Jogosulatlanul közzétett képek újbóli posztolása (retweetelése) szerzői jogi sérelemnek számít?

A közösségi média nemcsak az egyének, hanem a vállalatok számára is fontos eszközzé vált az információközlésben. A vonzó képekkel történő információközlés hatékony lehet a PR és az értékesítési tevékenységek során, azonban, ha ezek a képek engedély nélkül használnak fel harmadik fél szerzői műveit, akkor a vállalatok szándékolatlanul szerzői jogi kockázatokat vállalhatnak. Különösen figyelembe kell venni, hogy az alkalmazottak által könnyedén végrehajtott retweetek és megosztások hogyan válhatnak a vállalat egészének hírnevét károsító helyzetté.

Ebben a cikkben a “Mit tegyen egy vállalat, ha engedély nélkül közzétett képeket terjeszt Japánban?” című fontos kérdésre válaszolunk, valós esetek és a hozzájuk kapcsolódó bírósági döntések elemzésével.

A közösségi média terjedése és a szerzői jogok kapcsolata Japánban

A közösségi média (SNS) a modern korban, ahol az információk villámgyorsan terjednek, nélkülözhetetlen kommunikációs eszköz mind az egyének, mind a vállalatok számára. Azonban a terjedés gyorsasága miatt a szerzői jogokkal kapcsolatos problémák is gyakrabban felmerülnek. Különösen a képek és videók, mint szerzői művek, könnyen másolhatók és terjeszthetők, így gyakran terjednek el a jogtulajdonos szándéka ellenére.

A szerzői jogi törvény (Japanese Copyright Law) a mű alkotójának különféle jogokat ismer el, és megtiltja ezeknek a jogoknak a megsértését. Fontos megjegyezni, hogy a szerzői jog megsértése nem csak szándékos cselekmény esetén állapítható meg, hanem gondatlanságból vagy tudatlanságból történő esetekben is.

Milyen jogi vonatkozásai vannak a közösségi médiában (SNS) történő “terjedés” tevékenységnek? A legjelentősebbek közé a “másolási jog” és a “nyilvánossághoz közvetítés joga” tartoznak.

A másolási jog lehetővé teszi a szerzői mű másolását vagy kinyomtatását. Amikor a retweetelés vagy megosztás funkciót használjuk egy kép megjelenítésére a saját fiókunkban, az információfeldolgozó eszközön történő megjelenítéshez ideiglenesen cache adatként másolódik, ami ütközhet a másolási joggal.

A nyilvánossághoz közvetítés joga azt a jogot jelenti, hogy a szerzői művet az interneten vagy más kommunikációs hálózaton keresztül a nyilvánosság számára közvetítsük vagy fogadhatóvá tegyük. Amikor retweetelünk vagy megosztunk, és ezzel lehetővé tesszük, hogy a képet a követőink vagy más, meghatározatlan számú emberek láthassák, az érinti a nyilvánossághoz közvetítés jogát.

Kapcsolódó cikk: A hozzájárulás nélküli fotók nyilvánosságra hozatala és a szerzői jogok kapcsolata[ja]

Az aktuális X (korábban Twitter) tweetjei és azok retweetjei Japánban

Az interneten és a közösségi médián belül szerzői jogok nélkül feltöltött művek megosztása megsérti a szerzői jogi törvényeket. De mi a helyzet azzal, ha valaki retweetel egy engedély nélkül feltöltött képpel ellátott tweetet?

A japán Legfelsőbb Bíróság egyik ítélete szerint még a Twitter (jelenleg X) szabályzatának megfelelően végrehajtott mások képpel ellátott tweetjeinek retweetelése is sérti a szerzői jogokat.

Az esetben felperesként egy szakmai fotográfus állt. A felperes egy gyöngyvirág képének sarkába „Ⓒ (szerző neve)” szöveget illesztett, és ezt a képet a saját weboldalán tette közzé. A gyöngyvirág képét jogellenesen feltöltötték, és ezért a felperes a Twittert üzemeltető Twitter Inc. (a japán leányvállalat, a Twitter Japan K.K. és a fővállalat, a Twitter Inc.) ellen benyújtott egy felhasználói információk kiadására irányuló kérelmet (a cégnevek és egyéb adatok az akkori állapotot tükrözik).

A névtelen személy A a felperes engedélye nélkül feltöltötte a képet a saját profiljához. Ennek eredményeként a kép automatikusan mentésre és megjelenítésre került a Twitter profil képfájl tároló URL-jén, és megjelent A idővonalán.

A névtelen személy B a saját fiókjában, a felperes engedélye nélkül, tweetelt a képet tartalmazó képfájllal. Ennek következtében a kép automatikusan mentésre és megjelenítésre került a Twitter tweet képfájl tároló URL-jén, és megjelent a tweetet megjelenítő URL-en, valamint B fiókjának idővonalán.

A névtelen személyek CDE mindegyike retweetelte B tweetjét, ami azt eredményezte, hogy a kép megjelent CDE mindegyikének idővonalán.

A felperes azt állította, hogy A és B fiókok esetében a kép megjelenítése megsértette a nyilvános közvetítési jogot (szerzői jogi törvény 23. cikk (1) bekezdés). A profil képének beállítása és a kép engedély nélküli tweetelése nyilvános közvetítési jog megsértését jelenti, ezt a Twitter Inc. sem vitatta. Az ügyben vita tárgyát képezte CDE retweetelési tevékenysége. Vitatott volt, hogy a retweetelés által megjelenített kép megsértette-e a felperes szerzői jogait vagy sem.

Kapcsolódó cikk: Fényképek közzététele és a szerzői jogok[ja]

A felperes és az alperes állításai

A felperes a következő jogok megsértését állította:

• nyilvános közlés joga
• azonosság megőrzésének joga
• név feltüntetésének joga
• hírnév és tekintély megőrzésének joga

Nézzük meg ezeket külön-külön.

A felperes azt állította, hogy nemcsak azok, akik képpel ellátott tweetet posztoltak, hanem azok is, akik ezt a tweetet retweetelték, megsértik a nyilvános közlés jogát és egyéb jogokat, mivel a retweetelés révén engedély nélkül terjesztett képpel ellátott tweetek jelennek meg a felhasználók idővonalán, ami szerzői jogi sérelemnek minősül.

Továbbá a felperes azt is állította, hogy a Twitter rendszerében a képpel ellátott tweetek retweetelésekor automatikusan vágás történik (az úgynevezett “inline link”), és ez a vágási tevékenység megsérti az azonosság megőrzésének jogát (szerzői jogi törvény 20. cikk 1. bekezdés), amely a saját mű tartalmának vagy címének engedély nélküli megváltoztatása elleni jogot jelenti.

Továbbá a felperes azt is állította, hogy a vágás miatt a saját neve felismerhetetlenné válik, ami a név feltüntetésének jogának megsértését jelenti.

Ezenkívül a felperes azt is állította, hogy a retweetelési tevékenység a nézők számára azt a téves benyomást kelti, hogy a felperes fényképe “engedély nélkül is használható, alacsony értékű szerzői mű”, ami megsérti a hírnév és tekintély megőrzésének jogát (szerzői jogi törvény 113. cikk 6. bekezdés).

Ezzel szemben a Twitter vállalat azt állította, hogy “a retweetelők nem maguk küldik a kép (fotó) adatokat, hanem a fotóval kapcsolat nélküli adatokat küldenek, így nem sértik meg a nyilvános közlés jogát”.

A felperes állítására, miszerint az automatikus vágás megsérti a szerzői személyiségi jogokat, a Twitter vállalat a következőképpen válaszolt:

• A Twitter rendszerében a vágási tevékenység az internetfelhasználó számítógépén történik, így a vágási tevékenység elkövetője nem a retweetelő, hanem az internetfelhasználó, és így a retweetelő nem sérti meg az azonosság megőrzésének jogát és a név feltüntetésének jogát.
• A vágás a Twitter rendszerében automatikusan és gépiesen történik annak érdekében, hogy a több képet a korlátozott képernyőn erőltetés nélkül és természetesen jelenítsék meg, ezért ez “elkerülhetetlen” (szerzői jog 20. cikk 2. bekezdés 4. pont) módosításnak minősül, és nem sérti meg az azonosság megőrzésének jogát.
• Az állítás szerint a poszt retweetelésével a felperes objektív hírneve vagy tekintélye nem csökken, így a hírnév és tekintély megőrzésének joga nem áll fenn.

Kapcsolódó cikk: Mi a szerzői személyiségi jogok és a hírnév vagy tekintély védelme?[ja]

A Tokiói Kerületi Bíróság döntése: nem fogadta el a felperes követelését

Az elsőfokú Tokiói Kerületi Bíróság a CDE által végrehajtott retweetelési cselekményt a következőképpen értékelte:

• A retweetelési cselekmény automatikusan beállít egy inline linket a retweetelt idővonal URL-jéhez, amely közvetlenül továbbítja a képfájl adatokat a felhasználó számítógépére vagy egyéb eszközére az URL-ről
• Mivel az egyes URL-eken keresztül semmilyen forgalmi adat nem kerül továbbításra, és a felhasználó eszközére sem történik adattovábbítás az URL-ről, ezért a retweetelési cselekmény önmagában nem tekinthető adattovábbításnak, sem pedig annak lehetővé tételének

Ezen okok alapján a bíróság úgy döntött, hogy nem áll fenn a nyilvánossághoz való közvetítés. Továbbá, mivel a retweetelési mechanizmus miatt a képfájlok módosítása sem történik meg, így a szerzői jogi azonosság megőrzésének joga sem sérül, és mivel a retweetelők nem biztosítanak, sem nem mutatnak be közvetlenül a nyilvánosságnak a képeket, így a név megjelöléséhez való jog megsértése sem állapítható meg.

A felperes azt állította, hogy a retweetelési cselekmény által generált forgalmi információk URL-jéről a kliens számítógépre történő képfájl továbbítása automatikus nyilvánossághoz való közvetítésnek minősül, és a retweetelőket kell ennek alanyának tekinteni, így a retweetelési cselekmény nyilvánossághoz való közvetítési jog megsértését jelenti.

Azonban, mivel a képfájlt a Twitter szerverére feltöltötte B, és ő hozta létre a nyilvánossághoz való közvetítés lehetőségét, így a továbbítás alanya B-nek tekinthető. Ennek megfelelően a bíróság elrendelte A és B számára a feladói információk felfedését, de CDE esetében nem fogadta el az elektronikus e-mail cím felfedését (Tokiói Kerületi Bíróság, 2016 (Heisei 28) szeptember 15-i ítélet).

A felperes ezt nem fogadta el, és fellebbezett.

A Szellemi Tulajdon Felsőbíróságának döntése Japánban: a felperes igényeinek részleges elismerése

A másodfokon eljáró Szellemi Tulajdon Felsőbíróság nem ismerte el, hogy a CDE által elkövetett nyilvános közvetítési jog megsértésében a retweetelők lennének a közvetítési cselekmény alanyai, és nem állapította meg, hogy a retweetelési tevékenység önmagában megkönnyítette volna a nyilvános közvetítési cselekményt, így a retweetelőket nem ismerte el bűnsegédként.

Továbbá, mivel a szerzői műként számon tartott fotó esetében csupán adatok kerültek továbbításra, a bíróság nem ismerte el, hogy a retweetelés során a mű adatának másolása történt volna, így a másolási jog megsértését sem fogadta el. Mivel a nyilvános közvetítési jog megsértése sem állapítható meg, így annak bűnsegédletét sem lehetett elismerni, és ebben az elsőfokú bírósághoz hasonlóan döntött.

Másrészről, a szerzői személyiségi jogok megsértését is megvizsgálta a bíróság. Az identitásmegőrzési jog tekintetében megállapította, hogy a kérdéses kép gondolatokat vagy érzelmeket kreatívan kifejező alkotás, és így a szerzői jogi törvény értelmében irodalmi, tudományos, művészeti vagy zenei műnek minősül. Azonban, mivel a CDE fiók megjelenítésekor a retweetelési tevékenység eredményeként a hely és méret megváltozott, így a kép módosult, és a retweetelők által módosított alkotásnak ismerte el, ezzel megsértve az identitásmegőrzési jogot. Továbbá, mivel a megjelenítéskor a felperes, aki szakmai fotográfus, neve nem jelenik meg, így a retweetelők megsértették a szerző jogát arra, hogy a mű nyilvánossághoz való bemutatásakor vagy közreadásakor a szerző nevét feltüntessék, és ezt a névmegjelenítési jog megsértésének is elismerte.

A Szellemi Tulajdon Felsőbíróság azt is megállapította, hogy az alperesek a szerzői jogi törvény 20. cikk (4) bekezdésében foglalt “elkerülhetetlen” módosításra hivatkoztak, de mivel a kérdéses retweetelési tevékenység során a felperes engedélye nélkül került sor a kép fájlját tartalmazó tweet közzétételére az Account 2 fiókon, így a tevékenység során bekövetkezett módosítást nem lehetett “elkerülhetetlen” módosításnak tekinteni.

A hírnév és megbecsülés védelmének jogát viszont nem ismerte el a bíróság. Ennek oka, hogy a kérdéses fotó a Sanrio vagy a Disney karakterekkel együtt jelenik meg, de ez önmagában nem adhatja azt a benyomást, hogy “engedély nélkül is használható, alacsony értékű mű” vagy “olcsó mű” lenne.

Ennek eredményeként a Twitter társaságot kötelezték, hogy nemcsak az A és B fiókok tulajdonosainak, hanem a CDE fiók minden tulajdonosának e-mail címét is felfedje (Szellemi Tulajdon Felsőbíróság, Heisei (2018) április 25-én).

A Twitter társaság ezt nem fogadta el, és felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyet a Legfelsőbb Bíróság elfogadott, így a döntést a Legfelsőbb Bíróság fogja meghozni.

A Legfelsőbb Bíróság döntése: A névmegjelenítési jog megsértését elismeri Japánban

A Legfelsőbb Bíróság kizárólag a névmegjelenítési jog megsértésére összpontosított, és nem fogadta el a személyazonosság megőrzésének jogának megsértésére vonatkozó felülvizsgálati indokokat.

A Twitter Inc. érvelése szerint a retweetelők nem használtak fel szerzői jog által védett művet a retweetekkel, így nem történt a “mű közönség számára történő hozzáférhetővé tétele vagy bemutatása” a szerzői jogi törvény 19. cikk (1) bekezdése értelmében. Továbbá, a retweetelt bejegyzésekben szereplő képekre kattintva a felhasználók megtekinthetik az eredeti képeket, amelyeken szerepel a szerző neve, így a retweetelők “a szerző által már megjelölt módon tüntették fel a szerző nevét” (ugyanazon cikk (2) bekezdése szerint). Ezért állították, hogy a retweetek által elkövetett névmegjelenítési jog megsértését megállapító elsőfokú bírósági döntés a szerzői jogi törvény értelmezésében és alkalmazásában hibázott.

Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság elismerte a névmegjelenítési jog megsértését és elutasította a felülvizsgálati kérelmet.

Ennek indoklásaként a következő két pontot emelte ki:

• A képekre kattintva ugyan megtekinthető az eredeti kép, amelyen szerepel a szerző neve, de ez a névmegjelenítés a képek megjelenítési oldalától eltérő oldalon található.
• A weboldalakat böngésző felhasználók nem látják a szerző nevét, hacsak nem kattintanak a képekre, és nincs olyan körülmény, amely alapján azt lehetne állítani, hogy a felhasználók általában rákattintanak a képekre.

Így a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a retweetelt bejegyzésekben szereplő képekre kattintva sem tekinthető úgy, hogy a retweetelők megjelölték a szerző nevét.

Ezáltal a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó felsőbíróság döntése vált véglegessé, és megállapítást nyert, hogy a retweetelés megsértheti a szerző személyiségi jogait Japánban, és a Twitter rendszerének megfelelően mások képes tweetjeinek retweetelésekor is előfordulhat, hogy a feladó információinak felfedése során nyilvánosságra kerülnek az adatok (Legfelsőbb Bíróság Reiwa 2. év (2020) július 21-i ítélete[ja]).

Bár a Legfelsőbb Bíróság a személyazonosság megőrzésének jogát nem vette figyelembe a felülvizsgálati indokok között, és kizárólag a névmegjelenítési jog megsértésére összpontosított, ha a névmegjelenítési jog megsértését elismerik, az jogi megsértésnek minősül, és nem zárható ki, hogy a személyazonosság megőrzésének jogára vonatkozó döntés is fontos lehet.

A szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó felsőbíróság megállapította, hogy a képek megvágása megsértheti a személyazonosság megőrzésének jogát, és a Legfelsőbb Bíróság sem utasította el ezt a megállapítást. A Legfelsőbb Bíróság által kifejtett névmegjelenítési jog célja a személyazonosság megőrzésének jogára is vonatkozhat.

Összefoglaló: SNS-en történő szerzői jogi jogsértések esetén forduljon ügyvédhez

Ebben a cikkben a közösségi médiában történő képek engedély nélküli terjesztésének és a szerzői jogi kockázatoknak a magyarázatát nyújtottuk. Különösen a Legfelsőbb Bíróság Reiwa 2. (2020) évi július 21-i döntése világosan kimutatja, hogy a retweetelés cselekménye szerzői jogi jogsértést jelenthet, így az információk könnyed terjesztésével szemben óvatosság szükséges.

A szerzői jogi törvény összetett, és az egyes esetekben eltérő ítélkezési módszerek alkalmazhatók. “Nem tudtam róla” nem feltétlenül jelenti azt, hogy mentesül a felelősség alól. Ha Ön a vállalata közösségi média használata során aggódik a szerzői jogi jogsértés lehetősége miatt, vagy ha már belekeveredett egy szerzői jogi problémába, javasoljuk, hogy haladéktalanul keresse fel egy ügyvédet.

Kapcsolódó cikk: A Twitter képernyőképének idézése szerzői jogi jogsértést jelent? Reiwa 5. (2023) évi ítélet magyarázata[ja]

A Monolith Ügyvédi Iroda által kínált megoldások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltatást nyújtó cég, amely az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik jelentős tapasztalattal. Az utóbbi időben a netes szerzői jogi jogsértések egyre nagyobb figyelmet kapnak. Irodánkban tapasztalt ügyvédek által vezetett szakértői csapat foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Az alábbi cikkben részletezzük a megoldásainkat, kérjük, olvassa el azokat.

A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: Különböző vállalatok IT és szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos jogi ügyei[ja]