Nyolc jogi kérdés, amely problémát jelenthet az open source szoftverek (OSS) felhasználásával történő szoftverfejlesztés során

Az open source szoftverek (OSS) nélkülözhetetlenek a modern szoftverfejlesztésben. Miközben csökkentik a fejlesztési költségeket és növelik a fejlesztési sebességet, az OSS használata során különféle jogi kockázatok is felmerülhetnek.
Ezért ebben a cikkben nyolc, a szoftverfejlesztés során az OSS használatával kapcsolatosan releváns japán törvényt fogunk áttekinteni, bemutatva azokat az eseteket, ahol az OSS és a jogi előírások ütközhetnek.
Szerzői jog: Az OSS licenc megsértéséből eredő megállítási és kártérítési igények Japánban
Ha megsérti az OSS licencfeltételeket, fennáll a lehetősége, hogy a szerzői jog tulajdonosa megállítási és kártérítési igényekkel lép fel Ön ellen. Különösen akkor, ha kereskedelmi termékbe épít be OSS-t, és nem érti a licencfeltételeket, akkor súlyos jogi kockázatokat vállalhat.
A szerzői jogi törvény áttekintése
A szerzői jogi törvény olyan jogszabály, amely védelmet biztosít a művek alkotóinak, a szerzőknek járó jogok (szerzői jogok) számára. A szerzői jog automatikusan keletkezik, és nem szükséges semmilyen regisztrációs eljárás a védelem érvényesüléséhez, ami a jellemzője, és az úgynevezett szellemi tulajdonjogok közé tartozik. A szerzői jog és a szerzői személyiségi jogok, mint jogok, a szerzői művek védelmére szolgálnak, és ezek megsértése esetén a megállítási és kártérítési igényeket szabályozzák.
Az OSS-szel kapcsolatos problémás esetek
A programok is védelemben részesülnek mint szerzői művek. Az OSS licenc az alatt a szerzői jogi törvény alatt ad felhasználóknak bizonyos felhasználási jogokat. Ha az OSS licencfeltételeit megsértve használja azt, az szerzői jogi megsértésnek minősülhet.
Például, ha eltávolítja a forráskód szerzői jogi megjelölését vagy a licencdokumentumot és így terjeszti, vagy ha GPL licenccel rendelkező szoftvert használva fejlesztett szoftvert forráskód nélkül értékesíti, ezek az esetek megfelelnek. Mivel a szerzői jog tulajdonosa megállítási és kártérítési igényekkel léphet fel, ezért kiemelt figyelem szükséges.
Forrás: Szerzői jogi tankönyv | Kulturális Ügynökség[ja]
Szoftverfejlesztés az OSS használatával: Amikor harmadik fél szabadalmát sérti a szoftver Japánban
Előfordulhat, hogy az OSS (Open Source Software) felhasználásával fejlesztett szoftver megsérti egy harmadik fél szabadalmi jogait. Ha ezt a kockázatot nem vesszük figyelembe, akár az üzleti tevékenység leállításához vezető kockázatot is magában hordozhat, ezért fontos erre odafigyelni.
A szabadalmi jog rövid áttekintése
A szabadalmi jog olyan törvény, amely védelmet biztosít az újszerű és előrelépést jelentő technikai találmányok számára. A szabadalmaztatott találmányok esetében a jogosultak kizárólagos jogot élveznek a találmány használatára egy meghatározott időtartamra (alapelv szerint a bejelentéstől számított 20 évig). Amennyiben valaki megsérti ezt a jogot, az kártérítési és használati megtiltási igényeket vonhat maga után.
Az OSS-szel kapcsolatos problémák
Néhány OSS licenc kifejezetten engedélyezi a szabadalmak használatát (például az Apache License 2.0). Azonban az OSS használata során felmerülhet, hogy megsértjük egy harmadik fél szabadalmi jogait. Továbbá, ha a vállalat saját szabadalmát tartalmazó szoftvert OSS-ként tesz közzé, akkor világosan meg kell határozni a felhasználás engedélyezett körét, különben fennáll a saját szabadalmi jogaink jogosulatlan kihasználásának veszélye.
Forrás: Szabadalmi törvény|e-Gov törvénykereső[ja]
Védjegyjog: Figyeljünk az OSS védjegy-útmutatóira Japánban
Az OSS (nyílt forráskódú szoftverek) használatakor előfordulhat, hogy megsértjük az OSS védjegyjogait, ami megállítási végzéshez vagy kártérítési igényekhez vezethet. Ebben az esetben a releváns jogszabály a védjegyjog.
A védjegyjog áttekintése
A védjegyjog olyan jogszabály, amelynek célja a termékek és szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló nevek és logók (védjegyek) védelme, az ilyen védjegyeket használó vállalkozások hírnevének megőrzése, az ipar fejlődésének elősegítése, valamint a fogyasztók érdekeinek védelme. A szerzői jog és a szabadalmi jog mellett az egyik fő szellemi tulajdonjogi jog. A védjegyjog megsértése esetén is lehetőség van megállítási végzésre és kártérítési igényekre.
Az OSS-szel kapcsolatos problémás esetek
Amikor OSS-t használó termékeket vagy szolgáltatásokat kínálunk, előfordulhat, hogy az eredeti projekt nevét vagy logóját engedély nélkül használjuk, ami védjegyjog megsértését jelentheti. Például a Firefox esetében védjegy-útmutatókat dolgoztak ki, amelyek részletesen tartalmazzák a felhasználási feltételeket. Ezért az OSS használatakor fontos, hogy ne sértjük meg az útmutatókat, és a védjegyjog alapvető ismerete nélkülözhetetlen.
Források:
Mozilla Védjegy-útmutatók | Mozilla
Védjegyjog | e-Gov jogszabálykereső[ja]
A polgári jog: Az alapvető törvény a magánszemélyek közötti ügyletekhez Japánban

Az Open Source Software (OSS) licenc jogi természetét általában szerződésnek tekintik, és ennek alapja a japán polgári jog. A polgári jog fontos szerepet játszik az OSS használatával kapcsolatos szerződésszegések és kártérítési igények alapjaként is.
A polgári jog áttekintése
A polgári jog a magánszemélyek közötti jogi kapcsolatokat szabályozó alaptörvény, amely szerződéseket, kötelezettségeket és jogellenes cselekményeket határoz meg. Az OSS licenc is gyakran szerződésként jön létre, amikor a felhasználó elfogadja a szerző által előírt feltételeket, és a licenc megsértése szerződésszegésnek minősülhet a polgári jog értelmében, ami felelősségre vonást vonhat maga után.
Az OSS-szel kapcsolatos problémás esetek
Az OSS licenc szövegezése gyakran tartalmaz felelősségkorlátozó és mentességi záradékokat, és szükséges lehet megítélni, hogy ezek érvényesek-e a polgári jog alapján. Továbbá, a licenc szövegezése jogilag homályos kifejezéseket is tartalmazhat, amelyeket a jogi osztálynak előzetesen meg kell vizsgálnia és rendeznie kell.
Ezenkívül, amikor az OSS-t külső szolgáltatóval közösen fejlesztik, elengedhetetlen a polgári jog szerinti szerződési kötelezettségek és felelősségmegosztás világos meghatározása a szerződések kidolgozásában. Nemcsak a tényleges használat során, hanem a megbízások, alvállalkozói szerződések és egyéb összetett szerződési struktúrák esetében is a polgári jog mint alapvető törvény funkcionál.
Forrás: Polgári Törvénykönyv | e-Gov törvénykereső[ja]
A tisztességtelen verseny elleni törvény: Figyeljen az üzleti titkok megsértésére az OSS használatakor Japánban
Az OSS (nyílt forráskódú szoftverek) használatakor problémát jelenthet a tisztességtelen verseny elleni törvény Japánban.
A tisztességtelen verseny elleni törvény áttekintése
A tisztességtelen verseny elleni törvény célja a vállalkozások közötti tisztességes verseny biztosítása, az üzleti titkok jogellenes megszerzésének és felhasználásának, valamint más vállalatok általánosan ismert termékeinek vagy üzleti megjelenítéseinek utánzásának, illetve az eredet helyének hamis megjelenítésének szabályozása révén hozzájárul a japán nemzetgazdaság egészséges fejlődéséhez. Az OSS használatakor, ha véletlenül üzleti titkokat tartalmazó kódot fed fel, az a tisztességtelen verseny elleni törvény megsértésének minősülhet. Különösen figyelni kell a belső fejlesztésű kódok keveredésére.
Az OSS-szel kapcsolatos problémás esetek
A szoftver forráskódja üzleti titokként védettnek minősülhet a tisztességtelen verseny elleni törvény alapján, amint azt egy ítélet is kimondta (Osakai Kerületi Bíróság, 2013 (Heisei 25) július 16-i ítélet).
Amikor az OSS keretében a forráskódot nyilvánosságra hozzák, és az véletlenül üzleti titkokat tartalmaz, az jogellenes közzétételnek minősülhet. Emellett, ha a vállalaton kívülről beszerzett OSS tartalmaz más vállalatok üzleti titkait, nem zárható ki annak lehetősége, hogy a tisztességtelen verseny elleni törvény megsértésével vádolják meg a felhasználót anélkül, hogy tudna róla. Nemcsak a licenc feltételeire, hanem a kód eredetére is figyelmet kell fordítani a használat előtt.
Forrás: Tisztességtelen verseny elleni törvény | e-Gov törvénykereső[ja]
Versenyjogi kérdések az OSS fejlesztés során Japánban
Az OSS (Open Source Software – nyílt forráskódú szoftver) fejlesztői között gyakran merül fel a versenyjogi probléma, különösen akkor, ha a versenytársak kizárására törekszenek.
A versenyjog rövid áttekintése
A versenyjog olyan jogszabály, amely a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében tiltja a jogtalan kereskedelmi korlátozásokat és a magánmonopóliumokat. Nem csak Japánban, hanem számos más országban is léteznek hasonló rendszerek (például az Egyesült Államokban az antitröszt törvények, mint a Sherman Act, a Clayton Act és a Federal Trade Commission Act).
Az OSS-szel kapcsolatos problémás esetek
Problémák merülhetnek fel, ha egy adott OSS licenc túlzottan korlátozza a kereskedelmi felhasználást, vagy ha egy vállalat gyakorlatilag uralja az OSS közösséget, és kizárja a versenytársakat. A szabadalmi jogok gyakorlása az OSS használatának akadályozására is versenyjogi szabályozás tárgyát képezheti.
Például a “Linux” esetében versenyjogi szabályoknak megfelelő irányelveket alkalmaznak, és Japánban előfordult, hogy városok, kerületek vagy különleges kerületek az OSS-alapú CMS (Content Management System – tartalomkezelő rendszer) használatát nehezítették meg a weboldalkészítési szolgáltatások tenderén részt vevő vállalkozások számára, ami miatt a vállalkozásoknak megfelelési terveket kellett elfogadniuk.
A termékfelelősségi törvény (PL törvény) Japánban: Károk okozása programmal
Az Open Source Software (OSS) használatakor problémát jelenthet a japán termékfelelősségi törvény (PL törvény).
A termékfelelősségi törvény áttekintése
A termékfelelősségi törvény (PL törvény) olyan jogszabály, amely szerint, ha a fogyasztók hibás termékek miatt kárt szenvednek, a gyártó felelősséget visel a károkért, még akkor is, ha nem követett el hibát. Ez a törvény különleges szabályként működik a polgári törvénykönyv által meghatározott kártérítési alapelvek mellett.
Az OSS-szel kapcsolatos problémák
A termékfelelősségi törvény elsősorban fizikai termékekre vonatkozik, azonban van lehetőség arra, hogy a szoftverekre is alkalmazzák. Ha egy termékbe beépített OSS hibája okoz balesetet vagy kárt, akkor a forgalmazót terhelheti a PL törvény szerinti felelősség. Az OSS licencében gyakran szerepelnek olyan felelősségkorlátozó záradékok, mint az “AS IS” (adott állapotban), azonban a PL törvény szerint ezek hatálya korlátozott, ezért előrelátó szerződéskötésre és biztosítási intézkedésekre van szükség.
Forrás: Termékfelelősségi törvény | e-Gov törvénykereső[ja]
A külföldi tőke- és kereskedelmi törvény (Gaitame-hō) Japánban: Amikor a titkosítási technológiát is magában foglalja

Amikor az OSS-ben található titkosítási technológiát külföldre kívánjuk nyilvánosságra hozni, elengedhetetlen a japán külföldi tőke- és kereskedelmi törvény (Gaitame-hō) betartása.
A Gaitame-hō áttekintése
A külföldi tőke- és kereskedelmi törvény (Gaitame-hō) egy olyan japán jogszabály, amely a biztonság és a nemzetközi rend védelme érdekében korlátozza bizonyos technológiák és termékek exportját. A megszegőkkel szemben közigazgatási utasításokat és büntetőjogi szankciókat alkalmaznak. A büntetőjogi szankciók közé tartozik a legfeljebb 20 millió jenig terjedő pénzbírság vagy az érintett áru vagy technológia értékének ötszöröséig terjedő pénzbírság, illetve legfeljebb 10 évig terjedő szabadságvesztés, ami igen súlyos büntetés.
Továbbá, közigazgatási intézkedésként a termékek exportjának vagy a technológia nyújtásának három éven belüli tilalma is előfordulhat, és a szabálysértés tényét a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium hozza nyilvánosságra. A szabálysértés kockázata nagyon nagy, és jelentős hatással lehet az üzleti folytonosságra is.
Az OSS-szel kapcsolatos problémás esetek
A Gaitame-hō értelmében az OSS-ben található titkosítási technológiák külföldre történő nyilvánosságra hozatala, még ha ingyenes is, exportellenőrzés tárgyává válhat. Amikor fejlesztők a GitHubhoz hasonló külföldi szolgáltatásokon keresztül teszik közzé a forráskódot, előzetesen ellenőrizniük kell a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium irányelveit, és szükség esetén bejelentést kell tenniük, hogy elkerüljék a Gaitame-hō megsértését. A programokat tartalmazó technológiai szolgáltatások szintén szabályozás alá esnek, így óvatosság szükséges.
Forrás: Külföldi tőke- és kereskedelmi törvény | e-Gov törvénykereső[ja]
Ezenkívül, ha amerikai gyártmányú OSS-t használunk, akkor az Amerikai Exportellenőrzési Törvény (EAA) betartása is nélkülözhetetlen, így erre is figyelmet kell fordítani.
Összefoglalás: Az nyílt forráskódú szoftverekkel (OSS) kapcsolatos jogi kérdésekben forduljon ügyvédhez
A nyílt forráskódú szoftverek (OSS) jelentős értéket képviselnek a modern szoftverfejlesztési színtéren, ugyanakkor, ha nem értjük helyesen a különböző jogi kapcsolatokat, váratlan jogi kockázatokat vonzhatnak maguk után. Az ilyen kockázatok közé tartozik a szerzői jog, a szabadalmi jog és egyéb szellemi tulajdonjogok, valamint a tisztességtelen verseny megakadályozására vonatkozó jogszabályok, a termékfelelősségi törvény (PL törvény) és a külföldi tőkeáramlásról szóló jogszabályok (外為法), amelyek mind bonyolultak és széleskörűek, ráadásul az informatikai ismeretek is szükségesek. Ne hagyatkozzon csupán saját ítéletére, inkább kérjen tanácsot egy ügyvédtől.
Kapcsolódó cikk: Mi a teendő az OSS licenc megsértése esetén? A vállalatok számára fontos kockázatok és kezelésük magyarázata példákon keresztül[ja]
A Monolith Ügyvédi Iroda által kínált megoldások bemutatása
A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltatást nyújtó iroda, amely az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik magas szintű szaktudással. Az OSS licencsértések üzleti és jogi kockázatokhoz vezethetnek. Irodánk széleskörű ügyfélkör számára, a Tokiói Értéktőzsde Prime szekciójában jegyzett vállalatoktól a startup vállalkozásokig, különféle ügyekben nyújt szerződéskészítési és -áttekintési szolgáltatásokat. Amennyiben szerződésekkel kapcsolatos problémái vannak, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.
A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: Szerződéskészítés és -áttekintés, stb.[ja]
Category: IT
Tag: ITSystem Development