A versenyesportok díjazása és jogi kockázatai

A szerencsejáték bűncselekményének jogi értelmezése

A Japán Büntető Törvénykönyv 185. cikke kimondja, hogy „aki szerencsejátékot folytat, 500 000 jenig terjedő pénzbírsággal vagy pénzbüntetéssel sújtható”, és a szerencsejáték cselekményét büntetendővé teszi.
Itt a „szerencsejáték” olyan tevékenységet jelent, ahol több fél a véletlen kimenetel alapján verseng a vagyontárgyak vagy vagyoni előnyök megszerzéséért vagy elvesztéséért.
A „véletlen kimenetel” olyan tényekre vonatkozik, amelyeket a felek nem tudnak biztosan előre látni, és amelyeket nem tudnak szabadon irányítani.
Ha ilyen véletlen kimenetel alapján a győztes megszerzi a vagyontárgyakat (tipikusan pénzt), a vesztes pedig elveszíti azokat, akkor ez szerencsejátéknak minősül, és büntetendővé válik.

Megjegyzendő, hogy ha a kimenetelben a képesség is szerepet játszik (például fogadások golfban), de a véletlen elem is jelen van, akkor az szerencsejátéknak minősül.
Azonban, ha a szerencsejáték során csak „egy pillanatnyi szórakozásra szolgáló tárgyakat” tettek fel, akkor a Japán Büntető Törvénykönyv 185. cikkének záradéka szerint a szerencsejáték bűncselekménye nem valósul meg.

Az e-sport versenyekben a szerencsejáték bűncselekményének lehetősége

Az e-sport különböző digitális játékok használatával zajló verseny, ahol a teljesítmény alapján dől el a győztes és a vesztes.
Bár a játékosok képességei jelentősen befolyásolják a játék kimenetelét, a győzelem és vereség néha véletlenszerű tényezőkön is múlhat.

Ezért, ha a játék kimenetele alapján anyagi javak megszerzéséért vagy elvesztéséért folyik a verseny, akkor az alapvetően a japán szerencsejáték bűncselekményének minősül.
Konkrét példaként említhető, ha a harci játékok versenyzői pénzt tesznek fel, és a győztes ezt megszerzi, vagy ha több játékos pénzt tesz fel egy autóverseny játékra, és a győztes megszerzi a tétet, akkor ezek a játékosok cselekedetei a japán szerencsejáték bűncselekményének minősülhetnek.

Jogeseti Elemzés

Az e-sport verseny megrendezése kapcsán a szervezők a következő kérdéssel fordultak hozzánk:
Amikor versenyt szerveznek, és a résztvevőktől részvételi díjat szednek, amelyet a helyszín bérleti díjára, az eszközök használati díjára, a személyzeti költségekre, valamint a kiemelkedő teljesítményt nyújtó versenyzők díjazására fordítanak, milyen jogi szempontokra kell figyelni?

A kérdésre adott válaszként elmondható, hogy amennyiben a részvételi díj a verseny szervezési költségeinek fedezésére szolgál, és az összeg ésszerű, jogi probléma nem merül fel.
Azonban fontos figyelembe venni, hogy ha a résztvevőktől beszedett részvételi díjat a kiemelkedő teljesítményt nyújtó versenyzők díjazására használják fel, akkor a résztvevők és a szervezők is büntetőjogi felelősségre vonhatók a Japán Büntető Törvénykönyv szerencsejátékra vonatkozó törvényei (185. cikkely és mások) alapján.

A versenyek részvételi díjának és nyereményének jogi értékelése

Részletesen megvizsgáljuk az e-sport versenyek részvételi díjának és nyereményének kapcsolatát. Amikor a verseny résztvevői részvételi díjat fizetnek, és kizárólag ebből a díjból származó forrásból a győztesek vagy kiemelkedő teljesítményt nyújtó résztvevők nyereményt kapnak, a következő jogi értékelés lehetséges.
A verseny résztvevői közül a győztesek vagy kiemelkedő teljesítményt nyújtók nyereményt szereznek, mint a véletlen kimenetelű verseny győztesei, míg a többi résztvevő elveszíti a befizetett részvételi díjat, így a verseny résztvevői között szerencsejáték zajlik.

Továbbá, például, ha a résztvevők egy meghatározott összegű részvételi díjat fizetnek a szervezőnek, és a versenyen elért teljesítményük alapján a befizetett díjat meghaladó összegű (például a részvételi díj kétszeresének megfelelő) nyereményt kapnak, akkor minden résztvevő a szervezővel szemben versenyez, hogy elér-e egy bizonyos szintet a versenyen, és a verseny kimenetele alapján anyagi javak megszerzéséért vagy elvesztéséért küzdenek, így a szervező és a résztvevők között szerencsejáték zajlik.

Ezzel szemben, ha a résztvevők által fizetett részvételi díj összege csak a verseny helyszínének és felszerelésének bérleti díjára, valamint a személyzeti költségekre, azaz a verseny szervezési költségeinek egy részére korlátozódik, és a résztvevők által fizetett díj nem tekinthető a kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak adott nyeremény forrásának, akkor a résztvevők között vagy a résztvevők és a szervező között nem zajlik anyagi javak megszerzéséért vagy elvesztéséért folyó verseny, így az ilyen versenyek szervezése és a részvételi díj megfizetése nem minősül szerencsejátéknak a Japán büntető törvénykönyv (Büntető Törvénykönyv) szerint.