A blogok, fórumok és egyéb internetes platformokon közzétett írások, valamint az elektronikus levelek szerzői jogi kérdései

Egy személy által írt szövegre ‘szerzői jog’ keletkezik. Ha valaki más engedély nélkül másolja azt a szöveget, amelynek szerzői joga az adott személyhez tartozik, szerzői jogi probléma merül fel. Ebben az értelemben, aki a szöveget írta, ‘kizárólagosan’ rendelkezik a szöveg nyilvánosságra hozatalának jogával.

De ez fordítva azt is jelenti, hogy ha valaki ír egy szöveget, mások nem írhatják le ugyanazt a szöveget. Például, ha egy egyszerű tényre, mint például a ‘Reiwa (2019-) év hónap napján az időjárás derült volt, a hőmérséklet 23,4 fok, a páratartalom 50% volt’ mondatra szerzői jog keletkezik, akkor mások nem írhatják le ugyanazt a mondatot. Ez nyilvánvalóan problémás.

A szerzői jog nem mindenféle szövegre vonatkozik. A jogi kifejezés erre a ‘mű jelleg’. A feltétele annak, hogy egy szövegre (stb.) szerzői jogot lehessen adni, az, hogy a szövegnek ‘mű jellege’ van.

Milyen mértékben ismerik el a különböző weboldalakon található szövegek mű jellegét? Ebben a cikkben bemutatjuk azokat az eseteket, amelyekben a bírósági meghallgatások, az internetes fórumokon történő névtelen hozzászólások, az állásinformációk és az elektronikus levelek mű jellege kérdésessé vált.

Esetek a bírósági meghallgatásokról szóló jegyzőkönyvekkel

Egy felperes azt állította, hogy megsértették a bírósági meghallgatásokról szóló jegyzőkönyvének szerzői jogait, miután azt az interneten közzétette, és ennek alapján egy cikk jelent meg egy blogon a felperes engedélye nélkül. A felperes a “Yahoo! Blog” szolgáltatástól kérte a bejegyzés törlését és a bejegyzést közzétevő személy adatainak kiadását.

A felperes a tokiói kerületi bíróságon hallgatta meg a Livedoor ügyben Horie Takafumi ellen indított értékpapír-kereskedelmi törvény megsértése miatt indított per negyedik tárgyalási napján tett tanúvallomásokat, és azokat összefoglalva tette közzé az interneten. Ezt a jegyzőkönyvet egy harmadik fél engedély nélkül átvette és közzétette a “Yahoo! Blog” szolgáltatásban található “Yahoo! Blog – Livedoor áldozatok naplója” című blogban.

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes kérését arra hivatkozva, hogy a felperes meghallgatási jegyzőkönyve nem minősül a szerzői jogi törvény 2. cikk 1. bekezdés 1. pontja szerinti “műnek”. A felperes fellebbezett, és a fellebbviteli bíróság a szerzői jogi törvény 10. cikk 2. bekezdés 2. pontjára hivatkozva, amely szerint “a tények puszta közlése nem minősül a fent említett műnek”, megállapította, hogy:

“Ha a nyelvi kifejezések tartalma kizárólag ‘tényeket’ közöl (ebben az esetben a ‘tények’ olyan dolgokat jelentenek, mint egy adott helyzet, állapot vagy létezés, például ‘ki mit mondott, mikor és hol’, ‘valami létezik’, ‘valaminek milyen a jellege’), anélkül, hogy különösebb értékelést vagy véleményt adna hozzá, akkor ez nem minősül a szerző ‘gondolatainak vagy érzéseinek’ kifejezésének.” – Japán Szellemitulajdon-felsőbíróság, 2008. december 11. (2008)

Ezután a bíróság részletesen megvizsgálta a felperes által készített bírósági meghallgatási jegyzőkönyv (a felperes meghallgatási jegyzőkönyv) egyes leírásainak alkotói jellegét, és megállapította, hogy az nem minősül műnek, és elutasította az információ kiadását és a bejegyzés törlését kérő kérelmet. Egy mű a “gondolatok vagy érzések alkotói kifejezése” (szerzői jogi törvény 2. cikk 1. bekezdés), és ennek feltétele az alkotói jelleg. Fontos megjegyezni, hogy a bíróság nem tagadta általánosságban a bírósági meghallgatási jegyzőkönyvek mű jellegét.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

Bejegyzések az internetes fórumokon

Azok a felperesek, akik bejegyzéseket írtak a honlapjukon található fórumra, azt állították, hogy a bejegyzéseik egy részének másolása (átvétel) és könyv formájában történő kiadása sérti a szerzői jogukat. A felperesek megállapítást és kártérítést követeltek az alperesektől, akik a könyvet kiadták. Az információs iparhoz kapcsolódó információs szolgáltatásokat, kiadói tevékenységeket stb. végző részvénytársaság üzleti tevékenységeként működtetett egy tagsági szervezetet a szállodák szerelmeseinek barátságának és információcseréjének elősegítésére. A honlapon fórumot hoztak létre, ahol a tagok beceneveket használva írtak bejegyzéseket és cseréltek információkat. Ebből a tíz ember perelt, mert úgy gondolták, hogy megsértették a szerzői jogukat.

A bíróság először is megállapította, hogy a szerzői jogi törvény szerint a névtelenül közzétett művek is jogosultak a szerzői jogi védelemre. Ezt követően a bíróság kijelentette, hogy:

A szerzői jogi törvény által védett műveknek “kreatív módon kifejezett gondolatokat vagy érzéseket” kell tartalmazniuk.
A “gondolatokat vagy érzéseket kifejező” nem vonatkozik olyan esetekre, amikor egyszerűen leírják a tényeket, de ha a tényeket anyagként használják, elegendő, ha a szerző valamilyen értékelést, véleményt stb. fejez ki a tényekkel kapcsolatban. Ezenkívül, hogy “kreatív módon kifejezett” legyen, elegendő, ha a szerző valamilyen személyiségét megmutatja, és nem szükséges, hogy szigorú értelemben vett eredetiséget mutasson. Másrészt, a nyelvi művek esetében, ha nagyon rövidek, vagy ha a kifejezési forma korlátozott, és nem lehet más kifejezést elképzelni, vagy ha a kifejezés közönséges és mindennapos, akkor nem tekinthető kreatív kifejezésnek, mert a szerző személyisége nem jelenik meg.

Tokyo District Court, April 15, 2002 (2002)

Ezután a bíróság megvizsgálta a felperesek által leírt részek szerzői jogi jellegét, és megállapította, hogy a felperesek által leírt részek egy része “kreatív módon kifejezett gondolatokat vagy érzéseket” tartalmaz, mivel a szerző személyisége megjelenik bennük. A bíróság elrendelte, hogy az alpereseknek fizetniük kell a szerzői jogi jogsértésből eredő kártérítést, és megtiltotta a könyv kiadását és elpusztítását.

Az alperesek által leírt egyik példa:

Tervezem, hogy nyáron legfeljebb kilenc napig megyek ázsiai üdülőhelyre. Az első választásom Ubud lenne. Azonban a társam azt mondja, hogy unatkozna, ha kilenc napig Ubudban kellene lennie.

Erre a válasz:

Tervezem, hogy nyáron legfeljebb kilenc napig megyek ázsiai üdülőhelyre. Az első választásom Ubud lenne, de a társam azt mondja, hogy unatkozna, ha kilenc napig Ubudban kellene lennie.

Ez az ítélet volt az első, amely elismerte a honlapon található szövegek szerzői jogi jellegét, és megállapította, hogy nincs ok arra, hogy a honlapon található szövegeket és az általános szövegeket különböző módon kezeljük a szerzői jogi jelleg megállapításakor.

Állásváltási információk esetén

Volt olyan eset, amikor a felperes cég állította, hogy a vádlott cég megsértette a szerzői jogait (másolási jog, adaptációs jog, továbbítási jog) és a szerző személyiségi jogait (azonosság megőrzési jogát), mivel a felperes cég által létrehozott és weboldalán közzétett állásváltási információkat a vádlott cég engedély nélkül másolta vagy adaptálta és közzétette saját weboldalán. A felperes cég, amely a weboldalakat használja a cég állásváltási információinak szolgáltatására, interjúkat készített és szöveget hozott létre az állásváltási információk közzétételére a Chantilly (egy vállalkozás) által kért állásváltási információk közzétételére. A vádlott cég ugyanattól a vállalkozótól kapott megbízást az állásváltási információk hirdetésének létrehozására és a weboldalra történő közzétételére, és másolta vagy adaptálta a felperes cég állásváltási információs szövegét.

A bíróság:

“A Chantilly állásváltási információs hirdetésének létrehozása során elismerhető, hogy a cég jellemzőit, mint a megrendelt munka tartalmát, az mérnökök általi alapítás eredetét, a munkaköröket, a munka tartalmát, a munka értékét, a munka nehézségét, a szükséges képesítéseket, a foglalkoztatási formát stb., mindegyiket bemutatják, és példákat adnak, megváltoztatják a stílust, és olyan jellemző címeket mutatnak be, mint ‘Mérnökök elsőségét mindig szem előtt tartva’, ‘Másodéves mérnöktől’, stb., hogy felkeltsék az olvasók érdeklődését.”

Tokyo District Court, October 22, 2003 (2003)

És azt állította, hogy “az olvasók érdeklődését felkeltő kérdő mondatokat használnak, és a szöveg végén maradandó benyomást hagynak, tehát azt mondhatjuk, hogy a szerző egyénisége megnyilvánul”, és megerősítette a műalkotás jellegét, és 150 000 jent, 500 000 jen ügyvédi díjat, összesen 650 000 jen fizetését rendelte el a szerzői jog gyakorlásával kapcsolatban.

A vádlott cég azt állította, hogy az állásváltási információkat az üzletemberrel folytatott interjú alapján hozták létre, tehát a szerző az üzletember, nem a felperes, és ha a felperes a szerző, akkor csak társ-szerző. Azonban a bíróság szerint a valóságban a szerző az a személy, aki részt vesz a műalkotás létrehozásában, és az, aki csak ötleteket vagy anyagokat szolgáltat a létrehozás során, nem tekinthető szerzőnek.

Egyébként a felperes állásváltási információinak egy példája:

“Ez az eset, vajon hozzájárul-e az mérnök készségeinek fejlesztéséhez…
Hasznos munkatapasztalatot és know-how-t szerezhet-e a karrierépítéshez…
A fejlesztési környezet és feltételek megfelelnek-e a kívánalmaknak…
Amikor egy projekt befejeződik, az érintett mérnök maga is mély megelégedést érez minden szempontból.
Ez a Chantilly kritériuma a projektek kiválasztásakor.”

És a vádlott állásváltási információ, amelyet állítólag másoltak:

“Ez az eset, vajon hozzájárul-e az mérnök készségeinek fejlesztéséhez…
Hasznos munkatapasztalatot és know-how-t szerezhet-e a karrierépítéshez…
A fejlesztési környezet és feltételek megfelelnek-e a kívánalmaknak…
Amikor egy projekt befejeződik, az érintett mérnök maga is mély megelégedést érez minden szempontból.
Ez a Chantilly kritériuma a projektek kiválasztásakor.”

volt.

https://monolith.law/corporate/quote-text-and-images-without-infringing-copyright[ja]

E-mail esetén

Az a szerző, aki homoszexuális kapcsolatban állt Mishima Yukioval, kiadott egy önéletrajzi vallomásregényt, amelyben leírja a kapcsolatukat. A könyvben 15, korábban kiadatlan Mishima levelet és képeslapot (a jelen levelek) is közöltek. Mishima gyermekei, akik a szerzői jogi törvény 116. cikkelye (a szerző halála utáni személyes jogok védelmezői) értelmében hozzátartozók, kifogásolták ezt, mivel úgy vélték, hogy ez sérti Mishima nyilvánosságra hozatali jogát (a szerzői jogi törvény 60. cikkelye), és megtiltották a könyv kiadását és terjesztését, valamint követelték a könyvek megsemmisítését és kártérítést a szerzői jogok megsértése miatt.

Ebben a perben a bíróság kimondta, hogy a levelekben kifejezett érzelmek és világnézetek, amelyeket egyszerű szavakkal írtak le, és amelyek eltérnek az irodalmi művektől, egyértelműen kifejezik Mishima Yukio gondolatait és érzéseit. A bíróság elismerte a levelek szerzői jogi jellegét (Tokiói Felsőbíróság, 2000. május 23-i ítélet). De vajon az e-mailek is elismerhetők-e szerzői jogi művekként?

Egy olyan esetben, ahol a felperes, aki a XX vallási szervezet vezető tagja volt, azt állította, hogy a “XX valósága” című weboldalon a “Van-e fenyegetés vagy kényszer?” című oldalon közzétették az általa a XX szervezet tagjainak küldött e-mailt, és ezzel megsértették a szerzői jogait és a szerző személyiségi jogait, a felperes követelte az internetszolgáltatótól az üzenetküldő adatainak kiadását.

A vádlott internetszolgáltató azt állította, hogy az e-mail csak “tények közlése” és “aktuális hírek” (a szerzői jogi törvény 10. cikkelyének 2. bekezdése), és hogy az e-mail kifejezésmódja közönséges és mindennapos, és nem tükrözi a szerző egyéniségét, ezért nem tekinthető szerzői jogi műnek. A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy

• “Írjunk sok ‘bábuformát’!”
• Sokan végre ‘bábu hangulatba’ kerültek, nem igaz?
• Ez az értékes idő, amíg B tanár elintézi az ‘Ise Shinto’ közvetítését, nem arra szolgál, hogy még több ‘bábuformát’ írjunk?

és más egyedi kifejezéseket tartalmaz, és

Az e-mail, amely több tucat mondatból áll, nem olyan, amelyet bárki is ugyanúgy megfogalmazna, ezért az e-mailt nyelvi szerzői jogi műnek kell tekinteni.
A vádlott azt állítja, hogy az e-mail kifejezései csak tények közlését és aktuális hírek közlését jelentik, de az e-mail egyedi kifejezéseket tartalmaz, ezért nem tekinthető csak tények közlését és aktuális hírek közlését jelentő műnek.

és elismerte, hogy az e-mail szerzői jogi mű, és azt mondta, hogy “az e-mail lényegi kifejező jellegzetességei megmaradtak az e-mailben, és az, aki olvassa az e-mailt, közvetlenül érzékelheti az e-mail lényegi kifejező jellegzetességeit, ezért az e-mailt fizikailag reprodukáltnak kell tekinteni”. Mivel a felperes jelezte, hogy kártérítést kér a szerzői jogok megsértése miatt, a bíróság elrendelte az üzenetküldő adatainak kiadását.

Amennyiben a levelekkel kapcsolatos általános értelmezést alapul vesszük, az e-mailt nem lehet csak “tények közlésének” tekinteni, ezért természetes, hogy a vádlott érvelését elutasították. Azonban, még ha “gondolatokat vagy érzelmeket” is fejez ki, ha ez nem kreatív, akkor nem tekinthető szerzői jogi műnek. Az ítélet nem tér ki erre a kérdésre, de a “nem olyan, amit bárki is ugyanúgy megfogalmazna” érvelést alapul véve, elismeri a mű szerzői jogi jellegét.

Összefoglalás

Az interneten található különböző szövegek szerzői jogi jellege, és annak mértéke, hogy milyen mértékben ismerik el, rendkívül bonyolult kérdés. Ha pontos ismeretekkel rendelkezünk az idézésről, és helyesen idézünk, akkor nincs nagy probléma. Azonban nagyon veszélyes mások blogbejegyzéseit, weboldalakon található cikkeket, vagy másoktól kapott e-maileket gondatlanul másolni és saját blogunkon vagy közösségi hálózatunkon közzétenni. Ha véletlenül megsértjük mások szerzői jogait, vagy úgy ítéljük meg, hogy megsértették a mi jogainkat, forduljunk tapasztalt ügyvédhez. Sürgős cselekvésre van szükség.