MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

IT

【2025-ös Legfrissebb Kiadás】Kripto-eszközök (Virtuális Valuták) Jogi Értelmezése: Értékpapírokra Való Megfelelőség és a Szolgáltatók Figyelmeztető Pontjai

IT

【2025-ös Legfrissebb Kiadás】Kripto-eszközök (Virtuális Valuták) Jogi Értelmezése: Értékpapírokra Való Megfelelőség és a Szolgáltatók Figyelmeztető Pontjai

A kriptovaluták (virtuális valuták) sokfélesége, felhasználási és kereskedési módszereik fejlődése miatt a jogi értelmezésük folyamatosan változik. Különösen fontos kérdés, hogy a kriptovaluták minősülnek-e értékpapírnak a japán jogrendszer szerint.

Ezért ebben a cikkben a kriptovalutákkal kapcsolatos üzleti tevékenységet folytató vállalkozások számára magyarázzuk el a kriptovaluták jogi értelmezését, különös tekintettel az értékpapírokkal való kapcsolatukra Japánban.

A hagyományos nézőpontok és az új tendenciák a kripto eszközökkel (virtuális valutákkal) kapcsolatban Japánban

Egykoron a Bitcoin és az Ethereum, mint pénzügyi értéket hordozó kripto eszközök, általában “árucikként” voltak kezelve, és nem tartoztak a értékpapírok körébe.

Az utóbbi időben azonban megjelentek olyan sokfunkciós kripto eszközök, amelyek nem csupán érték közvetítőként működnek, hanem szolgáltatások igénybevételéhez való jogokat, vállalkozásokban való szavazati jogokat, vagy nyereségelosztásban való részesedést is biztosítanak. Ezek a sokfunkciós kripto eszközök befektetési célpontként is szolgálnak, és a hagyományos “árucikk” kategória már nem elegendő ahhoz, hogy teljes mértékben lefedje őket.

Az Ethereum konszenzus algoritmusának változása és a tőkepiaci eszközök vitája Japánban

Az Ethereum konszenzus algoritmusának változásának hatása a tőkepiaci eszközök (kriptovaluták) értelmezésére

Különös figyelmet kapott a piaci kapitalizáció tekintetében az élvonalbeli kripto eszköz, az Ethereum konszenzus algoritmusának változása (a PoW-ról a PoS-re való áttérés). Ez a változás felvetette azt a vitát, hogy vajon az Ethereum esetében növekedhet-e annak a lehetősége, hogy tőkepiaci eszközként minősüljön.

Mi a konszenzus algoritmus?

A konszenzus algoritmus egy mechanizmus a blokklánc technológiában, amely a tranzakciók ellenőrzésére és az új blokkok hozzáadására vonatkozó egyetértés kialakítására szolgál.

A konszenzus algoritmus megértéséhez szükséges a kripto eszközök (kriptovaluták) működésének ismerete.

A kripto eszközöknél (kriptovalutáknál) a blokklánc technológiát alkalmazzák, ahol a bányászat során hitelesítik a tranzakciókat (ügyleteket), és ez biztosítja a blokklánc biztonságát. A konszenzus algoritmus a blokkláncba új blokkok hozzáadásának szabályait meghatározó algoritmus (módszer), amely a konszenzust (egyetértést) formálja.

Kapcsolódó cikk: Milyen értelemben új technológia a blokklánc[ja]

Az Ethereum konszenzus algoritmusának változása

Az Ethereum hagyományosan a Bitcoin által is alkalmazott PoW (Proof of Work) konszenzus algoritmust használta.

Ezt követően az Ethereum 2022 szeptemberében (2022) áttért a PoW (Proof of Work) konszenzus algoritmusáról a PoS (Proof of Stake) algoritmusra.

  • PoW (Proof of Work): Egy olyan módszer, ahol a számítási erőforrások versengése révén jön létre az egyetértés. A Bitcoin és mások is ezt alkalmazzák.
  • PoS (Proof of Stake): Egy olyan módszer, ahol a kripto eszközök birtoklásának mértékétől függően adnak jogot a blokkok létrehozására. Az Ethereum ezt alkalmazza.

Az Ethereum átállásának hátterében a PoW nagy energiafogyasztásának problémájának megoldása állt.

Az amerikai hatóságok legfrissebb álláspontja a kripto eszközökről (virtuális valutákról)

Ebben a részben bemutatjuk az amerikai hatóságok kripto eszközökkel (virtuális valutákkal) kapcsolatos álláspontjának változását.

Az Ethereum tényleges ETF-jének megjelenése

2022 szeptemberében Gary Gensler, az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) elnöke utalt arra, hogy a PoS (Proof of Stake) algoritmust alkalmazó kripto eszközök magas valószínűséggel minősülhetnek értékpapírnak. Bár konkrét értékpapír neveket nem említett, az Ethereum PoS-re való átállását követően tett nyilatkozata miatt a piac nagy figyelmet fordított rá.

2024 májusában pedig az Egyesült Államokban jóváhagyták az Ethereum tényleges ETF-jét. Ez a tény arra utalhat, hogy az amerikai szabályozó hatóságok nem tekintik az Ethereumpot teljes mértékben értékpapírnak, ami befolyásolhatja a jövőbeli értelmezéseket.

A kripto eszközök értékpapírnak való minősítésének megítélése: a Howey-teszt

Az Egyesült Államokban a kripto eszközök értékpapírnak való minősítését főként a Howey-teszt alapján ítélik meg. A Howey-teszt a következő négy elemen alapul:

  • Tőkegyűjtés folyik-e
  • A befektetők elvárásai (van-e ésszerű elvárás arra, hogy a profit mások erőfeszítéseiből származzon)
  • Közös vállalkozás-e
  • A profit lehetősége

Az azonban fontos megjegyezni, hogy a Howey-teszt nem abszolút szabvány, hanem az egyedi esetek alapján kerül megítélésre.

A kripto eszközök szabályozása és legfrissebb trendek Japánban

A japán szabályozás, ha az Ethereum értékpapírnak minősül

Japánban a kripto eszközök a Pénzforgalmi Törvény szabályozása alá tartoznak, azonban ha egy adott kripto eszközt értékpapírnak ítélnek meg, akkor a Pénzügyi Termékek Kereskedelméről szóló Törvény szabályozása is alkalmazandó lesz rájuk.

Kapcsolódó cikk: Mi a szabályozás a kripto eszközökre? A Pénzforgalmi Törvény és a Pénzügyi Termékek Kereskedelméről szóló Törvény kapcsolatának magyarázata[ja]

A tőkepiaci eszközök kibocsátására vonatkozó szabályozások Japánban

Amennyiben egy kripto eszközt tőkepiaci eszközként azonosítanak Japánban, a kripto eszköz kibocsátásakor a tőkepiaci eszközök kibocsátására vonatkozó szabályozások hatálya alá eshet. Konkrétan az alábbi szabályozások vonatkozhatnak:

  • A tőkepiaci eszközök bejelentési nyilatkozatának közzététele (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 5. cikk)
  • A kilátásokat tartalmazó dokumentum átadása az érintett feleknek (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 15. cikk 2. bekezdés)
  • A tőkepiaci eszközök jelentésének benyújtása (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 24. cikk)
  • A negyedéves jelentések benyújtása (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 24. cikk 4. pont 7. alpont, Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Végrehajtási Rendelet 4. cikk 2. pont 10. alpont 3. bekezdés)

Szabályozások a tranzakciók kapcsán Japánban

Amennyiben a kripto eszközöket értékpapírnak minősítik, előfordulhat, hogy az értékpapírok kereskedelmére vonatkozó szabályozások hatálya alá esnek. Konkrétan a következő szabályozások vonatkozhatnak rájuk:

  • Insider kereskedés szabályozása (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvényének (2006) 166. és 167. cikkei)
  • Árfolyammanipuláció szabályozása (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvényének (2006) 159. cikke)
  • Pletykák terjesztésének szabályozása (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvényének (2006) 158. cikke)
  • Névleges ügyletek szabályozása (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvényének (2006) 159. cikke)

A japán jogszabályok közelmúltbeli módosításainak tendenciái

A kriptovaluták adózásával kapcsolatban a Reiwa 4. évben (2022) végrehajtott adótörvényi módosítások értelmében a vállalatok által birtokolt bizonyos kriptovaluták értékelési módszereinek felülvizsgálata történt meg. A magánszemélyek által birtokolt kriptovaluták átruházásából származó nyereség jelenleg is alapvetően az általános adózású egyéb jövedelem kategóriájába tartozik, azonban az adóbevallás elkülönített adóztatásának bevezetését is magában foglaló adótörvényi módosításokról folytatott vita továbbra is zajlik.

Forrás: 国税庁|A kriptovaluták adóügyi kezeléséről (Információ)[ja]

A pénzügyi termékek kereskedelméről szóló törvény módosításával kapcsolatban a Pénzügyi Szolgáltatások Ügynöksége (FSA) a kriptovalutákat “pénzügyi termékeknek” minősíti, és az insider kereskedés szabályozásának bevezetését is fontolgatja. A Reiwa 7. évben (2025) áprilisában a Pénzügyi Szolgáltatások Ügynökségétől kapcsolódó törvényjavaslat került benyújtásra.

Forrás: 金融庁|A kriptovalutákhoz kapcsolódó rendszerek működésének felülvizsgálata (Reiwa 7. év április 10.)[ja]

Továbbá, a Reiwa 5. évben (2023) júniusában hatályba lépett “Travel Rule” (a kriptovaluták és elektronikus fizetési eszközök átutalásával kapcsolatos értesítési kötelezettség) bevezetése, valamint az ügyfélvagyon elkülönített kezelésének megerősítése is, mint a kriptovaluta-cserélő vállalkozásokra vonatkozó szabályozások szigorítása.

Összefoglalás: Kripto-eszközökkel kapcsolatos szabályozások esetén forduljon ügyvédhez

A kripto-eszközök (virtuális valuták) értékpapírnak minősülnek-e vagy sem, jelenleg is nehéz megítélni. Azonban különösen a többfunkciós kripto-eszközök esetében nem zárható ki az a lehetőség, hogy értékpapírnak tekintsék őket.

A kripto-eszközökkel foglalkozó vállalkozásoknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a legfrissebb jogszabályi változásokat és a nemzetközi trendeket, és olyan rendszert kell kiépíteniük, amely képes kezelni azt a helyzetet, ha a kezelt kripto-eszközöket értékpapírnak ítélik meg.

A kripto-eszközökkel kapcsolatos jogszabályok a jövőben is változni fognak. Ha kérdése vagy bizonytalansága van, javasoljuk, hogy forduljon egy szakértői tudással rendelkező ügyvédhez.

A Monolith Ügyvédi Iroda által kínált megoldások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltatást nyújtó iroda, amely az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik magas szintű szaktudással. A kriptovalutákhoz kapcsolódó üzleti tevékenységek napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak, és ezek magas szintű szakértelmet és jogi ellenőrzést igényelnek. Irodánk a különböző japán jogi szabályozásokat figyelembe véve elemzi a már elindított vagy elindítás alatt álló üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és törekszik arra, hogy a tevékenységeket a lehető legkevésbé korlátozva törvényesítse. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Ügyvédi Iroda által kezelt területek: Kriptovaluta és Blockchain[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére