Bűncselekménnyé válhat mások címének meghatározása és nyilvánosságra hozatala? A bejegyzés szerzőjének azonosítási módszerének ismertetése

„Hogy kerülhetett ki az internetre a pontos címem?” „Ez bűncselekmény, ugye?”

Ha valaki ilyen rémálomszerű helyzettel szembesül, természetes, hogy félelem és szorongás keríti hatalmába. Azonban nincs ok pánikra. Ha higgadtan kezeljük a helyzetet, minimalizálhatjuk a károkat és jogi lépéseket tehetünk az elkövetővel szemben.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, milyen konkrét lépéseket kell tenni, ha valaki az interneten közzéteszi a pontos címedet, és hogyan lehet az elkövetőt azonosítani. Emellett ismertetjük, miért elengedhetetlen a jogi tanácsadás, különösen ügyvéd bevonásával. Ha most szembesülsz ezzel a félelmetes helyzettel, kérlek, ne tartsd magadban a problémát, hanem használd ezt a cikket útmutatóként, és kérj szakértő segítséget.

Bűncselekménynek számít-e, ha valakinek a lakcímét nyilvánosságra hozzák?

Amikor személyes adatok közé tartozó lakcímünket közzéteszik az interneten, fennáll annak a kockázata, hogy az információt rosszindulatúan felhasználják, és ez káros hatással lehet a valós életünkre. Emiatt gyakran gondolhatjuk azt, hogy „természetesen bűncselekményről van szó”, azonban a bűnösség megállapításához számos feltételnek kell teljesülnie.

Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk azokat az eseteket, amikor a nyilvánosságra hozott lakcím bűncselekménynek minősül, és azokat, amikor nem.

A büntetőjog szerint nem ismerik el bűncselekményként

A név és cím nyilvánosságra hozatala nem minősül büntetőjogi értelemben vett bűncselekménynek. Ennek oka, hogy a jogrendszerünk egy alapelvet követ, miszerint csak a törvényben kifejezetten meghatározott cselekményeket lehet bűncselekményként kezelni. Ezt az elvet “bűncselekmények és büntetések törvényi meghatározásának elve” néven ismerjük.

A név és cím nyilvánosságra hozatala, még ha kellemetlen cselekedet is, nem felel meg semmilyen törvényben meghatározott bűncselekménynek. Gyakran hallunk rágalmazási ügyekről, de a rágalmazás esetében alapvető követelmény a társadalmi megítélés csökkenése, így pusztán a név és cím közzététele önmagában nem jelent rágalmazást.

Az azonban előfordulhat, hogy a név és cím nyilvánosságra hozatala más bűncselekményekkel (fenyegetés, zaklatás stb.) együtt jár, ebben az esetben más bűncselekmények miatt lehet felelősségre vonni az elkövetőt.

Elismerhető a magánélet jogának megsértése

A név és a lakcím olyan információk, amelyeket magánéleti jogként kell védeni, és amennyiben az érintett személy hozzájárulása nélkül kerülnek nyilvánosságra, felmerülhet a magánélet jogának megsértésének lehetősége.

Még ha nem is minősül büntetőjogi értelemben vett bűncselekménynek, a magánélet jogának megsértése polgári jogi értelemben jogellenes cselekedetnek számít, így kártérítési igény tárgyává válhat.

Különösen az interneten nyilvánosságra hozott lakcímek esetében magas a valószínűsége annak, hogy a magánélet jogának megsértéseként ismerik el. Azonban pusztán a lakcím vagy a név nyilvánosságra hozatala önmagában nem vezet magas kártérítési összeghez.

Továbbá, a kártérítési igény érvényesítéséhez szükséges az elkövető azonosítása. Ehhez szükséges az adatkezelő azonosítására irányuló kérelem benyújtása, ami nem tekinthető egyszerű eljárásnak azok számára, akik nem rendelkeznek jogi ismeretekkel.

A magánélet védelméhez fűződő jog a Japán Alkotmányon (Nippon-koku Kenpō) alapuló alapvető emberi jogok egyike. További részletekért kérjük, tekintse meg a Japán Alkotmány 13. cikkelyét.

Hivatkozás: Japán Alkotmány[ja]

Vannak esetek, amikor a személyiségi jogok megsértése nem állapítható meg

A személyiségi jogok fontosak, de nem minden esetben állapítható meg a megsértésük, még akkor sem, ha személyes adatok kerülnek nyilvánosságra. Az alábbi esetekben előfordulhat, hogy a személyiségi jogok megsértését nem ismerik el.

1. Ha az érintett hozzájárul az információk nyilvánosságra hozatalához: Amennyiben az érintett beleegyezését adja, úgy nem beszélhetünk személyiségi jogok megsértéséről.
2. Ha a nyilvánosságra hozott információnak közérdekű jellege van, és a nyilvánosságra hozatal a közjó szolgálatában áll: Például, ha egy politikus korrupciós gyanúja olyan társadalmilag jelentős információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a közérdeket szolgálhatja.
3. Ha az információk nyilvánosságra hozatala jogos okkal történik: Amennyiben a sajtószervezetek jogos újságírói tevékenység keretében hoznak nyilvánosságra információkat, akkor ez nem minősül a személyiségi jogok megsértésének, ha van rá érvényes indok.
4. Ha az egyén személyes adatainak nyilvánosságra nem hozatalából eredő érdeke kevésbé fontos, mint a nyilvánosság jogának az információk ismeretére: Különösen azok az információk, amelyek magas közérdekű és közjó jellegűek. Például egy személy bűnügyi előélete esetében gyakran az állampolgárok tájékoztatási joga előnyben részesül a személyiségi jogokkal szemben, így az ilyen információk nyilvánosságra hozatala nem minősül a személyiségi jogok megsértésének.

Különösen a magas közérdekű és közjó jellegű információk esetében nehéz kérdés, hogy a személyiségi jogok és az állampolgárok tájékoztatási joga hogyan ütközhetnek. A személyek bűnügyi előélete egy tipikus példa erre, ahol a nyilvánosságra hozatal gyakran nem minősül a személyiségi jogok megsértésének.

A személyiségi jogok fontosak, de nem mindig élveznek védelmet. Fontos megérteni azokat az eseteket, amikor a személyiségi jogok korlátozásra kerülhetnek az információ tartalmától és a nyilvánosságra hozatal körülményeitől függően. A személyiségi jogokkal kapcsolatban további cikkeket is olvashat az alábbi linken.

Kapcsolódó cikkek: A személyiségi jogok teljes körű magyarázata. A megsértés három feltétele[ja]

Mit tegyen, ha a meghatározott címe nyilvánosságra kerül

Ha az Ön címe kerül ki az internetre, fontos tudni, hogyan kell kezelni a helyzetet. A hatékony megoldások közé tartozik a „törlési kérelem benyújtása”, a „bejegyzés szerzőjének azonosítása” és a „kártérítés (kártérítési és sérelemdíj) igénylése”.

Közzétett tartalmak törlési kérelme

Amennyiben az interneten nyilvánosságra kerül az Ön címe vagy egyéb személyes adatai, az első lépés a közzététel helyszínéül szolgáló platformokon (közösségi média, fórumok, weboldalak stb.) történő törlési kérelem benyújtása. A legtöbb oldal használati feltételei között szerepel a személyes adatok közzétételének tilalma. Ha a weboldal szabályai szerint jár el, nagy az esélye annak, hogy a kérelmét teljesítik.

A törlési kérelem folyamata és szabályai oldalanként eltérőek lehetnek. Először is ellenőrizze az érintett weboldal használati feltételeit, és kövesse az ott leírt törlési kérelem benyújtásának módját. Gyakran külön erre a célra kialakított űrlapok állnak rendelkezésre.

A törlési kérelem során kérjük, részletezze az alábbiakat:

• Az Ön címét felfedő bejegyzés URL-jét
• Az Ön címét igazoló dokumentumot (például jogosítvány)
• A törlésre vonatkozó indokokat

Bár egyes oldalak esetében az eljárás hosszabb időt vehet igénybe, fontos, hogy kitartóan követelje a törlést.

A feladó adatainak felfedése révén azonosítjuk a bejegyzés szerzőjét

Az interneten címeket közzétevő személyek felelősségre vonásához először azonosítani kell a bejegyzés szerzőjét. Az azonosításhoz általában szükséges egy információk felfedésére irányuló kérelem benyújtása a bejegyzést közzétevő oldal és a szerző által használt internetszolgáltató felé.

Az információk felfedésére irányuló eljárás egy jogi folyamat, amelyet bíróságon keresztül kell végrehajtani, és amelyet egyénileg nehéz kezelni. Forduljon ügyvédhez és kérjen szakmai támogatást.

A bejegyzés szerzőjének azonosításáig terjedő folyamat a következő:

1. A cím közzétételével érintett oldalhoz tartozó bejegyzés szerzőjének IP-címének felfedése: Először is, kérelmezni kell a bejegyzést közzétevő oldaltól a szerző IP-címének felfedését. Egyes oldalak esetében szükség lehet bírósági ideiglenes intézkedésre.
2. Az IP-címből az internetszolgáltató azonosítása: A felfedett IP-cím alapján azonosítjuk a bejegyzés szerzője által használt internetszolgáltatót.
3. Az internetszolgáltatóhoz tartozó bejegyzés szerzőjének személyes adatainak felfedése: A meghatározott internetszolgáltatótól kérelmezzük a bejegyzés szerzőjének személyes adatainak (név, cím stb.) felfedését. Itt is többnyire bírósági ítéletre van szükség.
4. A bejegyzés szerzőjének azonosítása: A felfedett információk alapján azonosítjuk a bejegyzés szerzőjét.

A Reiwa 4 (2022) év október 1-jétől a módosított Japán Internetszolgáltatók Felelősségének Korlátozásáról szóló Törvény értelmében egyszerűsödött a feladó adatainak felfedésére irányuló kérelmek eljárása, és csökkent a sértett fél terhe. A bejegyzés szerzőjének azonosítása rendkívül fontos a kártérítési igények és egyéb jogi intézkedések meghozatalához. Kérjen szakértői támogatást a megfelelő eljárások végrehajtásához. A felfedési kérelmekkel kapcsolatos részletes információkat az alábbi cikkben is tárgyaljuk.

Kapcsolódó cikk: A Reiwa 4 (2022) év október 1-jén kezdődő ‘Feladó adatainak felfedésére irányuló parancs események’ magyarázata – A bejegyzés szerzőjének gyorsabb azonosítása[ja]

Polgári jogi felelősségként kártérítés és sérelemdíj igénylése

Amennyiben a magánélet szentségét megsértik, lehetséges igényt benyújtani a sérelem okozta lelki szenvedés és anyagi veszteség kompenzálására kártérítés és sérelemdíj formájában.

Különösen, ha az otthoni cím és egyéb személyes adatok ismételt közzététele történik, vagy ha a nyilvánosságra hozatal valós kárt okoz, a kártérítés és sérelemdíj igénylése hatékony visszatartó erőként szolgálhat. Amennyiben Ön magánéleti jogainak megsértését szenvedte el, javasoljuk, hogy forduljon ügyvédhez, és kérjen tanácsot a megfelelő lépések megtételéhez.

Figyelemre méltó szempontok, amikor jogi felelősséget keresünk a címek meghatározásával kapcsolatban

Ha áldozatává váltunk, lehetséges a bejegyzést közzétevő személy címének meghatározása és jogi felelősségre vonása, de ez nem mindig olyan egyszerű. Ismertetjük a jogi felelősség keresésének figyelemre méltó szempontjait.

Időbe telik a címet közzétevő személy felelősségre vonása

Az interneten címeket közzétevő személyek azonosításához és jogi felelősségre vonásához szükséges a szolgáltatótól az adatok kiadását kérni.

Az eljárás azonban időigényes, így a szolgáltatótól való adatkiadási kérelmetől a bejegyző személy azonosításáig általában 6 hónaptól 1 évig terjedő időszak szükséges. A bírósági eljárás szükségessége miatt elkerülhetetlenül időbe telik.

Másrészről a szolgáltatók általában 3-6 hónapig őrzik meg a kommunikációs naplókat. A mobiltelefon-szolgáltatók esetében ez az időszak még rövidebb, gyakran csak 3 hónapig tartják meg az adatokat.

Tehát a bejegyző személy azonosításához a lehető leggyorsabban kell elkezdeni az IP-cím kiadásának kérelmezését. Ha túllépjük a kommunikációs naplók megőrzési idejét, a bejegyző személy azonosítása rendkívül nehézzé válik.

A büntetőjog szerint nem minősül bűncselekménynek, ezért forduljon ügyvédhez

Ahogy korábban említettük, az interneten címek közzététele a magánélet megsértését jelenti, de a büntetőjog szerint nem minősül bűncselekménynek. Ezért a rendőrséghez fordulva általában nem fogadják el a bejelentést.

A magánélet megsértésének kezelése számos jogi eljárást igényel, mint például az adatkiadási kérelem vagy kártérítési igény, ezért a szakértelemmel rendelkező ügyvédhez való fordulás a leggyorsabb megoldás. Bár magánszemélyek is végezhetik az információkiadási eljárásokat, jogi ismeretek és tapasztalatok hiányában az eljárások nehézkessé válhatnak vagy elégtelen eredményekhez vezethetnek.

Ügyvédhez fordulva a következő különféle támogatást kaphatja:

• A helyzethez megfelelő jogi eszközök kiválasztása
• Bonyolult eljárások lebonyolítása
• Tárgyalások az elkövetővel
• Kártérítési igény támogatása

Ha az interneten közzétett cím miatt problémái vannak, először is forduljon ügyvédhez, és kérjen szakértői tanácsot.

Összefoglalás: Ha az Ön meghatározott címe nyilvánosságra kerül, forduljon ügyvédhez

Az interneten történő címkihelyezés a magánélet megsértése, és semmiképpen sem elfogadható. Az azonnali cselekvés szükséges, ezért először is nyugodjon meg, és próbálja ki ebben a cikkben bemutatott kezelési módszereket.

1. A közzétett médiumtól való törlési kérelem: A legtöbb weboldal rendelkezik olyan felhasználási feltételekkel, amelyek megtiltják a személyes adatok közzétételét, ezért először kérje a weboldal üzemeltetőjét a törlésre.
2. A feladó információinak nyilvánosságra hozatali kérelme az elkövető azonosítására: Az elkövető azonosításához és a jogi intézkedések, például kártérítési igények megtételéhez szükség van a feladó információinak nyilvánosságra hozatali kérelmére. A gyors cselekvés létfontosságú.
3. Polgári felelősségként kártérítés és sérelemdíj igénylése: Lelki szenvedés vagy anyagi veszteség esetén kártérítést és sérelemdíjat igényelhet.

Ha Önnek nehézséget okoz a helyzet kezelése, ne habozzon ügyvédhez fordulni. Az ügyvéd a helyzetnek megfelelően javasolhatja a legjobb megoldást. Különösen az alábbi esetekben elengedhetetlen az ügyvéd támogatása:

• Bonyolultnak érzi az információk nyilvánosságra hozatali kérelmének eljárását
• Nehezen tud tárgyalni az elkövetővel
• Nem ismeri a kártérítési igény benyújtásának eljárását

Az interneten történő magánéleti jogsértés komoly probléma. Ne maradjon egyedül a problémával, kérje szakértő segítségét, és tegyen megfelelő lépéseket.

Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál

A Monolit Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik jelentős tapasztalattal. Az utóbbi években az interneten terjedő rossz hírnévvel kapcsolatos károk és rágalmak, mint a “digitális tetoválás”, súlyos károkat okozhatnak. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolit Ügyvédi Iroda szakterületei: Digital Tattoo[ja]