Az üzenetküldő adatainak közzétételére irányuló kérelmek elévülése? A netes bejegyzéseknél figyelembe venni kellő 3 elévülési idő
Ha az interneten történő bejegyzések miatt olyan hírnévrontó vagy személyes adatok megsértésének áldozatává válik, mint például a “hírnévrontás” vagy a “személyes adatok megsértése”, mennyi idő áll rendelkezésre a feladó adatainak közzétételére vagy kártérítési igénylésre?
Ebben a cikkben tájékoztatást nyújtunk a hírnévrontás elleni intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokról, valamint a különböző “általános értelemben vett elévülési időkről” (határidőkről).
Az internetes bejegyzések törlésének időkorlátja
Először is, fontos megjegyezni, hogy nincs időkorlát arra, hogy mennyi idő elteltével kérhető a bejegyzés vagy a poszt törlése.
Akárhány év telik el, ha a bejegyzés törvénytelen, és a sértett személy hírnevének vagy magánéletének jogait sérti, a helyzet nem változik. Tehát a törlésnek nincs “elévülési ideje”.
Viszont, ha jogi lépéseket, például kártérítési igényt szeretnénk tenni a másik féllel szemben, három időbeli korlátozás válik problémává.
Az első az IT technikai korlátozásokból adódó elévülési idő, a második a polgári jogi elévülés a kártérítési igényekben, a harmadik pedig a büntetőjogi feljelentés elévülési ideje.
Megvizsgáljuk mindegyiket külön-külön.
https://monolith.law/reputation/defamation[ja]
https://monolith.law/reputation/privacy-invasion[ja]
1. Az elévülés IT és technikai korlátok miatt
Az interneten történő bejegyzések szerzőjének azonosítására szigorú időkorlátok vonatkoznak. A szerző azonosítása nagyjából a következő három lépésben történik:
- A bejegyzés szerzőjének IP-címének és egyéb adatainak kiadását kérjük a weboldal adminisztrátorától vagy a webszerver adminisztrátorától, ahol a bejegyzés, ami sérti a jó hírnevet vagy megsérti a személyes adatok védelmét, közzétételre került.
- Ha az IP-cím kiadásra kerül, akkor megállapítható, hogy a bejegyzés melyik mobil szolgáltatótól (ha mobil hálózatot használtak) vagy melyik internetszolgáltatótól (ha vezetékes hálózatot használtak) származik. Először tehát a megfelelő mobil szolgáltatót vagy internetszolgáltatót kérjük fel, hogy tiltsa le a kommunikációs napló törlését (megőrzését).
- A mobil szolgáltatót vagy internetszolgáltatót kérjük fel a bejegyzés szerzőjének címének és nevének kiadására (ez a rész általában a név és cím kiadását kérő per része).
https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]
Ezután a 2. és 3. pontban, amikor a mobil szolgáltatót vagy internetszolgáltatót kérjük fel a bejegyzés szerzőjének címének és nevének kiadására, az IT és technikai korlátok miatti elévülés (időkorlát) válik problémává.
Az adatok kiadását kérő per és az IT technikai korlátok miatti elévülés
A mobil szolgáltatók és internetszolgáltatók naplóit nem teszik közzé, de a tárolási időtartamot minden cég saját belső szabályzata határozza meg.
Az alábbi esetek fordulhatnak elő:
- A mobil szolgáltatók általában csak 3 hónapig, míg a vezetékes internetszolgáltatók általában csak fél évig vagy egy évig őrzik meg a naplókat. Ha ez az időszak lejár, a naplók már nem léteznek, így természetesen nem lehet kérni a megőrzésüket vagy kiadásukat.
- Ha a napló törlésének megtiltását kérik és ezt elfogadják, a naplókat nem őrzik meg korlátlan ideig. Ha nem indítanak el gyorsan egy pert a név és cím kiadásáért, akkor a már megőrzött naplók eltűnhetnek.
Ezek a lehetséges esetek.
Különösen az első esetben, ha a bejegyzés több mint 3 hónappal vagy 1 évvel ezelőtt történt, akkor a “ki tette közzé ezt a bejegyzést” napló már nem létezik a világon, és ez a technikai korlát miatt lehetetlenné teszi a bejegyzés szerzőjének azonosítását.
Ha a bejegyzés szerzőjének személyes adatai nem ismertek, akkor lehetetlenné válhat a kártérítési igény benyújtása, ezért sürgősen szükség van az adatok kiadását kérő perre.
Ez inkább “IT és technikai” korlát, mintsem jogi “elévülés”.
2. Kártérítési igények elévülése
Innen kezdődik a jogi “elévülés” kérdése.
Ha olyan cikket tesznek közzé, amely sérti a jó hírnevet vagy a magánéletet, a bejegyzést író személy azonosítása után kártérítési igényt nyújthat be a személy ellen a Polgári Törvénykönyv 709. cikke (japán Polgári Törvénykönyv 709. cikk) alapján.
Itt a “kár” a bejegyzést író személy azonosításához szükséges ügyvédi költségeket és a lelki károkért járó kárpótlást jelenti.
https://monolith.law/reputation/compensation-for-defamation-damages[ja]
A probléma az, hogy van egy “elévülési időszak a jogellenes cselekményekből (törvénytelen cselekményekből) eredő károkért való kártérítési igényekre”.
És van két típusa a “netes bejegyzések elévülésének”.
20 év az internetes bejegyzés óta
20 évvel az illegális bejegyzés után, az internetes bejegyzéseken alapuló kártérítési igények megszűnnek. Azonban a hírnév károsításával kapcsolatban valószínűleg nem lesz ez nagy probléma a gyakorlatban.
Az, hogy “szeretnék kártérítést igényelni egy 20 évvel ezelőtti bejegyzés miatt”, legalábbis a jelen cikk írásának idején, 2022-ben, aligha elképzelhető helyzet.
Kár és károkozó felismerése után 3 év
Ez a pont valóban problémás lehet.
Ha azonosítottuk a bejegyzést író személyt, és kiderült, ki a károkozó, akkor 3 év elteltével már nem lehet kártérítési igényt benyújtani a károkozó ellen.
Viszont nem mindig egyértelmű, hogy mikor ismerjük fel a “kárt és a károkozót”.
Korábbi ítéletek szerint
A károkozó elleni kártérítési igényt akkor kell értelmezni, amikor a károkozó elleni kártérítési igény valós lehetőségként merül fel
Legfelsőbb Bíróság ítélete, 2002. január 29. (Heisei 14)
Ez a megállapítás már történt.
Ha a hírnevet sértő vagy a magánéletet megsértő rágalmakról van szó, a mobil szolgáltatóktól vagy az internetszolgáltatóktól a bejegyzést író személy nevét és címét általában nem lehet megszerezni, így a “károkozó elleni kártérítési igény” gyakorlatilag lehetetlen.
Ezért a bejegyzést író személy nevének és címének megismerése a “3 év” időkorlát kezdetét jelenti, szakmai kifejezéssel a “kezdőpont”.
Viszont a gyakorlatban csak a név és cím ismerete nem feltétlenül jelenti azt, hogy a “bűnös” személy azonosítása is megtörtént.
Az itt megadott információk pontosan a “bejegyzést író személy szerződéses neve és címe”, nem pedig a “bejegyzést író személy tényleges neve és címe”.
Például,
- A szerződő fél egy 50 éves férfi, de a bejegyzés tartalma alapján valószínű, hogy a férfi együtt élő lánya írta a bejegyzést, és a kártérítési igény tárgyalását a lány ellen kezdték meg, miután kiderült, hogy valóban ő volt az.
- A szerződő fél egy vállalat, de a tárgyalások során kiderült, hogy egy adott alkalmazott írta a bejegyzést a vállalat hálózatáról, és a vállalat felelősségét is meg lehetett állapítani bizonyos körülmények között.
A “szerződő fél nevének és címének ismerete” nem egyenlő azzal, hogy “kiderült, ki ellen lehet kártérítési igényt benyújtani”.
Az, hogy valójában ki ellen lehet igényt benyújtani, gyakran időigényes tárgyalásokat igényel.
A fent említett ítélet szerint a “károkozó elleni kártérítési igény valós lehetőségként merül fel” nem a “szerződő fél nevének és címének ismerete” időpontjában, hanem például,
- “mikor kiderült, hogy a lány volt az”
- “mikor kiderült, hogy a vállalat felelősségét meg lehet állapítani”
ilyen időpontokban.
Ebben az esetben a “kiderült, ki ellen lehet kártérítési igényt benyújtani” időpontja tekinthető a kifutási idő kezdőpontjának.
3. Büntetőjogi feljelentés elévülése
Eddig a polgári jogi ‘elévülésről’ és a határidőkről beszéltünk, de létezik büntetőjogi elévülés is. Tehát,
- Kártérítési igény elévülése: a határidő, ameddig az áldozat kártérítési igényt nyújthat be az elkövető ellen
- Büntetőjogi elévülés: a határidő, ameddig bejelentést tehetünk, vagy a rendőrség/ügyészség letartóztatást vagy vádemelést kezdeményezhet a rágalmazás és hasonló bűncselekmények esetén
Ezek különböző fogalmak.
Ez nem csak az interneten történő írásos rágalmazásra vonatkozik, hanem szinte minden témára.
A büntetőjogi ‘elévülés’ az egyes cselekményekhez tartozó bűncselekményektől függ.
Ráadásul, bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy létezik ‘feljelentési időszak (feljelentés elévülése)’ és ‘vádemelési elévülés’ is.
Feljelentési időszak (feljelentés elévülése)
A rágalmazás és hasonló bűncselekmények esetén, ha az áldozat nem tesz feljelentést, nem kerül sor vádemelésre.
Ez eltér a gyilkosság és a testi sértés bűncselekményeitől, ahol az áldozat ‘feljelentése’ alapján válik ‘rendőrségi üggyé’.
A rágalmazáson kívül, attól függően, hogy milyen jogot sértettek meg, a becsületsértés, hitelrontás, üzleti akadályozás, fenyegetés, erőszakos üzleti akadályozás bűncselekményei is felmerülhetnek.
Ezek közül néhány esetben nem szükséges feljelentést tenni a vádemeléshez.
Ehhez a ‘feljelentéshez’ van egy határidő, amely a ‘bűnös személy megismerésének napjától’ számított 6 hónap. A korábbi ítélkezési gyakorlat szerint
A ‘bűnös személy megismerésének napja’ a bűncselekmény befejezését követő napot jelenti, és ha a feljelentő a bűncselekmény folyamán ismeri meg a bűnös személyt, ezt a napot nem lehet a feljelentési időszak kezdeti dátumaként tekinteni.
Legfelsőbb Bíróság ítélete, 1970. december 17. (Shōwa 45)
Ez is egy olyan fogalom, amely felveti a kérdést, hogy ‘az internetes rágalmazás esetében mikor van ez pontosan’.
Vádemelési elévülés
Azok a bűncselekmények, amelyek meghatározott idő elteltével történtek, nem kerülnek vádemelésre. Ez a legközelebbi a ‘elévülés’ mindennapi értelméhez.
Ez a ‘vádemelési elévülés’ például a rágalmazás esetében 3 év. Ez az időszak elteltével már nem lehet büntetni az elkövetőt.
Megjegyzendő, hogy a magánélet megsértése esetén nincs ‘magánélet megsértése bűncselekmény’, így a rendőrség nem tartóztatja le vagy emel vádat, és nincs vádemelési elévülés sem.
A fent említett bűncselekmények közül, amelyek esetében rágalmazásként feljelentést tehetünk,
- A rágalmazáson kívüli bűncselekmények esetében a becsületsértés elévülése 1 év
- A hitelrontás, üzleti akadályozás, fenyegetés, erőszakos üzleti akadályozás elévülése 3 év
van meghatározva a vádemelési elévülés.
A vádemelési elévülés bűncselekményenként változik, ezért meg kell vizsgálni, hogy a rágalmazó bejegyzés melyik bűncselekménynek felel meg, és mennyi az elévülési idő ezen bűncselekmény esetén.
Az információküldő adatainak közzétételéhez szükséges időszak
Az IP-cím közzétételének elrendeléséhez ideiglenes intézkedések, mint például a felfüggesztés, szükségesek, ami körülbelül 2-3 hónapot vesz igénybe. Az IP-cím közzététele után további 6-9 hónap szükséges az információküldő adatainak közzétételére vonatkozó ítélet meghozatalához.
Ezért a teljes folyamat, beleértve az információküldő azonosítását, legalább 9 hónapot vesz igénybe.
Az információküldő adatainak közzétételére vonatkozó eljárásról további információkat az alábbiakban találhat:
https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]
Összefoglalás: Ha zökkenőmentesen szeretnénk haladni az információközlő személy adatainak közzétételét kérő eljárással, forduljunk ügyvédhez
Az interneten történő bejegyzésekkel kapcsolatos hírnév károsítása kapcsán a „(tág értelemben vett) elévülés” és a „határidő” különböző formáit találjuk, és a határidő lejáratának kezdete, azaz a „kezdőpont” meghatározása is igen szakértelmet igényel.
Az információközlő személy adatainak közzétételét kérő eljárás gyors reagálást igényel, és a bíróságon keresztül is le kell folytatni az eljárást, ezért szükség van a zökkenőmentes kezelésre.
Az régi bejegyzések által okozott hírnév károsítás esetén sem szabad könnyen feladni, először is fontos, hogy konzultáljunk egy ügyvéd vagy más szakemberrel.
Category: Internet
