Az EC weboldalakon és LP-kon található kozmetikai reklámok szabályozása

Ha kozmetikai termékeket szeretne értékesíteni, fontos, hogy a vásárlók széles körben ismerjék a termék előnyeit, például a képet, az összetevőket és a hatásokat. Az EC weboldalak landolóoldalain (LP) és hasonló helyeken természetesen olyan kifejezéseket szeretne használni, amelyek arra ösztönzik a vásárlókat, hogy megvásárolják a terméket.

Az interneten, szórólapokon és más médiumokon keresztül történő termékreklámok azonban általában olyan személyeknek szólnak, akik nem rendelkeznek szakmai ismeretekkel, ezért a kozmetikai termékek, amelyeket közvetlenül a testre kell felvinni, nem írhatók le korlátlanul.

Ezért a reklámokra bizonyos szabályok vonatkoznak, amelyek a törvényen alapulnak. Ezeket a szabályokat a “Gyógyszerek, orvosi eszközök stb. minőségének, hatékonyságának és biztonságosságának biztosítása stb. törvény (Showa 35. év törvény 145. szám)” (1960), az úgynevezett Gyógyszer- és Orvostechnológiai Törvény, és a korábbi, módosított Gyógyszerügyi Törvény határozza meg.

A gyógyszerészeti törvény szerinti hirdetési szabályozások

A gyógyszerészeti törvény által meghatározott “bizonyos szabályok” például a következőképpen vannak meghatározva:

(Túlzó hirdetések stb.)
A gyógyszerészeti törvény 66. cikke

Semelyik személy sem hirdethet, írhat le vagy terjeszthet hamis vagy túlzó információkat gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, kozmetikumok, orvosi eszközök vagy regeneratív orvosi termékek nevéről, előállítási módszeréről, hatékonyságáról, hatásáról vagy teljesítményéről, függetlenül attól, hogy ezek kifejezett vagy burkolt állítások.
2. A gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, kozmetikumok, orvosi eszközök vagy regeneratív orvosi termékek hatékonyságáról, hatásáról vagy teljesítményéről szóló információkat úgy hirdethetik, írhatják le vagy terjeszthetik, hogy azt hibásan úgy értelmezik, mintha orvos vagy más személy garantálná azt. Ez az előző bekezdésben meghatározottaknak felel meg.
3. Senki sem használhat olyan dokumentumot vagy ábrát, amely abortuszt sugall, vagy obszcén a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, kozmetikumok, orvosi eszközök vagy regeneratív orvosi termékekkel kapcsolatban.

Az úgynevezett gyógyszerészeti törvény (korábban: gyógyszerügyi törvény) tiltja a “hamis vagy túlzó információk” “hirdetését”. Mint később látni fogjuk, az EC weboldalak LP-jei is, ha a termékértékesítés célja egyértelmű, beletartoznak a “hirdetés” kategóriába.

De még ha azt mondják is, hogy “hamis vagy túlzó információk”, ez nagyon absztrakt, és nem világos, hogy mi a biztonságos és mi a veszélyes.

E konkrét szabványokkal kapcsolatban az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium elkészítette a “Gyógyszerek stb. Megfelelő hirdetési szabványai”[ja] (2017. szeptember 29-i dátummal az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium Gyógyszer- és Életmód-egészségügyi Hivatalának értesítése. A továbbiakban “értesítés” -nek nevezzük.) a gyakorlatban ez az értesítés működik “szabályként”.

Ez az értesítés meghatározza a viszonylag konkrét “szabályokat”. Például, a “kozmetikumok” esetében, amelyek nem állíthatják, hogy gyógyítanak betegségeket (részletek a későbbiekben), kifejezések, mint “védi a körmöket”, “egészségesen tartja a körmöket”, “nedvességet ad a körmöknek” rendben vannak, de kifejezések, mint “megjavítja a törött körmöket” nem megengedettek. Ez sokkal konkrétabb, mint a fent említett gyógyszerészeti törvény rendelkezései.

Az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium ezt az értesítést használja alapul a hirdetések stb. konkrét jogszerűségének megítélésére, és a prefektúrák stb. központjában felügyeli és irányítja azokat, akik megsértik a hirdetéseket, például felszólítva őket e-mailben a weboldalukon, hogy jelentsenek be bármilyen jogsértést, helytelen szavakat vagy kifejezéseket.

A kozmetikai termékek helyzete

Japánban a kozmetikai termékeket az egészségügyi és higiéniai szempontok javítása érdekében szabályozzák, a gyógyszerek és a gyógyszerkészítmények mellett, amelyek tartalmát a Japán Gyógyszer- és Orvostechnológiai Törvény (Yakkihō) határozza meg.

Japán Gyógyszer- és Orvostechnológiai Törvény 2. cikk 3. bekezdés
E törvény szerint a “kozmetikai termék” olyan terméket jelent, amelynek célja az emberi test tisztítása, szépítése, vonzóbbá tétele, megjelenésének megváltoztatása, vagy a bőr és a haj egészségének megőrzése, és amelyet a testre kenve, permetezve vagy hasonló módon használnak. Ez a termék enyhe hatással van az emberi testre. Azonban kivételt képeznek azok a termékek, amelyeket a fenti célok mellett a 1. bekezdés 2. vagy 3. pontjában meghatározott célokra is használnak, valamint a gyógyszerkészítmények.

Ez a rendelkezés szerint a “kozmetikai termék” nem csak a női arcot, hanem az emberi testet is szépíti és vonzóbbá teszi, megváltoztatja a megjelenést, tisztítja és megőrzi a bőr és a haj egészségét, és a testre kenve, permetezve vagy hasonló módon használják. A terméknek az emberi testre gyakorolt hatása nem azonnal jelentkezik, hanem fokozatosan, és a szépségápolás céljából fejlesztették ki.

Másrészről, ebben a cikkben nem foglalkozunk a gyógyszerekkel és a gyógyszerkészítményekkel, amelyek célja az emberi vagy állati betegségek diagnosztizálása, kezelése vagy megelőzése.

A “gyógyszer”, “gyógyszerkészítmény” és “kozmetikai termék” közötti különbségről további információkat találhat a weboldalunkon található más cikkekben.

https://monolith.law/corporate/pharmaceutical-affairs-law[ja]

Ezek alapján konkrétan a samponok, öblítők stb. tartoznak a kozmetikai termékek közé. A többi termékről a Tokiói Egészségügyi és Biztonsági Kutatóközpont honlapján található kozmetikai termékek hatásairól szóló cikkben[ja] olvashat.

És ami a kozmetikai reklámokat illeti, a gyógyszerekkel összehasonlítva a legjellemzőbb az, hogy nem lehet hatóanyagot feltüntetni. A hatóanyag a gyógyszerek hatását kifejtő összetevő. A kozmetikai termékek esetében az összes benne lévő összetevő hozza létre a használati élményt és a hatást, ezért a “hatóanyag” kifejezést nem lehet használni.

“Kozmetikumok” hirdetési kifejezéseinek szabályozása

(Túlzó hirdetések stb.)
A Gyógyszerészeti és Orvosi Eszközök Törvényének (Japán Gyógyszerészeti és Orvosi Eszközök Törvény) 66. cikke szerint senki sem hirdethet, írhat le vagy terjeszthet hamis vagy túlzó információkat gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, kozmetikumok, orvosi eszközök vagy regeneratív orvosi termékek nevéről, előállítási módszeréről, hatékonyságáról, hatásáról vagy teljesítményéről, függetlenül attól, hogy ezek kifejezett vagy burkolt utalások-e.
2. A gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, kozmetikumok, orvosi eszközök vagy regeneratív orvosi termékek hatékonyságát, hatását vagy teljesítményét garantálónak feltüntető orvos vagy más személy által terjesztett információk hirdetése, leírása vagy terjesztése a fenti bekezdésben foglaltaknak minősül.
3. Senki sem utalhat abortuszra, vagy használhat obszcén írásokat vagy rajzokat a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, kozmetikumok, orvosi eszközök vagy regeneratív orvosi termékekkel kapcsolatban.

Ez a cikk tiltja a gyógyszerekkel és hasonló termékekkel kapcsolatos hamis vagy túlzó hirdetéseket.

Az “hirdetés” definíciója széles

Az “hirdetés” azt jelenti:

1. Egyértelműen szándékozik vonzani a vásárlókat (fokozza a vásárlási szándékukat)
2. Egy adott gyógyszer vagy más termék neve nyilvánvaló
3. Általánosan észlelhető állapotban van

Ezt a három feltételt a Heisei 10. év (1998) szeptember 29-i, 148. számú értesítésben határozták meg a Japán Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerbiztonsági Hivatalának felügyeleti és irányítási osztályának vezetője által.

Ezért, ha egy adott termék nevét világossá teszi, és szándéka egyértelműen a termék értékesítése, és ezt általánosan ismertté teszi, akkor azt mondhatjuk, hogy hirdetést tett közzé.

Például az interneten, például LP-k, bannerek, affiliate programok, hírlevelek, e-mailek esetén, nemcsak egyedül, hanem akkor is, ha hozzáadja a hivatkozás céljának megjelenítését, ha a hivatkozás céljának megjelenítését is tartalmazza, és egy adott termék nevét világossá teszi, és a vásárlói szándékot egyértelműen fokozza, és általánosan észlelhető állapotban van, akkor ez hirdetésnek minősül. Ugyanez vonatkozik a személyes blogokra is.

Ki szabályozza a “hirdetéseket”?

A “bárki”, aki a Japán Gyógyszereszköz Törvény (Japanese Pharmaceutical and Medical Device Act) 66. cikkének 1. és 3. bekezdése alá tartozik, mindenki, beleértve a gyártókat, értékesítőket stb. Ha ezek a személyek egyszerűen megbízást adnak, és hirdetést tesznek közzé a televízióban, újságokban, magazinokban, az interneten stb., akkor ezek a médiumok megsértik ezeket a rendelkezéseket.

Például, ha egy kozmetikai márka, amely kozmetikumokat gyárt és értékesít, megbízást ad egy újságnak, hogy tegyen közzé túlzó hirdetést, akkor az újság megsérti ezeket a rendelkezéseket.

Emellett a Japán Gyógyszereszköz Törvény (Japanese Pharmaceutical and Medical Device Act) 66. cikkének 2. bekezdése alá tartozó “egyéb személyek” között a kozmetikumokra vonatkozóan a fodrászok és kozmetikusok is szerepelnek.

Ez azt jelenti, hogy a gyógyszerhirdetések között csak a kozmetikumokra vonatkozóan vannak előírások a fodrászok és kozmetikusok által tett hirdetésekkel kapcsolatban.

Értesítés 10 – Gyógyszerrel kapcsolatos ajánlások
A gyógyszerrel kapcsolatos személyek, fodrászok, kozmetikusok, kórházak, rendelők, gyógyszertárak, és más olyan szervezetek, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az emberek észlelésére a gyógyszerek hatásosságával kapcsolatban, beleértve a hivatalos irodákat, iskolákat vagy tudományos társaságokat, nem hirdethetnek, ajánlhatnak, irányíthatnak vagy kizárólagosan használhatnak.
Azonban kivételes esetekben, például ha a közegészségügyi hivatal vagy hasonló szervezet ajánlást tesz, a tényeket hirdetni kell.

Milyen kifejezések “túlzóak”

Az, hogy valami hamis vagy túlzó-e, az értesítést használják a döntés és az irányítás alapjaként. Ez az alapelv a Japán Gyógyszereszköz Törvény (Japanese Pharmaceutical and Medical Device Act) 66. cikkének konkrét megvalósítására szolgál, azzal a céllal, hogy “a hirdetések tartalmát ne tegye hamissá vagy túlzóvá, hogy megszüntesse a helytelen hirdetéseket, és hogy az általános fogyasztók ne tévedjenek a gyógyszerekkel kapcsolatban, és elősegítse a hirdetések helyes használatát”.

A Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium honlapján található “A gyógyszerek hirdetésének szabályozásáról”[ja] című linken található magyarázat szerint “a konkrét döntést minden egyes esetre vonatkozóan hozzák meg”. Ez azt jelenti, hogy a “gyógyszerhirdetések környezetének változásai”, amelyek az értesítésben szerepelnek, például a médium jellege, az innovációk stb., különböző hatásokat eredményezhetnek, ezért ugyanazt a szöveget nem lehet egységesen “nem sérti meg” döntésként értelmezni.

Milyen tevékenységek tartoznak a szabályozás alá?

Az “írásban vagy terjesztésben nem szabad” azt jelenti, hogy nem csak az írás és a terjesztés, hanem minden olyan módszer, amely általánosan ismertté teszi az emberek számára, tilos.

Például, ha egy EC weboldal LP-jén megjelenít valamit, az nyilvánvalóan “írásban” történik, és ha egy értékesítési beszélgetési útmutatóban az értékesítők megosztják az információt, és szóban magyarázzák el az általános közönségnek, akkor ez is beleértendő.

Kozmetikai reklámok: a fodrászok és kozmetikusok sem garantálhatják a hatást

A 66. cikk (2) bekezdése tiltja, hogy a kozmetikumok hatásosságát, hatékonyságát vagy teljesítményét olyan módon hirdessék, amely azt a téves benyomást kelti, hogy orvosok vagy hasonló szakemberek garantálják azt.

Ez alatt “más személyek” értendők, beleértve a fogorvosokat és gyógyszerészeket is, akiknek véleménye jelentős hatással lehet az emberek felfogására a hatásosságról, hatékonyságról vagy teljesítményről. Ebben az összefüggésben úgy értelmezhető, hogy ez kizárólag a kozmetikumokra vonatkozik, és ide tartoznak a fodrászok és kozmetikusok is.

Ezért a fodrászok és kozmetikusok által a kozmetikai termékek reklámozására adott garanciák, mivel a “fodrász” és a “kozmetikus” címeket csak azok szerezhetik meg, akik elvégezték az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Miniszter által kijelölt képzési intézményeket, és sikeresen teljesítették a fodrászat, kozmetika és higiénia vizsgáit, ezért ezek a szakemberek hitelességet élveznek a “kozmetikumok” területén, amelyek célja a szakma előmozdítása. Ezért gondolható, hogy ők is azok közé tartoznak, akik “jelentős hatással vannak az emberek felfogására a hatásosságról, hatékonyságról vagy teljesítményről”.

Ezért általánosságban elmondható, hogy a fodrászok és kozmetikusok által a kozmetikai termékek reklámozása, mivel maga a reklámozás tevékenysége magasabb valószínűséggel vezet a (2) bekezdésben említett “garancia téves értelmezéséhez”, túlzó reklámnak minősül, és nem elfogadható.

Mindazonáltal,

• a termékgyártó cég történetének vagy eredetének bemutatása,
• a hajmosás,
• az olyan tevékenységek, mint a nyak hátuljának bekenése a beállítás után, amelyek általánosan kellemes érzést keltenek az emberekben,

nem minősülnek “garanciának”.

Amikor üzletet indít, vagy új területre szeretne terjeszkedni, érdemes olyan ügyvédhez fordulni, aki már épített saját üzletet. Ők képesek lesznek rugalmasan és különböző szempontokból megközelítve stratégiákat kidolgozni, még a legmagasabbnak tűnő akadályok leküzdésére is.