A YouTube-on élő drón közvetítés illegális? Ismerje meg a szükséges törvényeket
Általánosságban a videófelvételek készítése videokamerával történik, de mostanában egyre gyakoribb a drónok használata is.
A drónokkal történő videófelvétel lehetővé teszi olyan képek rögzítését, amelyek videokamerával nehezen készíthetők el. Például, ha egy hegyi tájat szeretnénk felülről lefényképezni, korábban helikopterrel kellett volna felmennünk és onnan készíteni a felvételt, de mostanában már drónokkal is lehetséges a felvétel készítése.
A drónok használatának növekedésével a YouTube-on is egyre gyakrabban találkozhatunk drónokkal készített élő közvetítésekkel.
Az azonban tény, hogy a drónok gyors fejlődése miatt sokan vannak, akik nem értik teljes mértékben a jogszabályokat.
Ezért ebben a cikkben arról fogunk beszélni, hogy a YouTube-on történő drónos élő közvetítés jogilag megengedett-e, és milyen jogszabályokat kell ismernünk ezzel kapcsolatban.
Mi az a drón?
A drón olyan pilóta nélküli légi jármű, amelyet távolról lehet irányítani vagy automatikusan lehet vezetni.
A “drón” szó jelentése között szerepel a “hím méh” is. Amikor a drónok repülnek, “búúú” hangot adnak ki, ami hasonló a méhek szárnyainak zümmögéséhez. Ebből és más okokból kifolyólag kezdték el őket drónoknak hívni.
A drónokat számos területen használják, és nagy potenciált látnak bennük. Ilyen például a nehezen hozzáférhető helyeken történő fényképezés, a szállítmányozás nehéz helyzetekben, például katasztrófa sújtotta területeken, a növényvédő szerek permetezése, az automatikus csomagszállítás és más hasonló feladatok.
A drónokkal kapcsolatos jogszabályok
A drónokkal kapcsolatban főként az alábbi jogszabályokkal való összefüggés válik problémává:
- Polgári Törvénykönyv (japán: Minpō)
- Repülési Törvény (japán: Kōkū-hō)
- Közúti Közlekedési Törvény (japán: Dōro Kōtsū-hō)
- Kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülésének tilalmáról szóló törvény (japán: Kogata Muhito-kōki-tō Hikō Kinshi-hō)
- Rádióhullámokról szóló törvény (japán: Denpa-hō)
- Rendelkezések (japán: Jōrei)
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a kapcsolódó jogszabályok
Először is, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint, ha drónokat használunk élő közvetítéshez, a széleskörű felvételi lehetőségek miatt sokféle dolog kerülhet a képbe. Ezért fennáll a veszélye, hogy megsértjük mások arckép- vagy magánélethez való jogát.
Továbbá, ha a drón lezuhan, akkor kárt okozhat mások tulajdonában lévő épületekben vagy autókban, vagy akár meg is sértheti másokat.
(Kártérítés jogellenes cselekményekért)
Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 709. §
Aki szándékosan vagy gondatlanságból megsérti mások jogait vagy törvény által védett érdekeit, köteles kártérítést fizetni a bekövetkezett kárért.
(Kártérítés nem vagyoni károkért)
Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 710. §
Aki megsérti mások testi épségét, szabadságát vagy becsületét, vagy mások tulajdonjogát, függetlenül attól, hogy melyik eset áll fenn, a korábbi cikkben meghatározottak szerint köteles kártérítést fizetni a nem vagyoni károkért is.
Ha megsértjük mások jogait vagy tulajdonát, akkor jogellenes cselekményként kártérítési igényt támaszthatnak ellenünk. Ezért, ha drónokat használunk élő közvetítéshez, óvatosnak kell lennünk, hogy ne sértjük meg mások jogait vagy tulajdonát.
A kapcsolat a légi közlekedési joggal
Van egy törvény, amely a drónokra vonatkozik, és ez a légi közlekedési jog. Az alábbiakban bemutatjuk a légi közlekedési jogot.
Mit jelent az “nem személyzet nélküli légi jármű” a légi jogban?
A légi jog 2. cikk 22. bekezdése a következőképpen határozza meg a “nem személyzet nélküli légi járművet”. A drónok ezt a meghatározást teljesítik, ezért a légi jog hatálya alá tartoznak.
“E törvény értelmében a ‘nem személyzet nélküli légi jármű’ olyan repülőgép, forgószárnyas légi jármű, vitorlázórepülőgép, léghajó vagy más, kormányrendelet által meghatározott eszköz, amelyet szerkezetileg nem lehet személyzettel ellátni, és amelyet távoli irányítással vagy automatikus irányítással (a program által automatikusan végzett irányítást jelenti) lehet repülni (kivéve azokat, amelyeket a Földművelésügyi, Infrastruktúra, Közlekedési és Turisztikai Minisztérium rendelete alapján, figyelembe véve a súlyukat és egyéb tényezőket, úgy ítélnek meg, hogy repülésük nem veszélyezteti a légi járművek biztonságos közlekedését, valamint a földön és a vízen lévő emberek és tárgyak biztonságát).”
Légi jog 2. cikk 22. bekezdés
Előfordulhat, hogy engedélyre vagy jóváhagyásra van szükség
A Japán Repülési Törvény (Japanese Aviation Law) előírja a repülési tilalmi zónákat (132. cikk) és a repülési módszereket (132. cikk 2. pontja).
Tilos repülési zónákról
(Tilos repülési zónák)
Senki sem szabad repülni a következő légterekben drónokkal. Kivételt képez, ha a Japán Földrajzi és Közlekedési Miniszter engedélyezi a repülést, mert úgy ítéli meg, hogy a repülés nem veszélyezteti a légi közlekedés biztonságát, valamint a földön és a vízen lévő emberek és tárgyak biztonságát.1. A Japán Földrajzi és Közlekedési Minisztérium rendelete által meghatározott légterek, ahol a drónok repülése veszélyeztetheti a légi közlekedés biztonságát
Japán Repülési Törvény 132. cikk
2. Az előző pontban említett légtereken kívüli területek, ahol a Japán Földrajzi és Közlekedési Minisztérium rendelete szerint sűrűn lakott területek felett találhatóak
Ha drónt szeretne használni és élő közvetítést szeretne végezni a Japán Repülési Törvény 132. cikk 1. és 2. pontjában meghatározott helyeken, előzetesen engedélyt kell kérnie a Japán Földrajzi és Közlekedési Minisztertől.
Konkrétan, a repülőtér környékén, helikopter leszállóhelyek közelében, a földfelszíntől vagy a vízfelszíntől 150m-nél magasabb légterekben szükséges a Japán Földrajzi és Közlekedési Miniszter engedélye.
Ezenkívül, a sűrűn lakott területek feletti repüléshez is szükséges a Japán Földrajzi és Közlekedési Miniszter engedélye.
Az, hogy mely területeket tekintik sűrűn lakottnak, az ötévente végzett népszámlálás eredményei alapján kerül meghatározásra.
A sűrűn lakott területekről az alábbi weboldalon található információ, tehát ha drónnal szeretne élő közvetítést végezni, előzetesen ellenőriznie kell ezeket a területeket.
Forrás: Japán Földrajzi Intézet „Földrajzi Térkép”[ja]
Forrás: e-Stat, a kormányzati statisztikai adatok központi portálja „Térképes kisrégió elemzés (j STAT MAP)”[ja]
A drónok repülési módjáról
A drónok repülési módjáról, éjszakai repülésről, vizuális hatótávolságon kívüli repülésről, harmadik felektől 30m-nél kisebb távolságra történő repülésről, rendezvények helyszínén történő repülésről, veszélyes anyagok szállítására történő repülésről, tárgyak ejtésére történő repülésről szólva, a Japán Földrajzi és Közlekedési Miniszter jóváhagyása szükséges. Ezért, ha drónt használunk élő közvetítéshez, előzetesen jóváhagyást kell szereznünk.
(Repülési mód)
A drónokat repültető személynek a következő módszerekkel kell repültetnie. Azonban, a Japán Földrajzi és Közlekedési Minisztérium rendelete szerint, ha a repülési módok közül bármelyiket nem alkalmazzák, és nincs veszélye annak, hogy a repülés veszélyezteti a légi közlekedés biztonságát, valamint a földön és a vízen lévő emberek és tárgyak biztonságát, a Japán Földrajzi és Közlekedési Miniszter jóváhagyását kell kérni. Ha a jóváhagyást megkapta, a jóváhagyás szerint repülhet.A Japán Repülési Törvény (japán: 航空法) 132. cikkelye
1. Ne repültesse a drónt, ha alkohol vagy drogok hatása alatt áll, ami veszélyeztetheti a drón normális repülését.
2. A Japán Földrajzi és Közlekedési Minisztérium rendelete szerint, a drónt csak akkor szabad repültetni, ha megbizonyosodott arról, hogy a drón repülése nem akadályozott és minden más előkészület a repüléshez rendben van.
3. A drónt a környezetének megfelelően a földre kell irányítani, hogy megelőzze az ütközést más légi járművekkel vagy drónokkal, vagy a Japán Földrajzi és Közlekedési Minisztérium rendelete szerint más módon kell repültetni.
4. Ne repültesse a drónt olyan módon, hogy feleslegesen magas hangot ad ki, hirtelen lezuhan, vagy más módon zavarja másokat.
5. Napfelkeltétől naplementéig repültesse a drónt.
6. A drónt és annak környezetét folyamatosan vizuálisan ellenőrizze repülés közben.
7. A drónt és a földön vagy a vízen lévő embereket és tárgyakat a Japán Földrajzi és Közlekedési Minisztérium rendelete szerinti távolságra kell tartani.
8. Repültesse a drónt csak olyan légtérben, amely nem tartalmaz fesztiválokat, vásárokat, kiállításokat vagy más nagyszámú embert vonzó eseményeket.
9. Ne szállítson robbanóanyagokat vagy gyúlékony anyagokat a drónjával, vagy olyan tárgyakat, amelyek veszélyeztethetik az embereket vagy károsíthatják más tárgyakat, a Japán Földrajzi és Közlekedési Minisztérium rendelete szerint.
10. Ne dobjon le tárgyakat a drónjáról, kivéve, ha a Japán Földrajzi és Közlekedési Minisztérium rendelete szerint nincs veszélye annak, hogy kárt okoznak a földön vagy a vízen lévő emberekben vagy tárgyakban.
Az útközlekedési törvénnyel való kapcsolat
Ha drónt repülünk, alapvetően nem szükséges az útközlekedési törvényben meghatározott úthasználati engedély, mivel a drónt nem az úton, hanem a levegőben repítjük.
Az azonban más kérdés, ha “olyan úthasználati módot vagy módszert alkalmazunk, amely jelentős hatással van az általános forgalomra, például úton tartott ünnepségek vagy forgatások során, vagy ha az emberek összegyűlnek az úton, és ez jelentős hatással van az általános forgalomra, és a Közbiztonsági Bizottság úgy ítéli meg, hogy az adott terület útjainak vagy forgalmának helyzetétől függően szükséges az úton bekövetkező veszélyek elhárítása és a forgalom biztonságának és zavartalan működésének biztosítása” (Japán Útközlekedési Törvény 77. cikk 1. bekezdés 4. pont), akkor szükség van úthasználati engedélyre.
Ha drónt használunk élő közvetítéshez, elképzelhető, hogy népszerű közvetítő esetén a rajongók összegyűlnek, és jelentős hatással vannak az általános forgalomra.
Ezért, ha drónt használunk élő közvetítéshez, szükséges lehet előzetesen úthasználati engedélyt szerezni, vagy olyan módon közvetíteni, hogy ne feleljen meg az Útközlekedési Törvény 77. cikk 1. bekezdés 4. pontjának.
A kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülésének tilalmáról szóló törvénnyel kapcsolatos összefüggések
A drónokkal kapcsolatos jogszabályok között megtalálható a “Fontos létesítmények környező területe feletti kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülésének tilalmáról szóló törvény” (a továbbiakban “Kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülésének tilalmáról szóló törvény”).
A kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülésének tilalmáról szóló törvényben meghatározott kis méretű pilóta nélküli légi jármű
A kis méretű pilóta nélküli légi járművek meghatározását a Kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülésének tilalmáról szóló törvény 2. cikkének 3. bekezdése tartalmazza, amely szerint “olyan eszközökre vonatkozik, amelyek repülőgépként, forgószárnyas légi járműként, vitorlázórepülőgépként, léghajóként vagy más légi járműként használhatók, de szerkezetük miatt nem alkalmasak ember szállítására, és amelyeket távolról vagy automatikusan (program által vezérelve) lehet irányítani.”
Mivel a drónok ezen meghatározás alá esnek, ezért őket kis méretű pilóta nélküli légi járműveknek nevezhetjük, és a Kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülésének tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartoznak.
A célterületek környező területe feletti repülés tilalma
A Kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülésének tilalmáról szóló törvény 9. cikkében kimondja, hogy “senki sem végezhet kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülését a célterületek környező területe felett.”
A “célterületek” alatt például az alábbi létesítményeket értjük, a “célterületek környező területe” pedig a célterületek és azok körülbelül 300 méteres körzetének légterét jelenti.
- Az Országgyűlés épülete
- A miniszterelnök hivatala és a miniszterelnök és a kabinetfőtitkár hivatalos rezidenciája
- Az adott válságkezelő kormányzati szervek épületei
- A Legfelsőbb Bíróság épülete, amely Tokió, Chiyoda kerület, Hayabusa-cho területén található
- A Császári Palota és a császári rezidencia, amely Tokió, Minato kerület, Moto-Akasaka 2-chome területén található
- Az adott politikai pártok irodái
- Az adott külföldi diplomáciai képviseletek
- Az adott atomenergia létesítmények
Az alábbi esetekben azonban a Kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülésének tilalmáról szóló törvény rendelkezései nem alkalmazandók:
- A célterületek kezelője vagy annak beleegyezésével repülő személy által végzett repülés
- A föld tulajdonosa által a saját föld feletti légterében végzett repülés
- A föld tulajdonosának beleegyezésével a beleegyezett föld feletti légterében végzett repülés
- Az állam vagy a helyi önkormányzatok által végzett munka céljából végzett repülés
Ugyanakkor, a saját védelmi létesítmények és a célrepülőterek területe vagy körzete feletti légterében, még a föld tulajdonosa vagy birtokosa által a saját föld feletti légterében végzett repülés, vagy az állam vagy a helyi önkormányzatok által végzett munka céljából végzett repülés esetén is szükség van a célterületek kezelőjének beleegyezésére.
Ezért, ha drónt használunk élő közvetítéshez, figyelnünk kell arra, hogy a közvetítést a Kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülésének tilalmáról szóló törvénnyel összhangban végezzük.
A Rádióhullám Törvény (Japán Rádióhullám Törvény) kapcsolata
Ha drónt távirányítással vezetünk, a távirányítóból rádióhullámokat küldünk a drón testéhez. Ezenkívül a drónnal készített felvételeket is továbbítani kell, így a drón testéből is rádióhullámok jönnek ki.
A drónok belföldi használatára tervezett fő rádiókommunikációs rendszerek a következők:
A Rádióhullám Törvény szerint, ha rádióhullámokat használunk, a belföldi technikai szabványoknak megfelelő rádióberendezéseket kell használnunk. Ezenkívül, alapvetően szükséges a Távközlési Miniszter (Japán Távközlési Miniszter) engedélyének vagy regisztrációjának megszerzése, és rádióállomást kell létrehozni (kivéve a gyenge rádióállomásokat és néhány kis teljesítményű rádióállomást).
Ha drónt használunk élő közvetítéshez, ellenőriznünk kell, hogy a használt drón milyen frekvenciát bocsát ki, és szükség esetén szükség lehet a Távközlési Miniszter engedélyének vagy regisztrációjának megszerzésére.
A részletes szabványokért látogasson el a következő Távközlési Minisztérium (Japán Távközlési Minisztérium) weboldalára.
Forrás: Drónokban használt rádióberendezések [ja]
A rendeletekkel való kapcsolat
Ha drónokat használunk élő közvetítéshez, figyelembe kell vennünk a rendeletekkel való kapcsolatot is.
Például Shibayama városában, Chiba megyében, elfogadták a “Repülőgép-hegy telepítésével és kezelésével kapcsolatos rendeletet” (japán: “ひこうきの丘の設置及び管理に関する条例”), amely tiltja a “drónok és egyéb kis méretű pilóta nélküli légi járművek használatát” (Repülőgép-hegy telepítésével és kezelésével kapcsolatos rendelet 6. cikk 9. pont).
Azt gondolom, vannak olyanok, akik szeretnének élő közvetítést végezni drónok segítségével a parkból, de a drónok használata a parkban is tilos lehet a rendeletek alapján.
Ezért fontos, hogy alaposan ellenőrizzük a rendeleteket.
A drónokkal kapcsolatos rendeletekről a Közlekedési, Infrastrukturális, Ház- és Turisztikai Minisztérium közzétett egy listát, amelyet érdemes megtekinteni, ha élő közvetítést tervezünk drónok segítségével.
https://www.mlit.go.jp/common/001228076.pdf
(Forrás: Rendeletek a pilóta nélküli légi járművek repülésének korlátozására)
Összefoglalás
A fentiekben kifejtettük, hogy a YouTube-on drónokkal végzett élő közvetítés jogilag megfelelő-e, illetve milyen jogi szabályokat kell ismerni ebben az esetben.
A drónokkal kapcsolatban a gyors fejlődés miatt gyakran nem ismerik fel a jogi szabályozásokat. Ezért, ha drónokat használunk a YouTube-on történő élő közvetítéshez, fontos, hogy ne sértjük meg a jogszabályokat.
Különösen az élő közvetítés esetén, mivel a videót nem lehet szerkeszteni, elengedhetetlen, hogy előzetesen ellenőrizzük, hogy nincsenek-e hibák.
A drónokkal végzett YouTube-on történő élő közvetítéssel kapcsolatos jogszabályi előírások szakértői jogi ismereteket igényelnek, ezért ha bármilyen kétsége merül fel, javasoljuk, hogy forduljon jogi tanácsadóhoz.
Category: Internet
