Az M&A szerződésekben szereplő alapvető megállapodások jogi hatálya

Az M&A tranzakciókkal kapcsolatos szerződések típusa a vevő és az eladó közötti tárgyalási szakasztól függ.

Ebben a cikkben bemutatjuk azokat az alapszintű megállapodásokat, amelyeket a M&A tranzakciókat fontolgató vevők és eladók gyakran kötnek a tárgyalási szakaszban.

Mi az alapmegállapodás?

Az alapmegállapodást más néven jegyzőkönyvnek is hívják, de Letter of Intent (LOI) vagy Memorandum of Understanding (MOU) néven is ismert.

Az M&A ügyletek típusai és a szükséges szerződések esetenként eltérnek, és ennek megfelelően az alapmegállapodásban meghatározott tartalom is változik. Nagyjából osztályozva vannak részvényvásárlások, üzleti átadások és szervezeti átalakítások. A részvényvásárlások közé tartoznak a relatív ügyletek révén történő részvényátadások, a nyilvános felvásárlások révén történő részvényátadások és a harmadik félnek történő kiosztások. A szervezeti átalakítások közé tartoznak a fúziók, a részvénycserék és a részvényátadások, valamint a vállalati felosztások. Ezenkívül vannak olyan módszerek is, amelyek a vállalati felosztást és a részvényátadást, vagy a nyilvános felvásárlást és a részvénycserét kombinálják.

Ezért az M&A ügyletek rendkívül sokféleek, és az alapmegállapodás tartalma, amely a végleges szerződés megkötésének előkészítője, a rendszernek megfelelően változik.

Az alapmegállapodás jelentősége abban rejlik, hogy ösztönzi a szerződő feleket a végleges szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokra, elősegíti a fontos kérdésekben való megállapodás kialakítását, tisztázza az ügylet tartalmát, és kizárólagos tárgyalási jogot biztosít.

Általában a céget vizsgáló és ellenőrző, úgynevezett due diligence (a továbbiakban ebben a cikkben főként “DD” néven szerepel) még nem történt meg, ezért az alapmegállapodás ideiglenesen meghatározza azokat a kérdéseket, amelyekben megállapodásra jutottak. Ezért általában úgy készül, hogy feltételezi a tartalom módosítását. Emiatt általában a különböző záradékok nem rendelkeznek jogi kötőerővel, kivéve néhány záradékot.

Alapmegállapodások záradékai

Az alapmegállapodások fő záradékai általában a tranzakció tartalmát, az exkluzív tárgyalási jogot, a nyilatkozatokat és garanciákat, valamint a DD-vel (Due Diligence – alapos vizsgálat) való együttműködést tartalmazzák. Az alábbiakban az alapmegállapodások záradékait ismertetjük, feltételezve, hogy a végső szerződésben részvényátadási szerződést kötünk.

Ügylet tartalma

1. cikk (Szerződési feltételek)
1. A felek, A és B, megegyeztek abban, hogy komolyan tárgyalnak a végső szerződés megkötéséről, amelyben A átadja a C céget (a céltársaságot) képező összes kibocsátott részvényt (a továbbiakban “jelen részvények”) B-nek, és B átveszi ezeket A-tól (a továbbiakban “jelen részvények átruházása”).
2. A jelen részvények átruházásának összértéke 〇〇 yen. A hivatalos átruházási összérték a végső szerződéskor kerül meghatározásra.

Ez a klauzula a tranzakció tárgyát, a séma tartalmát (a részvények átruházását, a fúziót, a vállalati felosztást stb., az M&A módszereit), a tranzakció árát stb. határozza meg.

Az alapszerződésben meghatározott tartalom a tárgyalások szakaszától függ, ezért előfordulhat, hogy a tartalom változását feltételezi a szerződés megkötése utáni tárgyalások során, vagy a végső megállapodás közelében határozzák meg.

Különösen az átvételi árra vonatkozóan gyakran előfordul, hogy nem egyeznek meg jogilag kötelező érvényű formában, és a végső átvételi árat előre meghatározzák a végső szerződéskor, vagy bizonyos esetekben (például, ha a DD végrehajtása után új, az átvételi árat befolyásoló jelentős tények derülnek ki) módosíthatók.

Érvényességi időszak

2. cikk (Érvényességi időszak)
A jelen megállapodás érvényességi ideje a megállapodás megkötésének napjától a Reiwa (2019) év 〇 hónap 〇 napjáig tart. Azonban, ha a felek írásban megegyeznek a jelen megállapodás érvényességi idejének meghosszabbításáról, akkor azt a megegyezést kell követni.

Ez határozza meg az alapmegállapodás érvényességi idejét. Általában 3-6 hónapra szokták meghatározni.

Monopóliumos tárgyalási jog

3. cikk (Monopóliumos tárgyalási jog)
1. A mai naptól ● év ● hónap ● napig, az Eladó garantálja, hogy nem folytat tárgyalásokat, nem köt megállapodásokat, szerződéseket harmadik felekkel, amelyek hasonlóak a jelen ügylethez.
2. Az előző bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, ha az Eladó ajánlatot kap egy harmadik féltől, amely hasonló a jelen ügylethez, és ha az ajánlat elutasítása valószínűleg sérti az Eladó igazgatótanácsának gondos kezelési kötelezettségét, az Eladó köteles fizetni a Vevőnek ●● millió forintot szerződésszegési bírságként, és ezzel jogot szerez a harmadik féllel való tárgyalásra.

Az alapvető megállapodásban előfordulhat, hogy az eladó cég monopóliumos tárgyalási jogot biztosít a potenciális vevő cégnek. Fordítva, a vevő is meghatározhatja ezt, vagy rendelkezhet arról, hogy információt szolgáltathat más potenciális vevőknek, a két fél közötti erőviszonyoktól függően a rendelkezések változhatnak.

A vevő szempontjából, a következő due diligence, a menedzsment interjúk stb. időszakában koncentráltan kell eljárni, ezért jelentős időt és pénzt kell befektetni az eladó cég megvizsgálásába. A vevők gyakran igénylik a monopóliumos tárgyalási jogot, hogy minimalizálják a kockázatot, hogy az eladó más potenciális vevőkkel tárgyaljon.

Másrészről, az eladók gyakran óvatosak a monopóliumos tárgyalási jog biztosításával, mivel gyakran szeretnének tárgyalni a legkedvezőbb feltételeket kínáló potenciális vevővel. Ennek eredményeként, még ha az alapvető megállapodásban monopóliumos tárgyalási jogot is határoznak meg, az eladó kérésére gyakran 3-6 hónapos időszakot határoznak meg.

Továbbá, az eladó számára előnyös rendelkezésként, előfordulhat, hogy kivételt tesznek a monopóliumos tárgyalási jog alól, hogy lehetőséget biztosítsanak a legmegfelelőbb potenciális vevő kiválasztására. Ez azért van, hogy megőrizzék az eladó igazgatótanácsának gondos kezelési kötelezettségét. Ezt a rendelkezést gyakran fiduciárius kivételnek (Fiduciary out clause) nevezik.

A vevő szempontjából nem szeretné, hogy az időt és pénzt, amit a due diligence-re és más tevékenységekre fordított, könnyen elveszítsék a kivétel alkalmazása miatt. Ezért, ha az eladó alkalmazza a kivételt, előfordulhat, hogy a vevőnek bizonyos összeget (szerződésszegési bírságot) kell fizetnie.

Nyilatkozat és garancia

4. cikk (Nyilatkozat és garancia)
Az A fél a B fél felé kijelenti és garantálja, hogy a következő tartalmak igazak és pontosak a jelen megállapodás megkötésének időpontjában:
(1) Az eladó (A fél) nyilatkozata és garanciája
A. Az A fél egy törvényesen és érvényesen létrehozott, továbbra is működő részvénytársaság a japán törvények szerint.
B. Az A fél nem fizetésképtelen, nincs csődeljárás indítva ellene, és nincs olyan ok, ami ezt indokolná.
C. Az A fél törvényesen és érvényesen birtokolja a részvényeket.
D. Az A fél nem antiszociális erő. Nincs közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolata, pénzügyi tranzakciója, előnyök biztosítása vagy más kapcsolata az antiszociális erőkkel. Az A fél nem alkalmaz olyan tisztségviselőt vagy alkalmazottat, aki az antiszociális erőkhöz tartozik.
(2) A céltársaság (C fél) nyilatkozata és garanciája
A. A C fél egy törvényesen és érvényesen létrehozott, továbbra is működő részvénytársaság a japán törvények szerint.
B. A C fél nem fizetésképtelen, nincs csődeljárás indítva ellene, és nincs olyan ok, ami ezt indokolná.
C. A C félnek összesen X részvénye van, amelyek közül Y részvény van kibocsátva. Mindezek a részvények törvényesen és érvényesen kibocsátott közönséges részvények. A C fél nem bocsátott ki vagy adott át más részvényeket, és nincs harmadik fél, aki jogokat birtokolna.
D. A C fél teljesítette minden fizetési kötelezettségét a tisztségviselői és alkalmazottai felé, nincs kifizetetlen bér vagy fizetés.
E. A C fél ellen nincs folyamatban lévő per, és nincs is ilyen veszély.
F. A C fél nem antiszociális erő. Nincs közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolata, pénzügyi tranzakciója, előnyök biztosítása vagy más kapcsolata az antiszociális erőkkel. A C fél nem alkalmaz olyan tisztségviselőt vagy alkalmazottat, aki az antiszociális erőkhöz tartozik.

Ez a klauzula azt jelenti, hogy a felek kijelentik és garantálják egymásnak, hogy bizonyos tények igazak és pontosak egy adott időpontban.

A nyilatkozat és garancia klauzulát gyakran részletesen meghatározzák a végső szerződés megkötésekor, a due diligence (DD) alapján, például részvényátadási szerződések esetén. A fentieken túlmenően számos más téma is szóba jöhet, mint például a szellemi tulajdonjogok, a számviteli dokumentumok, az ingatlanok, a mozgó javak, a szellemi tulajdonjogok, az eszközök, a követelések, a már megkötött szerződések, a munkaügyi kérdések, a közterhek, a nyugdíjak, a biztosítások stb. Bár ezeket nem mindig rögzítik az alapszerződés megkötésekor, általános gyakorlat, hogy már ekkor is rögzítik őket, hogy elősegítsék a másik fél aktív információ-megosztását, beleértve a due diligence-re vonatkozó együttműködési klauzulát is.

Együttműködés a DD-vel

5. cikk (Due Diligence)
Az Alapmegállapodás megkötésének napjától számított ○ hónapig a B fél és a B fél által kijelölt ügyvéd, könyvvizsgáló és más hasonló személyek vizsgálatot (a továbbiakban “Due Diligence” vagy “DD”) végezhetnek a C féllel szemben, és az A és C feleknek a vállalkozás működését nem zavaró mértékben együtt kell működniük ebben.

Ez a záradék határozza meg a DD hatáskörét és az együttműködési kötelezettség tartalmát.

A DD típusai közé tartozik az üzleti DD, a pénzügyi DD és a jogi DD, de előfordulhat, hogy személyzeti DD, IT-DD, környezeti DD is végrehajtásra kerül. Mind az eladó, mind a vevő végrehajtja a DD-t, de általában a fenti 5. cikkben leírtak szerint az alapmegállapodásban a vevő végrehajtja a DD-t az eladóval szemben.

A vevő számára a cél az, hogy a korlátozott idő alatt pénzt fektessen be és hatékonyan és pontosan végezze el a DD-t, és ehhez elengedhetetlen az eladó együttműködése. Ezért általános, hogy az alapmegállapodásban meghatározzák az eladó DD-vel kapcsolatos együttműködési kötelezettségét.

Ha azonban az eladó aktív a vevővel folytatott ügyletben, akkor nincs értelme ennek a kötelezettségnek. Továbbá, ha az eladó és a vevő tárgyalásai meghiúsulnak, akkor nem indokolt, hogy a DD-vel kapcsolatos együttműködési kötelezettséget felhasználva további információkat kérjenek. Ezért előfordulhat, hogy a DD-vel kapcsolatos együttműködési kötelezettség nincs jogilag kötelező érvényű. Ha az alapmegállapodásban a DD-vel kapcsolatos együttműködési kötelezettséget jogilag kötelező érvényűnek határozzák meg, akkor az eladónak korlátozottan kell tárgyalnia a kötelezettség hatásköréről.

Gondos kezelési kötelezettség

6. cikk (Gondos kezelési kötelezettség)
1. A ‘Jó’ és a ‘C’ feleknek a végső szerződéskötésig a jó gazdálkodó gondosságával kell eljárniuk a működés és a vagyon kezelése során.
2. A ‘Jó’ és a ‘C’ felek nem végezhetnek olyan cselekményeket, amelyek jelentős hatással vannak a ‘C’ üzletmenetére. Azonban, ha a ‘B’ fél előzetes írásbeli beleegyezése megvan, ez nem vonatkozik rájuk.
(1) Jelentős vagyon átadása, eladása, bérbeadási jog létrehozása
(2) Tőkeemelés, tőkecsökkentés
(3) Vezetőség összetételének változása
(4) Nagy összegű új kölcsön felvétele vagy más adósság vállalása
(5) A ‘〇’ millió jen feletti beruházások
(6) Olyan cselekmények, amelyek jelentős változást hoznak a pénzügyi helyzetben és a jövőbeni nyereség- és veszteség helyzetben

Ez a rendelkezés arra kötelezi az eladó felet, hogy a céget érintő értékcsökkenést a lehető legnagyobb gondossággal kerülje el.

Ez a záradék a vevői pozíció védelme érdekében kerül bevezetésre, hogy a tárgyalási időszak alatt ne csökkenjen a célcég értéke.

Jogi kötelezettség

7. cikk (Jogi kötelezettség)
Ez a megállapodás, a 〇. cikk, a 〇. cikk és a 〇. cikk kivételével, nem rendelkezik jogi kötelezettséggel.

Ez a cikk tisztázza, melyik alapmegállapodás rendelkezései rendelkeznek jogi kötelezettséggel.

Az alapmegállapodás általában egy ideiglenes megállapodás, amelyet a végső szerződés megkötése előtt, a DD (Due Diligence) végrehajtása nélkül kötnek. Általában nincs jogi kötelezettsége. Azonban vannak olyan rendelkezések, amelyek jogi kötelezettséget igényelnek. A konkrét esetektől függően fontos lesz a felek között meghatározni a jogi kötelezettség hatályát a következő tárgyalások során.

Titoktartás

Az eddig említett pontokon kívül egy másik fontos záradék a titoktartásra vonatkozó záradék lehet. Ez gyakran akkor kerül megkötésre, ha a felek még nem kötöttek titoktartási szerződést az alapszerződés megkötése előtt.

A titoktartásra vonatkozó záradékról szólva, előfordulhat, hogy a felek titoktartási szerződést kötnek az alapszerződés megkötése előtt, és ilyen esetekben az alapszerződésben való megemlítésének szükségessége alacsony. Ugyanakkor, ha már van titoktartási szerződés, de a felek a titoktartási szerződés megkötésének tényét is titokban szeretnék tartani, akkor az alapszerződésben újra meg kell határozni a titkos információk körét.

A titoktartási szerződés részletes tartalmát az alábbi cikkben tárgyaljuk.

https://monolith.law/corporate/checkpoints-nondisclosure-agreement[ja]

Összefoglalás

Az M&A ügyletekben kötött szerződések és tranzakciós típusok az esettől függően változnak, és az alapszerződések rendelkezései is különbözőek.

Ezenkívül, az alapszerződés megkötésének időzítésétől függően szükség lehet a kifejezések megváltoztatására, ami még több szakmai tapasztalatot igényel.

Azért, hogy a későbbiekben ne kerüljön bajba, javasoljuk, hogy forduljon szakértő ügyvédhez, és készítse el a szerződést gondosan.