A tánc (művészi tánc) koreográfiája 'szerzői mű' lehet-e? ~ A jogesetek magyarázata ~

A Heisei 20-as évben (2008) a tanulási útmutató módosítása értelmében a középiskolák első és második évfolyamán a tánc kötelezővé vált, a harmadik évfolyamon pedig választható tárgyként tanulható.

Az általános iskolákban már korábban is kötelező volt az expresszív mozgás tantárgyak, de most a középiskolákban is bevezetésre került a táncoktatás, ami várhatóan növelni fogja a táncolók számát.

Továbbá, a videómegosztó oldalakon is népszerűvé váltak a “Próbáld ki a táncot” videók. Azonban ez növelni fogja a tánc “szerzői jogi” kérdéseinek fontosságát.

Iskolai oktatás és tánc

Az iskolai oktatásban a tánc három kategóriába sorolható, és az iskola választja ki az egyiket, amelyet a diákoknak tanít. Úgy tűnik, a következő három típus létezik:

• Kreatív tánc
• Néptánc
• Modern ritmusú tánc

Ezenkívül a Japán Oktatási, Kultúra, Sport, Tudomány és Technológia Minisztériuma által közzétett “Táncoktatási füzet” a “modern ritmusú tánc” “ritmus és mozgás példái” között említi, hogy “a rock és a hip-hop ritmusának jellemzőit figyelembe véve táncolnak”,

Bár a “kreatív tánc” és a “néptánc” összehasonlításával a nehézségi szint növekszik, az “úgy táncolni, mint a tévében látott táncosok” álma növelheti a tánc tanulásának motivációját.

De vajon a tánc lépései és azok kombinációja, a koreográfia, védett szerzői jogi műként tekintendő-e?

Tánc és szerzői jog

A szerzői jog a művek védelmére szolgáló jogot jelenti.

A Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 2. cikkének 1. bekezdésében a műveket úgy határozzák meg, mint “azokat a dolgokat, amelyekben gondolatokat vagy érzelmeket kreatív módon fejeznek ki, és amelyek a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartoznak”.

Ez azt jelenti, hogy a művek olyan dolgok, amelyekben gondolatokat vagy érzelmeket kreatív módon fejeznek ki, és amelyek a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartoznak.

Továbbá, a 10. cikk 1. bekezdésében példákat adnak a művekre, és a 3. pontban említik a “táncműveket vagy néma drámákat”, ami alapján a tánc koreográfiáját a “tánc” kategóriába sorolhatjuk.

Valójában vannak olyan bírósági ítéletek is, amelyek elismerik a balett (Tokiói Kerületi Bíróság, 1998. november 20. (1998)) és a japán hagyományos tánc (Fukuoka Felsőbíróság, 2002. december 26. (2002)) műalkotásként.

Másrészről, nem minden koreográfia tekinthető műalkotásnak.

Például a “Kira Kira Boshi” című kézjáték koreográfiáját illetően a bíróság elutasította a műalkotás státuszt, mondván, hogy “a kézcsuklók forgatása a dalszöveghez igazodva, ami a csillagok villogását ábrázolja, olyan közismert kifejezés, amire bárki rájöhet” (Tokiói Kerületi Bíróság, 2009. augusztus 28. (2009)).

Ezután néhány példán keresztül szeretnénk megvizsgálni, milyen szempontok alapján döntik el, hogy valamit műalkotásnak tekintenek-e vagy sem.

Példák, amikor nem ismerték el a műalkotás státuszát

A “Shall we Dance?” című film táncjeleneteinek koreográfiáját kitaláló és a táncosokat oktató koreográfus, aki a peres fél volt, azt állította, hogy a filmcég által eladott és kölcsönzött videogramok, valamint a televíziós sugárzások és más másodlagos felhasználások megsértették a koreográfia szerzői jogait (másolási jog, vetítési jog, közvetítési jog és terjesztési jog). A koreográfus kártérítést követelt (Tokiói Kerületi Bíróság, 2012. február 28-i ítélet).

A fő vita tárgya az volt, hogy a film táncjeleneteinek koreográfiáját műalkotásként ismerjük-e el.

A társastáncban számos alaplépés létezik, és a koreográfia lényege az, hogy ezeket az alaplépéseket kiválasztjuk és összekombináljuk egy folyamat létrehozásához. A koreográfia kreativitást igényel az alaplépések kiválasztásában és kombinálásában. A peres fél azt állította, hogy a film koreográfiája eredeti és kreatív, és ő a koreográfia szerzői jogainak tulajdonosa.

Ezzel szemben a bíróság úgy döntött, hogy

A társastánc alapvetően olyan, hogy a táncosok szabadon kombinálják az alaplépéseket és a “népszerű variációkban” szereplő PV-lépéseket. Az alaplépések és a PV-lépések rövidek és általánosan használtak a társastáncban, ezért nem ismerhetők el műalkotásként.

Továbbá,

Általános gyakorlat az alaplépések elemzése és módosítása. Tekintettel arra, hogy az alaplépések rövidek és közönségesek, még ha módosításokat is hajtunk végre rajtuk, azok, amelyek lehetővé teszik az alaplépések felismerését, nem ismerhetők el műalkotásként, mivel az alaplépések közönséges elemeihez tartoznak. A társastánc koreográfiájának műalkotásként való elismeréséhez szükséges, hogy rendelkezzen valamilyen jelentős, egyedi jellemzővel, ami túlmutat a meglévő lépések egyszerű kombinációján.

Így döntött a bíróság.

Ha a koreográfiák eredetiségét enyhítenénk, és elismernénk a műalkotás státuszát, ha a kombinációknak van valamilyen jellemzőjük, akkor a szerzői jogok érvényesülhetnének a legkisebb eltéréseket mutató, számtalan koreográfiára.

Ez végül arra vezethet, hogy egy adott személy monopóliumot élvez, és a koreográfiák szabadsága túlzottan korlátozottá válhat. Ezt a döntést aggodalommal fogadták.

Példák, amikor a műveket elismerték

Az Egyesült Államokbeli nő, aki a hawaii tánc hagyományőrzőjeként elismert “Kumu Hula” vezetők egyike, panaszt tett, mert a saját koreográfiáját engedély nélkül használták tovább, és megsértették a szerzői jogait. A hawaii tánciskola üzemeltető szervezetétől követelte a fellépés megszüntetését és egyéb intézkedéseket (Osaka District Court, 2018. szeptember 20. (2018)).

A felperes a következőket állította:

A 1980-as évektől kezdve a hawaii tánciskola üzemeltető szervezetének megbízásából Japánban kezdett tanítani, és 2014-ben, amikor a szerződést felbontották, közölte, hogy ne használják a tanított koreográfiát, de az üzemeltető szervezet továbbra is folytatta a fellépéseket.

A hawaii tánc kézmozdulatai és lépései kifejezik a család és a szeretők iránti szeretetet, és magukban foglalják az elődöktől örökölt elemeket, amelyek kifejezik az egyéniségüket.

Az üzemeltető szervezet viszont azt állította, hogy:

A hawaii tánc csupán alapvető mozdulatok kombinációja, és nincs szerzői jogi védelme.

Ezért a vita fő kérdése a koreográfia szerzői jogi védelme volt.

A bíróság a következőket állapította meg:

A hawaii tánc alapja, hogy a kézmozdulatokkal kifejezzük a dalszöveg jelentését, és lépésekkel követjük a ritmust, miközben folyamatot hozunk létre. Ezenfelül, még ha a mozdulatok önmagukban közönségesek is, ha azokat a dalszöveg adott részéhez rendeljük, és ez egyedülálló, akkor a szerző egyéniségét kifejező dalszövegként kell elismerni.

A hawaii tánc, mint a zene koreográfiája, olyan folyamat, amelyben a szerző egyéniségét kifejező részek és azok, amelyeket nem ismernek el ilyenekként, együtt jelennek meg. Ha a mozdulatok folyamatát egységként kezeljük, akkor ez táncművé válhat, és ha a szerző egyéniségét kifejező részek jelentős mértékben jelen vannak, mint ebben az esetben, akkor az egész folyamatot táncműként kell elismerni.

Így a bíróság megtiltotta a hawaii tánciskola üzemeltető szervezetének, hogy tagjainak tanítson és fellépjen, és 431 158 jen (kb. 1,1 millió forint) kártérítést ítélt meg.

A “Shall we dance?” esetében a koreográfia szerzői jogi védelmének elismeréséhez “jelentős egyedi jellemzőkre” volt szükség, de ha van egyediség, akkor a koreográfia egészét tekintve elismerhető a szerzői jogi védelem, és az szükséges kreativitás mértéke alacsonyabb lehet.

A jövőben várhatóan nemcsak a klasszikus és hagyományos táncok, hanem a bonyolultabb és szélesebb választékú rock és hip-hop táncok esetében is szélesebb körben fogják elismerni a szerzői jogi védelmet.

Nézzük meg, mi történik, ha a tánc koreográfiáját elismerik szerzői jogi műként.

A művek felhasználása

Ha a koreográfiát műként ismerik el, milyen intézkedésekre van szükség?

A koreográfus jogai, mint szerzői jogtulajdonos

Ha a koreográfiát műként ismerik el, a koreográfus a Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) alapján rendelkezik:

• előadási joggal a közönség előtt (22. cikk)
• felvétel készítésének jogával (21. cikk)
• átalakítási joggal (27. cikk)
• koreográfiai videó vetítésének jogával (22. cikk 2)
• internetes közvetítési joggal (23. cikk 1)
• eladási és terjesztési joggal a másolatokra (26. cikk 2)

Valamint, szerzői személyiségi jogokként:

• az eddig nem publikált koreográfia publikálásának jogával, ideértve az időpontot és a módszert is (18. cikk 1)
• a név megjelenítésének jogával a publikáláskor, beleértve a tartalmat (valódi név, művésznév stb.) (19. cikk 1)
• a koreográfia változtatásának, módosításának ellenállásának jogával, amennyiben ez ellentétes a szerző szándékával (20. cikk 1)

Ha a tánc koreográfiáját műként használják, fontos, hogy ezeket a jogokat ne sértse meg.

A tánc koreográfiájának felhasználása

Ha a tánc koreográfiáját műként ismerik el, hogyan lehet azt táncolni? Minden alkalommal szükséges a szerzői jogtulajdonos engedélyét kérni?

A Japán Szerzői Jogi Törvény szerint:

“A szerző kizárólagos jogot élvez művének előadására vagy előadására a közönség előtt (a továbbiakban: ‘nyilvánosan’).”

Japán Szerzői Jogi Törvény 22. cikk

Ez azt jelenti, hogy ha “közvetlenül a közönségnek mutatja”, engedélyre van szükség, de ha nem közvetlenül mutatja, akkor nincs szükség engedélyre.

Vagyis a Japán Szerzői Jogi Törvény szerint a “közönség” nem meghatározott személyeket vagy “meghatározott és nagyszámú személyeket” (2. cikk 5) jelent, tehát ha egyedül táncol vagy néhány barát előtt táncol, nincs probléma.

De ha iskolai diákok vagy munkatársak előtt táncol, akik száma több száz, akkor ez meghatározott és nagyszámú személyeket jelent.

Van azonban néhány kivétel, amikor nincs szükség engedélyre.

“A nyilvánosságra hozott műveket, amennyiben nem célja a profit, és nem kap díjat a közönségtől (függetlenül attól, hogy milyen néven van, ez a díj a mű bemutatásáért vagy felajánlásáért kapott ellenérték. A továbbiakban ebben a cikkben ugyanez.), nyilvánosan elő lehet adni, elő lehet adni, vetíteni vagy elmondani. Azonban, ha az előadó vagy az előadó díjazást kap az előadásért, előadásért, vetítésért vagy elmondásért, ez nem vonatkozik rá.”

Japán Szerzői Jogi Törvény 38. cikk 1

Ez azt jelenti, hogy ha nincs belépődíj, helyszíni díj, tagsági díj stb., és nem fizetnek előadási díjat, mint például a kulturális fesztiválok vagy a belső rendezvények, akkor nincs szükség jogi intézkedésekre.

A tánc koreográfiájának videófelhasználása

A “Próbáltam táncolni” videók esetében, amelyeket videómegosztó oldalakon töltenek fel, jogi nézőpontból elfogadható, hogy ezeket személyes használatra tekintjük.

A Japán Szerzői Jogi Törvény 30. cikkében a műveket “személyes vagy családi, vagy ehhez hasonló korlátozott körben történő használatra” (a továbbiakban “személyes használat”) lehet másolni. A másolt anyagok feltöltésének kérdése kapcsán megoszlanak a vélemények.

Természetesen, ha ezt a médiára írja és eladja, és ebből profitot szerez, akkor jogilag problémás lehet, de ha csak a videót tölti fel a videómegosztó oldalra, akkor amíg ezt mindenki egyénileg teszi, a probléma valószínűsége alacsony. Ebben az esetben, ha van hirdetési bevétel, akkor az a kérdés, hogy ezt “profitként” tekintjük-e, ez vitatható.

Az “online táncórák”, amelyeket mostanában látni, profitért végzett tevékenységek, és ha leckedíjat vagy “tippelést” kap, akkor ha nem saját szerzői jogú koreográfiát használ, szükséges a szerzői jogtulajdonos engedélye.

A videómegosztás esetében a zenei szerzői jogok tudatossága és a hozzájuk való hozzáállás javulni látszik, de a tánc szerzői jogaira is figyelni kell.

https://monolith.law/reputation/protection-author-moral-rights[ja]

Összefoglalás

Nem könnyű kérdés, de biztonságosabb feltételezni, hogy a tánc (balett) koreográfiájára szerzői jog vonatkozik, a koreográfia szerzői jogi műnek minősül.

A felhasználási módokkal és engedélyekkel kapcsolatban bonyolult kérdések merülhetnek fel, ezért javasoljuk, hogy forduljon tapasztalt ügyvédhez.

https://monolith.law/corporate/intellectual-property-infringement-risk[ja]

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén.

Az elmúlt években a szerzői jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kapnak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]