Mit tegyünk, ha baleset történik az ápolási intézményben? A jogi felelősség és a kezelési módszerek magyarázata

A gondozási intézményekben történő balesetek közvetlenül kapcsolódnak a felhasználók biztonságához és életéhez, ezért komoly problémát jelentenek. Amennyiben baleset történik, nemcsak a felhasználókkal és családtagjaikkal kell foglalkozni, hanem különféle feladatokat is végre kell hajtani, mint például a gondozási balesetekről szóló jelentések benyújtása a hatóságok felé. Ha a felhasználók vagy családtagjaik peres eljárást kezdeményeznek, a jogi problémákkal is szembe kell nézni.

Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk a gondozási balesetek konkrét eseteit, okait, kezelési módszereit és a megelőzési stratégiákat Japánban. A balesetek kezelésének lépéseit és a megelőzési stratégiákat megértve biztosíthatjuk a felhasználók és a személyzet biztonságát, és elősegíthetjük egy nyugodt környezet kialakítását.

A gondozási balesetek meghatározása intézményeken belül Japánban

A gondozási balesetek olyan eseményeket jelentenek, amelyek a gondozási szolgáltatások nyújtása során történnek, akár az intézményen belül, akár kívül, és a kisebb karcolásoktól kezdve a halálos kimenetelű súlyos balesetekig terjedhetnek.

A Mitsubishi Szóhatsu Sógi Kenkjúdzso (Mitsubishi Comprehensive Research Institute) által közzétett “Gondozási Balesetek Megelőzésének Útmutatója” a következőképpen határozza meg a gondozási baleseteket:

Az intézményen belül, valamint a személyzet kíséretében tett kirándulások során bekövetkezett események, amelyek a használók életét vagy testi épségét károsították, vagy károsításának lehetősége állt fenn, és megfigyelést igényeltek (függetlenül az intézmény felelősségétől, illetve attól, hogy hiba történt-e vagy sem)

Idézet: Mitsubishi Szóhatsu Sógi Kenkjúdzso | Speciális Idősek Otthonában Történő Gondozási Balesetek Megelőzésének Útmutatója[ja]

Ebben a cikkben ezen meghatározás alapján nyújtunk tájékoztatást.

Ápolási intézményekben történt balesetek példái Japánban

A japán Ápolási Munkaerő Stabilizációs Közalapítvány (公益財団法人介護労働安定センター) által készített jelentés szerint az ápolási intézményekben előforduló ápolási balesetek gyakorisága a következőképpen alakul. (A súlyos esetek közé soroljuk azokat, amelyek általában 30 napon belüli kórházi kezelést igényelnek.)

Forrás: Ápolási Munkaerő Stabilizációs Közalapítvány | “Az ápolási szolgáltatások használatával kapcsolatos balesetek megelőzésére irányuló kutatási projekt” jelentése[ja]

Itt részletesen ismertetjük a baleseteket helyszínek szerint.

Mozgás és kísérő közben történt balesetek

Az ápolási balesetek gyakran történnek mozgás vagy kísérő közben. Például, amikor az ápolási intézménybe történő szállítás során vagy egyik helyiségből a másikba, például a fürdőszobából vagy a WC-ről történő áthelyezés során, elesések miatt törések vagy zúzódások alakulhatnak ki.

A konkrét baleseti esetek a következők:

• Elesés az ágyból való áthelyezés közben
• Elesés a mechanikus fürdőszék és a hagyományos kerekesszék közötti áthelyezés során
• Elesés a szállító járműből való leszállás közben
• Elesés egyedüli WC-re való áthelyezés során

Különösen a WC esetében, mivel ez egy zárt helyiség, fennáll a kockázata, hogy a balesetet későn veszik észre.

Étkezés közben történt balesetek

Az ápolási balesetek előfordulási arányának második helyén álló téves nyelés, félrenyelés és fulladás gyakran étkezés közben történik. A konkrét baleseti esetek a következők:

• Az ellátott személynek túl nagy méretű ételt adtak, ami téves nyeléshez vezetett
• A szájban maradt étel ellenőrzése nélkül folytatták az étkezési segítségnyújtást, ami téves nyeléshez vezetett

A téves nyelési balesetek, bár kevesebb esetben fordulnak elő, mint az elesési balesetek, maradandó károsodást okozhatnak, vagy a legrosszabb esetben fulladáshoz vezethetnek.

Fürdés közben történt balesetek

A balesetek gyakori helyszínei közé tartozik a fürdés közben történt esetek is. A konkrét baleseti esetek a következők:

• Elesés a fürdőszobában
• Rosszullét miatti fulladás a fürdés közben
• Túl forró zuhanyvíz miatti égési sérülés

Különösen télen a fürdőszoba és a külső hőmérséklet közötti különbség miatt hőguta is kialakulhat. A hőguta hirtelen hőmérséklet-változás miatt következik be, ezért szükséges intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a fürdőszoba és az öltöző közötti hőmérséklet-különbséget a lehető legkisebbre csökkentsük.

A japán ápolási balesetekből adódó helyzetek

A japán ápolási balesetekből adódó helyzetek számos esetet foglalhatnak magukban. Az alábbiakban részletezzük a konkrét helyzeteket.

A gondozottak sérülései vagy halála

Elesések vagy aspiráció (étel vagy tárgyak a légutakba kerülése) következtében törések vagy zúzódások alakulhatnak ki, amelyek könnyű sérülésektől a súlyos, maradandó károsodásokig terjedhetnek, sőt, a legrosszabb esetben halállal is végződhetnek.

Az ápolási balesetet okozó személyzet pszichológiai terhei

Az ápolási balesetet okozó személyzet gyakran szenved önvád és pszichológiai nyomás alatt, ami jelentős terhet róhat rájuk.

Amennyiben a gondozott sérüléseket szenved, a személyzet nemcsak a gondozott családjának panaszai és a pereskedés kockázata miatt lehet erős stressznek kitéve, hanem emiatt pszichológiai nyomás alá kerülhet és megfontolhatja a felmondást is.

A gondozott családjának perindítási kockázata

Amennyiben ápolási baleset történik, fennáll a lehetősége, hogy a gondozott családja pert indít. A baleset után általában az intézmény és a gondozott, illetve annak családja között zajlanak a tárgyalások a baleset körülményeiről és a jogi felelősségről.

Azonban, ha a család elégedetlen az intézmény intézkedéseivel, nem ért egyet a baleset okait illetően, vagy különböző nézeteket vallanak, a tárgyalások nem mindig haladnak zökkenőmentesen. Ilyen helyzetekben előfordulhat, hogy a megbeszélések nem vezetnek eredményre, és végül a család peres útra tereli az ügyet.

Az ápolási balesetek okai Japánban

A japán ápolási balesetek két fő okból következhetnek be: az ápoló személyzet vagy az intézmény, illetve a gondozottak oldaláról. Ebben a részben mindkét eset részleteit tárgyaljuk.

Az ápoló személyzet vagy az intézmény okozta esetek

Az első esetekben az ápoló személyzet vagy az intézmény a felelős. A részletes okok között a következőket sorolhatjuk fel:

• Személyzeti hiány
• A személyzet fáradtsága vagy stressze
• A személyzet elégtelen képzése
• Az intézmény környezetének hiányosságai vagy a rendetlenség

Ha a személyzet létszáma nem elegendő, az információk megosztása nem működik hatékonyan, és fennáll a kockázata annak, hogy a gondozottak nem kapják meg a szükséges szolgáltatásokat. A hosszú munkaidő vagy a személyzet egyes tagjaira nehezedő túlzott terhelés miatt felgyülemlett fáradtság és stressz is okozhatja, hogy a döntéshozatal lelassul, ami balesethez vezethet.

Ha a személyzet nem kap megfelelő képzést, nem tudnak helyesen segíteni, ami növeli a balesetek kockázatát. Emellett az intézményben lévő szintkülönbségek, akadályok, csúszós padlók vagy a rendetlenség is okozhatja a baleseteket.

A gondozottak okozta esetek

Az ápolási balesetekért néha maguk a gondozottak is felelősek lehetnek. Például, ha valaki demenciában vagy testi funkciókban szenved, előfordulhat, hogy nem tud helyesen dönteni vagy cselekedni, ami balesethez vezethet. Az öregedés következtében csökkenő izomerő, állóképesség vagy látás is okozhatja a problémát.

Az ápolás fontos szerepe, hogy támogassa a gondozottak önálló életvitelét képességeiknek megfelelően. Ezért szükséges, hogy a gondozottak elvégezzék azokat a tevékenységeket, amelyeket még maguk is képesek elvégezni. Azonban tény, hogy ez az önállóságra ösztönzés magában hordozza a balesetek kockázatát is.

Nem ritka az sem, hogy a gondozottak nem akarják terhelni a személyzetet, és ezért maguk próbálnak meg túl sokat vállalni, ami eleséshez vagy aspirációs tüdőgyulladáshoz vezethet.

Az ápolási balesetek jogi felelőssége Japánban

Amikor Japánban ápolási baleset történik, a jogi felelősség három területet ölel fel: polgári, büntető és közigazgatási jogi felelősséget. Ebben a cikkben mindegyik terület részleteit tárgyaljuk.

Polgári jogi felelősség

A polgári jogi felelősség terén elsősorban a következők kerülnek szóba: jogellenes cselekményekért való felelősség (Polgári Törvénykönyv 709. cikk), munkáltatói felelősség (Polgári Törvénykönyv 715. cikk), szerződésszegésből eredő felelősség (Polgári Törvénykönyv 415. cikk (1) bekezdés).

A jogellenes cselekményekért való felelősség azt jelenti, hogy ha valaki szándékosan vagy gondatlanságból megsért mások jogait vagy jogilag védett érdekeit, akkor kártérítési felelősséggel tartozik. Például, ha egy alkalmazott nem felel meg a szokásos gondossági kötelezettségnek és emiatt baleset történik, akkor gondatlanság miatt felelősségre vonható.

A munkáltatói felelősség azt jelenti, hogy ha egy alkalmazott (személyzet) a munkavégzés során kárt okoz egy harmadik félnek, akkor a munkáltató tartozik kártérítési felelősséggel. Ha a személyzet cselekedete miatt baleset történik, gyakran a munkáltató felelősségét firtatják.

A szerződésszegésből eredő felelősség akkor merül fel, ha valaki nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, és ezáltal kárt okoz a másik félnek.

Például, ha egy korábbi esési baleset helyszínén nem hoznak létre megelőző intézkedéseket, és ismét baleset történik, akkor az intézmény kártérítési felelősséggel tartozhat a felhasználó felé.

Büntető jogi felelősség

A büntető jogi felelősség terén felmerülhet a munkahelyi gondatlanságból eredő haláleset vagy sérülés (Büntető Törvénykönyv 211. cikk). A munkahelyi gondatlanságból eredő haláleset vagy sérülés akkor alkalmazandó, ha valaki elmulasztja a munkája során szükséges figyelmet, és emiatt halálesetet vagy sérülést okoz, amiért akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb egymillió jenig terjedő pénzbüntetéssel sújtható.

Az egyéni alkalmazottak is felelősségre vonhatók, de előfordulhat, hogy a vállalkozás viseli a felelősséget. A vállalkozás akkor lehet felelős, ha a baleset kockázata ellenére elmulasztja a kockázat elkerülésére vonatkozó kötelezettségét, és emiatt baleset történik.

Másrészről, ha nincs szándékosan rosszindulatú cselekedet, mint például bántalmazás, akkor az egyéni alkalmazottak felelősségre vonása kevésbé valószínű. Más esetekben a védekezési kötelezettség elmulasztása (Büntető Törvénykönyv 218. cikk) vagy testi sértés (Büntető Törvénykönyv 204. cikk) is megállapítható.

Közigazgatási jogi felelősség

A közigazgatasi jogi felelősség terén az Ápolási Biztosítási Törvény kapcsolódik, amelynek megsértése esetén előfordulhat, hogy az intézmény elveszíti a kijelölését vagy felfüggesztik a kijelölés hatályát.

Az ápolási intézményeknek a kijelölés megszerzéséhez meg kell felelniük a prefektúra rendeleteiben meghatározott személyzeti, berendezési és működési előírásoknak. Ha ápolási baleset történik és az intézmény nem tudja betartani az előírásokat, akkor elveszítheti a kijelölését.

Továbbá, ha egy intézmény elveszíti a kijelölését, akkor nem tudja folytatni a működését, és az elvesztés napjától számított öt éven belül nem kaphat új kijelölést. (Ápolási Biztosítási Törvény 70. cikk)

Mit tegyünk, ha ápolási baleset történik Japánban?

Amikor Japánban ápolási baleset történik, gyors és megfelelő reagálás szükséges. Ebben a cikkben ismertetjük a baleset bekövetkeztekor alkalmazandó eljárásokat.

Felhasználókhoz való viszonyulás

Amikor ápolási baleset történik, a legfontosabb a felhasználók biztonságának biztosítása. Meg kell őrizni a felhasználók biztonságát, ellenőrizni kell az eszméletüket, a légzésüket és azt, hogy nincsenek-e sérüléseik, szükség esetén elsősegélyt, például mesterséges lélegeztetést vagy vérzéscsillapítást kell nyújtani.

A szükséges intézkedések megtétele után értesíteni kell a mentőket vagy a kezelőorvost. A mentők hívásakor fontos, hogy részletesen tájékoztassuk a mentőszemélyzetet a baleset körülményeiről, a felhasználó egészségi állapotáról, gyógyszerszedési szokásairól és betegségéről. Amint a felhasználó biztonsága biztosított, a helyzettől függően bocsánatkérést és a baleset körülményeinek magyarázatát kell nyújtani.

A baleset bekövetkezése után előfordulhat, hogy mesterséges lélegeztetést vagy elsősegélyt kell nyújtani, ezért nélkülözhetetlen a rendszeres gyakorlás és a felkészülés.

Családi kapcsolattartás

A felhasználóval való egyeztetés után, vagy azzal párhuzamosan, kapcsolatba lépünk a családdal, tájékoztatjuk őket a baleset részleteiről és elnézést kérünk. Ha a családdal való kapcsolatfelvétel késik, az intézmény iránti bizalmatlansághoz vezethet, ezért fontos, hogy gyorsan lépjünk kapcsolatba velük.

Előfordulhat, hogy néhányan úgy gondolják, a bocsánatkérés az intézmény hibájának elismerését jelenti. Azonban, ha nem kérünk bocsánatot, és úgy viselkedünk, mintha az intézménynek semmi felelőssége nem lenne, az család rosszallását válthatja ki. Az intézmény részéről tett bocsánatkérés a morális felelősség elismerését jelenti, nem pedig a jogi felelősségét. Az intézmény jogi felelősségének megállapítása a bíróság feladata, ezért az intézmény nem hozhat erről döntést.

Például, ha egy lépcsőfok kiegyenlítésére tett intézkedések elégtelenek voltak, és ezáltal az intézmény biztonsági előírásainak megsértését ismerjük el, az jogi felelősség elismerésének tekinthető, ami hátrányos lehet a bíróságon. Ezért óvatosnak kell lennünk, hogy ne ismerjük el könnyedén a jogi felelősséget.

Bocsánatkérés során fontos, hogy a jogi felelősség helyzetétől függetlenül, morális szempontból kérjünk bocsánatot a családtól, és megmutassuk, hogy együttérzünk velük. Ez segíthet megnyugtatni a családtagokat.

Amennyiben kártérítés szükséges, tájékoztatjuk őket az önkéntes biztosítás igénybevételéről és a kifizetés folyamatáról és időzítéséről. A részletesen tárgyalandó témák a következők:

• Az ápolási intézmények felkészülnek az ápolási balesetekre, és önkéntes felelősségbiztosításban részesülnek
• Ha az intézmény hibájából baleset történik, a biztosításon keresztül kártérítést fizetnek
• A kártérítés kifizetéséhez szükséges a biztosító által végzett baleseti vizsgálat
• A baleseti vizsgálatot a személyzet, a felhasználók és a családtagok körében végzik
• Az intézmény felelősségétől függetlenül a kezelési költségek és a fájdalomdíj összege nem határozható meg a tünetek stabilizálódásáig
• Ha a tünetek stabilizálódásához egy év szükséges, a baleset bekövetkezése után több mint egy évvel kerül sor a kártérítésre

※Tünetek stabilizálódása: a baleset következtében keletkezett sérülés olyan állapota, amikor a folyamatos kezelés ellenére sem várható további gyógyulás

A baleset utáni kártérítés részleteinek ismertetése hozzájárulhat a családtagok megnyugvásához.

A személyzet kezelése

Fontos, hogy gondoskodjunk azoknak a személyzet tagjainak a lelkiállapotáról, akik mentális terhet cipelnek egy ápolási baleset következtében. Amennyiben a személyzet nem szándékosan okozta a balesetet, kerülni kell a hibáztatást.

Nem szabad a problémát kizárólag a személyzetre hárítani, hanem meg kell vizsgálni, hogy nem áll-e a háttérben szervezeti, infrastrukturális vagy személyzeti elrendezési probléma. Ha a balesetet a személyzet szándékosan idézte elő, akkor alapos vizsgálatot követően szigorú intézkedéseket kell foganatosítani.

Kapcsolattartás az érintett szervezetekkel

Egy japán ápolási baleset bekövetkezése után elengedhetetlen egy ápolási baleseti jelentés elkészítése és annak benyújtása a hatóságok felé. Emellett tájékoztatni kell az érintett páciens háziorvosát, a beteg által igénybe vett biztosítótársaságot, valamint az ügyvédeket is a baleset tényéről.

A japán ápolási baleseti jelentés elkészítéséhez és az érintett szervezetekkel való kapcsolattartáshoz létfontosságú a baleset részletes leírása. Beszéljen az érintettekkel és a baleset szemtanúival, hogy pontosan megérthesse a történteket és dokumentálja azokat. Továbbá, a megismétlődés megelőzése érdekében, végezzen figyelmeztetést az összes személyzet tagjának.

A gondozási balesetek eltitkolása vagy hazugság tabunak számít Japánban

Amikor gondozási baleset történik, az eltitkolás vagy a hamis adatok bejegyzése szigorúan tilos. Ha az eltitkolás vagy a hamis bejegyzés ténye kiderül, az intézmény számíthat adminisztratív intézkedésekre, mint például az adminisztratív útmutatás vagy a megbízás visszavonása. Emellett veszélybe kerülhet az intézmény környezetében élők bizalma is.

Ha a baleset nyilvánosságra kerül és peres eljárás alakul ki, az eltitkolás vagy a hamis tények hátrányosan hathatnak az ügyre. Még abban az esetben is, ha az intézmény nem szándékosan titkolózik, előfordulhat, hogy a személyzet tagjai maguk próbálják elrejteni a történteket.

Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében fontos, hogy ne csak a balesetet okozó személyzet tagját terhelje a felelősség, hanem az egész szervezetnek közösen kell kezelnie a helyzetet. Ezáltal kialakítható egy olyan környezet, ahol könnyebb jelenteni a baleseteket, és lehetővé válik a gyors és megfelelő reagálás.

Ha ésszerűtlen követelésekkel szembesül, forduljon ügyvédhez

Ha egy ápolási baleset kapcsán a családtagok vagy mások ésszerűtlen követelésekkel állnak elő, ajánlott ügyvédhez fordulni. Ha a szolgáltatást igénybe vevő vagy annak családja jogtalan kártérítést követel, vagy olyan igényeket támaszt, amelyekre nincs jogi kötelezettség, higgadtan kell kezelni a helyzetet.

Ha egyszer engedünk a követeléseknek, azok fokozódhatnak, és a helyzet egyre nehezebben kezelhetővé válhat. Másrészről, ha a létesítmény jogi felelőssége megállapítható, kártérítési kötelezettséget kell vállalnia. Azonban, ahogy korábban említettük, a létesítmény jogi felelősségének megállapítása a bíróság feladata.

A felelősség megállapításáig és a kártérítés összegének eldöntéséig kerülje az egyszerű megállapodásokat a szolgáltatást igénybe vevőkkel vagy családtagjaikkal. Ügyvédhez fordulva korábbi esetekre vonatkozó információkat és jogi tanácsokat kaphat, amelyek segítségével megfelelő módon reagálhat.

Módszerek a gondozási balesetek megelőzésére Japánban

Amikor gondozási balesetek történnek, számos kihívás merül fel, mint például a felhasználók és családtagok támogatása, a balesetek kivizsgálása és a kártérítési igények kezelése. Ebben a cikkben bemutatjuk a gondozási balesetek megelőzésének módszereit Japánban.

A “Híyari Hatto” esetekből kiindulva megelőző intézkedéseket tenni

A gondozási balesetek megelőzése érdekében fontos a “Híyari Hatto” esetek gyűjtése és a megelőző intézkedések megtétele. A “Híyari Hatto” olyan eseteket jelent, amelyek nem vezettek balesethez, de egy hiba következtében könnyen súlyos következményekkel járhattak volna.

A “Híyari Hatto” esetek között az alábbiak említhetők meg:

• Valaki más ételéhez nyúlt, és majdnem megevett belőle.
• Egy felhasználó majdnem egyedül távozott a létesítményből, de az utolsó pillanatban megállították.
• A kerekesszék akadt fenn a küszöbön, és majdnem felborult.

A Heinrich törvény, amelyet 1929-ben (Showa 4) az amerikai Heinrich úr javasolt, szerint egy súlyos baleset mögött 29 kisebb baleset és további 300 “Híyari Hatto” eset áll. Ez azt jelenti, hogy ha figyelmen kívül hagyjuk a “Híyari Hatto” eseteket, előbb-utóbb komoly balesetek történhetnek.

Gyűjtsük össze és osszuk meg minden egyes “Híyari Hatto” esetet, végezzünk elemzéseket és javítsuk a folyamatokat, hogy elkerüljük a nagyobb baleseteket.

Rendszeresen tartani gondozási balesetekkel kapcsolatos megbeszéléseket

A gondozási balesetek megelőzése érdekében fontos, hogy rendszeresen biztosítsunk lehetőséget a gondozási balesetek megvitatására. Ha a balesetekről szóló információk csak korlátozott számú emberhez jutnak el, fennáll a veszélye, hogy más személyzet tagok ismételjék meg azokat.

Ha a “Híyari Hatto” eseteket összegyűjtjük, de nem osztjuk meg azokat, akkor nem tudjuk azokat hasznosítani. Ha minden hónapban meghatározott napon tartunk megbeszéléseket, ahol megoszthatjuk és megvitatjuk a “Híyari Hatto” eseteket, nemcsak a balesetek megelőzését segíthetjük elő, hanem a személyzet tudatosságának fejlesztését is elérhetjük.

Újra előfordulás megelőzési kézikönyv készítése

A gondozási balesetek megelőzése érdekében elengedhetetlen a megismétlődés megelőzésére és a baleset utáni intézkedésekre vonatkozó kézikönyvek készítése is. Ha gondozási baleset történik, elemezzük és értékeljük a balesetet, hogy megtaláljuk az okokat és megtegyük a megelőző intézkedéseket.

Ha a konkrét lépéseket és ellenőrző listákat kézikönyvbe foglaljuk, a személyzet is megértheti a jövőbeli teendőket. Emellett az új személyzet is hozzáférhet az információkhoz. A kézikönyvet nem csak meg kell írni, hanem a személyzet körében is ismertté és megosztottá kell tenni.

Összefoglalás: Ha gondot okoz az ápolási balesetek kezelése, forduljon ügyvédhez

Azok között, akik ápolási intézményeket vesznek igénybe Japánban, vannak demenciában szenvedők és mozgáskorlátozottak is, és bármennyire is figyelmesek vagyunk, a balesetek teljes kiküszöbölése lehetetlen. Ha baleset történik, hirtelen megnő az elvégzendő feladatok száma, beleértve az érintett ügyfelek és családtagjaik, valamint a kapcsolódó szervezetek értesítését és a személyzet kezelését.

Továbbá, ha a felhasználó vagy családtagja perel, jogi problémákkal kell szembenézni. Még ha nem is perelnek, előfordulhat, hogy nehézségekbe ütközik az ügyfelek vagy családtagok kezelése.

Mivel az intézmény számára nehéz lehet megfelelő döntést hozni, ajánlott ügyvédhez fordulni. Ha ügyvédet bíz meg, nemcsak konkrét tanácsokat kaphat a balesetek kezelésére, hanem támogatást is nyújthat az ellenféllel való tárgyalásokban és a dokumentáció elkészítésében, így az intézmény biztonságban érezheti magát a helyzet kezelése során.

A Monolith Jogügyi Iroda által kínált megoldások bemutatása

Az ápolási szolgáltatások területe Japánban (日本) az Ápolási Biztosítási Törvény (介護保険法), az Idősek Jóléti Törvénye (老人福祉法), valamint a Társasági Törvény (会社法) által szabályozott, számos jogi előírással övezett iparág. A Monolith Jogügyi Iroda a Japán Ápolási Szolgáltatók Országos Szövetségének (一般社団法人 全国介護事業者連盟) és a különböző prefektúrák ápolási szolgáltatóinak tanácsadó ügyvédjeként működik, így rendelkezünk az ápolási szolgáltatásokkal kapcsolatos jogi kérdésekben is bőséges szakértelemmel.

A Monolith Jogügyi Iroda szakterületei: IT és startup vállalkozások vállalati jogi ügyei[ja]