Lehet-e alvállalkozóval továbbadni a megbízási szerződéseket és a vállalkozási szerződéseket? A rendszerfejlesztést használjuk példaként a magyarázathoz

A rendszerek fejlesztésének területén gyakran előfordul, hogy a fejlesztési megbízást kapott szolgáltató továbbadja a munkát egy másik vállalkozónak.

Az ilyen újramegbízásnak számos előnye van a rendszert megrendelő felhasználók számára, például lehetőség nyílik a magas szintű technikai ismeretekkel rendelkező szolgáltatók teljes kapacitásának kihasználására. Ugyanakkor az újramegbízásnak köszönhetően néha bonyolult viták alakulhatnak ki, amelyekbe bevonódhat az újramegbízott vállalkozó is.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk az újramegbízás alkalmazhatóságát, külön-külön elemezve a megbízási szerződéseket és a vállalkozási szerződéseket.

Mi az a rendszerfejlesztési szerződés?

A rendszerfejlesztési megbízás (SES szerződés) alapvetően két típusú szerződést használ: a vállalkozási szerződést és a megbízási szerződést.

A vállalkozási szerződés esetében a rendszer, mint eredmény, a határidőig történő elkészítése ígértetik meg. Ezzel szemben a megbízási szerződés esetében a rendszer elkészítése nem kötelezettség, hanem a felhasználó igényeinek meghatározása során a szolgáltató technikai tanácsokkal támogatja a munkát.

A rendszerfejlesztésnek számos fázisa van, és minden munkafolyamatnak megfelelő szerződést kell választani.

Ezért általános gyakorlat, hogy alapszerződést kötnek, amely összefoglalja az összes fázisra vonatkozó közös záradékokat, majd az egyes fázisok jellemzői szerint külön szerződéseket kötnek.

Megjegyezzük, hogy a rendszerfejlesztési vállalkozási szerződés és a megbízási szerződés közötti különbségeket a következő cikkben is részletesen tárgyaljuk. Kérjük, tekintse meg azt is.

Kapcsolódó cikk: A rendszerfejlesztési vállalkozási szerződés és a megbízási szerződés különbségei[ja]

A rendszerszoftver fejlesztésének újra megbízásának jogi jelentése

Ha a rendszerszoftver fejlesztését újra megbízzuk, sok érintettet vonunk be, ami növeli a bonyolult viták kialakulásának esélyét.

Először is, a rendszerszoftver fejlesztés során gyakran előfordul, hogy a felhasználó és a szolgáltató közötti kommunikációs problémák miatt a projekt haladása megszakad, vagy a beépített program hibái csak a teljesítés után derülnek ki, ami vitához vezet.

Ha nem bízzuk meg újra a fejlesztést, ezek a problémák a felhasználó és a szolgáltató közötti kérdések maradnak.

Ugyanakkor, ha újra megbízzuk a fejlesztést, a rendszerszoftver fejlesztés körüli problémákba az újra megbízott szolgáltató is belekeveredik, ami nehezebbé teszi a jogok és kötelezettségek megértését.

Például, ha a projekt befejezése után hiba lép fel a rendszerben, a felelősség kérdése a három fél közötti probléma lesz.

Továbbá, ha az újra megbízás önmagában tiltott volt, a szolgáltató, aki önkényesen újra megbízta a fejlesztést, más szerződési felelősséggel szembesülhet.

Ezért fontos, hogy először ismerjük meg, hogy a szerződés típusától függően az újra megbízás engedélyezett-e vagy sem.

Megjegyzés: Az alábbi cikkben részletesen tárgyaljuk a rendszerszoftver fejlesztéssel kapcsolatos problémákat. Kérjük, tekintse meg ezt is.

Kapcsolódó cikk: A rendszerszoftver fejlesztési projekt “összeomlásának” jogi vonatkozásai[ja]

Alapelv szerint a megbízási szerződés nem engedélyezi az újramegbízást

Először is, ha a rendszerfejlesztést egy megbízási szerződés alapján vállaljuk, az újramegbízás alapvetően tilos.

Ez annak köszönhető, hogy a megbízás természete a megbízott fél iránti bizalomra épül, és a megbízott feladatok végrehajtásához önkényesen más szolgáltatót igénybe venni, megszegi a bizalmi viszonyt.

Ezért a felhasználó engedélye nélkül egyedül újramegbízást végezni önmagában a kötelezettségszegés problémájához vezethet.

Alapelv szerint a vállalkozási szerződés esetén lehetséges az alvállalkozás

A következőkben arról lesz szó, hogy ha rendszert fejlesztünk vállalkozási szerződés keretében, akkor alapelv szerint szabadon alvállalkozást bízhatunk meg.

A vállalkozási szerződés célja a “munka befejezése”, tehát ha a megbízott rendszerfejlesztés befejeződött, nincs semmi probléma azzal, ha a fejlesztést más szolgáltatóra bízzuk.

Viszont, ha a rendszerfejlesztés nem fejeződik be a határidőre, akkor még akkor is, ha alvállalkozást bíztunk meg, a felhasználóval való kapcsolatban az eredeti szolgáltató maga viseli a közvetlen szerződésszegési felelősséget.

Az alábbi cikkekben részletesen tárgyaljuk a rendszerfejlesztési vállalkozási szerződés megkötésének figyelembe veendő szempontjait. Kérjük, olvassa el ezeket is.

Kapcsolódó cikk: Mi a munka befejezése a rendszerfejlesztési vállalkozási szerződésben?[ja]

Kapcsolódó cikk: Mire kell figyelni a rendszerfejlesztési vállalkozási szerződés megkötésekor?[ja]

Fontos bírósági döntések a vállalkozási szerződésről és az alvállalkozásról

Az itt bemutatott bírósági döntés egy olyan esetben született, amikor a rendszerfejlesztés során a szolgáltató hivatalos szerződéskötés előtt megkezdte a munkát, de később a felhasználó megtagadta a szerződés megkötését, ami vitához vezetett.

Ebben az esetben a szolgáltató kártérítést követelt a felhasználó egyoldalú változásából eredő károkért.

Ebben a bírósági döntésben vitatott kérdés volt, hogy a hivatalos szerződéskötés előtti szakaszban, amikor már megrendelést adtak az alvállalkozónak, a kártérítés tartalmazza-e az alvállalkozó megbízási díját is.

A bíróság végül úgy döntött, hogy a kártérítés tartalmazza az alvállalkozó megbízási díját is.

A felperes a jelen rendszer kialakításában X-szel, aki rendelkezik a hasonló rendszerek fejlesztésével kapcsolatos know-how-val és tapasztalattal, a jelen munkamegbízási szerződés megkötése után munkamegbízási szerződést kötött, feltételezve, hogy előrehalad a egészségügyi adatok küldésének és fogadásának kezelő rendszerének (egészségügyi rendszer összekötő gateway és egészségügyi adatgyűjtő rendszer) fejlesztésében…

Ezzel szemben az alperes azt állítja, hogy nincs tény, hogy elfogadta az X által alvállalkozóként végzett munkát a felperes számára… Azonban… nem volt tiltva, hogy az alperes alvállalkozót használjon a jelen rendszer kialakításához, tehát az, hogy az alperes elfogadta-e X-et alvállalkozóként, nem függ össze azzal, hogy az X-nek fizetett munkamegbízási díj a felperes kára-e.

Tokyo District Court, April 16, 2012 (2012. április 16., Tokyo District Court)

Ezért a döntés szerint, ha a szerződés jellege vállalkozási, akkor alapelv szerint az alvállalkozás (alvállalkozás) szabadon használható, és a felhasználó jóváhagyása nem szükséges.

Viszont, ha az alvállalkozás tilalmát előzetesen megállapították, akkor még a vállalkozási szerződés esetén sem lett volna elfogadható az alvállalkozás (alvállalkozás) használata.

Az alábbi cikkekben részletesen tárgyaljuk a rendszerfejlesztési szerződés megkötése előtt végzett munkával kapcsolatos kérdéseket, például hogy a felhasználótól pénzt kérhetünk-e. Kérjük, olvassa el ezeket is.

Kapcsolódó cikk: Létrejöhet-e a rendszerfejlesztési szerződés szerződés nélkül?[ja]

Figyelembe veendő szempontok az újramegbízás lehetőségének eldöntésénél

Ahogy azt már említettük, alapvetően a megbízás és a vállalkozási szerződés esetében eltérő a vélemény az újramegbízás lehetőségéről. Ebben a cikkben néhány fontos szempontot emelünk ki, amelyekre érdemes odafigyelni.

Vállalkozási szerződés esetén, ha különleges megállapodás van, az újramegbízás nem lehetséges

Vállalkozási szerződés esetén alapvetően szabadon lehet újramegbízást végezni.

Viszont, mint felhasználó, előfordulhat, hogy el szeretnénk kerülni a potenciális konfliktusokat, amelyek az újramegbízásból adódhatnak, ezért meg szeretnénk tiltani az újramegbízást.

Továbbá, ha például rendszert fejlesztünk és bizalmas vagy személyes információkat adunk át a szolgáltatónak, nem lenne meglepő, ha csak megbízható partnereknek engedélyeznénk az újramegbízást.

Ezért a felhasználók gyakran különleges megállapodást kötnek, amely megtiltja az újramegbízást előzetes engedély nélkül, hogy elkerüljék a megbízások önkényes átadását.

Ez a különleges megállapodás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy alapvetően megtiltsák az újramegbízást, vagy előzetesen ellenőrizzék az újramegbízást végző partnert.

Ezért, ha ilyen különleges megállapodás van, akkor a vállalkozási szerződés esetében sem lehet előzetes engedély nélkül szabadon újramegbízást végezni.

Ha a felhasználó hozzájárul, akkor a megbízási szerződés esetén is lehetséges az újramegbízás

Az újramegbízási szerződés esetében alapvetően nem lehet újramegbízást végezni.

Viszont, ha megfelelően végezzük az újramegbízást, akkor ez lehetővé teheti a zökkenőmentes és hatékony rendszerfejlesztést. Ezért a polgári törvénykönyv szerint, ha a felhasználó hozzájárul az újramegbízáshoz, akkor a megbízási szerződés esetében is lehetséges az újramegbízás.

Ezért, ha megbízási szerződést kötünk, akkor is megérthetjük a felhasználótól az újramegbízás jelentőségét, és ha hozzájárulását megkapjuk, akkor lehetségessé válik az újramegbízás.

Figyelem a Szubkontraktus Törvényre

A Szubkontraktus Törvény (japán: 下請代金支払遅延等防止法) célja, hogy kiegyensúlyozza a tárgyalási erő és egyéb tényezők közötti jelentős különbségeket, amelyek gyakran jelentkeznek a fővállalkozók és alvállalkozók közötti üzleti kapcsolatokban, és védelmet nyújtson az alvállalkozók érdekeinek.

A rendszerek fejlesztésében is, ha a fővállalkozó újrarendeli a fejlesztést egy alvállalkozónak, a Szubkontraktus Törvény alkalmazható lehet.

Ha a Szubkontraktus Törvény alkalmazandó, a fővállalkozónak, mint a szülő vállalkozásnak, bizonyos dokumentumok elkészítésére és megőrzésére, a cél tárgyának átvételének megtagadására vagy visszaküldésére vonatkozó tilalmakat kell betartania.

Ha megsértik ezeket a kötelezettségeket és tilalmakat, bírság kiszabására vagy ajánlásra kerülhet sor.

Megjegyzendő, hogy a Szubkontraktus Törvény alapvetően a fővállalkozók és alvállalkozók közötti kapcsolatokra vonatkozik, és nem alkalmazható a felhasználók és a fővállalkozók közötti üzletekre.

Azért van szükség figyelemre, mert ha a felhasználónak van rendszerfejlesztési képessége, és saját rendszerét belsőleg gyártja, a Szubkontraktus Törvény alkalmazható lehet, ha a felhasználó rendszerfejlesztést bíz meg más vállalkozóval.

A Szubkontraktus Törvényről részletesen tárgyalunk az alábbi cikkben is. Kérjük, tekintse meg azt is.

Kapcsolódó cikk: A Szubkontraktus Törvény alkalmazása a rendszerfejlesztésre és a megsértés esetén alkalmazandó büntetések[ja]

Figyeljünk a látszat szerződésekre

A “látszat szerződés” olyan szerződés, amely a szerződés szerint vállalkozási vagy megbízási szerződés, de valójában a megbízó irányítja és használja a megbízott munkavállalóit, tehát valójában munkaerő-kölcsönzésről van szó.

Például, ha a megrendelő, aki a felhasználó, utasításokat ad a szolgáltató által alkalmazott munkavállalóknak a munka végrehajtásának módjáról, vagy kezeli a munkaidőt, akkor ez “látszat szerződésnek” minősül.

Az álláshely-megőrzési törvény (Japán ~Munkaerő-ellátási törvény) alapvetően megtiltja, hogy a saját munkavállalóit mások irányítása alatt használják, ezt “munkaerő-ellátásnak” nevezik.

Azok a munkaerő-kölcsönzők, akik engedélyt kaptak a munkaerő-kölcsönzési törvény (Japán ~Munkaerő-kölcsönzési törvény) alapján, különleges engedélyt kapnak a “munkaerő-kölcsönzésre”.

A “látszat szerződés” esetében a szolgáltató nem kapott engedélyt munkaerő-kölcsönzőként, csak fejlesztési megbízást kapott a felhasználótól.

Ennek ellenére, ha a szolgáltató saját munkavállalóit a felhasználó irányítása alatt használja, ez nem csak a “munkaerő-ellátás” cselekményét jelenti, hanem a “munkaerő-kölcsönzés” cselekményét is engedély nélkül.

Ezért mind a munkaerő-kölcsönzési törvény, mind az álláshely-megőrzési törvény megsértését jelenti, ami börtönbüntetést vagy pénzbírságot vonhat maga után.

Ezért a szolgáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy saját munkavállalóit saját irányítása és felügyelete alatt tartsa, hogy ne minősüljön “látszat szerződésnek”.

A következő cikkben részletesebben ismertetjük a “látszat szerződéseket”. Kérjük, olvassa el ezt is.

Kapcsolódó cikk: Az IT iparban alkalmazott látszat szerződések megítélésének kritériumai és kezelési módszerei[ja]

Összefoglalás: Ha problémája van az újra megbízással, forduljon ügyvédhez

Ebben a cikkben a rendszerfejlesztési szerződések típusainak összehasonlításával magyaráztuk, hogy lehetséges-e az újra megbízás.

A rendszerfejlesztéshez szoros kommunikációra van szükség a felhasználó és a szolgáltató között, és a projektet kölcsönös bizalom alapján kell előrehaladni.

Ezért, bármilyen szerződéstípust is választ, fontos, hogy a felhasználó és a szolgáltató előzetesen ellenőrizze az újra megbízás lehetőségét, és szükség esetén különleges rendelkezéseket hozzon létre.

A rendszerfejlesztés során számos bonyolult jogi probléma merülhet fel. A ilyen típusú kockázatok csökkentése érdekében, ha rendszerfejlesztési megbízást ad vagy kap, javasoljuk, hogy először konzultáljon egy szakértő ügyvéddel.