogyasztók számára kínálható díjak felső határa stb. meghatározott az általános sorsolások, a közös sorsolások és a teljes díjazású játékok esetében.

Következtetés: A “B” pontok nem tartoznak a “játékok és díjak megjelenítéséről szóló törvény” szerinti “díjak” kategóriájába

Ebben az esetben a “B” pontokat az “A” pontokkal végzett “gacha” játékban nyerhetik meg. Ahhoz, hogy a “játékok és díjak megjelenítéséről szóló törvény” szerinti “díjak” kategóriájába tartozzanak, a vállalkozásnak a saját termékei vagy szolgáltatásai vásárlásával kapcsolatban kell kínálnia őket.

Az “A” pontok azonban nem tartoznak az előre fizetett fizetési eszközök kategóriájába, így az “A” pontokkal végzett “gacha” játék ingyenes, és nem tekinthető “tranzakciónak”. Ezért a “B” pontok nem tartoznak a “játékok és díjak megjelenítéséről szóló törvény” szerinti “díjak” kategóriájába.

Vita ③: A “B” pont a “pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény” szerinti “előre fizetett fizetési eszköz”?

Végül meg kell vizsgálnunk, hogy a “B” pontok a “pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény” szerinti “előre fizetett fizetési eszközök” kategóriájába tartoznak-e. A “B” pontokat készpénzért meg lehet vásárolni.

Ennek ellenére, ebben az esetben a “B” pontokat az “A” pontokkal végzett “gacha” játékban nyerhetik meg, így nem teljesül a feltétel, hogy a pontokat az érték vagy a mennyiség alapján kibocsátott díjért kapják (díj kibocsátása), így a “B” pontok nem tartoznak a “pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény” szerinti előre fizetett fizetési eszközök kategóriájába.

A “B” pontokhoz hasonlóan, bár látszólag ugyanazok a pontok, különösen a fizetős játékokban előfordulhat, hogy a pontok megszerzésének módja, mint ebben az esetben, ingyenes, vagy készpénzért vagy egyéb díjakért vásárolható.

Összefoglalás

Számos jogi kérdést kell mérlegelni, ha pontszolgáltatást szeretnénk indítani. Például, bár ezt a cikkben nem vizsgáltuk, ha a pontok előre fizetett fizetési eszközként minősülnek a ‘Japán Pénzügyi Szolgáltatások Törvénye’ (Funds Settlement Act) értelmében, akkor részletesebben kell vizsgálnunk az adminisztratív eljárásokat és a működést.

Ha pontszolgáltatást tervez, javasoljuk, hogy előzetesen konzultáljon a jogi osztály munkatársaival vagy az IT területen jártas ügyvédekkel.