Az arcképjogokra figyelni kell, amikor helyszíni videókat teszünk közzé a YouTube-on

A YouTube-on nap mint nap számos különböző műfajú videó kerül feltöltésre, ezek között találhatóak azok a műfajok is, amelyekben a YouTuberek például városi környezetben interjúkat készítenek járókelőkkel, ezeket hívjuk helyszíni videóknak. A városban készült helyszíni videókban előfordulhat, hogy a járókelők bekerülnek a felvételbe.

Itt merül fel a kérdés, hogy ha a helyszíni videóban a járókelők bekerülnek a képbe, és az arcuk felismerhető a YouTube-ra feltöltött videón, akkor nem sérti-e ez a járókelők személyiségi jogait. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mire kell figyelni a személyiségi jogok tekintetében, amikor helyszíni videót teszünk közzé a YouTube-on.

Mi a személyiségjog?

Sokan hallottak már a “személyiségjog” kifejezésről, de a személyiségjog az a jog, amely megakadályozza, hogy egy adott személy arcát vagy megjelenését anélkül “fényképezzék” vagy “közzétegyék”, hogy erre engedélyt kapna. A személyiségjogot nem ismeri el kifejezetten a törvény.

A személyiségjogot a Japán Alkotmány 13. cikkének “Minden állampolgárt tiszteletben kell tartani, mint egyént. Az állampolgárok életéhez, szabadságához és boldogságkereséshez való jogát a közjóval ellentétben nem szabad korlátozni, és a törvényhozás és más állami tevékenységek során a legnagyobb tiszteletet kell biztosítani” alapján ismerik el, és ez a jog a bírói döntések alapján alakult ki.

Mikor minősül arcképjog megsértésének?

Az arcképjog megsértésének megállapítása főként az alábbi körülmények alapján történik:

• Az ábrázolt személy arcát be lehet-e azonosítani
• Az ábrázolt személy a fénykép vagy videó fő témája-e
• A fénykép vagy videó nagy terjedési lehetőséggel rendelkező helyen vagy médiában van-e közzétéve
• Van-e az ábrázolt személy hozzájárulása a felvételhez és a közzétételhez
• A felvétel helyszíne olyan hely, ahol előre látható volt a fényképezés

https://monolith.law/reputation/portraitrights-onthe-internet[ja]

Lehet-e azonosítani a fényképezett személy arcát

Ha a fényképezett személy arcát nem lehet azonosítani, akkor eleve nehéz megállapítani, hogy ki és honnan származik az illető, és ez nem minősül személyiségjog megsértésének. Ahhoz, hogy a személyiségjog megsértését elismerjék, a fényképen vagy videón szereplő tartalomnak olyannak kell lennie, hogy a fényképezett személy arcát azonosítani lehessen.

Ha helyszíni videókról van szó, és a járókelők bekerülnek a képbe, de az arcuk nem azonosítható, és nem lehet megállapítani, hogy ki és honnan származnak, akkor a személyiségjog megsértésének esélye alacsony.

Az alany szerepe a fényképen vagy videón

Akkor is, ha az alany arcát be lehet azonosítani, ha ő nem a fénykép vagy videó főszereplője, és nem értékelhető úgy, hogy meghaladja a társadalmi életben elfogadható határokat, akkor lehetséges, hogy nem sérti a személyiségjogokat. Vagyis, ahhoz, hogy a személyiségjogok megsértését elismerjék, szükséges, hogy az alany a fénykép vagy videó főszereplője legyen, és azt is meg kell tudni ítélni, hogy meghaladja a társadalmi életben elfogadható határokat.

Ha helyszíni videóról van szó, még akkor is, ha a járókelők bekerülnek a képbe, és az alany arcát be lehet azonosítani, ha a főszereplő YouTuber mögött kicsiben, csak egy pillanatra jelenik meg, akkor a személyiségjogok megsértésének valószínűsége nem feltétlenül magas.

Fényképek és videók terjedési lehetősége magas helyeken és közvetítőkben

Ha a fényképeket és videókat olyan helyeken és közvetítőkben teszik közzé, ahol a terjedési lehetőség magas, akkor a személyiségjogok megsértését könnyebben elismerik. Ha például helyszíni videót tesznek közzé a YouTube-on, a videó nem csak a YouTube-on terjedhet, hanem a Twitteren, Instagramon és más közösségi hálózatokon is, ami szintén hozzájárul a személyiségjogok megsértésének elismeréséhez.

Fényképezés és közzététel: van-e a modell hozzájárulása

A személyiségjog olyan jog, amelyet a modell rendelkezésre bocsáthat, így ha a modell hozzájárul a fényképezéshez és a közzétételhez, akkor nem sérti a személyiségjogot.

Az azonban előfordulhat, hogy a felek között nézeteltérés alakul ki arról, hogy volt-e hozzájárulás, és ha igen, milyen mértékben. Ezért fontos, hogy a hozzájárulás megszerzésekor tisztázzuk a hozzájárulás tartalmát.

Bár ez nem kapcsolódik közvetlenül a YouTube-hoz, volt olyan eset, amikor egy női modell hozzájárult a fényképezéshez, de nem járult hozzá ahhoz, hogy a képeit társkereső oldal hirdetéseként használják. A bíróság ezt a tényt elismerte és megállapította, hogy megsértették a személyiségjogát. Úgy tűnik, hogy a YouTube interjú videók esetében is előfordulhat, hogy a személyiségjogot megsértik, ha a felek között eltérés van abban, hogy “hogyan” történik a közzététel.

Továbbá, helyszíni videók esetében, ha sok járókelő van, gyakorlatilag lehetetlen minden járókelőtől hozzájárulást szerezni. Ezért lehet szükség arra, hogy a szerkesztés során lehetőleg ne kerüljenek be a járókelők a képbe, vagy például mozaikot alkalmazzunk a járókelők arcán.

Előre látható-e, hogy a helyszínen fényképezés történik-e

A személyiségi jogok megsértésének megállapításánál fontos szempont, hogy a fényképezés helyszíne előre láthatóan fényképezésre kerül-e. Ez összefüggésben van azzal, hogy a személyiségi jogokat egyfajta magánélethez való jogként értelmezzük. A magánélet egyszerűen fogalmazva az a jog, hogy az ember ne legyen kitéve olyan dolgoknak, amelyeket általában nem szeretne mások tudomására hozni.

https://monolith.law/reputation/scope-of-privacyinfringement[ja]

A helyszíni videók esetében, mint például a “személy ott volt abban az időben” információ is benne van. Egyszerűen fogalmazva, ha ez a Shibuya nappal, akkor az “ott volt” információ magánjellege alacsony, és ebben az értelemben könnyen mondható, hogy “előre láthatóan fényképezésre kerül”, de ha ez egy szerelmi hotel negyed éjszaka, akkor az “ott volt” információ magánjellege magas, és nehezebb azt mondani, hogy “előre láthatóan fényképezésre kerül”. Továbbá, ha például egy lehúzós bárba lopakodunk be, és lefényképezzük a bárban dolgozó alkalmazottak arcát, akkor nem feltétlenül mondható, hogy nagy a fényképezés valószínűsége, és ez a körülmény a személyiségi jogok megsértésének megállapítása felé billen.

Így, ha a helyszíni videókat a városban készítik, a városban általában sok ember szeme elé kerülnek, és azt is mondhatjuk, hogy előre láthatóan fényképezésre kerülnek, így általános helyzetben ez a körülmény a személyiségi jogok megsértésének tagadása felé hat.

https://monolith.law/reputation/problems-of-uploading-videos-and-voyeur-videos-to-youtube[ja]

Milyen jogi felelősség terheli azokat, akik megsértik a személyiségjogokat?

A személyiségjogok megsértése esetén, mivel nincs jogszabályi rendelkezés, nem terheli bűnügyi felelősség. Azonban, ha valaki speciálisan tiltott területre lép be annak érdekében, hogy fotókat készítsen egy adott személyről, bűnügyi felelősséget vonhat maga után, mint például a lakhatási jogok megsértése vagy a jogellenes bent maradás, ezért óvatosság szükséges.

A személyiségjogok megsértése esetén, bár nem terheli bűnügyi felelősség, polgári jogi felelősség terhelheti. Konkrétan, a személyiségjogok megsértését jogellenes cselekménynek tekinthetjük, és a Polgári Törvénykönyv 709. cikkelye alapján kártérítési kötelezettség terhelheti. Ezenkívül, a személyiségjogok megsértése miatt megállapítási keresetet is benyújthatnak, ebben az esetben nem lehet nyilvánosságra hozni a mások személyiségjogait megsértő fényképeket vagy videókat. Továbbá, a YouTube helyszíni videói esetében is előfordulhat, hogy a személyiségjogok megsértésére hivatkozva a videó törlését kérik.

https://monolith.law/reputation/infringement-portrait-rights-and-privacy-rights-on-youtube[ja]

Az arcképjog megsértésének megelőzése helyszíni videók esetében

Akkor nézzük, milyen szempontokra kell figyelnünk, hogy megelőzzük az arcképjog megsértését helyszíni videók felvételénél és közzétételénél.

Elsőként, a helyszíni videók felvételénél figyeljünk arra, hogy járókelők ne kerüljenek a képbe. Ha például utcai interjút készítünk, magyarázzuk el a videó célját és a projekt tartalmát a felvételen szereplő személynek, és kérjük meg a hozzájárulását a felvételhez és a közzétételhez. Ha nem kapunk hozzájárulást, ne tegyük közzé a videót.

Ha mégis bekerülnek járókelők a képbe, akkor a videó szerkesztése során érdemes mozaikos elmosást alkalmazni. Bár elképzelhető, hogy a járókelők arcát nem lehet beazonosítani, és nem lépi túl a társadalmi életben elfogadható határokat, így nem valósul meg az arcképjog megsértése, mégis bölcs dolog előre elkerülni a felesleges problémákat a mozaikos elmosás alkalmazásával.

Továbbá, gondoljuk át a felvétel helyszínét is. Ha a videó tartalma nem indokolja a forgalmas helyen történő felvételt, válasszunk olyan helyszínt a helyszíni videóhoz, ahol nem kerülnek járókelők a képbe.

Összefoglalás

A fentiekben ismertettük, mire kell figyelni a portréjogok tekintetében, amikor helyszíni videókat teszünk közzé a YouTube-on. A YouTube népszerűségének növekedése miatt egyre több helyszíni videó kerül feltöltésre. Ennek következtében valószínűleg növekszik azoknak az esetei is, amikor járókelők portréjogait sértik meg. Fontos, hogy a fényképezett vagy videózott személyek tisztában legyenek a portréjogokkal, de még fontosabb, hogy a felvételt készítők is pontosan ismerjék ezeket a jogokat. A portréjogokkal kapcsolatos kérdések jogi problémák, amelyek szakértői véleményt igényelnek. Ha olyan videót szeretne a YouTube-ra feltölteni, amelyben mások portréjogai érintettek, például helyszíni videókat, kérjük, forduljon ügyvédhez.

Ha szeretné megismerni ezt a cikket videó formájában, tekintse meg irodánk YouTube csatornájának videóit.

https://www.youtube.com/watch?v=graUEsvBlow&t=346s[ja]