Milyen funkciói vannak és hogyan végezzük el az egokeresést, mint kockázatkezelési módszert?
Az “egosz” néven is ismert egoszálás a latin “ego” (én) és az angol “search” (keresés) szavak összevonásából származik, ami japánul “önkeresés”-t jelent, és azt jelenti, hogy “az internetet használva keresse meg a saját nevét”. A “név” nem csak az egyén valódi neve. Az egoszálás magában foglalja a felhasználónevek és az ID-k keresését is, amikor információt közöl az interneten, valamint a blogok és weboldalak nevének keresését is. Ezenkívül nem csak az egyének, hanem a vállalatok, szervezetek és egyéb szervezetek is maguk keresik meg a saját nevüket vagy fióknevüket, és ellenőrzik a visszajelzéseket és a hírnevet.
Az egokeresés lehetőségei
Természetes vágy, hogy amikor valaki közzétesz valamit az interneten, szeretné tudni, hogyan fogadták azt a közvéleményben. Sokan vannak, akik nem tudnak figyelmen kívül hagyni mások véleményét. Nem csak az egyének, hanem a vállalatok számára is szükséges az egokeresés, mint módszer. A kockázatkezelés szempontjából fontos, hogy tisztában legyünk a vállalatunkról szóló hírekkel és pletykákkal a közösségi médiában, és felkészüljünk arra, hogy gyorsan reagáljunk, ha szükséges.
Saját cégünk hírnevét és értékelését ismerhetjük meg
Az ego-keresés egyszerű és hasznos eszköz azok számára, akik termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, vagy üzletet működtetnek, hogy megismerjék saját szolgáltatásaik vagy üzleteik hírnevét és értékelését. Az étteremtulajdonosok számára a “Tabelog” (japán étteremértékelő oldal) már nem hagyható figyelmen kívül, és a helyi vállalkozások számára a Google My Business elengedhetetlen eszköz, de az ego-keresésnek is lehet olyan szerepe, mint ezeknek.
Az ego-keresés lehetőséget nyújt arra, hogy ingyen halljuk a termékekről, szolgáltatásokról és üzletekről szóló őszinte véleményeket. Egyre több cég használja az ego-keresést a marketingkutatás részeként, és előfordulhat, hogy a neten elhangzott vélemények és cikkek alapján javulnak a termékek és szolgáltatások.
Rágalmazó és rosszindulatú megjegyzések felfedezése
Természetesen a saját szolgáltatásaink vagy üzleteink hírnevét és értékelését, amelyeket az interneten találunk, nem feltétlenül pontos információk, mint például a “Ételértékelő” vagy a Google My Business esetében. Sőt, valószínűleg sok a pontatlan értékelés és hírnév, de éppen ezért a vállalatoknak és a vállalatvezetőknek szükségük van arra, hogy ezekre reagáljanak.
Sokan nem javasolják, hogy az egyének végezzenek önértékelést, mert sok a rosszindulatú cikk, és ezek többnyire mélyen megsértik az embert. Általában az emberek nem szólnak sokat, amikor másokat dicsérnek, de kritizálják őket, amikor beszélnek. Különösen nem szemtől szemben, hanem az interneten, és sokan úgy gondolják, hogy az anonimitásuk megőrződik, így bármit mondhatnak, és akár szitokszavakká is válhatnak.
Az önértékelés során gyakran azt mondják, hogy fel kell készülni arra, hogy “csak rossz hírek jönnek ki”, de veszélyes lehet hagyni a felfedezett rágalmazó és rosszindulatú megjegyzéseket. Ez azért van, mert van esély arra, hogy másolják és terjednek. Mielőtt ez megtörténne, szükséges lépéseket tenni, mint például a “törlési kérelem”.
Képesek vagyunk kezelni a hírnév károsító hatásait
“Az a cég fekete vállalat” és hasonló, a munkahelyi környezetre és emberi kapcsolatokra vonatkozó rosszindulatú megjegyzések esetén a munkaerő toborzás csökkenhet. Korábban a munkaerő toborzás eszközei között csak a helyi oldalak voltak, de ma már szinte minden a mobiltelefonokon és számítógépeken keresztül működő álláskereső oldalakon keresztül történik. A friss diplomások és azok, akik szeretnének állást váltani, szinte biztosan keresnek a leendő munkahelyük nevével, és megnézik a cég hírnevét. Ma már azt is mondhatjuk, hogy nincsenek olyan állásajánlatok, amelyek nem használják az internetet.
A cég rossz hírneve az interneten (például “az a cég törvénytelen tevékenységet folytat”) akadályozhatja a tőzsdei bevezetést is. Például új tőzsdei bevezetési kérelmek esetén előfordulhat, hogy egy könyvvizsgáló céget kérünk fel tanácsadónak a tőzsdei bevezetési vizsgálathoz, és ha a könyvvizsgáló cég megjegyzi a cég internetes hírnevét (társadalmi hírnevet és értékelést), azonnal reagálni kell.
Érdemes lehet a cégnevet vagy a terméknevet beírni a keresőbe, és rendszeresen megnézni az első oldalon található találatokat. Ha a bevétel vagy a munkaerő toborzás egy adott weboldaltól függ, akkor mindenképpen figyelemmel kell kísérni a saját oldalakhoz kapcsolódó megjegyzéseket azon az oldalon.
Megelőzhető a károkozás
A “bájtteher” (munkahelyi tréfák), amelyeket a termékek vagy szolgáltatások nyújtói, vagy üzleteket működtetők számára nagyon fejfájást okozó probléma. Általánosságban a “bájtteher” azt jelenti, hogy az éttermekben vagy kiskereskedelmi üzletekben dolgozó nem rendszeres munkavállalók rossz tréfákat követnek el a termékekkel vagy berendezésekkel, és ezeket a SNS-en (szociális hálózatokon) közzéteszik, ami nagy felháborodást vált ki. Ha sok ember tudomást szerez ilyen cselekményekről, az akár az üzlet bezárásához is vezethet.
2019-ben (Reiwa 1) is történtek ilyen esetek, mint például a “Kura Sushi bájtteher”, az “Ootoya bájtteher” vagy a “Seven-Eleven oden incidens”, amelyek nagy károkat okoztak. Az Ootoya étteremlánc március 12-én egyszerre szüneteltette működését, hogy “újraoktatással” próbálja visszaszerezni a bizalmat. Az ilyen “bájtteher” esetekben a korai reagálás szükséges, és ha az ember figyelemmel kíséri a saját online megjelenését (ego-search), akkor még mielőtt a “bájtteher” széles körben ismertté válna, kezelheti a helyzetet, megakadályozhatja a felháborodás terjedését, és esetleg “eloltja” a tüzet.
Ellenőrizheti a személyes adatok szivárgását
Rosszindulatú vagy gondatlan cselekmények eredményeként előfordulhat, hogy személyes adatai kikerülnek az internetre. Az ego-keresés segítségével azonban lehet, hogy felfedezheti őket, mielőtt széles körben elterjednének. Ha letartóztatási előzményeit vagy büntetőjegyzékét közzéteszik és terjesztik, sok ember megtudhatja ezeket, ami nagy hátrányokat okozhat. Ahogy azt weboldalunk másik cikkében is bemutattuk, cikk törlését kérheti, de a legfontosabb, hogy minél előbb felfedezze a szivárgást.
https://monolith.law/reputation/provisional-disposition[ja]
Előfordulhat, hogy anélkül, hogy tudná, valaki közzéteszi a saját vagy családtagjai fényképeit a közösségi média vagy videómegosztó oldalakon. Ahogy azt weboldalunk másik cikkében is bemutattuk, ilyen esetekben fontos, hogy mielőtt a kár nagyobb lenne, gyorsan cselekedjen.
https://monolith.law/reputation/portraitrights-onthe-internet[ja]
Az álcázás felfedezése
Előfordulhat, hogy valaki Twitteren hamis profilt hoz létre, a profil képen pedig az Ön arcát használja, és gátlástalanul rágalmazza Önt, vagy obszcén képeket tesz közzé. Ez nem csak egyénekkel, hanem vállalatokkal és üzletekkel is gyakran megtörténik.
Azonban a hamis profil létrehozása önmagában nem bűncselekmény, és ahogy azt a weboldalunkon található másik cikkben is kifejtettük, ha valaki az Ön arcát használja a Twitter-profiljának képéhez, az nem feltétlenül minősül “személyiségjog megsértésének”.
https://monolith.law/reputation/spoofing-portrait-infringement-on-twitter[ja]
Sokan használják a Facebookot munkaeszközként, és számukra az álcázás vagy az eltulajdonítás nem csak a társadalmi értékelés és a hitelesség csökkenését jelenti, hanem akár jelentős gazdasági károkat is okozhat.
Az álcázás során valaki létrehoz egy azonos nevű Facebook-profilt, és a valódi személy képét használva próbálja meg magát az illetőnek beállítani, majd baráti felkéréseket és üzeneteket küld az illető barátainak. Mivel gyakran előfordul, hogy a baráti felkérést kapó személy összetéveszti a valódi személlyel, fontos, hogy azonnal értesítse a barátait és ismerőseit.
A Facebook álcázás eredetileg arra szolgált, hogy az embereket fizetős oldalakra irányítsa, és pénzt csaljon ki tőlük, de sokszor előfordulnak személyes zaklatások is. Ha valaki úgy tesz, mintha a valódi felhasználó tett volna közzé rágalmazó megjegyzéseket, az illető társadalmi hitelessége jelentősen csökkenhet, és emberi kapcsolatai tönkremehetnek. Emellett előfordulhat, hogy a barátok címét, születési dátumát, emberi kapcsolatait és egyéb személyes adatokat próbálnak megszerezni, ami közvetlenül zavarja a környezetet, és nagyon kellemetlen helyzetet teremt.
Ha ilyen álcázást korai szakaszban felfedezünk az ego-keresés segítségével, nagyobb esély van arra, hogy a kár terjedése előtt reagálhassunk.
https://monolith.law/reputation/spoofing-facebook-hijacking[ja]
Az egókeresés módja
Az egókeresés alapja, hogy „saját nevünket” kutatjuk. Az egókeresés célpontja lehet bármilyen médium. Az egókeresés magában foglalja a keresést a Google vagy a Yahoo! és más nagy keresőoldalakon, de a Twitter, Instagram és más közösségi média platformokon történő keresést is.
Kutatás a Google-on blogokból és más forrásokból
A saját nevünk, vállalatunk neve vagy üzletünk nevének keresése a Google-on vagy más keresőmotorokon az egyik legegyszerűbb módja az egókeresésnek. Csak be kell írni a nevet a keresőmezőbe, és megjelennek azok a blogok, amelyekben szerepel a név.
Viszont, nem csak a Google keresésre korlátozódik, de ha a név gyakori (például „Kyoko”, ami rövid és sok embernek ugyanaz a neve), akkor sok komment és fiók jelenik meg a keresési eredményekben. Ilyen esetekben szükség lehet arra, hogy a keresés során „lakóhely + név” vagy „munkahely + név” kombinációt használjunk. Ha üzletnevet keresünk, akkor „üzletnév + iparág” vagy „üzletnév + állomásnév” kombináció is megfelelő lehet.
Kutatás a Twitteren, hogy milyen tweeteket írnak rólunk
Amikor a Twitteren keresünk, be kell írnunk a saját nevünket, vállalatunk nevét, üzletünk nevét vagy a keresni kívánt nevet a jobb felső sarokban található nagyító ikonos keresőmezőbe (ahol a „Kulcsszó keresés” szürke betűkkel van feltüntetve), és a keresés során megjelennek azok a bejegyzések, amelyekben szerepel a név.
Tegyük fel, hogy valaki a Twitteren kommentál valakit, és azt írja, hogy „abcd246 azt mondja, hogy XX, de ez nem igaz”. Ebben az esetben, ha „abcd246” egókeresést végez, megtalálja ezt a tweetet. Az egókeresés elkerülése érdekében, tweetelhetünk úgy, hogy „abcd○○6 azt mondja, hogy XX, de ez nem igaz”, így ha „abcd246”-ot keresünk, nem jelenik meg eredmény. Ezt nevezzük egókeresés elkerülésnek.
Ha valaki titokban rágalmaz másokat, akkor lehet, hogy betűket vagy kezdőbetűket használ, hogy elkerülje a másik fél egókeresését, miközben tweetel. Azonban gyakran előfordul, hogy a környezetből egyértelmű, hogy „abcd246”-ról van szó, ezért óvatosnak kell lennünk a keresési módszerrel kapcsolatban. Érdemes lehet a teljes nevet, becenevet, vagy rejtett szavakat is keresni.
Kutatás az Instagramon, hogy hogyan említenek minket
Ha a nagyító ikonos keresőmezőbe (ahol a „Kulcsszó keresés” szürke betűkkel van feltüntetve) beírjuk a saját nevünket, vállalatunk nevét, üzletünk nevét vagy a keresni kívánt nevet, és keresünk, akkor megjelennek azok a bejegyzések, amelyekben szerepel a név.
A Google keresésnél és a Twitteren is, ha beírjuk a keresőszót, majd rákattintunk a „Képek” vagy „Videók” fülre, képesek vagyunk képeket és videókat keresni. Az Instagram hivatalos oldalán nincs funkció a képek és videók külön keresésére, de vannak alkalmazások, amelyekkel lehet keresni.
Összefoglalás
Ha az önértékelő keresés eredményeként rágalmazást, személyazonosság-lopást stb. talál, akkor ‘törlési kérelem’ és hasonló intézkedéseket kell tenni. Azonban, ha ideiglenes intézkedést szeretne kérni, akkor:
- Az ismétlődő, hasonló bejegyzések törlése után is folytatódik
- A hírnév károsítása súlyos és veszélyes
- Személyes adatok szivárognak ki
- Bosszúpornó vagy fenyegetés, mint bűncselekmény
ilyen és hasonló esetekben forduljon tapasztalt ügyvédhez. Gyors választ kaphat.
Category: Internet