【Reiwa 6. (2024) októberi hatálybalépés】Mit jelentenek a kötelezettségvállalási eljárások és a közvetlen büntető rendelkezések? A reklámtevékenységre vonatkozó törvény módosításának kulcsfontosságú pontjai

Az internetes hirdetések terén az elmúlt években elszaporodtak a hamis és túlzó reklámok, valamint a rejtett marketingfogások, amelyek fogyasztók megtévesztésére irányuló rosszindulatú cselekedetekként kerültek megítélésre.

A Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény (景品表示法, Keihin Hyōji Hō) módosítása, amely a Reiwa 6. év (2024) októberében lép hatályba, az ilyen problémákra reagálva vezeti be az “ígéreti eljárásokat” és a “közvetlen büntető rendelkezések kiterjesztését”, szigorúbb szabályozást állítva fel. A módosított Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény várhatóan korlátozni fogja az internetes hirdetésekben elkövetett rosszindulatú cselekedeteket és védelmet nyújt a fogyasztóknak.

Ebben a cikkben részletesen ismertetjük az “ígéreti eljárásokat” és a “közvetlen büntető rendelkezések kiterjesztését”, amelyek a Reiwa 6. év (2024) októberében lépnek életbe.

A japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény (景品表示法) módosításának áttekintése és háttere

A 2023 májusában (Reiwa 5 év) módosított japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény célja, hogy ösztönözze a vállalkozások önszabályozó tevékenységét és erősítse a jogsértésekkel szembeni elrettentő hatást. A módosítás során elsősorban az alábbi hat pontban történt változás:

1. Az ígéretvállalási eljárás bevezetése
2. A bírságrendszer keretében történő visszatérítési intézkedések rugalmasabbá tétele
3. A bírságrendszer felülvizsgálata
4. A büntető rendelkezések kiterjesztése
5. A nemzetköziesedés előrehaladásához való alkalmazkodás
6. A jogosult fogyasztói csoportok által kezdeményezett információközlési kérelem bevezetése

Ezen belül különösen fontos a gyakorlati hatás szempontjából az ígéretvállalási eljárás bevezetése és a közvetlen büntető rendelkezések, melyekről a következő pontokban részletesen tájékoztatjuk Önöket.

A Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény (景品表示法) módosításának kulcspontja ①: Az ígéretvállalási eljárás bevezetése

Az ígéretvállalási eljárás egy olyan rendszer, amely a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény megsértésével gyanúsított tevékenységek esetén lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy önként vállaljanak ígéretet a probléma gyors javítása érdekében, ezzel elkerülve a jelenlegi, “intézkedési parancsok és bírságfizetési parancsok” nevű közigazgatási szankciókat.

Eddig, ha megsértés gyanúja merült fel és a vizsgálat során a jogsértő magatartást megállapították, akkor intézkedési parancsokat (Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény 7. cikk (1) bekezdés) és bírságfizetési parancsokat (Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény 8. cikk (1) bekezdés) alkalmaztak. Azonban a büntetés helyett az önkéntes vállalkozói kezdeményezések ösztönzésével a problémák javítása hatékonyabban előrehaladhat, ezért vezették be az ígéretvállalási eljárást.

A megerősítési tervek hitelesítési kérelme

A megerősítési eljárások két típusát különböztetjük meg: a „Korrekciós Intézkedési Terv” és az „Hatás Korrekciós Intézkedési Terv” hitelesítési kérelmeit. Amikor a Fogyasztóvédelmi Hivatal korrekciós intézkedéseket követel meg egy vállalkozástól, a vállalkozás a helyzetnek megfelelően önkéntesen készíthet egy „Korrekciós Intézkedési Tervet”, és annak hitelesítését kérheti, ezzel elkerülve az intézkedési parancsokat és a bírságok kiszabását.

Ez a folyamat a vállalkozók és az adminisztratív hatóságok közötti együttműködésre épül a problémák megoldása érdekében, és a konkrét terv tartalma a jogsértés természetétől, méretétől és hatásától függően változik.

A megerősítési eljárás akkor kezdődik, amikor a Fogyasztóvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy a „vállalkozó által a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény megsértésével kapcsolatos gyanús tevékenységek esetén szükséges biztosítani a fogyasztók számára az önkéntes és ésszerű termék- és szolgáltatásválasztást”, és a „bírságok és pénzbírságok kiszabásának” védekezési lehetőségét megelőzően értesítést küld a vállalkozónak (a gyanúsított jogsértőnek).

Vagyis a megerősítési eljárás célját a Fogyasztóvédelmi Hivatal válogatja ki, és legalábbis azok az esetek, amelyek közvetlen büntetés tárgyát képezik, vagy ismétlődő jogsértések, illetve súlyos károkat okozó esetek, nem tartoznak a megerősítési eljárás hatálya alá.

A „Megerősítési Eljárás Értesítés” tartalmazza az alábbi törvényi előírásokat (a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvény 26. vagy 30. cikke):

• A jogsértés gyanúját keltő tevékenység összefoglalása
• A megsértett vagy megsértés gyanúját keltő jogszabályok cikkei
• A jogsértés gyanúját keltő tevékenység és annak hatásainak korrigálásához szükséges „Korrekciós Intézkedési Terv” vagy „Hatás Korrekciós Intézkedési Terv” (közösen „Megerősítési Terv”) hitelesítési kérelmének benyújtásának lehetősége

A megerősítési eljárás értesítését kapó vállalkozók elkészíthetik a jogsértés hatásainak korrigálásához szükséges intézkedési tervet (Megerősítési Terv), és kérelmezhetik annak hitelesítését.

Amennyiben a Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője hitelesítést ad, az hatályban marad a hitelesítés visszavonásáig, és a jogsértés gyanúját keltő tevékenységre nem alkalmazzák a jogi intézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, vagyis nem kerül sor „intézkedési parancsok és bírságok kiszabására”.

A megerősítési eljárás menete a következő:

A megerősítési terv elismerési kritériumai

A megerősítési terv elismerési kritériumainak a következő két feltételt kell teljesíteniük:

• Az intézkedések tartalmának megfelelősége
• Az intézkedések végrehajtásának bizonyossága

Az “intézkedések tartalmának megfelelősége” alatt azt értjük, hogy a Fogyasztóvédelmi Ügynökség egyedi, konkrét esetekben dönt arról, hogy azok megfelelnek-e a követelményeknek, figyelembe véve a jogsértő magatartás általános leírását, az alkalmazandó jogszabályok cikkelyeit, és a hasonló korábbi jogi intézkedésekben megállapított jogsértések intézkedéseit.

Az “intézkedések végrehajtásának bizonyossága” azt jelenti, hogy még ha az intézkedések tartalmának megfelelősége adott is, ha a végrehajtás nem tekinthető bizonyosnak a határidőn belül, akkor a megerősítési tervet nem fogadják el. Az intézkedések végrehajtásának bizonyosságát annak biztosítása érdekében kell teljesíteni, hogy megfelelő compliance rendszert alakítsanak ki, és az intézkedéseket alaposan ismertessék a vezetőkkel és a munkavállalókkal.

Amikor a megerősítési intézkedések között kárenyhítés történik, a fogyasztóknak világosan kell érteniük azok tartalmát, és a szükséges összeget és annak előteremtési módját is konkrétan meg kell határozni, különben nem tekinthetők az intézkedések végrehajtásának bizonyosnak.

Megjegyzendő, hogy a kérelem benyújtásakor meg kell határozni a megerősítési intézkedések végrehajtásának határidejét, és a kapcsolódó dokumentumokat is be kell nyújtani.

A megerősítési terv tartalmaként, ha a fogyasztók számára önkéntes visszatérítés történik, az könnyebben elnyerheti a megerősítési terv elismerését, ugyanakkor a Fogyasztóvédelmi Ügynökség nem tekinti kötelezőnek a visszatérítést, és az egyes ügyekben tárgyalások várhatók.

Továbbá az elismerés után is lehetőség van a megerősítési terv módosítására a helyzet függvényében, de ezt újra elismerési vizsgálatnak kell alávetni.

Forrás: A tisztességtelen ajándéktárgyak és a megtévesztő megjelenítés megelőzéséről szóló törvény alapján a megerősítési eljárásokra vonatkozó kabinetrendelet | „A megerősítési terv elismerési kérelem mintája[ja]”

Kötelező Tervek Nyilvánosságra Hozatala és Jelentése

Amennyiben egy kötelező tervet hitelesítettek, a Japán Versenytörvényhez hasonlóan, a hitelesített kötelező terv nyilvánosságra hozatala várható.

A Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség a jogalkalmazás átláthatóságának és a vállalkozások előreláthatóságának biztosítása érdekében tervezi a hitelesített kötelező tervek összefoglalóinak, a feltételezett jogsértő magatartások összefoglalóinak, a vállalkozások nevének és egyéb szükséges adatoknak a nyilvánosságra hozatalát.

Természetesen ez a nyilvánosságra hozatal nem jelenti azt, hogy a vállalkozás megsértette a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló Törvényt.

Ezenkívül a vállalkozásoknak jelentést kell tenniük a Fogyasztóvédelmi Ügynökségnek a kötelező intézkedések végrehajtásának állapotáról, és a jelentés időpontját és gyakoriságát is a kötelező tervben kell meghatározniuk.

A japán Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény (不正競争防止法) módosításának kulcspontjai ②: Közvetlen büntető rendelkezések

Ebben a részben a mostani módosítással bevezetett közvetlen büntető rendelkezéseket ismertetjük.

A közvetlen büntető rendelkezések olyan szabályok, amelyek lehetővé teszik a büntetések azonnali alkalmazását anélkül, hogy az adminisztratív útmutatások vagy parancsok révén ösztönöznék az önkéntes javításokat, ha súlyos jogsértés történik. A közvetlen büntető rendelkezések alapján, anélkül, hogy intézkedési parancsokat vagy meghallgatási eljárásokat folytatnának, legfeljebb 1 millió jen (kb. 2,5 millió forint) bírságot szabhatnak ki. A célzott jogsértések a “minőségi félreértés” és az “előnyös félreértés” típusú megjelenítések.

Az érintett személyek körébe azok a vállalkozások tartoznak, akik szándékosan, közvetlenül vagy közvetve részt vesznek a jogsértő tevékenységekben, és olyan esetekben, amelyek nem ütköznek a Japán Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvénybe, az Élelmiszer Jelölési Törvénybe (食品表示法) vagy a Gyógyszer- és Orvostechnikai Eszközök Törvényébe (薬機法).

A közvetlen büntető rendelkezések bevezetésével várhatóan megerősödik a Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény megsértésével szembeni elrettentő hatás, és tovább növekszik a fogyasztóvédelem.

Összefoglalás: A Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény (2024) október 1-jén hatályba lépő módosításainak kezeléséhez forduljon ügyvédhez

A fentiekben ismertettük a 2024. október 1-jén hatályba lépő, módosított Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény főbb pontjait.

Ahogy korábban említettük, a “biztosítási eljárás” a vállalkozók önkéntes kezdeményezése, ezért az elismerési kritériumoknak való megfelelés és az adminisztratív vagy büntetőjogi szankciók elkerülése érdekében szükséges az szakértőkkel való együttműködés a tervezés és a végrehajtás során.

Ha kérdése van a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény módosításával járó szabályváltozásokkal kapcsolatban, javasoljuk, hogy forduljon magas szakmai kompetenciával rendelkező ügyvédhez.

Bemutatjuk irodánk által kínált megoldásokat

A Monolith Jogügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik jelentős tapasztalattal. Az utóbbi években a netes hirdetések körüli félrevezető minőségi állítások, mint a Japán Tisztességes Kereskedelmi Gyakorlatokról szóló törvény megsértése, komoly problémává váltak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk különféle jogszabályi előírásokat figyelembe véve nyújt szolgáltatásokat, mint a hirdetések és a landing page-ek jogi ellenőrzése, valamint útmutatók készítése. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyvédi Iroda által kezelt területek: Cikkek és landing page-ek Japán Gyógyszer- és Orvostechnikai Eszközök Törvényének ellenőrzése[ja]